Háromszék, 2003. július (15. évfolyam, 3898-3924. szám)
2003-07-01 / 3898. szám
Hartmsiek DACTÖRVÉNY SZLOVÁKIÁBAN Pozsony álproblémákat teremt Hihetetlen, hogy Szlovákia ellentörvénnyel akarja megakadályozni az ország polgárainak egy részét abban, hogy Magyarországtól támogatást kapjanak, amiért magyar iskolába járatják a gyermekeiket — írja az SME című szlovák lap tegnapi számában Miroslav Kusy szlovák politológus. Megfigyelők szerint Kusy az egyetlen szlovák közéleti szereplő, aki következetesen védelmébe veszi a magyar jogszabály szándékát, és publikációk, nyilatkozatok sorában bírálja a kedvezménytörvényt mereven elutasító hivatalos szlovák szemléletet. Mint írja, nem sok pénzről van szó, de ez a pénz a magyar kormány és a magyar adófizetők pénze, tehát rájuk tartozik, az ő dolguk, hogy mire költik. Kusy nem látja ésszerű okát a szlovák kormány elutasító magatartásának. Ha a magyarokénál sokkal kisebb lélekszámú szlovákiai németek sokkal több pénzt kaphatnak a német kormánytól, akkor ugyan a magyarok miért ne kaphatnának Budapesttől? — kérdezi. A szlovák kormány jobban tenné, ha dactörvény helyett inkább a szlovákiai nemzetiségek iskoláinak bőkezűbb állami támogatására kötelezné el magát, hogy azok színvonalát ily módon a többségi szlovák iskolák színvonalára emelje, és ezzel elérje, hogy a szlovákiai magyarok soraiból is annyi ember szerezhessen érettségit és egyetemi diplomát, amennyi szlovák szerezhet. És jobban tenné a szlovák kormány, ha a magyarországi és nem magyarországi szlovák kisebbség bőkezűbb támogatására is elszánná magát— írja Kusy, és hozzáteszi: a finnországi svéd kisebbség például olyan bőkezű támogatást kap a finn kormánytól, hogy egyáltalán nem szorul Stockholm segítségére. Magyarország polgárai és köztük a békéscsabai szlovákok aligha emelnének kifogást az ellen, ha a szlovák kormány a magyar törvény kínálta húszezer forintnyi összeggel akarná _________ segíteni az ottani szlovák gyerekek oktatását. „Feltételezem, hogy a magyar kormánynak sem lenne ellenvetése” — így a szlovák politológus. Mint írja: ezzel szemben szlovák részről felháborodott ellenvetések hangzanak el, ami „képtelen és becsületsértő, hiszen magyar polgártársaink már régen, a törvény kínálta kedvezmények nélkül is vállalták saját identitásukat”. Kusy felveti: de még ha lenne is valami igazságtartalmuk a szlovák ellenérveknek, vajon akkor már nem sértenék a szlovákiai magyarok önazonosságának megőrzéséhez való jogát? Bizony sértenék, hiszen a szlovákiai magyar kisebbséget a szlovák alkotmány és nemzetközi egyezmények védik az erőszakos asszimilációtól, amely ellen épp az anyanyelvű oktatás védelmével lehet a leghatékonyabban védekezni. „Egyébként pedig: igaz, hogy a magyar közösség tagjai szlovák állampolgárok, de ezen túlmenően ők a magyar nemzet része is. Magyarjaink tehát törvényes joguk szerint vállalják a saját magyar nemzeti identitásukat és formálnak jogot ezen identitás megőrzésének támogatására” — írja a szlovák politológus, aki a továbbiakban a kedvezménytörvény állítólagos területenkívüliségéről és a szlovákokat diszkrimináló hatásairól szóló elméleteket is cáfolja. Végezetül megállapítja: Pozsony „álproblémák sorából konstruál válsághelyzetet a szlovák—magyar kapcsolatokban”. Hozzáteszi: ráadásul egy éve annak, hogy Szlovákia hazahívta budapesti nagykövetét, és azóta sem nevezte ki az újat, és ezzel „hadiállapotra jellemző” helyzetet teremtett. Dzurinda, a szlovák Napóleon Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő a magyar kedvezménytörvényt támadva „politikai Napóleonként egyre jobban belelovalja magát a rendíthetetlen, legszlovákabb szlovák szerepébe”- írta tegnap a pozsonyi Új Szó. Az elmúlt héten hőség nyűgözte a Kárpát-medencét többször is megdőltek a melegrekordok, de nem csak emiatt volt j óró a politikai közhangulat. Két vitatott törvényt is elfogadott a parlament. A kedvezménytörvény, persze, amint azt várni lehetett, ebben a „megherélt”, bocsánat, „módosított” formájában sem felelt meg Szlovákiának (?), s ha visszafogottabban, de román oldalról is hangzottak el bírálatok, sőt, az Európa Tanács egyik biztosa is bírálta a törvényt. Ennek ellenére a magyar külügyér bizakodó (?). A Duna tévének adott nyilatkozatában kifejtette, bízik benne, hogy hamarosan megegyeznek a szomszédokkal. „Persze, rossz volt az indulás fejtegette Kovács László , túlságosan kihívó, és nem volt tekintettel a Fidesz a szomszéd népek érzékenységére!” Ugye, ismerős szöveg? Pontosan ezekkel a szavakkal magyarázták Babits Mihály és más nagy magyar költők verseinek megcsonkításait ’89- ig! Hogy ne sértsék, az Istenért, a szomszéd népek érzékenységét! Hogyan is írta Esterházy Péter a rendszerváltás fordulóján? „De hát mi is szomszéd nép vagyunk.” Úgy tűnik, ezt még ma sem sokan értik... ! Ami a törvényt illeti, a kutyakomédiát, a végtelen civakodásokat, a jogi csűréscsavarást s az európai kjcsóválásokat , amelyek még mindig mintha a trianoni reflexet utánoznák , el lehetett volna kerülni a kettős állampolgárság bevezetésével. Ez Németországban és Nagy-Britanniában bevett gyakorlat, nem lett volna európai ellenállás, nem kellett volna olyan dolgokon vitatkozni, amelyeket jószerével európai nyelvre le se lehet fordítani, s ha igen, abban sincsen köszönet, mert nem értik. Vagy nem akarják érteni... Elfogadták a kórháztörvényt is, noha az ellenzék és a szakmai szervezetek egybehangzó tiltakozása hatására Mádl Ferenc visszaküldte a törvényt „megfontolásra” a parlamentnek. A szocialisták azonban elszánták magukat, s öt órával a köztársasági elnök intelmének átvétele után újra napirendre tűzték soron kívül, este a törvény vitáját, amelyről az ellenzék kivonult. "■ A törvényt elfogadták, a multik rálehelik a kezüket a magyar egészségügyre is, amely ha nem is olyan látványosan haldoklik, mint a román, de azért kétségkívül a végelgyengülés jeleit mutatja... " S a parlamenti csatározásokra és obstrukciókra jött a hét reprezentatív botránya: leváltották Bitvai Miklóst, az Állami Autópálya-kezelő Rt. vezérigazgatóját. Csillag István szerint azért, mert „a részvénytársaság nem biztosította a szabad pénzeszközök felhasználásának ellenőrizhetőségét, amikor azokat befektetési szolgáltatóknál helyezték el...” . A sajtóban korábban több olyan hír is megjelent, miszerint a Britten és a Pevdi Pannonplastban megszerzett tulajdonrészének vásárlásához az autópálya-kezelő rt. pénzét is felhasználta. (Több mint tíz napja verték félholtra Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezetőjét, s a szálak egy Pannonplastnál elkezdett vizsgálathoz vezetnek, bár a rendőrség még nem találta meg a tetteseket...) A Fidesz frakcióvezető-helyettese, a nagy debatter, Rogán Antal közérthetőbben beszélt, mint a gazdasági miniszter. „Az ügyben közpénz gazdagította a magánemberek bankszámláját, és csak az a kérdés, kik húztak hasznot mindebből. Kiknek a magánvagyonát gyarapította mindez? S részesültek-e az áldásból Medgyessy Péter pénzügyi körei?!” Megbomlani látszik a jegybank és a pénzügyminisztérium között az utóbbi hetekben gazdaságpolitikai kérdésekben kialakult összhang. V A Népszava elemzése szerint „ismét elbizonytalanította a piacot a gazdaságpolitika”. V Jénai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Világgazdaságban „rosszul időzített és gyengén kommunikált döntésnek” nevezte a forint árfolyamsávjának három héttel ezelőtti eltolását — amely a nemzeti valuta mélyrepülését vonta maga után. László Csaba pénzügyér sértetten reagált — nem állt ki ugyan a vitatott intézkedés, az árfolyamsáv-eltolás mellett —, azonban sem ízlésesnek, sem indolkoltnak nem tartotta Járai kritikáját. Mindebből talán a nagy magáncégek profitálnak, melyek istencsapásának tartották az erős forintot... A kánikula kitart... A szlovákiai magyar napilap szerint a kormányfő „hovatovább már több kárt okoz, mint Ján Slota (a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt, az SNS elnöke). A nemzetipártvezér ugyanis csak hőbörög, Dzurinda viszont kioktató és fenyegető megnyilvánulásaival ismét nacionalista indulatokat szít”— fogalmaz kommentárjában a pozsonyi lap főszerkesztője, Szilvássy József. „Mindeközben keresztény értékrendet hirdető politikushoz méltatlan farizeusi magatartással bírálja a magyar kormányt, hogy a kedvezménytörvény parlamenti módosítása előtt nem tárgyalt szlovák partnereivel. Aztán szemrebbenés nélkül hozzáteszi: Pozsony nem hajlandó Budapesttel egyezkedni a megváltozott jogszabályról sem” — emlékeztet Szilvássy. Az Új Szó jóslata szerint Dzurindáról — aki nagyon erősnek akar látszani rövidesen kiderül, hogy nem erős, ugyanis a szlovákiai lakosság jelentős részének teherbíró képességet meghaladó megszorító intézkedései miatt hamarosan nehéz helyzetbe kerül. Ráadásul külföldön fenntartással fogadják azt a politikust, aki bármilyen ügyben haragban van a szomszédjával, és meg sem kísérli értelmes kompromisszumkereséssel helyreállítani a beszélő viszonyt. „A miniszterelnök mindezekre rá se hederít, önelégülten élvezi, hogy a kedvezménytörvény ügyében még az ellenzéki politikusok sem találnak rajta fogást. Diadalittasan sütkérezik a nacionalista égbolt alatt, pedig a viharfelhők már vészesen közelednek" — így az Új Szó. Magyar tükör Bogdán László rovata NAGY-BRITANNIA Tűzszünet a kormány és a BBC között Egyfajta tűzszünet állt be tegnap a munkáspárti brit kormány és a BBC között, miután mindkét fél ultimátumokkal és perrel fenyegette meg a másikat az iraki hírszerzési anyagok kormányzati kezelési módjának ügyében kirobbant, eddig példátlan médiaháborúban. A The Times tegnapi értesülése szerint a brit állami tévé-és rádióvállalat — miközben folytatja a kormány ellen kilátásba helyezett rágalmazási per aktív jogi előkészítését — arra készül, hogy független döntőbíró közbenjárását ajánlja fel a kormánynak, elkerülendő a kapcsolatokban további súlyos károkat okozó és igen drága nyilvános bírósági procedúrát. A rágalmazási pert Andrew Gilligan, a BBC vezető katonapolitikai tudósítója helyezte kilátásba a cég teljes támogatásával és egyetértésével a hét végén, miután Phil Woolak, az alsóház helyettes vezére — a többségi frakció helyettes vezetőjéhez hasonló, annál szélesebb jogú, kabinettagsággal járó tisztség viselője — nyilvános levélben vádolta meg Gilligant a parlament félrevezetésével. A BBC- tudósító még májusban, meg nem nevezett hírszerzési illetékesre hivatkozva, a londoni rádió hírműsorában azt mondta, hogy a kormány az iraki háború előtt igyekezett „szexisebbé” tenni a fegyveres beavatkozás megalapozásához összegyűjtött hírszerzési értesüléseket, főleg annak az állításnak az előtérbe helyezésével, hogy az iraki tömegpusztító fegyverek akkoriban 45 perces bevetési készültségben voltak. A brit parlament külügyi bizottsága, részben éppen a BBC- tudósítás alapján, vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy a kormány a háború előtt nem élt-e vissza az iraki hírszerzési információkkal. A testület a minap meghallgatta Gilligant is. Alastair Campbell, a kormány első számú szóvivője, akire Gilligan állításai elsősorban vonatkoztak, eddig három, ultimátumszerű üzenetben követelte, hogy a BBC fedje fel bizonyítékait, és kérjen elnézését a kormánytól. A BBC intézményi főszerkesztője, valamint hírigazgatója - mindketten a kormányzó Labour egykori pénzadományozó támogatói — hasonlóan éles üzenetekben utasította vissza a kormány „megfélemlítési kísérleteit” és „bosszúhadjáratát”. Campbell legutóbbi levele ugyanakkor burkolt „tűzszüneti” kezdeményezést is tartalmazott, javasolva, hogy a felek a külügyi bizottság jövő hétfőre várt vizsgálati eredményéig hagyjanak fel az ütésváltással. Campbellnek ehhez kedvező hátszelet adott az a kiszivárogtatás, miszerint a bizottság nem fogja megállapítani az ő felelősségét a hírszerzési adatok manipulálásában. A BBC ugyanakkor egyre nagyobb mértékben aktív részesévé válik a parlamenti vizsgálatnak. Gilligan hírek szerint olyan dosszié összeállításán dolgozik, amely a Campbell által a bizottság előtt elmondottak „következetlenségeit” összegzi, és ezt a dossziét a BBC benyújtja a külügyi bizottságnak. Iraki vezető a sivatagban Egy sivatagi kisvárosban bujkál a megdöntött iraki rendszer egykori elithadseregének vezérkari főnöke, miután megrendezte a saját temetését — értesült a The Sunday Times. A brit vasárnapi újság szerint Szeifeddin Fulajjih Haszan Taha al-Ravi , aki a háború után feloszlatott Köztársasági Gárda vezérkari főnöke volt, és a tizenkettedik az Egyesült Államok által leginkább körözött 55 volt iraki csúcsvezető listáján — Bagdadtól néhány száz kilométernyire rejtőzködik. A háború végnapjaiban Haszan elterjesztette, hogy a bagdadi repülőtér elleni támadásban meghalt, és még áltemetést is rendezett magának — tudta meg a hetilap „megbízható közvetítőktől”. Az oldalt MTI-információk alapján szerkesztette: Mózes László A vasárnap indított Sivatagi csörgőkígyó hadművelet fő célja a bukott rezsim 55 kulcsfigurájának kézre kerítése, akik közül harmincnál többet már lefogtak. VILÁGFIGYELŐ 2003. JÚLIUS 1.