Háromszék, 2003. április (15. évfolyam, 3824-3846. szám)
2003-04-01 / 3824. szám
MKP-KONGRESSZUS SZLOVÁKIÁBAN Ismét Bugár a pártelnök Ismét Bugár Bélát választották a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökévé a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó magyar párt V. kongresszusának küldöttjei szombaton Révkomáromban. Bugár Béla a 319 küldött szavazatai közül 253-at szerzett meg. A félmilliós lélekszámú szlovákiai magyarságot képviselő MKP-nak jelenleg 11 000 tagja és 521 alapszervezete van, a szlovák pártok mezőnyében a legstabilabb pártként emlegetik. „Az a politikai irányvonal, amelyet az MKP a szlovák politikai színtéren jelenleg képvisel, megfelel a szlovákiai magyarok és a demokratikusan, európai módon gondolkodó szlovákok igényeinek” — jelentette ki felszólalásában Bugár. Emlékeztetett arra, hogy az MKP a tavalyi választásokon minden korábbinál jobb eredményt elérve, másodszor is kormányzati pozíciót szerzett, s mint mondta, a megyei és az önkormányzati választások eredményei is azt igazolják, hogy létrejötte óta az MKP jó stratégiát választott. Bugár szavai szerint a szlovákiai magyarok érdekeit egyetlen, politikai pártként, hitelesen képviselő MKP-nek a jövőben is elsősorban a saját hitelének megtartására kell összpontosítania. Bugár közel öt éve, azaz megalakulásától kezdve elnöke a pártnak. A Magyar Koalíció Pártja 1998-ban az addig három szlovákiai magyar párt egyesülésével jött létre, az akkori miniszterelnök, Vladimír Meciar választási győzelmét megelőzendő megfontolások alapján. Az 1998 őszén tartott választások igazolták, hogy a három magyar párt egyesülése indokolt volt: az MKP akkor kormányzati pozícióba került, majd négy évvel később, a tavaly ősszel lezajlott választások nyomán ismét tagja lett a kormánykoalíciónak. Az alapszabályát is módosító MKP-nak a jövőben hárommal kevesebb alelnöke lesz. A pártelnökhelyettesi tisztséget a továbbiakban is Duka Zólyomi Árpád tölti be, és Duray Miklós marad a párt ügyvezető alelnöke. A harmadik alelnök és az MKP miniszteri klubjának alelnöke a jövőben is Csurky Pál miniszterelnök-helyettes marad. A politikai toplistán a harmadik helyet Bugár foglalja el. Megelőzi az államfőt, a kormányfót, a házelnököt és másokat. Népszerűségben csupán két ellenzéki politikus, a listavezető Robert Pico, a baloldali Smer elnöke, és a második helyen álló Vladimír Meciar exminiszterelnök, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom — Néppárt (HZDS-LS) elnöke előzi meg. Jelenleg, immár második alkalommal a szlovák parlament alelnöke. Szerb maffia: állam az államban A szerb belügyminisztérium terroristaelhárító egysége múlt héten tűzharcban megölte Dusan Spasojevicet, alvilági nevén Siptart, aki alapítója volt a Zoran Djindjic szerb miniszterelnök elleni halálos merénylet megszervezésével és végrehajtásával vádolt, úgynevezett zimonyi klánnak. A hét végén egy újabb alvilági vezető került rács mögé. Elhalasztották Bagdad ostromát Többszöri hét végi cáfolatok ellenére a tegnapi The Times megismétli azt az értesülést, miszerint Bagdad ostromát a szövetségesek több héttel elhalasztották, mert be akarják várni az úton lévő amerikai erősítést. A vezető londoni napilap szerint a Bagdad alatt álló alakulatoknak megmondták, hogy legalább két hétig nem várható az előrenyomulás az iraki főváros felé, sőt, az egyik tiszt 45 napos várakozást jósolt embereinek. Az akcióban életét vesztette Mile Lukovic, alias Kum, aki Siptar jobbkeze volt. E két személyt, illetve az egyelőre még szökésben lévő Milorad Lukovic „Legiját" a zimonyi bűnbanda első számú vezetőiként tartották számon, az alvilági hierarchiában ők hárman álltak a bűnszövetkezet élén. A zimonyi klánvezetők fényűző életet éltek, a francia hatóságok adatai szerint 2(X) májusában, párizsi „üdülésük” során a bűnbanda négy vezetője tivornyáin naponta ötvenezer dollárnál több pénzt költött el. Siptar és Kum tulajdonában volt egy hatalmas palotakomplexum Zimony félreeső negyedében. Tíz napig tartott, míg az építésügyi hatóságok nagy teljesítményű munkagépekkel és dinamittal lebontották az erődítményszerű, csupa üveg és vasbeton palotát és a ráépült bevásárlóközpontot. A szerb rendőrség elfogta Miladin Suvajdzicot, alvilági nevén Djura Mutavit — áll a vasárnapi belügyi közleményben, amely szerint Mutavi elfogása várhatóan felgyorsítja a klán többi, még szökésben lévő tagjának letartóztatását, és jelentős mértékben hozzájárul a nyomozás sikeréhez. Eddig féltucatnyi klánvezető került rendőrkézre. Zoran Zivkoic szerb kormányfő hét végi újvidéki látogatásán azt hangoztatta, hogy a hatóságok már gyakorlatiag felszámolták a zimonyi klánt, amely meggyilkoltatta Zoran Djindjicet, és „jó szolgálatokat” tett Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnöknek. Zivkovic szerint meglepő, hogy a bűnözés mennyire áthatotta az élet minden pórusát Szerbiában. Djindjicnek volt igaza, amikor azt mondta, hogy Szerbiában saját állama van a maffiának — mondta a kormányfő. A Politika című belgrádi lap jeles publicistája, Ivan Torov vasárnap azt írta, hogy Djindjic meggyilkolása után a kormány fanatikus állhatatossággal megtette az első, legnagyobb lépést, hogy végleg lerántsa a leplet a szerb bűnmisztériumról. Ezzel azonban nem érhet véget missziója: a nyilvánosság elé kell tárnia a teljes és leplezetlen igazságot a industriózus bűnszövetkezetről. Az igazság végérvényesen lerombolná a mítoszt a „hazafiak” és a „nemzeti lelkipásztorok” szerepében tündöklő bérgyilkosokról és drogkereskedőkről, s a jövőben egy uralkodó garnitúra sem érezne kísértést arra, hogy Milosevic módjára skrupulusok nélkül és véres módszerekkel visszaéljen hatalmával. Az oldalt MTI-információk alapján szerkesztette: Mózes László Lezajlott a kormánypárt tisztújító kongresszusa, különösebb változások nélkül. Kovács Lászlót újraválasztották elnöknek, Szili Katalint elnökhelyettesnek. A választmány elnöke maradt Jánosi György. Némi érdekességet Horn Gyula exminiszterelnök hozzászólása jelentett, aki tűrhetőnek tartja a kormány tevékenységét, viszont szerinte egy szűk gazdasági érdekcsoport hatása alá kerülve a kabinet csupán egy kis réteg érdekeit képviseli (!). A szervezeti élet hiányát hangsúlyozva Horn „siralomháznak” nevezte a pártszékházat... ” „Pártelnökként továbbra is mindent megteszek a korszerűsítés sikere és a megújulás érdekében! jelentette ki Kovács. Az előttünk álló időszak nem lesz már olyan izgalmas, mint a mögöttünk hagyott, nem lesznek választások, de azért most is vár ránk egy erőpróba, jövőre lesznek az európai parlamenti választások...” . Jánosi György választmányi elnök hangsúlyozta, hogy „a szocialista pártnak okulnia kell az esetleg elkövetett korábbi hibákból, ha meg akarja nyerni a 2006-os választásokat...” Medgyessy Péter a kongresszusi felszólalásban kijelentette, hiszi, hogy „a Magyarország uniós csatlakozásáról tartandó április 12-i népszavazás pozitív eredménnyel zárul”. Hangsúlyozta, hogy „felül kellene emelkedni a politikai pártérdekeken, nemzeti módon nemzeti egységben kellene gondolkodni”. Az iraki háborúról szólva kifejtette: „a kormány nem háború-, hanem megoldáspárti”, s jogos büszkeséggel hangsúlyozta, hogy „Magyarország politikája az utóbbi időben felértékelődött a világban”. Egyik hét végi nyilatkozatában Orbán Viktor exminiszterelnök úgy fogalmazott, hogy „Magyarországnak nem szabad más állammal, akár az Egyesült Államokkal is függőségi viszonyba kerülnie. A korrekt partnerség nem azt jelenti, hogy mindenben feltétel nélkül támogatni kell az amerikai kormányt.” Elmondta: „itt nem a magyar légtér átengedéséről vagy a taszári kiképzőbázis létéről van szó, a központi kérdés az, hogy hogyan és miért került fel Ma Magyar tükör Bogdán László rovat M gyarország a háborút támogató országok listájára, miért emlegetik Magyarországot a háborút támogató országok között?” . A Központi Statisztikai Hivatal elmúlt héten közzétett jelentése szerint Magyarország lélekszáma „a nemzetközi vándorlást is figyelembe véve” jelenleg 10 149 000. Ezer lakosra különben 9,4 százalékos élve születés és 14,2 százalékos halálozás jutott. A születések száma kismértékben csökkent ugyan, de a halálozás arányszáma megegyezett az egy évvel korábbi adatokkal... – Ismét lemondásra szólította fel Csellik Judit minisztert és Gáll Zoltán szocialista országgyűlési képviselőt az egyes fontos személyeket ellenőrző bizottság. Az indoklás szerint azért, s. . . lenállását, figyelmen kívül , s . : hagyta a lakosság hazaias értelmeit, nem számolt a*21i fedajsínok gerillaharcának lehetőségével, s eközben messze felülértékelte egy idegen katonai erő „felszabadító” akciójának vonzerejét. Ez pedig jelen esetben amerikai katonák életét teszi kockára. A háborút megelőző hetekben a CIA ijesztő naivitása nyert bizonyítást: ennek egyik legmegdöbbentőbb példája az az ötlet volt, hogy az iraki hadsereg tábornokait és vezető tisztjeit e-maileken és mobiltelefonokra küldött SMS- ekben szólították fel dezertálásra, illetve megadásra egy olyan országban, amelynek titkosrendőrsége minden kommunikációt lehallgat. Mostanra az iraki háborúban a valóság korrigálta az elvárásokat. Szaddám Huszein elnök és rezsimje nem adta fel, a felkelések és dezertálások elmaradtak, és a nagy légi fölény sem hozott még katonai döntést, ám mégis túl korai lenne érvényes helyzetértékelésbe fogni — írta szombaton a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap. Az iraki háborút várhatóan tovább tart majd, mint ahogyan a derűlátóbbak jósolták, de még ez a feltételezés is ingatag lábon áll, mert még most sem zárható ki egy hirtelen iraki összeomlás. A találó értékelésekhez azonban még korán van, a szövetséges hadvezetés ugyanis sok területen sikeres volt. A légierő gyakorlatilag nem ütközik ellenállásba, iraki repülőgépek nem mutatkoznak, de a légi háborút összegződő hatása csak később lesz érzékelhető. Vasárnap meghalt a brit kereskedelmi tévék híradóit készítő IN televíziós cég második riportere is Irakban, a budapesti születésű Gaby Rado, aki a Channel 4 híradóit tudósította. Rado a kurd ellenőrzés alatt álló észak-iraki Szulejmániában egy szálloda tetejéről zuhant le; az első hírek szerint halála nem volt összefüggésben katonai cselekményekkel. Az ITN korábban már elvesztette legismertebb veterán háborús riporterét, Terry Lloydot, akinek kocsija Bászra környékén szövetséges harckocsik tüzébe futott bele. Lloyd volt az ITN első újságírója a cég fél évszázados történetében, aki haditudósítás közben, hadi cselekmények miatt halt meg, mert a rendszerváltozás előtt az MSZMP volt képviselői olyan fontos állami tisztségeket töltöttek be, amelyek lehetővé tették azt is, hogy megkaphassák a Belügyminisztérium hírheded III/III-as csoportfőnökségének jelentéseit, így beletartoznak az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény által megjelölt körbe. A jogszabály értelmében, ha tíz érintettek nem mondanak le tisztségükről, a bizottság nyilvánosságra hozhatja határozatát. Persze, ez sem jelent semmit, annak idején Horn Gyula is elengedte a füle mellett a bizottság felszólításait, akárcsak Medgyessy Péter... 4 A külföldre szakadt magyar értelmiségiek hazacsábítását hazatelepedési ösztöndíj létrehozásával próbálja megoldani az oktatási tárca! 4 A Világgazdaság cikke szerint a forrást egy negyven-ötvenmillió forintos alap létrehozása jelentené. Mindezek ellenére a magyar vállalatvezetők véleménye megoszlik a kérdésben, még nem lehet eldönteni ugyanis, hogy az esetleges uniós csatlakozással növekszik-e tovább az agyelszívás reális veszélye. Megszokhattuk már, minden hétre esik egy bankbetörés, egykét postai pénzszállítók elleni támadás. Ezt kivédendő szigorítani kellene a takarékszövetkezetek és posták őrzését, máskülönben bámikor színre léphet egy újabb whiskys rabló. Az adatok szerint hétszáz bankfióknál, ezerhétszáz takarékszövetkezetnél és háromezer-kétszáz postahivatalnál kellene szigorítani az őrzésvédelmet. .. A The Times szerint Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter és Tommy Franks tábornok, a háború katonai irányítója egyaránt kizárta a szüneteket, de ezt csak az általános hadműveletek egészére értették, nem a Bagdad elleni rohamra. A lap szerint Richard Myers, az amerikai egyesített vezérkar elnöke is „megpróbálta a legtöbbet kihozni" a nyilvánvaló késésből, amikor a BBC tévének vasárnap azt mondta: a szövetségesek javára szól a türelem, és az, hogy mivel a háborút kimenetele nem kétséges van idejük kivárni a kijelölt célok elérését. A The Times értesülése szerint a Bagdad alatt álló amerikai alakulatok elkezdték a futóárkok mélyítését körleteik környékének elaknásítását és a járművek álcázását. A főváros elleni szárazföldi támadással valószínűleg megvárják az erősítésként kiküldött 100 000 amerikai katonát. A brit és az amerikai hírszerzés súlyosan elszámította az Irakban várható ellenállás mértékét; egyes elemzők azt jósolták, hogy a szövetségesek pár nap alatt Bagdad alá érnek, és néhány hét alatt felszámolják Szaddám Huszein rezsimjét írta korábban a The Times, amely szerint most már nem kizárt, hogy hónapokig is eltart az iraki háború. A háború előtt brit katonai illetékesek abban bíztak, hogy a déli Bászra nagyváros gyorsan elesik, a síita lakosság a déli országrészben felkel Szaddám Huszein elnök ellen, és a Bagdadba vezető úton a szövetségesek csak jelképes ellenállásba fognak ütközni. Egy név nélkül idézett brit kormányforrás, aki a fegyveres beavatkozás előtt figyelmeztette a londoni kabinetet a várható veszélyekre, azt mondta a The Timesnak, hogy a hírszerzési értékelések súlyosan alábecsülték a várható ellenállást. Az Irak ellen indított hadjárat első tíz napja ugyanazt tanúsítja, amit a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások: a CIA ezúttal sem volt képes semmit előrelátni, prognózisai rendre tévesnek bizonyultak — írja a Le Figaro hét végi száma. A párizsi konzervatív sajtó vezető lapjának washingtoni tudósítója szerint a Pentagon hibás tervezése nagyrészt az amerikai titkosszolgálat vakságának számlájára írható. A Bush-adminisztráció egyik névtelenül idézett illetékese úgy látja, a Pentagon az optimista CIA- elemzésekre támaszkodva alábecsülte az irakiak várhatóas VILÁGFIGYELŐ 2003. ÁPRILIS 1.