Háromszék, 2003. április (15. évfolyam, 3824-3846. szám)

2003-04-01 / 3824. szám

MKP-KONGRESSZUS SZLOVÁKIÁBAN Ismét Bugár a pártelnök Ismét Bugár Bélát választották a Magyar Koalíció Párt­jának (MKP) elnökévé a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó magyar párt V. kongresszusának küldöttjei szombaton Révkomáromban. Bugár Béla a 319 küldött szavazatai közül 253-at szerzett meg. A félmil­liós lélekszámú szlovákiai magyarságot képviselő MKP-nak jelenleg 11 000 tagja és 521 alapszervezete van, a szlovák pártok mezőnyében a legstabilabb pártként emlegetik. „Az a politikai irányvonal, amelyet az MKP a szlovák politikai színtéren jelenleg képvisel, megfelel a szlovákiai magyarok és a demokra­tikusan, európai módon gondolkodó szlová­kok igényeinek” — jelentette ki felszólalásá­ban Bugár. Emlékeztetett arra, hogy az MKP a tavalyi választásokon minden korábbinál jobb eredményt elérve, másodszor is kormányzati pozíciót szerzett, s mint mondta, a megyei és az önkormányzati választások eredményei is azt igazolják, hogy létrejötte óta az MKP jó stratégiát választott. Bugár szavai szerint a szlovákiai magyarok érdekeit egyetlen, politi­kai pártként, hitelesen képviselő MKP-nek a jövőben is elsősorban a saját hitelének meg­tartására kell összpontosítania. Bugár közel öt éve, azaz megalakulásától kezdve elnöke a pártnak. A Magyar Koalíció Pártja 1998-ban az addig három szlovákiai magyar párt egyesülésével jött létre, az akkori miniszterelnök, Vladimír Meciar választási győzelmét megelőzendő megfontolások alap­ján. Az 1998 őszén tartott választások igazol­ták, hogy a három magyar párt egyesülése in­dokolt volt: az MKP akkor kormányzati pozíci­óba került, majd négy évvel később, a tavaly ősszel lezajlott választások nyomán ismét tag­ja lett a kormánykoalíciónak. Az alapszabályát is módosító MKP-nak a jövőben hárommal kevesebb alelnöke lesz. A pártelnökhelyettesi tisztséget a továbbiakban is Duka Zólyomi Árpád tölti be, és Duray Miklós marad a párt ügyvezető alelnöke. A harmadik alelnök és az MKP miniszteri klubjá­nak alelnöke a jövőben is Csurky Pál minisz­terelnök-helyettes marad. A politikai toplistán a harmadik helyet Bugár foglalja el. Megelőzi az államfőt, a kor­mányfót, a házelnököt és másokat. Népszerű­ségben csupán két ellenzéki politikus, a lista­vezető Robert Pico, a baloldali Smer elnöke, és a második helyen álló Vladimír Meciar exminiszterelnök, a Demokratikus Szlovákiá­ért Mozgalom — Néppárt (HZDS-LS) elnöke előzi meg. Jelenleg, immár második alkalommal a szlovák parlament alelnöke. ­ Szerb maffia: állam az államban A szerb belügyminisztérium terroristaelhárító egysége múlt héten tűzharcban megölte Dusan Spasojevicet, alvilági nevén Siptart, aki alapítója volt a Zoran Djindjic szerb minisz­terelnök elleni halálos merénylet megszervezésével és végrehajtásával vádolt, úgynevezett zimonyi klánnak. A hét végén egy újabb alvilági vezető került rács mögé. Elhalasztották Bagdad ostromát Többszöri hét végi cáfolatok ellenére a tegnapi The Times megismétli azt az értesülést, miszerint Bagdad ostromát a szövetségesek több héttel elhalasztották, mert be akarják várni az úton lévő amerikai erősítést. A vezető londoni napilap szerint a Bagdad alatt álló alakulatoknak megmondták, hogy legalább két hétig nem várható az előrenyomulás az iraki főváros felé, sőt, az egyik tiszt 45 napos várakozást jósolt embereinek. Az akcióban életét vesztette Mi­le Lukovic, alias Kum, aki Siptar jobbkeze volt. E két sze­mélyt, illetve az egyelőre még szökésben lévő Milorad Lukovic „Legiját" a zimonyi bűnban­da első számú vezetőiként tartották számon, az alvilági hierarchiában ők hárman álltak a bűnszövetkezet élén. A zimonyi klánvezetők fényűző életet éltek, a francia hatóságok ada­tai szerint 2(X)­ májusában, párizsi „üdülésük” során a bűnbanda négy vezetője tivornyáin naponta ötvenezer dollárnál több pénzt köl­tött el. Siptar és Kum tulajdonában volt egy hatalmas palotakomplexum Zimony félreeső negyedében. Tíz napig tartott, míg az építés­ügyi hatóságok nagy teljesítményű munka­gépekkel és dinamittal lebontották az erődít­ményszerű, csupa üveg és vasbeton palotát és a ráépült bevásárlóközpontot. A szerb rendőrség elfogta Miladin Su­­vajdzicot, alvilági nevén Djura Mutavit — áll a vasárnapi belügyi közleményben, amely szerint Mutavi elfogása várhatóan fel­gyorsítja a klán többi, még szökésben lévő tagjának letartóztatását, és jelentős mérték­ben hozzájárul a nyomozás sikeréhez. Ed­dig féltucatnyi klánvezető került rendőrkéz­re. Zoran Zivkoic szerb kormányfő hét végi újvidéki látogatásán azt hangoztatta, hogy a hatóságok már gyakorlatiag felszámolták a zimonyi klánt, amely meggyilkoltatta Zoran Djindjicet, és „jó szolgálatokat” tett Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnöknek. Zivkovic szerint meglepő, hogy a bűnözés mennyire áthatotta az élet minden pórusát Szerbiában. Djindjicnek volt igaza, amikor azt mondta, hogy Szerbiában saját állama van a maffiának — mondta a kormányfő. A Politika című belgrádi lap jeles publi­cistája, Ivan Torov vasárnap azt írta, hogy Djindjic meggyilkolása után a kormány fanati­kus állhatatossággal megtette az első, legna­gyobb lépést, hogy végleg lerántsa a leplet a szerb bűnmisztériumról. Ezzel azonban nem érhet véget m­issziója: a nyilvánosság elé kell tárnia a teljes és leplezetlen igazságot a indust­­r­iózus bűnszövetkezetről. Az igazság végér­vényesen lerombolná a mítoszt a „hazafiak” és a „nemzeti lelkipásztorok” szerepében tün­döklő bérgyilkosokról és drogkereskedőkről, s a jövőben egy uralkodó garnitúra sem érez­­ne kísértést arra, hogy Milosevic módjára skru­­pulusok nélkül és véres módszerekkel vissza­éljen hatalmával. Az oldalt MTI-információk alapján szerkesztette: Mózes László Lezajlott a kormánypárt tisztújító kongresszusa, különö­sebb változások nélkül. Kovács Lászlót újraválasztották el­nöknek, Szili­ Katalint elnökhelyettesnek. A választmány el­nöke maradt Jánosi György.­­ Némi érdekességet Horn Gyu­la exminiszterelnök hozzászólása jelentett, aki tűrhetőnek tartja a kormány tevékenységét, viszont szerinte egy szűk gazda­sági érdekcsoport hatása alá kerülve a kabinet csupán egy kis réteg érdekeit képviseli (!). A szervezeti élet hiányát hangsú­lyozva Horn „siralomháznak” nevezte a pártszék­házat... ” „Pártelnökként továbbra is mindent megteszek a korszerűsí­tés sikere és a megújulás érdekében! jelentette ki Kovács. Az előttünk álló időszak nem lesz már olyan izgalmas, mint a mögöttünk hagyott, nem lesznek választások, de azért most is vár ránk egy erőpróba, jövőre lesznek az európai parlamenti választások...” . Jánosi György választmányi elnök hangsú­lyozta, hogy „a szocialista pártnak okulnia kell az esetleg el­követett korábbi hibákból, ha meg akarja nyerni a 2006-os választásokat...”­­ Medgyessy Péter a kongresszusi felszó­lalásban kijelentette, hiszi, hogy „a Magyarország uniós csat­lakozásáról tartandó április 12-i népszavazás pozitív ered­ménnyel zárul”. Hangsúlyozta, hogy „felül kellene emelkedni a politikai pártérdekeken, nemzeti módon nemzeti egységben kellene gondolkodni”. Az iraki háborúról szólva kifejtette: „a kormány nem háború-, hanem megoldáspárti”, s jogos büsz­keséggel hangsúlyozta, hogy „Magyarország politikája az utóbbi időben felértékelődött a világban”.­­ Egyik hét végi nyilatkozatában Orbán Viktor exminiszterelnök úgy fogalma­zott, hogy „Magyarországnak nem szabad más állammal, akár az Egyesült Államokkal is függőségi viszonyba kerülnie. A korrekt partnerség nem azt jelenti, hogy mindenben feltétel nélkül támogatni kell az amerikai kormányt.” Elmondta: „itt nem a magyar légtér átengedéséről vagy a taszári kiképzőbá­zis létéről van szó, a központi kérdés az, hogy hogyan és mi­ért került fel Ma­ Magyar tükör Bogdán László rovat M­ gyarország a háborút támogató országok listájára, miért emle­getik Magyarországot a háborút támogató országok között?” . A Központi Statisztikai Hivatal elmúlt héten közzétett jelenté­se szerint Magyarország lélekszáma „a nemzetközi vándorlást is figyelembe véve” jelenleg 10 149 000. Ezer lakosra különben 9,4 százalékos élve születés és 14,2 százalékos halálozás jutott. A születések száma kismértékben csökkent ugyan, de a halálo­zás arány­száma megegyezett az egy évvel korábbi adatokkal... – Ismét lemondásra szólította fel Csell­ik Judit minisztert és Gáll Zoltán szocialista országgyűlési képviselőt az egyes fon­tos személyeket ellenőrző bizottság. Az indoklás szerint azért, s.­ . . lenállását, figyelmen kívül , s . : hagyta a lakosság haza­ias ér­t­elmeit, nem számolt a­­*21i fedajsínok gerillaharcának lehetőségével, s eközben messze felülértékelte egy ide­gen katonai erő „felszabadí­tó” akciójának vonzerejét. Ez pedig jelen esetben amerikai katonák életét teszi kockára. A háborút megelőző hetek­ben a CIA ijesztő naivitása nyert bizonyítást: ennek egyik legmegdöbbentőbb példája az az ötlet volt, hogy az iraki hadsereg tábornokait és ve­zető tisztjeit e-maileken és mo­biltelefonokra küldött SMS- ekben szólították fel dezertá­lásra, illetve megadásra egy olyan országban, amelynek titkosrendőrsége minden kommunikációt lehallgat. Mostanra az iraki háborúban a valóság korrigálta az elvárá­sokat. Szaddám Huszein elnök és rezsimje nem adta fel, a felke­lések és dezertálások elmarad­tak, és a nagy légi fölény sem hozott még katonai döntést, ám mégis túl korai lenne érvényes helyzetértékelésbe fogni — írta szombaton a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap. Az ira­ki háborút várhatóan tovább tart majd, mint ahogyan a derűlá­tóbbak jósolták, de még ez a fel­­tételezés is ingatag lábon áll, mert még most sem zárható ki egy hirtelen iraki összeomlás. A találó értékelésekhez azonban még korán van, a szövetséges hadvezetés ugyanis sok terü­leten sikeres volt. A légierő gyakorlati­lag nem ütközik ellen­állásba, iraki repülőgépek nem mutatkoznak, de a légi háborút összegződő hatása csak ké­sőbb lesz érzékelhető. Vasárnap meghalt a brit kereskedelmi tévék híradóit készí­tő I­­­N televíziós cég második riportere is Irakban, a budapesti születésű Gaby Rado, aki a Channel 4 híradóit tudósította. Rado a kurd ellenőrzés alatt álló észak-iraki Szulejmániában egy szálloda tetejéről zuhant le; az első hírek szerint halála nem volt összefüggésben katonai cselekményekkel. Az ITN korábban már elvesztette legismertebb veterán háborús ri­porterét, Terry Lloydot, akinek kocsija Bászra környékén szö­vetséges harckocsik tüzébe futott bele. Lloyd volt az ITN első újságírója a cég fél évszázados történetében, aki haditudósí­tás közben, hadi cselekmények miatt halt meg, mert a rendszerváltozás előtt az MSZMP volt képviselői olyan fontos állami tisztségeket töltöttek be, amelyek lehetővé tet­ték azt is, hogy megkaphassák a Belügyminisztérium hírheded III/III-as csoportfőnökségének jelentéseit, így beletartoznak az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény által megjelölt körbe. A jogszabály értelmében, ha tíz érintettek nem mondanak le tisztségükről, a bizottság nyilvá­nosságra hozhatja határozatát.­­ Persze, ez sem jelent semmit, annak idején Horn Gyula is elengedte a füle mellett a bizottság felszólításait, akárcsak Medgyessy Péter... 4 A külföldre sza­kadt magyar értelmiségiek hazacsábítását hazatelepedési ösz­töndíj létrehozásával próbálja megoldani az oktatási tárca! 4 A Világgazdaság cikke szerint a forrást egy negyven-ötvenmillió forintos alap létrehozása jelentené. Mindezek ellenére a ma­gyar vállalatvezetők véleménye megoszlik a kérdésben, még nem lehet eldönteni ugyanis, hogy az esetleges uniós csatla­kozással növekszik-e tovább az agyelszívás reális veszélye.­­ Megszokhattuk már, minden hétre esik egy bankbetörés, egy­két postai pénzszállítók elleni támadás. Ezt kivédendő szigoríta­ni kellene a takarékszövetkezetek és posták őrzését, máskülön­ben bám­ikor színre léphet egy újabb whiskys rabló. Az adatok szerint hétszáz bankfióknál, ezerhétszáz takarékszövetkezetnél és háromezer-kétszáz postahivatalnál kellene szigorítani az őr­zésvédelmet. .. A The Times szerint Do­nald Rumsfeld amerikai védel­mi miniszter és Tommy Franks tábornok, a háború katonai irá­nyítója egyaránt kizárta a szü­neteket, de ezt csak az általá­nos hadműveletek egészére értették, nem a Bagdad elleni rohamra. A lap szerint Richard Myers, az amerikai egyesített vezérkar elnöke is „megpróbál­ta a legtöbbet kihozni" a nyil­vánvaló késésből, amikor a BBC tévének vasárnap azt mondta: a szövetségesek javá­ra szól a türelem, és az, hogy mivel a háborút kimenetele nem kétséges van idejük ki­várni a kijelölt célok elérését. A The Times értesülése sze­rint a Bagdad alatt álló ameri­kai alakulatok elkezdték a futó­árkok mélyítését körleteik kör­nyékének elaknásítását és a járművek álcázását. A főváros elleni szárazföldi támadással valószínűleg megvárják az erő­sítésként kiküldött 100 000 amerikai katonát. A brit és az amerikai hírszer­zés súlyosan elszámította az Irakban várható ellenállás mér­tékét; egyes elemzők azt jósol­ták, hogy a szövetségesek pár nap alatt Bagdad alá érnek, és néhány hét alatt felszámolják Szaddám Huszein rezsimjét írta korábban a The Times, amely szerint most már nem ki­zárt, hogy hónapokig is eltart az iraki háború. A háború előtt brit katonai illetékesek abban bíztak, hogy a déli Bászra nagy­város gyorsan elesik, a síita la­kosság a déli országrészben felkel Szaddám Huszein elnök ellen, és a Bagdadba vezető úton a szövetségesek csak jel­képes ellenállásba fognak üt­közni. Egy név nélkül idézett brit kormányforrás, aki a fegy­veres beavatkozás előtt figyel­­meztette a londoni kabinetet a várható veszélyekre, azt mond­ta a The Timesnak, hogy a hír­szerzési értékelések súlyosan alábecsülték a várható ellenál­lást. Az Irak ellen indított had­járat első tíz napja ugyanazt tanúsítja, amit a 2001. szeptem­ber 1­1-i amerikai terrortáma­dások: a CIA ezúttal sem volt képes semmit előrelátni, prog­nózisai rendre tévesnek bizo­nyultak — írja a Le Figaro hét végi száma. A párizsi konzer­vatív sajtó vezető lapjának washingtoni tudósítója sze­rint a Pentagon hibás terve­zése nagyrészt az amerikai tit­kosszolgálat vakságának számlájára írható. A Bush-ad­­minisztráció egyik névtelenül idézett illetékese úgy látja, a Pentagon az optimista CIA- elemzésekre támaszkodva alá­becsülte az irakiak várható­as­ VILÁGFIGYELŐ 2003. ÁPRILIS 1.

Next