Háromszék, 2003. július (15. évfolyam, 3898-3924. szám)

2003-07-01 / 3898. szám

2 (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Szerkesztette: Mózes László SZENNYVÍZ AZ OLTBAN. Két szivattyú meghibáso­dása miatt Csíkszereda szennyvizének mintegy 20 százalé­ka napok óta az Oltba ömlik. A környezeti kárt súlyosbítja az alacsony vízállás. Az állandó pénzhiánnyal küszködő vízgazdálkodási vállalat július 15-ig kapott haladékot a szi­vattyúk kijavítására tudósít a Krónika­­, s ha ez nem történik meg, jön a pénzbírság. No meg a szennylé... VISSZAKÖLTÖZNEK LASSAN. A nagyváradi Püs­pöki Palota visszaszolgáltatásáról megkötötték az egyez­ményt,­­melynek értelmében a Római Katoli­kus Püspökség egy fölszinti és három eme­leti helyiségbe máris beköltözhet, átveheti a kápolnát és a pince egy­ részét, október 1-jéig még három földszinti termel, és öt éven belül az egészet. (Romániai Magyar Szó) MINDENHATÓ MINISZTERELNÖK. 23 különféle ügynök­séget, főhatóságot, főosztályt és bizottságot rendeltek­ alá Năstase kormányfőnek az átalakított kormányban: közművek, energiaforrások, távközlés, magánosítás, fogyasztóvédelem, sport, ásványi kincsek, kisvállalkozók, stratégiafejlesztés, el­lenőrzés, s még a jó ég tudja, mi minden tájékoztat több napilap. Becslések szerint pusztán az aláírások és láttamozá­­sok napi több órát vennének igénybe, persze, köznapi mércé­vel, nem ilyen emberfeletti fáradhatatlansággal számolva. DIPLOMÁS BÁBÁK. A hazai egészségügyi rendszer olyan, amilyen, de egy téren bizonyosan túlszák­nyalja majd az európai gyakorlatot: a tanügyminisztérium ugyanis úgy döntött, hogy a bábaasszonyokat és gyermekgondozókat felsőoktatásban képezi ki, négy-, illetve hároméves főisko­lán. A következő tanévtől tehát felszámolják az egészség­­ügyi technikumokat, noha ezt senki sem kéri Romániától — írja az Adevărul, amely szerint már öt orvosi egyetem elindí­totta a bábaképzési papírmunkát. MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁS. A ter­vezettnél egy hónappal korábban kerültek nyilvánosságra az év eleji országos felmérés adatai, amelyek szerint 4,749 millió mezőgaz­dasági egység van az országban, és ezek 99,5 százaléka jogi személyiséggel nem rendelkező magángazdaság. Az átlagos méret 1,63 hektár ez tízszer kisebb, mint Ausztri­ában, és hússzor kisebb, mint Németországban. A megmű­velt területeknek csak 2,9 százalékát öntözik. A 173,4 ezer traktorból 133 ezer a jogi személyiséggel is rendelkező föld­művelőké, egy traktorra átlag 50,5 hektár terület jut (Hargi­ta megyében 13, Botoşani­ban 100) tudjuk meg a Románia liberăből. A meglehetősen lehangoló statiszti­kák annyira felbőszítették a kormányfőt, hogy nyugdíjaz­­tatni kívánja az intézmény vezetőjét. Hírsaláta A képviselők rábólintottak Belföld Tegnap, a parlamenti ülés é Iszak utolsó napján a képvi- I­selőház megszavazta az alkot­mánymódosítást, amelynek keretében az RMDSZ-nek sikerült alkotmányos joggá emeltetni a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát a közigazgatásban és az igazságszol­gáltatásban. 4 A parlament 344 tagú alsóházában 229 szavazatra volt szükség a kétharmados többség eléréséhez. A képviselőház 254 tagja támogatta szavazatávával az alap­törvény módosítását, amelynek politikai-törvényhozási folyamata egy évvel ezelőtt kezdődött el. 4 Az alkotmányban szentesített újabb nemzetiségi jogok elleni tiltakozásként a szélsőségesen nacionalista Nagyrománia Párt képviselői múlt héten kivonultak az ülésteremből. 4 A név szerinti végszavazáson amelyen részt vettek a Năstase-kabinet tagjai is igennel szavaztak a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képvise­lőcsoportjainak tagjai, valamint a magyartól eltérő nemzeti kisebbségi képviselők.­­ A képviselőház után az alkotmánymódosítás a szenátus elé kerül, majd annak jóváhagyó döntése után népszavazásra bocsátják az alap­törvény új formáját.­­ A képviselőházban elfogadott mó­dosítások kimondják a magántulajdon szavatolását, eltör­lik a kötelező katonai szolgálatot, az eddigiekhez képest szűkítik a parlamenti mentelmi jogot, bevezetik az ötéves államfői mandátumot, megszüntetik a képviselőház és a szenátus közötti egyeztetést, mert felszámolják a két ház tevékenysége közötti párhuzamosságot, valamint szen­tesítik a kisebbségek anyanyelvhasználatát az igazságszol­gáltatásban és a közigazgatásban. ­ Újabb áremelkedés Mától drágul az üzemanyag és a földgáz közölték az esti hírműsorokban. A benzin ára literenként átlagosan 400 lejjel, míg a gázolajé 1500 lejjel emelkedik. A földgáz köb­méterenkénti ára 3518 lejről 3826 lejre módosul Kereszttűzben a Drakula Park A Nemzeti Liberális Párt (NLP) felkéri Miron Mitrea szállí­tásügyi és turisztikai minisztert, hogy nyilvánosan ismertes­se a Drakula Park ügyében talált megoldásait, valamint mind­azokat a tervezett lépéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a projekt befektetői visszaszerezhessék pénzüket. Eugen Nicolăescu NL­P-szóvivő tegnap úgy vélekedett, Miron Mitrea Drakula Parkról nemrégiben tett kijelentései „a legjobb bizo­nyítékok az SZDP-kom­ányzatot általában, turizmus-politiká­ját különösképpen jellemző öntudatlanságra”. Miron Mitrea szállításügyi, építkezésügyi és turisztikai miniszter szomba­ton leszögezte, hogy a Drakula Park tervezete nem prioritás Románia számára, ő pedig nem fog „túlságosan nagy mértékben” részt venni a projekt megvalósításában. Az NLP értékeli Miron Mitrea megközelítésének „realizmusát”, misze­rint a Drakula Park nem nemzeti prioritás, de „sajnálatosnak” tartja, hogy ez a következtetés csak azt követően fogalmazó­dott meg, hogy 15 000 embert meggyőztek, fektesse pénzét Agathon miniszter „légvárába” mondta Nicolăescu. A szó­vivő emlékeztetett, hogy a liberálisok több ízben kérték Dan Matei Agathon turisztikai miniszter lemondását, aki „f­antaz­­magórikus projektekbe vitte a romániai turizmust". Dan Matei Agathon, az SZDP ügyvezető titkára, egykori turisztikai mi­niszter tegnap kijelentette, hogy a Drakula Park tervezete a leg­rövidebb időn belül megvalósul, ellentmondva ezáltal Miron Mitrea miniszter kijelentéseinek. ORSZÁG-VILÁG Amerikai magyarok humanitárius segélye Több mint tízezer dollárt adományoztak az elítélt, börtönbe zárt, majd sza­badlábra helyezett Reiner Antal és Héjjá Dezső megsegítésére amerikai magyarok. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) által március elején indított adománygyűj­tő akció célja, hogy anyagilag támo­gassa Reiner Antalt és Héjjá Dezsőt. Az amerikai magyarok szolidaritási ak­ciója lehetővé teszi, hogy kilenc évig 1,5 millió lejes havi járulékhoz jusson Reiner és Héjjá, amit életkörülményeik javítására és orvosi kezelésük fedezé­sére fordíthatnak. A HHRF kolozsvári képviselője máris átutalta az első havi segélyt. Az amerikai magyaroknak ki­küldött, adományozásra felszólító HHRF-levél szerint Reiner Antal és Héjjá Dezső egyetlen bűne az 1989-es forradalmi eseményekkor az volt, hogy magyaroknak születtek. Az 1989-es romániai események kap­csán összesen 13 magyar nemzeti­ségű személy ellen született ítélet. A székely­földi Oroszhegyen négy vádlottat 66 év szabadságvesztésre ítéltek, Zetelakán hármat 58 évre, Kézdivásárhelyen pe­dig hat vádlottat 21 évre. A három per 145 év összesített börtönbüntetéséből 34 évet és 7 hónapot le is töltöttek, a 13 vádlott közül három meghalt, kettő ön­­gyilkosságot követett el. Az elítélt és bebörtönzött erdélyi magyarok szaba­don bocsátása és teljes rehabilitálása érdekében a HHRF tizenhárom éve lob­bizik külföldön. Az MKP számon kéri A szlovák kormánypártok koalíciós tanácsában a Ma­gyar Koalíció Pártja (MKP) számon kéri, hogyan készülhe­tett el az MKP háta mögött egy olyan ellentörvény terveze­te, amely a magyar kedvezménytörvény szlovákiai érvénye­sítésének lenne hivatott útját állni. Pártja szándékát Bugár Béla, az MKP elnöke tegnap jelezte, kijelentve: egyelőre még nem az ellentörvény, hanem az eljárás ellen emelünk szót, mert micsoda eljárás az ilyen? Tisztázni kívánja: koalíció-e a kormánykoalíció, vagy csak megtűrt helye van benne az MKP-nek azért, hogy támogassa a kormányt? „Mert ha így gondolják, akkor tévednek.” A napokban Pozsonyban kide­rült, hogy a szlovák külügyi, belügyi és pénzügyi tárca az elmúlt hetekben, hónapokban titokban ellentörvény-terve­­zetet készített elő.­­ Pozsony válaszolni fog a magyar fél azon javaslatára, hogy a magyar kedvezménytörvényről való tárgyalás szándékával hívják össze a magyar- szlovák vegyes bizottság ülését. „Készül a válasz” —­ mondta tegnap a szlovák külügyi szóvivő. Média szak indul a Sapientia Tudományegyetemen Ideiglenes működési engedélyt kapott a magyarorszá­gi költségvetési támogatással tavaly alakult kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar­­ média, fotó és filmművészeti A román országos akk­­reditációs bizottság tegnapi döntése alapján az EMTE ideiglenes működési enge­déllyel rendelkező média szakja júliusban megszer­vezheti az első felvételi vizsgát, októberben pedig elindíthatja első évfolyamát. Az új szakon az oktatásnak elsősorban gyakorlati jelle­ge lesz, amit romániai és ma­gyarországi médiában dol­gozó szakemberek közremű­ködésével biztosítanak majd. Xántus Gábor, az új média szak megbízott tan­székvezetője elmondta: a szak beindításával a románi­ai magyar elektronikus saj­tóban tapasztalható szakem­berhiányt szeretnék felszá­­ zudományegyetem (EMTE) szakra e molni. A legutóbbi felméré­sek szerint a romániai ma­gyar audiovizuális kommuni­kációt mintegy 30 kisebb-na­­gyobb tévéműhely biztosít­ja, de a munkatársak mind­össze 15—20 százaléka ren­delkezik valamilyen szakké­pesítéssel. Korábban a román akkre­ditáló bizottság a Sapientia egyetem Csíkszeredai kiren­deltségén idéntől további két új szakot hagyott jóvá: a társadalmi kommunikáció­­közkapcsolatok és a környe­­zetgazdaság szakokat. Az új szakok beindításával a Sapientián mintegy 1700 diák fog tanulni, az egyetem fennállása óta mintegy 300 oktatói állást hoztak létre. Izraeli kivonulás kételyekkel Az izraeli hadsereg vasárnap esti kivonulása után a Pa­lesztin Hatóság átvette az ellenőrzést a Gázai övezet északi részén, az izraeliek pedig megnyitották az övezetet átszelő főutat. Az izraeliek és palesztinok újabb biztonsági tanács­kozást kezdtek tegnap a csapatkivonások következő sza­kaszáról. •­ Izrael hűvösen fogadta a négy palesztin szer­vezet a Fatah, a Hamász, az Iszlám Dzsihád és a Demok­ratikus Front Palesztina Felszabadításáért bejelentését a tűzszünetről, és Szilvan Salom külügyminiszter közölte: további erőszakos cselekményektől tart. •­ Ariel Saron iz­raeli miniszterelnök ma találkozik Mahmúd Abbász palesz­tin kormányfővel. Az izraeli hadsereg holnap kivonul a ciszjordániai Betlehemből. Kivonuló izraeli katonák öröme Romákkal szembeni adósság Külföld Több nemzedéken keresztül tartó feladatnak nevezte a ro­mák integrációját Medgyessy Péter a Romák a bővülő Európában - a jövő kihívásai című tanácskozás tegnapi munkanapján. „Európa minden többsé­gi társadalmának adóssága van a romákkal szemben, és ezt az adósságot illik törleszteni” fogalmazott a kormányfő, idéz­ve a Világbank nemrégiben készült jelentését, amely a konti­nens „legnagyobb lélekszámú és legsebezhetőbb nemzeti kisebbségének” nevezte a romákat. Mától olasz EU-elnökség Az olasz kormányfő állás­pontja szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok között politikai versengés nem lehet­séges. Gazdasági vetélkedés természetesen lehet - jelen­tette ki tegnap Silvio Ber­lusconi, akinek kormánya má­tól fél évig az unió soros elnöki tisztét tölti be. •­ Az olasz miniszterelnök ellen teg­nap hat hónapra felfüggesz­tettek minden jogi eljárást egy, a büntetőjogi mentességről hozott vadonatúj törvény életbelépése alapján. Magyar—horvát határvita Horvátország és Magyarország közötti vita tárgyává válhat hamarosan néhány négyzetkilométernyi, Dráva menti földterület — írta tegnapi számában egy zágrábi újság. A Kaproncához (Koprivnice) közeli légrádi járás lakosai el­döntötték, hogy hivatalosan visszakövetelik a Zákány és Murakeresztúr között elterülő, telekkönyvileg mindmáig tulajdonukban lévő erdőiket, présházas szőlőiket, gyümöl­csöseiket, legelőiket, szántóföldjeiket, amelyeket 1949-ben veszítettek el. A Dráva horvát oldalán azt tartják, hogy Joszip Broz Tito egykori jugoszláv elnök ajándékozta Ma­gyarországnak a szóban forgó területet, dél-baranyai föl­dekért cserébe. A lap szerint magyarországi földjeik nélkül maradtak a Dráva mentén más horvátok és muraközi szlo­vénok is. 2003. JÚLIUS 1.

Next