Háromszék, 2005. március (17. évfolyam, 4405-4429. szám)
2005-03-01 / 4405. szám
Az oldalt MTI-információk alapján szerkesztette: Mózes László Az ügynöklisták ismét főszereplővé léptek elő néhány nappal azután, hogy a Political Capital nyilvánosságra hozott egymás után két listát is, szigorúan ügyelve arra, hogy a már „ismert” ügynökök nevei szerepeljenek, hiszen az Országgyűlés adatvédelmi biztosa is megfogalmazta aggályait, most egy ismeretlen talán amerikai személy (vagy csoport) egy újabb listát tetz hozzáférhetővé a világhálón. Ez a lista 219 nevet tartalmaz (!), politikusok, újságírók, egyházi személyek nevét, és állítólag azonos azzal a listával, amelyet leköszönése után Németh Miklós adott át Antall,/az.w/miniszterelnöknek. Hogy tényleg azonos-e, erről megoszlanak a vélemények. Antall Péter, a néhai kormányfő fia úgy nyilatkozott, hogy ő akkoriban ezt a listát látta (!). Fodor Gábor szabad demokrata politikus is megszólalt, ő is tudott erről a listáról. Több tévéadón nyilatkozott Boross Péter exminiszterelnök is, aki felelőtlenségnek tartja a lista nyilvánosságra hozatalát, mivel olyan személyek is szere- Magyar tükör Bogdán László rovata lelnek rajta, akiknek a bűnössége nem bizonyítható, és olyanok is, akik ártatlanok! " Mindenesetre a lista forog, a botrány dagad. Megszólalt Varga László történész is az M2 Napkelte című adásában. Szerinte már az a bizonyos, Németh Miklós által Antall Józsefnek átadott névsor is előzetes s nem is túlságosan jóhiszemű válogatás alapján készült, ugyanis pontosan azt akarják vele bizonyítani, hogy íme, az új, szabadon választott kormányban és az ellenzéki pártokban, a történelmi egyházakban, a sport- és művészvilágban, a médiában mennyi ügynök van (!), míg az akkor épp leköszönő és átalakulóban levő szocialistákat ez nem érinti, mivel a párttagokat nem szervezték be. Mint tudjuk, ez nem igaz! A botrány pedig nő, s most már komolyan érinti a titkosszolgálatokat is, hiszen Gálszécsy András volt titokminiszter szerint: ha az ügynökök névsora is felkerül a netre, nem lesz olyan épelméjű ember, aki ezek után vállalja ezt a munkát. Mindez a titkosszolgálatok lefejezésével járhat (!), ami Magyarország geopolitikai helyzetében végzetes hiba lenne. Itt a terrorveszélyre, a gazdasági bűnözésre és a kémkedésre egyaránt célzott. Sokak szerint mindez újfent csak a botrányt kavarja, s arra jó, hogy elterelje a figyelmet az elmúlt napok mindenkit foglalkoztató eseménysorozatáról, a gazdatüntetésről. A gazdák (tizenöt gazdaszervezet szervezésében) erőgépeikkel, traktoraikkal napok óta ott állnak a fővárosban, nagygyűléseken adnak hangot panaszaiknak; tárgyalódelegációjuk már leült tárgyalni a kormány képviselőivel is, de a hét végén a megbeszélések abbamaradtak, mivel egyik fél sem hajlandó kompromisszumra. A gazdák nem akarnak a minisztérium épületében tárgyalni, állítólag azért, mert a tavalyi tárgyalások során tudtuk nélkül készültek hangfelvételek a megbeszélésekről (!). Amennyire az egymásnak feszülő ellentétes álláspontokból valamiféle tárgyilagosan helyzetértékelésre kellene kísérletet tennünk, azt mondhatnánk, hogy az elégedetlenség egyik fő oka a gazdáknak járó támogatások elmaradt kifizetése. Ez zajlik, de nem a megfelelő ütemben, és azért nem, mert a kormány az elmúlt időszakban felszámolta a falugazda-hálózatot, s nincs, aki „segítsen” a gazdáknak a kérelmek megfogalmazásában. A szabályoknak nem megfelelő kérések miatt - tehát bürokratikus huzavonák miatt — akadoznak a kifizetések (!?). A minisztérium képviselői a számokkal dobálóznak, de az egész helyzet rávilágít a mezőgazdaságban felgyűlő feszültségekre, az ágazat problémáinak megoldatlanságára. A gazdatársadalom képviselői úgy érzékelik, hogy a gazdák lehetnek Magyarország uniós csatlakozásának legfőbb vesztesei! • Bonyolítja a helyzetet a tavalyi, váratlanul gazdag búzatermés is, amely a felvásárlás és tárolás problémáit is felveti. A gazdák mámem akarnak Németh Imre miniszterrel tárgyalni, direkt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz fordultak. Y A tárgyalások folytatódnak, a váratlanul ismét téliesre forduló időben pedig ott állnak az erőgépek és a traktorok Budapesten. A pápa nem mond le A súlyosan beteg II. János Pál pápa nem mond le, mert a katolikus egyház „nem hasonlítható a Coca-Cola vagy a General Motors céghez„ahol a vezetők lemondanak, amikor egészségük hanyatlik” — fejtette ki egy vasárnapi lapinterjúban Julian Herranz spanyol bíboros, a Vatikán jogi szakértője. A katolikus egyházfő abbeli döntését, hogy továbbra is betölti tisztségét, „a közönség nehezen érti meg, mivel úgy fogja fel az egyházat, mint valamiféle nagyvállalatot” — idézi a bíborost a La Stampa című torinói lap. Herranz bíboros a törvényszövegek értelmezésével foglalkozó pápai tanács elnöke, és a kánonjog szakértőjének számít. „Az emberek nem tudják, hogy az egyházban kétféle misszió létezik: kánonjogi és isteni megbízatás. Az előbbi, mint például a püspököké, tipikusan kánonjogi. Egy püspök azért vezeti egyházkerületét, mert a pápa ezt a megbízatást adja neki. A pápa esetében a helyzet más. Az egyházfő hatalma egyenesen Krisztustól ered, akinek missziója idején ő a földi helytartója” — fejtette ki a bíboros. Ezért az egyház jogi szakértője szerint a 84 éves, legutóbb gégemetszésen átesett 11. János Pálnak, amíg csak él, nem áll szándékában lemondani az „Isten által rábízott” pápaságról. A Vatikán és a katolikus egyház arra készül, hogy hamarosan egy néma pápa fogja irányítani kommentálta a szombati olasz sajtó a II. János Pálon végrehajtott gégemetszés várható következményeit. „A Vatikán felkészül egy beszédképtelen pápa irányítására” hirdeti főcímében a Corriere della Sera című lap, amely kész ténynek veszi, hogy a pápa akkor sem mond le, ha teljesen megnőnlük Az Il Messaggero című napilap szerint „Isten atlétája" „a hallgatás pápájává” válik, aki azonban még így is képes lesz gesztusokkal irányítani. A La Repubblica „egy hallgató pápa uralkodásáról” cikkezik. Joaquin Navarro-Valls vatikáni szóvivő pénteken este azt mondta, hogy az orvosi konzílium szerint a pápa „néhány napig” nem fog tudni beszélni. Az orvosok derűlátásával szemben, akik bizakodnak abban, hogy II. János Pál gyorsan visszanyeri beszédképességét, az Il Messaggero szerkesztőségi cikkében a Parkinson-kór lefolyását ismerteti, amely fokozatosan teszi nyomorékká a beteget, nehezíti meg kommunikációját, és amely kérlelhetetlenül némaságra fogja kárhoztatni a pápát is. Néhémy pillanatra megjelent kórterme ablakában vasárnap délben a három napja megműtött II. János Pál pápa, aki most először maradt néma az árangyala-imádságkor uralkodásának több mint 26 esztendeje alatt. * Hétszázezer áldozat „Az áldozatoknak is van arcuk, ahogy a tetteseknek is” — mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója abból az alkalomból, hogy február 25-én nyílt A magyar tragédia, 1945 című időszaki kiállítás. A múzeum arról a mintegy 700 000 magyar állampolgárról kíván megemlékezni, kik részben a második világháború alatt kerültek szovjet hadifogságba, vagy akiket véletlenül, „malenkij robotra” összeszedett civilként hurcoltak a munkatáborokba. „S hogy mennyire aktuális, mennyire akut ez a kérdés, ezzel kapcsolatban szeretnék visszautalni arra, hogy 2000-ben tért haza a legutolsó magyar hadifogoly, kinek története az egész országot megrázta. Azt hihetnénk, legalábbis 2000 előtt én magam is azt hittem, hogy ez egy réges-rég, évtizedekkel ezelőtt lezárt kérdés, s akkor villámcsapásként éri az embert a felismerés, hogy ez valakinek a jelene” mondta Schmidt Mária. Szavai szerint a rendezők a legújabb kutatási eredményeket törekedtek bemutatni. A kutatási adatok szerint a háborús Magyarország területéről mintegy 700 000 ember került a Szovjetunióba, s a tárlat a 3200 magyar településre lebontva ismerteti, hogy honnan hány embert vittek el. Legnagyobb részük, mintegy félmillió ember hadifogságba került. Az áldozatok „jelentős, 200 000-et is meghaladó részét teszik ki azok, akiket véletlenül fogdostak össze, az utcán, esetleg krumplihámozás ürügyén tereltek egybe, vagy »szabad mozgást« biztosító igazolvány ígéretével csaltak el otthonról. Beszélni kell arról a körülbelül harmincezer politikai elítéltről is, akiket gyorsított eljárásban 15 25 évre ítéltek el mindenféle mondvacsinált ürüggyel, majd a Gulag büntetőtáboraiban tartottak fogva” mondta a főigazgató. „Közülük mintegy 300 -350 000 ember soha nem tért vissza” — mondta Schmidt Mária. Az MTI megkérdezett számos más történészt is: ők szinte egybehangzóan úgy vélekedtek, hogy a háborús Magyarország területéről hadifogolyként és „malenkij robotosként’’ mintegy 600—700 (XX) ember került a Szovjetunióba, vagyis döbbenetes számokról, döbbenetes tragédiáról van szó. Hozzátették: azért is nehéz a pontos számot megállapítani, mivel — az egyik megkérdezett történész szavai szerint „a Vorkutáig vezető sok ezer kilométeres úton nagyon sokan meghaltak. Az elhunytakat a következő állomáson kirakták, és senki nem vette a fáradságot, hogy számba vegye őket”. VILAGFIGYELO Hűvös pozsonyi béke Kissé hűvös pozsonyi béke címmel kommentálta a pozsonyi Pravda George Bush és Vlagyimir Putyin csütörtöki csúcstalálkozójának fejleményeit, kiemelve: az amerikai és az orosz elnök nem borította ugyan egymásra az asztalt, egyikük sem üzent a másiknak új hidegháborút, de az orosz—amerikai kapcsolatokban hosszú ideje halmozódó problémákat mégsem söpörték szőnyeg alá. A baloldali lap szerint a két politikus barátságának régi fénye már megkopott, hiszen Putyin egyre szorosabbra húzza „irányított demokráciájának meneteit”, és már Bushnak sem a terrorizmus elleni háború, hanem a szabadságot célzó küzdelem a vezérjelszava. Az amerikai elnök Pozsonyban elhangzott köztéri beszédében is azt hangsúlyozta, hogy az ukrajnai és a grúziai forradalom után a szabadság övezetének kiterjesztése a cél: előbb Moldova, később Fehéroroszország lesz soron, de a szabadság eszménye végül minden értelmet és mindent lelket megérint. A lap megállapítja: az orosz—amerikai kapcsolatok végül túlélték az őszinteség próbáját, hiszen az elnökök egyetértettek abban, hogy országaik között még mindig több az összekötő, mint az elválasztó erő. Megfogadták, hogy közösen járnak el a globális fenyegetettség elleni fellépésben, kezdve a terrorizmustól egészen a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozásáig. „Végső soron elmondható: ha a közös érdekek okán a hidegháború idején is képesek voltak az együttműködésre, akkor erre a »hideg béke« idején is képeseknek kell lenniük.” Európának létfontosságú érdekei biztosításához szüksége van egy működő kapcsolatrendszerre az Egyesült Államokkal, de ugyanezt nem lehet elmondani fordítva — állítja vezércikkében a The Wall Street Journal című amerikai konzervatív napilap. Európa jelentős része számára egy kicsit megkésve, de azért eljött az a pillanat, amikor rádöbbenhetett, hogy mégis George Bush elnök jelenti Amerika törvényes és igazi megszemélyesítőjét vélekedett a cikkíró. Békésnek bizonyult Vlagyimir Putyin orosz és George Bush amerikai elnök pozsonyi találkozójának látható része — állapította meg a Gazeta, tükrözve az orosz média és a politikai elit derékhadának véleményét. Bár a két elnök kellemetlen kérdéseket készült feltenni egymásnak, kerülték nézeteltéréseik nyilvános boncolgatását, és az újságírók sem tudták őket ellentéteik taglalására késztetni a csütörtöki csúcs utáni sajtókonferencián. A liberális Vremja Novosztyej szerint Putyin pontozással győzött a csúcson. Bushtól ugyanis —bár előzőleg többször nyilatkozta, hogy egyenesen számon kéri Putyinon a demokráciadeficiteket — a sajtó semmi ilyesmit nem hallhatott. Ellenkezőleg, Bush sugárzott az elégedettségtől, sőt a büszkeségtől, amikor Putyin biztosította, hogy Oroszország kitart a demokrácia mellett, amelyet tizennégy éve választott, bár a realitásainak megfelelően honosítja meg. Az Izvesztyija is úgy látta, hogy Bush végül nem fogadta meg azok tanácsait, akik szerint nyilvánosan hangot kellett volna adnia az Oroszországgal szembeni kritikának. A nagy találkozás Számos protokolláris ballépés színesítette George Bush pozsonyi tárgyalásait, amelyeket az egyik szlovák kereskedelmi televízió szedett csokorba. Jóllehet Szlovákia vezetői, a sajtó és a közvélemény is igen megtisztelőnek, történelmi jelentőségűnek tartotta az Egyesült Államok elnökének pozsonyi látogatását, a média hol sérelmesnek, hol pedig furcsának minősítette, hogy George Bush szerda esti érkezésekor és csütörtöki találkozóin is bőrkesztyűben nyújtott kezet vendéglátóinak. Észrevétel nélkül maradt viszont az, hogy köztéri beszédében Bush többször tizenhét évvel ezelőttinek nevezte a tizenöt éve végbement rendszerváltást. A Markíza televízió nem titkolt malidéval szemléltette a szlovák államfő, Ivan Gasparovic protokolláris tévedéseit, Bush elnök repülőtéri fogadásán látható tétova mozdulatait. 2005. MÁRCIUS 1.