Háromszék, 2004. március (16. évfolyam, 4100-4126. szám)

2004-03-01 / 4100. szám

Markó visszakéri a támogatást Románia európai uniós integrációja, a határátkelők kér­dése, a munkavállalási vízum, az autópálya, valamint a hatá­ron túli magyarságnak szánt támogatások kérdése merült fel többek között azon a találkozón, amelyre szombaton került sor Kolozsváron dr. L­amperth Mónika, a Magyar Köztársaság belügyminisztere és a Markó Béla szövetségi elnök vezette RMDSZ-delegáció között. A határon túli magyaroknak szánt támogatás a találkozó egyik legfonto­sabb kérdésének bizonyult. Markó Béla arra kérte a magyar kormány képviselőjét, hogy próbálják megteremteni azokat a forrásokat, amelyek igénybevételével még ebben az évben visszaszerezhetőek a most elvont összegek. A Lamperth autonómiaellenes Lamperth Mónika magyar belügyminiszter ellenzi a Szé­kelyföld autonómiájával kapcsolatos kezdeményezést. Szombaton egy Magyarkapuson rendezett tanácskozáson kijelentette, nem érthet egyet „agresszív megközelítések­kel”, amelyek nem jelentenek megoldást. „Nem érthetek egyet olyan kezdeményezésekkel, amelyek megosztják az RMDSZ-t és a magyar közösséget. Különösen akkor nem, ha azt eredményezik, hogy az RMDSZ kikerül a döntésho­zói szférából. Az autonómia kérdésében párbeszédre és megértésre van szükség” szögezte le a belügyminiszter. Románia lemaradt Geoffrey van Orden európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament Bulgáriával foglalkozó raportőre kije­lentette, Romániának Bulgáriához képest több időre lehet szüksége az EU-csatlakozáshoz. „Remélem, hogy Románia is betartja a határidőket, és 2007-ben az EU tagjává válik" - tette hozzá a képviselő. „Bárhogy is alakul Románia csatlakozásának kérdése, nem szabad hátrányosan érinte­nie Bulgáriát, amelyet egyénileg, saját eredményei alapján kell elbírálni” mondta. Három segéd Năstasenak Adrian Năstase miniszterelnök bejelentette, nem kettő, hanem három államminisztere lesz az új kabinetnek: Dan Ioan Popescu a gazdasági, Ioan Rus­a szociális szférával foglalkozik majd, Ioan Talpeş pedig tárca nélküli miniszter­ként európai integrációs, igazságügyi és honvédelmi kér­désekkel foglalkozik. Ezenkí­vül bejelentette, a héten egy sor javaslatot ismertet a par­lamentben a kormány átalakításával kapcsolatban. A há­rom miniszteri tisztség mellett létrejön a környezetvédelmi minisztérium, továbbá világosan elkülönülnek a hatáskö­rök a reformok és a közigazgatás kapcsán a kancelláriahi­vatal, a kormány főtitkárság, illetve a belügyi és közigazga­tási szaktárca között. Năstase hozzátette, felkérte a kabinet tagjait, hogy elemezzék: a jelenlegi kormányügynökségek közül melyiknek a működése vált szükségtelenné és szün­tethető meg a közigazgatási rendszer egyszerűsítése és a bürokrácia csökkentése érdekében. Visszatérítették Bayer Zsoltot Feltartóztatták a román határon és nem engedték belép­ni az országba Bayer Zsolt magyar újságírót a borsi határállomás román határőrei szombaton hajnalban erő­sítette meg a Határőrség Országos Parancsnokságának szóvivője. Orodán Sándor elmondta, hogy az ügyről ér­deklődött a román határőrségnél, ahol azt a választ kapta: Bayer Zsoltot nem engedhetik be Romániába. Hozzátette: minden ország saját belügye, hogy kit enged be a terüle­tére. Ezzel kapcsolatban csak Bayer Zsolt kérhet indok­lást a román hatóságoktól. Szombat hajnalban Bayer Zsol­tot az ártándi borsi határátkelőhely román oldalán szol­gálatot teljesítő határőrök feltartóztatták, és udvariasan közölték vele: nagyon sajnálják, de nem engedhetik be Romániába, mert neve ott szerepel az ő számítógépes ti­lalmi listájukon, amely a Romániából kitiltott személyekről készült. A hétvége hírei Zavargások Haitiban Jean-Bert­rand Aristide haiti elnök tegnap elhagyta ha­záját, meghajolva az otthoni lázadók és a külföldi diploma­ták nyomása előtt. A külföldön élő haitiak ügyeivel foglal­kozó miniszter elmondta, hogy Aristide aki az első sza­badon­­választott államfő volt az ország kétszáz éves független történetében a Dominikai Köztársaságba repült, és Marokkóban, Tajvanon, Panamában vagy a Dél­afrikai Köztársaságban kér menedéket. Az elnök távozása után zavargások törtek ki a fővárosban, Port-au-Prince­­ben. Szemtanúk szerint felgyújtottak egy Texaco benzinál­lomást, és lőni kezdtek gépkocsikra. Az országba a hét folyamán nemzetközi haderők érkeznek, hogy meg­akadályozzák a zavargásokat. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Váry O. Péter Túlélés a Székelyföldön Pénteken este befejeződött a a Mercuries gazda­ságfejlesztő szervezet három előadásból álló, fiata­loknak szánt sepsiszentgyörgyi képzése, mely ré­sze a Gyere haza, fiatal értelmiség projektnek. A Túlélés a­ Székelyföldön mottó apropóján Dénes P. István közgazdász ezúttal szakmai, illetve karrierrel kapcsolatos tér létrehozásának lehetőségéről be­szélt, arról, hogy miként építhető fel egy civil szer­vezet vagy akár egy kereskedelmi társaság. Bírálta a székelyföldi gondolkodásmód több tételét, han­goztatván, nagy problémát jelent, hogy a három­széki szülő általában azt mondja gyermekének, ne jöjjön haza, mert a térségben nincs jövő. Szerinte ez nem igaz, mint ahogy az sem, hogy mindig sze­gények maradunk, ehhez viszont erőforrásainkat (főként az időnket) tudatosan ki kell használnunk, ugyanakkor amennyiben ész, kultúra, teremtő erő társul a pénzhez, hihetetlen dolgok történhetnek, ehhez viszont újra fel kell fedezni a munka becsüle­tét. A védekező álláspont, befelé fordulás helyett a székelyeknek nyitottá kell válniuk, az internet vilá­gában vagy élnek a lehetőségekkel, vagy nem — vélekedett. Dénes P. István azt a nézetet képviseli, miszerint jobb, ha sorsunkat kezünkbe vesszük, s mint mondta, szavainak lényege nem az, hogy meg­mondja, hogyan kell boldogulni, hanem hogy gon­dolatokat ébresszen, melyek alapján kialakítható egy életstratégia. (mól) MEDIAINFO VERSENY A GÁMOK csapata bizonyult a legjobbnak A Gábor Áron Műszaki Okta­tási Központ (GÁMOK) február 27-én és 28-án második alkalom­mal szervezte meg a középiskolá­sok Médiainfo felhasználói verse­nyét, melyen a brassói Áprily La­jos Középiskola, a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, a Kós Károly Iskola­­központ, a Mihai Viteazul Nemzeti Kollégium, a kovásznai Körösi Csom­a Sándor Szakközépiskola, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes El­méleti Líceum, a Bod Péter Tanító­képző, a Református Kollégium egy-egy és a Gábor Áron Műsza­ki Oktatási Központ két csapata három-három IX—XII.-es tanuló­val vett részt. A verseny három részből állt: pénteken a résztvevők­nek be kellett mutatniuk egy saját, otthonról hozott honlapot, amely­nek témája egy lakóhelyükhöz kö­zeli falu volt. A megyénkbeli diá­kok elkészítették Csernáton, Zabo­la, Kézdialmás, Kézdiszentkereszt, Bikfalva, Árkos és Csomakőrös honlapját. Az elbírálásnál a tartal­mat, az esztétikai kivitelezést, a be­mutatást és az informatikai megol­dásokat vette figyelembe a zsűri. Szombaton előbb egy számítás­technikával kapcsolatos rövid tesz­tet kaptak a versenyzők, majd a IX- XII.-es líceumi anyagban oktatott, alkalmazás jellegű prog­ramok felhasználásával a helyszí­nen kapott feladatokat kellett meg­oldaniuk. Az első három csapat mindegyik tagját díjazták. I. díj: CD- író, II. díj: Smart Office billentyű­zet, III. díj: belső faxmodem. Első helyen a GÁMOK csapata végzett, második a sepsiszentgyörgyi Szé­kely Mikó Kollégium, harmadik a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum lett, dicséretben pedig a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Nemzeti Kollégium csa­pata részesült. Az idei informatika­­versenyt az Amylum Romania Rt. és a helybeli Soft-Sys Kft. támo­gatta. (loci­om) SZUPERMARKET SEPSISZENTGYÖRGYÖN A Billa építhet, a Plus is esélyt kap Megelégedett a Plus Discount a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól kapott válasszal, visszalép a felleb­bezéstől tudtuk meg Albert Al­mos polgármestertől. Mint ismere­tes, a városi tanács közvetlen oda­ítéléssel a Bi­kának adta oda a fedett uszoda szomszédságában levő tel­ket szupermarket építésére, a Plus azonban azzal érvelve, hogy több pénzt ajánlott a konkurens cégnél megfellebbezte az önkormányzat döntését, nem csak a testületnél, hanem a prefektúrán és a rendőrsé­gen is. A városi testület viszont — bár a prefektúra azt ajánlotta, semmi­sítse meg döntését és új licitet írjon ki visszautasította az óvást, mivel a Plus nem felelt meg a versenytár­gyalás feltételeinek. Ezt követően a Bukarestben zajlott egyezkedés so­rán egy másik — már az önkormány­zati ülésen is elhangzott elképze­lés felé hajlottak a felek, éspedig egy új esélyt kínálni a Plusnak: más hely­színen építhessen üzletet. Az erre vo­natkozó tárgyalásokra hamarosan sor kerül. (vpp) ORSZAG-VILAG Kisborosnyói hírhalom (folytatás az első oldalról)­­ Pénzalapot biztosított a községvezetés arra a célra, hogy megjavítasja a Kalápustakán átveze­tő hidat. Ez teremt összeköttetést Kisborosnyónak azzal a részével, ahol az iskola, a templom, a mil­lenniumi park és a temető terül el.­­ A falu­ fiataljai hiányolják azt, hogy a lepergett id­őszakban semmilyen kulturális megnyilvánulást nem szerveztek a Juhiban. „Van szép kultúrházunk, tűzifát is adna a közbirtokosság, de nincs, aki velünk foglal­kozzék " — mondták. Nincsen Kisborosnyón olyan tanerő, aki helyben lakik, és vállalná az ilyen felada­tot. A magyar közművelődési tevékenységgel Kuli Enikő iskolaigazgatót bízták meg. Ottjártunkkor ké­szült ugyan a reform­átus nőszövetség egy farsangi összejövetelre, ám ez zárt körű lesz. Az eltüntetett forradalom Az Arte nevű német-francia tévéadó bemutatta azt a dokumentumfilmet, amely a negatív mitologizálás eléggé átlátszó és kiszámítható trükkjeivel élve megpróbálta lehazudtolni a nyolcvankilenc decemberi román forradalmat, azt állítva, hogy az események végig a CIA- ü­gynökök ellenőrzése alatt álltak, s az események ,,gerjesztésében " CIA-kémek mellett más külföldi titkos­szolgálatok, közöttük a magyar vagy a német munkatársai is részt vettek. (A KGB részvételéről most nem esett szó?!?) A film híre már bemutatása előtt eljutott a térségbe, s egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg. Az Antena 1 tévéadó rekordidő alatt megszerezte a jogot, csütörtök este, a Marius Titcel-show keretében be is­m­ utalta, s utána Titoli és meghívottjai, köztük a vehemens Mircea Dinescu vagy a szkeptikus Emil Hurezeanu késő éjszakába nyúlóan vitatkoztak — nem is annyira a­­dinről (amely egybehangzó véleményük szerint a történelem­­hamisítás szép példája, s mintha mostani Amerika-halál politikája miatt büntetné Romániát), mint a decemberi forradalom előzményeiről! S konkrétan arról: volt-e, és ha igen, milyen mértékű külföldi részvétel. Magyarán: mozgatták a beépített CIA-, KGB-, magyar, német, angol vagy francia és izraeli ügynökök az eseményeket?! Magatartásukkal hozzájárultak-e a népharag kitö­réséhez, csattanósan cáfolva ama ősrégi és közkeletű román mondást, miszerint a puliszka nem robban?!? A decemberi események félremagyarázása és a Temes­váron, majd Bukarestben ,,elszabaduló pokol'', az egész, országra átterjedő népfelkelés lejáratása tulajdonképpen már akkor, a lázas decemberi napokban megkezdődött. Amikor Al. Paleologu, a forradalom utáni első párizsi nagykövet, neves és köztiszteletben álló elit értelmiségi bálvány (akiről később kiderült, hogy szekus besúgó volt) egy interjúban kijelentette, hogy a népfelkelés (ő sem tagadta a tényeket) mintegy paravánul szolgált. Hogy az összeesküvés, Iliescu és köre átvehessék a hatalmat. Akkor még a felkelés és a puccs körül csaptak össze a vélemények, s Iliescut és körét Moszkva ügynökeinek tartották. Ez­ a film most azt igyekszik eléggé komikusan biz­onyít­ai, hogy a Moszkvában tanult pártkáder Ion Iliescu amerikai ügynök lett volna... Ez­ már nem csak a történelem­­hamisítást meríti ki — a decemberi forradalomról szóló román értelmiségi traktátusokban s bizonyos nyugati, elsősorban francia értelmiségi körök felfogásában az az érdekes, hogy légből kapott állítások és tények keve­redn­ek össze —, hanem meglehetősen bizarr fénybe állítja az eseményeket, feltéve a koronát a tizenöt éve folyó értelmiségi pusmogásokra, félremagyarázásokra. Igyekszik letagadni és eltüntetni a román nép történetének bizonnyal egyik legfényesebb világtörténelmi eseményét és teljesítményét... A filmben, utoljára térünk vissza rá, olyan francia és német értelmiségiek is szerepet vállaltak, akik hajdanában, ’A’9­­előtt még meggyőződéssel nép­szerűsítették a román diktátort, és a Ceau­sescu-rendszer propagátorai közé tartoztak... Teljesen összhangban van ez, bizonyos, a forradalomtól irtózó (azt csalásnak, szemfényvesztésnek tartó) értelmiségi és az önmaguk szerepét steroizáló bel­ügyes véleményekkel. (Ezeknek a volt és mai szekusoknak direkt jól jönnek az összeesküvés­­elméletek, ők már eddig is telekü­rlölték a beteg román világot a Magyarországról vagy a Szovjetunióból Temesvárra érkező­ autókonvojokkal, amelyek kémeket és ügynököket szállítottak...) Nyilván, mint minden forradalomban —­s a forradalmak nem örökkévalá­sáigig tartanak, hanem néhány napig —, a román lázongásban is sok volt a túlzás és a hazugság. De tagadni a lényeket s lefokozni azoknak a szerepét, akik igenis életüket kockáz­tatták, amikor kimentek az­ utcára, s a fegyverekkel szent­befordulva követelték Ceauşescu távozását — nevetséges, hazug és megalázó... És ez­ a film a maga álságos módján ezt teszi! Bogdán László 2004. MÁRCIUS 1.

Next