Háromszék, 2004. augusztus (16. évfolyam, 4229-4254. szám)

2004-08-02 / 4229. szám

LABDARÚGÁS Sepsiszentgyörgyön a Nyíregyházi Nyírsuli Megszokott már, hogy a tiszta sepsiszentgyörgyi levegőre vágyva városunkba jönnek edzőtáborozni szerte az országból, sőt a határokon túlról is a különböző sportágak sportolói. Tudnak valamit a székely vendégszeretetről... Az IMASA egykori játékosa, Nagy Sándor a Nyíregyházi Nyírsuli ificsapatát hozta Sepsiszentgyörgyre egy rövid edzőtáborozásra. Na persze, ebbe az edzőtáborozásba vegyült egy kis hon­vágy is, érthető. A mi sportolóink is szívesen mennek a jobb feltételek tudatában a szomszédos Magyarországra, például az MSC atlétái Debrecenbe, Nyíregyházára... így van ez rendjén, főleg, ha mindkét oldalon megadják a vendégnek kijáró tiszteletet, szeretetek figyelmességet. Nem az NB I-ben, 114 mérkőzés srel Csütörtökön kilenc órára men­tem ki a városi stadion edzőpályá­­jára, hogy találkozzam egykori já­tékosunkkal, Nagy Sándorral, s ter­mészetesen, lássam tanítványait, megnézzem, milyen is a magyar utánpótlás egy darabkája. Nagy­­nagy l­egyesem és szorgalom, ko­molyság jellemezte az edzést. Nem kellett itt zsandároskodni, minden­ki tette dolgát. Nem volt panasz, zokszó, csak hatalmas igyekezet, teljes hozzáállás. Amikor pedig rá­tértek a játékra, látni lehetett a fiúk arcán a derűt, a megsokszorozó­dott jókedvet, melyet a játék örö­me adott. Az­ edzés végén elbeszélgettem a „mesterrel”. — Sándor, az IMASA játékosa voltál 1991­ tavaszán, aztán meg­váltál az együttestől Hogyan ala­kult életpályád, miután elmentél tőlünk? — Kilencven júniusában szü­leimmel együtt kiköltöztem Buda­pestre. Alig voltam tizenhat és fél éves, így aztán az MTK ifjúsági A- csapatába kerültem. Végigjártam a korosztályok létráját, aztán Verebes Józsi bácsi felvitt a kék-fehérek NB I-es keretébe. Nála csak kupa­­meccset játszottam, a bajnoki be­mutatkozásra várni kellett. Az edzői kispadra Gélei Imre került, s ő bi­zalmat szavazott, bemutatkozhat­tam, majd játszhattam a bajnoki meccseken is. Három évet töltöt­tem el az NB I-es mérlegemben és hét gól. Közben játszottam négy UEFA-kupameccset is. Rá egy évre kiestünk az NB I-ből, de egy esztendő után visszakerültünk, én viszont kaptam egy kedvező aján­latot Diósgyőrtől, s átigazoltam. Két és fél évet töltöttem az ipari központban, a csapatot felvittük az NB I-be, aztán folytattam a vándor­­utat a Nyíregyháza (két és fél év), Tatabányai Lombard és Nyíregy­háza vonalon. Közben elvégeztem a testnevelési főiskolát, megnősül­tem, van egy kilencéves fiam (Hu­nor), egy egyéves fiam (Noéi) meg egy egyéves leányom (Abigél), ők ketten ikrek. Szeptemberben töltöm a harminckét évet, s egy nyugod­­tabb jövő érdekében edzői munkát vállaltam, na meg egy NB III-as csapatban a bajnoki szereplést. Megkeresett több élvonalbeli csa­pat is, de nem vállaltam a játékot, a családomtól való elszakadást. Edzősködöm tovább, készülök az A-licenc megszerzésére. — Mikor voltál utoljára itt­hon ? — 1999-ben, de most elhatároz­tam, hogy minden évben elhozom az éppen irányításom alatt lévő csapatot. — Mutasd be a jelenlegi csa­patodat. A Nyírsuli nevet viseli, 1989- ben született gyerekek alkotják, az elmúlt bajnokságban az UI5 kor­osztály első osztályában szerepel­tünk. Az újonnan induló bajnok­ságban az UI6 I. osztályában in­dulunk, mivel Nyíregyháza felju­tott az NB I-be. A keret huszonné­­gyes, Szentgyörgyre viszont csak tizennyolc játékos jött, név szerint: Szobonya Gábor, Gégény Leven­te, Bahics Patrick, Nánási Balázs, Ballai Zoltán, Orgován György, Mokr­ Róbert, Holik Ádám, Hatházi Dávid, Nagy Dávid, Riskó Tibor, Tóth Gergő, Tárkány Gergő, Laka­tos László, Tar Ferenc, Dósa Ta­nyás, Hegyes Ádám, Horváth Zol­tán. — Mi a további program? — Játszunk egy mérkőzést Baróton (csütörtök) így aztán meg tudom mutatni a fiúknak, hol született a kiváló magyar edző, Baróti Lajos — és egyet Sepsiszentgyör­gyön (péntek) az­ ISK-val. Augusz­tus 3-án megyünk haza. — Sándor, milyen érzés újra itt lenni? Csodálatos. Itt laktam ebben a sportszállóban, itt játszottam ezen a pályán... De hadd ne soroljam tovább. Mondtam már, minden esz­tendőben elhozom a csapatomat egy edzőtáborozásra, s ha meghív­nak, szívesen jövünk labdarúgó­­tornára is. Az­ edzés után a Nyírsuli játé­kosai a szentgyörgyi ISK öltöző­jébe vonultak, hogy felkészüljenek a fényképezésre, s utána pedig fü­­­rödjenek... Az ISK öltözőjének fürdőjében viszont nem folyt a melegvíz-csap! Újra a meleg vizes probléma, mint pár nappal korábban a Transkurier SE esetében... Akkor a C-osztályos csapat meleg vizes csapjai ..mondtak csütörtököt”, most az ifjúságiaké, az­ ISK-é... Mindenki intézkedésbe kezdett, pillanatok alatt olyan lett az öltöző előtere, mint egy hangyaboly, mely­be beleléptek... S míg megérkezett a kedvező válasz a klub főköny­­vd­ónője, nagyon emberségesen és sportszerűen, felajánlott egy öltözőt és vele a fürdőszobát­­, a csapat egy része elindult a kollégi­umi bentlakás biztosította szállás­helyére, mondván: meg fürdőnk majd ott!... Ezt kézen-közön jól elintézték!! S ahogy elintézték, az nem öregbí­ti városunk, stadionunk, klubjaink jó hírnevét. Az öltöző előtt és környékén elhangzott mondatokból leszűrve a következtetést, városunk sport­­szerető közönségének nevében megkérdezem: az MSC atlétáit is így fogadták Nyíregyházán vagy Debrecenben ? Lesütött tekintettel — szé­gyenkezve honfitársaim, hadd fo­galmazzak így, sportszerűtlen magatartásán, hozzáállásán — indultam a szerkesztőség felé. Szégyenkezve, mert tudom, vala­hányszor sportolóink átruccan­nak Magyarországra, ott hogyan fogadják őket, s errefel mi egy egyszerű fürdési lehetőséget se tudunk biztosítani a város stadi­onjában ama város gyerekeinek, amelynek vendégszeretetét több napon, héten át élvezték atlétáink, Sepsiszentgyörgy sportolói! Még ha véletlenül történt meg ez az eset, akkor is nagy szégyen. (oros) 4 AEROBIK Augusztus 5-én indul az aerobikmaratoni­ Mint arról már néhányszor beszámoltunk, az Ida-Aerobik a Guinness felkérésére felvál­lalta az aerobikmaratoni Guinness-rekordjának felállítását. Ez pedig azt jelenti, hogy a Sepsi­­szentgyörgy központi parkjában, az obeliszk mellett felállítandó színpadon Kelemen Ida és tíz tanítványa a Guinness-rekordok szabályait szigorúan betartva egy hónapon át aerobi­közi­k. Fantasztikus kihívás. Kelemen Ida szavai szerint jómaga és tanítvá­nyai Pista Emőke, Kocsis Csengélé, Vári Ró­bert, Kerekes Lóránt, Kerék Enikő, Györfi Tünde, Bokor Zsuzsanna, Berek Ildikó, Keresztes Ibo­lya, Bartos Boglárka — test­i­leg-le­l­ki­leg felkészül­tek, és készen állnak a rekord felállítására. — A­z anyagi háttér is adott?— kérdezük. — Hiányzik még 38 millió lej. Több mint felé­re van ígéret. Ebbe a 38 millióba nem számítottuk be még a videokazetták és az áramfogyasztás költségeit. A költségek nagy-nagy része adott. Besegítettek a szülők is, ezért köszönet érte. — Az orvosi felügyeletet sikerült meg­oldaniuk ? Igen. Az első és az utolsó huszon­négy órában az egészségügyi Posztliceális Iskola H. évet végzett tanulói — Fábián Katalin, Koródi Melinda, Mihály Melinda, Szőcs Eszter és osztályfőnökük, Márton Klára asszisztensnő — vállalták fel. Na per­sze, menet közben is vigyáznak ránk. — A rekord hitelességét kik felügyelik? — Minden négy órában két-két felügyelő kerül a figyelőállásba. Egy tizedmásodpercre sem maradunk (nem is maradhatunk) felügye­let nélkül. Ezt a gárdát mi szerveztük be. A Guinness titokba burkolózva követ minket. — Ha már minden készen áll, mikor kez­dődik a nagy erőpróba? —­ Augusztus 5-én, és szeptember 5-én ér véget. A megnyitón, mely augusztus 5- én 18 órakor kezdődik, fellép Déncs Anna­mária és a Fouls együttes, valamint az Ida-Aerobik juniorcsapata. Miután bemutatko­zik a tizenegy aerobikos, pontosan 20 óra­kor megkezdődik a rekordkísérlet, mely szá­mításaink, terveink szerint szeptember 5-én 21 órakor ér véget. — Kitartást az egy hónap­ alatt, és sok sikert! — Köszönjük. (mohai) -ff SPORT Átadták a maratoni utat Hivatalosan átadták a felújított, Marathon és Athén közötti 42,195 km­­es történelmi utat, amely az olimpia at­létikai versenyeinek egyik kiemelt hely­színe.­­ A maratoni út az egyik legfőbb szim­bóluma a játékoknak Görögországban. Ezért is szeretnék köszönetet mondani mindenki­nek, aki segítette a munkálatokat - mond­ta az ünnepélyes eseményen Georgesz Szufitasz görög közmunkaügyi miniszter, majd hozzátette: Azt kell mondanom, megnyertük az első nagy fogadást, befe­jeztük az utat. Elhunyt a legidősebb olimpiai bajnok Kilencvenhét esztendős korában az ausztráliai Nambourben elhunyt a legidő­sebb olimpiai bajnok: az ír Bob Tisdall az 1932-es Los Angeles-i nyári játékokon 400 m gáton nyert aranyérmet. Tisdall 25 éve­sen állhatott a dobogó legfelső fokára, s ő volt a második ír sportember, aki arany­érmet nyert hazájának az olimpián. Az at­léta egy dél-angliai juhlegelő kerítésein átugrálva készült az olimpiai megméretés­re. Az 1932. augusztus 1-jén rendezett fi­náléban aztán 51.7 mp-es világcsúccsal győzött, de rekordját nem ismerték el, mert fellökte az utolsó gátat. 2004. AUGUSZTUS 2.

Next