Háromszék, 2004. július (16. évfolyam, 4202-4228. szám)

2004-07-01 / 4202. szám

nggMiMi uMrftei» $ 1% TOllMCk EURÓPA-BAJNOKSÁG A kiesés ára Anglia gazdaságának mintegy 300 millió fontos veszteséget jelent a nemzeti váloga­tott kiesése az Eb-ről. A legnagyobb vesztesek a kocsmák, a sörgyártók és a fogadóiro­dák. Gazdasági értelemben a házigazdák számára sem a legjobban alakul az Eb, ugyan­is a legnagyobb sörivó nemzetek már kihullottak a megmérettetésből — írja a Napi Gazdaság. A londoni­­Gazdasági és Üzleti Kutató­­központ számításai szerint, ha az angol vá­logatott eljutott volna az Eb végéig, az elő­döntő és a döntő egyenként 100—150 mil­lió fontos bevételt hozott volna a kocsmák­nak és egyéb, a szurkolókat valamilyen for­mában kiszolgáló intézményeknek, így mint­egy 300 millió fontos veszteség is érheti az angol gazdaságot a focisták gyenge telje­sítménye miatt. A kocsmák és kiskereskedelmi üzletek mellett a legnagyobb vesztesek a fogadó­irodák és a reklámbevételektől eleső média­társaságok. Az Eb alakulása egyébként a portugálok számára sem a legkedvezőbb gazdasági értelemben, ugyanis a legna­gyobb sörivó nemzetek — németek, dánok, svédek — már kiestek. A Datamonitor elemzőcég korábban azt jósolta, hogy az évek óta stagnáló portugál sörpiac mintegy 2,4 százalékkal nőhet idén az Eb hatására, azonban jelen pillanatban már csak a csehek tudnak érdemben javítani a statisztikán. KÜLFÖLDI BERUHÁZÁSOK Taszító hiányosságok A négy visegrádi ország közül Lengyelország vonzza a legkevesebb külföldi befek­tetést gyenge infrastruktúrája, kevéssé innovatív gazdasága és túlterhelt bíróságai miatt, viszont ott a legalacsonyabbak a munka járulékos költségei és az adóterhek — tűnik ki az IBM Business Consulting Services jelentéséből. Az összes külföldi beruhá­zás 2003 harmadik negyedévé­nek végén az IBM BC tábláza­ta szerint, egy lakosra számít­va, Csehországban 4660, Ma­gyarországon 3084, Szlováki­ában 1687, Lengyelországban pedig 1306 eurót tett ki. Lengyelországban a leg­alacsonyabbak a munkával kapcsolatos költségek, me­lyek itt a bruttó átlagfizetés­nek 20,4 százalékát teszik ki, míg a többi visegrádi ország­ban meghaladják a 30 százalé­kot. Ez a magas lengyelorszá­gi munkanélküliség és a gaz­dasági növekedés 2001 — 2003 között tapasztalt lassu­lásának következménye, mi­nekutána a bérek nem növe­kedtek olyan mértékben, mint Csehországban vagy Magyar­­országon. Witold Orlowski, a lengyel államfő gazdasági tanácsadó­ja szerint Lengyelor­szág — különösen az elmúlt két-három év­ben — elveszítette vonzerejét a külföldi befektetők szemében Csehországgal és Szlovákiával összeha­sonlítva. A vissza­esés ebben a tekintet­ben csak Magyaror­szágon nagyobb — vélte. Orlowski szerint a befektetők elfordu­ltrakkó látképe — nehezen lehet eljutni ide POLITIKUSI FIZETÉSEK Magas gázsik Látványosan megugrott idén Medgyessy Péter miniszterelnök havi juttatásának összege a 2002-es fizetéséhez képest. A kormányfői alapfizetés — egyéb juttatások és költségtérítések nélkül — megközelíti az egymillió-kétszázezer forintot. Ez nagyjá­ból negyven százalékkal több, mint az előző miniszterelnöké. Az országgyűlési hivatal legújabb kiad­ványa szerint a honatyák havi fizetése a két évvel ezelőtti adatokhoz képest 32 000 fo­rinttal nőtt, így jelenleg 198 000 forintot ke­res egy parlamenti képviselő. Természete­sen az alapfizetéshez egyéb juttatásokat — például bizottsági tagság, elnökség, ország­­gyűlési alelnökség — és egyéb költségtérí­téseket is kapnak a honatyák, amelyek össze­ge szintén jelentősen növekedett. Kuncze Gábor (SZDSZ) például frakció­­vezetői fizetésével, utazási és szálláskölt­ség-térítéssel együtt 891 000 forintot keres, ami 150 000-rel több, mint egy évvel ezelőtti juttatása. A kedvezően alakuló havi járan­dóságok között is kiugró Szili Katalin házel­nök fizetésének emelkedése, ugyanis illet­ménye és juttatásai megegyeznek a kor­mányfőével. Ez alapján havi alapdíjként 990 000 forintot keres, amihez szintén egyéb költségek számolhatók el. A házelnök 2002-es alapdíja 693 000 forint volt. Tavaly óta a képviselőknek biztosított az otthonról használható internetkapcsolat és az egyszerűsített szállásköltség-elszámolás is. Emellett tanácsadóik részére is tíz száza­lékkal többet számolhatnak el. Az Országház gyűlésterme­i sokat érő székek Fotó: Ferencz ASTRA RCA BIZTOSÍTÓ 2004 nyerhet a heti tombolasorsoláson, amikor több mint 1200 PÉNZJUTALMAT és 3000 INGYENES LAKÁSBIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNYT sorsolnak ki. A megyében megnyerhető ajándékok összértéke 1­4 MILLIÁRD LEJ. Sepsiszentgyörgyi fiók, Nicolae Iorga utca 2. szám, telefon: 352 681, baróti ügynökség: Rózsa utca 1-es tömbház, telefon: 377 726, kézdivásárhelyi ügynökség: Petőfi Sándor utca 21. szám, telefon: 364 735, Kovászna: 1918. December 1. utca 20/B szám, telefon: 0745 159 391. 20 százalék kedvezmény nyugdíjasoknak. Megéri bármit megtenni, hogy Öné legyen a nyertes szám! Kösse meg RCA-biztosítását az ASTRA-nál PLUSZ 4 VILAGGAZDASAG Az [origo], a NOL és a MON hírei alapján az oldalt szerkesztette. Ferencz Csaba lása részben a recesszióval is magyarázható, illetve a belpo­litikai bizonytalansággal, jólle­het e tekintetben Szlovákia sem áll jobban Lengyelországnál. A közigazgatás és a bíró­ságok működésének fogyaté­kosságai ugyancsak szerepet játszanak a külföldi beruházók elkedvetlenítésében, a legna­gyobb hiányosságok mégis az infrastruktúra állapotában mutatkoznak Lengyelország­ban. Ide tartozik a telefon- és az internetkapcsolat ára, a ku­tatásra-fejlesztésre fordított költségek szintje, a bejelentett szabadalmak száma vagy az iskolai számítógépek mennyi­sége. Némi reményre ad okot, hogy növekszik a felsőfokú végzettségűek száma, de az oktatási programokat jobban hozzá kell igazítani a piaci igé­nyekhez — írták az IBM BC jelentésének készítői. MAGYARORSZÁG Versenyjogi eljárás alatt Szalay-Berzeviczy Attilát választotta meg tagjai közül elnöknek a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) igazgatósága —jelentették be a tőzsde keddi közgyűlését követő sajtó­­tájékoztatón. A rendkívüli közgyűlésen a legnagyobb tu­lajdonos H­VB Bank indítványára a legtöbb napirendi pont­ban nem született döntés, hiszen az EK­ versenyjogi eljá­rást indított. Továbbá a BÉT és a Budapesti Árutőzsde integrációjáról korábban hozott részvényesi határozatot is felfüggesztették. A BÉT keddi rendkívüli közgyűlésén lemondott az öt­tagú felügyelőbizottság négy tagja és a héttagú igazgató­ság négy tagja, köztük Jaksity György igazgatósági elnök. Az igazgatóság új elnöknek tagjai közül Szalay-Berzeviczy Attilát választotta meg. A le­mondottak helyébe nem vá­lasztottak új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat. Horváth Zsolt, a tőzsde vezérigazgatója a közgyűlést követő sajtótájékoztatón el­mondta, hogy az igazgatóság a megmaradt három taggal működőképes mind a tőzsde alapító okirata, mind a gazda­sági társaságokról szóló tör­vény előírásai szerint. A felü­gyelőbizottság elnöke, Kato­na Zsolt nem mondott le, a négy lemondott tag közül ket­tőnek a mandátumát 60 nap­pal meghosszabbították annak érdekében, hogy a társaság működőképes maradjon. Versenyjogi eljárásra hivat­kozva a BÉT rendkívüli köz­gyűlését összehívó és a napi­rendi pontokat előterjesztő HVB Bank Hungary Rt. azt ja­vasolta, hogy az EU Bizottság döntéséig a közgyűlés ne hoz­zon érdemi döntéseket. Szalay- Berzeviczy Attila, aki a HVB Bank Rt. befektetési igazgatója, elmondta: brüsszeli döntést igényel az osztrák—magyar konzorcium tulajdonszerzése a Budapesti Értéktőzsdében. Az EU versenyfelügyeleti eljárá­sát a konzorciumban részt vevő osztrák bankok mérete, forgalmi, pénzügyi mutatói in­dokolják. A bizottság nem azt vizsgálja, hogy a tulajdonszer­zés jogszerű volt-e, hanem azt, hogy a konzorcium tagjai mi­ként tudják érvényesíteni az összesen 68,8 százalékos tulaj­donrészhez kapcsolódó tulaj­donosi jogaikat — mondta. A közgyűlés így nem ha­tározott az alapító okirat azon módosításáról sem, amely a tőzsde megszüntetését, főbb tevékenységének átadását, illetve megszüntetését a jegy­zett tőkéhez viszonyított 85 százalékos szavazati többség­hez kötötte volna. Korábban a februári BÉT- közgyűlés még nagy több­séggel támogatta az értéktőzs­de és az árutőzsde integráció­ját. Határozatuk szerint az in­tegrációs szerződést június 30-ig kellett volna aláírnia a BAT eszközeinek átvételéről, és az integrált tőzsde legké­sőbb 2005. január 1-jén kezd­te volna meg működését. A keddi közgyűlésen a HVB Bank Hungary javaslatára el­halasztották a határozatot a BAT 75,6 százalékos tulajdo­nának megvásárlásáról. Szalay-Berzeviczy Attila közöl­te: bár az integráció kérdése most megoldatlan maradt, a részvényesek kiálltak amellett, hogy szükség van a két tőzs­de integrációjára, ezzel az igaz­gatóság is egyetért. Kérdés csak az, hogy ez milyen for­mában valósuljon meg. 2004. JÚLIUS 1.

Next