Háromszék, 2005. szeptember (17. évfolyam, 4559-4584. szám)
2005-09-01 / 4559. szám
A KATRINA HURRIKÁN UTÁN Lesz-e tartós piaci vihar? A Standard and Poor’s hitelminősítő szerint a Katrina hurrikán várhatóan visszafogja a harmadik negyedévi amerikai gazdaságnövekedést, ugyanakkor a komoly helyreállítási munkák minden bizonnyal erősítik a GDP-bővülést a következő negyedévekben. Ezzel némiképp ellentétes a Moody’s Investors Service nézete, miszerint a korábbi tapasztalatok arra vallanak, hogy nem okoz tartós felfordulást a piacokon a Mexikóiöblön végigsöprő Katrina hurrikán, a forgószél keltette amerikai piaci viharok jó eséllyel egy-két hónap alatt elülnek. A nemzetközi hitelminősítő Londonban kiadott jelentése szerint az Andrew, a Katrina előtti legutóbbi ötös erősségű hurrikán, amely 1992-ben tört rá az Egyesült Államokra, biztosított értékben hozzávetőleg 15 milliárd dollár kárt okozott, ami inflációs kiigazítással összevethető a keddre trópusi viharrá szelídült Katrina okozta, becsült kárértékkel. Az Andrew után a tízéves irányadó amerikai kincstárjegy hozama a biztonságba menő- Szélvész zúzta gépkocsi New Orleansban. Robban a külő befektetések hatására az benzinár is? 1992. júliusi 6,84 százalékról annak az évnek a szeptemberére 6,42 százalékig süllyedt, de novemberre már 6,87 százalékig emelkedett. Az olajár 1992. szeptemberig 2,5 százalékkal nőtt, de novemberig ez a nyereség is elolvadt — áll a Moody’s elemzésében. A tavaly szeptemberi Ivan hurrikán ugyancsak átterelte a portfoliótokét a kincstárjegyekbe, amelyek hozama az augusztusi 4,28 százalékos átlagról szeptemberben 3,98 százalékos mélypontra süllyedt, de decemberre már ismét 4,23 százalék volt. Az Ivan által a Mexikói-öböl olajkitermelő berendezéseiben okozott károk tavaly októberig 14 százalékkal emelték az olajárakat, de ez a pótlólagos árnyereség egy hónap alatt eltűnt — emlékeztettek a hitelminősítő elemzői. A széles merítésű Standard and Poor’s 500-as tőzsdeindex mind az Andrew, mind az Ivan pusztításának idején stabil maradt. A Moody’s szerint, jóllehet a fő aggodalom a mostani természeti katasztrófa okozta energiadrágulással kapcsolatos, a forgószél csak átmenetileg feszíti tovább a már eddig is erőteljes kereslet jellemezte piaci helyzetet. A hurrikán a globális olajtermelés 2 százalékát érintheti, és „nem ez lesz az a sokk, amely a fogyasztói költekezés fájdalmas lefaragását okozza” — írták a hitelminősítő elemzői. A héten a londoni City egyik legnagyobb, rendszeres olajpiaci előrejelzéseket is közlő befektetési háza, a Barclays Capital szintén azt jósolta, hogy a hurrikán ellenére nem emelkedik tartósan 70 dollár fölé az olajár, mert ez az árszint már éreztetné makroszintű hatásait az amerikai gazdaságban. A bank szernt a 60 dolláros ársávig vezető úton az árugrásokat még csak enyhe makrogazdasági reakció követte az Egyesült Államokban, amit a piac szabad jelzésnek tekintett a következő árhatár meghaladására. A kőolaj ára akár 80 dollárra is nőhet hordónként, amennyiben a Katrina hurrikán komolyabb károkat okozott az olajágazatnak — vélik a borúlátóbb elemzők. A Katrina miatt nyolc olajfinomító munkáját leállították, és gyakorlatilag teljesen szünetel a Mexikói-öbölben az olajtermelés, ami napi mintegy 1,5 millió hordó kiesést okoz. A Mexikói-öbölből származik az amerikai olajtermelés negyede, ami a globális olajtermelés mintegy 2 százaléka. KITILTOTT LÉGITÁRSASÁGOK Elégedetlen a francia sajtó A francia légtérből kitiltott öt légitársaság közül — amelynek listáját hétfőn hozta nyilvánosságra a francia polgári légiforgalmi hatóság — egy sem működtet járatot Franciaországban, ezért a Le Figaro napilap a hatóság ellenőreinek segítségével 37 nevet tartalmazó saját feketelistát állított össze. Valamennyi francia országos napilap elégedetlen a virtuálisnak és feleslegesnek tartott dokumentummal, amely semmiben nem segíti a francia utasok tájékozódását, mivel a listán szereplő légitársaságok nem repülnek francia célpontok felé. A Le Figaro szakértők segítségével összeállított leltárában azon légitársaságok neve szerepel, amelyek az elmúlt két évben nagyobb problémákkal hívták fel magukra a figyelmet, illetve előfordulnak a brit, svájci és belga feketelistán. Ellenben nem szerepel a konzervatív napilap lajstromán a venezuelai katasztrófát okozó West Carribean, a görög Helios és a 2004 januárjában Sarm es-Sejkben bekövetkezett légi szerencsétlenségért felelős Flash Airlines, mert e légitársaságok azóta beszüntették járataikat. Az újság a következő 37, szerinte problémás légitársaságot jelölte meg: Aerocondor 4 (Portugália), Africa Lines (Közép-Afrikai Köztársaság), Air Cairo (Egyiptom), Air Koryo (Észak-Korea), Air Mauritanie (Mauritánia), Air Memphis (Egyiptom), Air Mozambique (Mozambik), Air Saint- Thomas (Egyesült Államok), Air Universal (Sierra Leone), Air Van Airlines (Örményország), Albanian Airlines (Albánia), Alexandair (Görögország), AMC Airlines (Egyiptom), Cameroon Airlines (Kamerun), Central Air Express (Kongói Demokratikus Köztársaság), Dniprovia (Ukrajna), Fly Air (Törökország), Girjet (Spanyolország), Hemus Air (Bulgária), ICTTPW (Líbia), International Air Service (Libéria), International Air Tours (Nigéria), Johnsons Air (Ghána), JR Executive (Libanon), Karthago (Tunézia), Luxor Air (Egyiptom), Olympic Airlines (Görögország), Onur Air (Törökország), Phoenix Aviation (Kirgizisztán), Phuket Air (Thaiföld), Premium Air Shuttle (Nigéria), Silk Way (Azerbajdzsán), Silverback Cargo Freighters (Ruanda), South Airlines (Ukrajna), Star Air (Sierra Leone), Tadjikistan Airlines (Tádzsikisztán), Tuninter (Tunézia). Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség jelentésére hivatkozva a nyugat-európai típusú repülőgépek közül a lap szerint a többinél balesetveszélyesebbnek tekinthetők a következők: Boeing 707,727 és 737-100; McDonnel Douglas DC 8 és DC9; Lockheed Tristar; Fokker 27* és 28, valamint az első, közel negyedszázados Airbus A 300-as (B2 vagy B4). Utóbbit átalakítás után gyakran teherszállításra használják. A Libération napilap hangsúlyozza: az Európai Uniónak segítenie kell az újonnan csatlakozott kelet-európai országokat abban, hogy repülőgépeik műszaki-biztonsági paramétereit nyugat-európai szintre hozzák. MAGYAR JÁRMŰIPAR. A magyar járműipar csaknem 100 000 embert foglalkoztat, és az első fél évben az ipari átlagnál gyorsabban, 7 százalékkal bővült- mondta Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára. A száz évvel ezelőtt született és az utóbbi tíz évben újjáéledt magyar járműipar adja az ipari termelés 14 százalékát és az export 25 százalékát. A magyar járműiparban kulcsszerepet töltenek be a multinacionális cégek, a Suzuki, az Audi és az Opel. MEDÚZA A REAKTORBAN. Medúza került egy svéd atomerőmű hűtőrendszerébe, ezért le kellett zárni a három reaktorból egyet, de a berendezést már újra is indították. Röviden A délkelet-svédországi nukleáris erőmű a hűtővizet a Baltitengerből nyeri. ÁRUSZÁLLÍTÓ HIBRID. A japán Daihatsu autógyár közölte, hogy a járműipar sorozatban gyártott első haszonjárműhibridjével jelentkezik a jövő hónapban. A kis szállítóeszköz négy személy szállítására is alkalmas, áruval hátsó üléseinek padlószintbe hajtása után lehet megpakolni. A Hijet Cargo Hybrid névre keresztelt járműnek 660 köbcentis benzinmotora mellett egy villanymotorja is van, melyek alternatív módon használhatók. ELADÓ A PRAKTIKER. Még idén eldől, hogy a Praktiker barkácsáruházláncot eladja-e az anyavállalat, a Metro áruházlánc, vagy a tőzsdére viszik. Erről Wolfgang Werner, a Praktiker első számú embere nyilatkozott a Die Welt német lapnak. A Praktikernek több mint 300 áruháza van, tavaly árbevételének 22 százaléka jutott Kelet-Európára. Az oldalt MTI-információk alapján szerkesztette: Mózes László VILÁGGAZDASÁG IRAKI HÁBORÚ Drágább, mint a vietnami Az iraki háború többe kerül havonta az Egyesült Államoknak, mint a vietnami a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben — tartalmazza egy tegnap nyilvánosságra hozott jelentés. A Politikai Tanulmányok és a Fókuszban a Külpolitika háborúellenes, liberális intézetek által Az iraki ingovány címmel kiadott tanulmány szerint az iraki háború költségei elérik az 5,6 milliárd dollárt havonta. Ez napi bontásban 186 millió dollárt jelent. Összehasonlításul: a vietnami háború hadműveleti költsége a háború nyolc évén keresztül, figyelembe véve az infláció mértékét, havi 5,1 milliárd dollár volt. A GDP arányában a vietnami háború jelentősebb mértékű volt, az éves GDP 12 százaléka, míg az iraki csupán két százalék. Közgazdászok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az iraki háborúval túllépik a költségvetési kereteket, növelik a deficitet, és a költségvetési hiány megduplázódhat a következő tíz évben. A tanulmány szerzői, Phyllis Bennis és Erik Leaver úgy vélik, hogy ha az Egyesült Államok egy lakosára vetítve nézzük a kiadásokat, ami 727 dollár, ez az elmúlt hatvan év legköltségesebb katonai művelete. BRIT DIVATÁRUGYÁRTÓK Kelet-Európába költöznek A nagy brit divatláncok közül több Kínából Kelet-Európába, Törökországba és Indiába telepíti át a gyártást, mivel a „trendy” ruhák iránti kereslet azonnali kielégítésének szükségessége a beszerzési politika gyökeres átalakítására készteti a kiskereskedőket■ írta a Financial Times. Egyszerűen arról van szó, hogy a gyártókat közelebb akarják hozni saját piacaikhoz. A folyamatot felgyorsította az Európai Unió és Kína közötti textilvita, ami miatt a láncok olyan országokba helyezik át a gyártást, amelyek korlátozás nélkül szállíthatnak az unió piacára ruházati cikkeket. Néhány hónappal ezelőtt a sort egyebek mellett a Primark, a Zara és a New Look nyitotta, ők versenytársaikat lepipálva erős keresletnövekedésről adtak számot, mert a legújabb kollekciót gyorsabban tudták piacra dobni, mint riválisaik. A ruházati kiskereskedelemben jelentős érdekeltségekkel rendelkező Philip Green milliárdos a lapnak elmondta, hogy tavaly december óta Kínából Kelet-Európába és Törökországba telepítik át a gyártást az érdekeltségi körébe tartozó cégeknél, hogy közelebb legyenek az otthoni piachoz, és gyorsabban tudjanak reagálni a változó igényekre. Green utalt arra, hogy a kínai ruházati termékek az árat és a minőséget tekintve is kiválóak, de a gyártóktúl messze vannak ahhoz, hogy a legutolsó divatot igénylő vásárlóközönség igényeit a lehető leggyorsabban ki lehessen elégíteni. Közelebb tervezi vinni a gyártást Európához a Next is, a Debenhams Indiába tart, ahonnan rövidebb a szállítási idő, mint Kínából. Nagy-Britanniába tengeren 22 nap alatt ér Kínából az áru, míg például Törökországból öt nap alatt. Elemzők rámutatnak: ha az ár a legfőbb szempont, akkor Kína verhetetlen, ha viszont azt nézzük, hogy a hosszabb szállítási idő miatt a divatcégek nem tudják azonnal piacra dobni a legújabb kollekciót, akkor az így kieső forgalom miatt veszteségük keletkezik. Növekszik a cseh sörexport Több mint hárommillió hektoliter sört exportál az idén Csehország a tavalyi 2,64 hektoliterhez képest — közölte hétfőn Prágában a cseh sörfőzők szövetsége. Az egyre növekvő kivitel kedvező hatással van a termelésre, amely idén eléri a 19 millió hektolitert, 1990 óta a legmagasabb szintet. Az idei első hat hónap alatt 1,46 millió hektoliter sört exportáltak, 21 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Csehország a tíz legnagyobb sörexportáló ország közé tartozik, s jelenleg sörtermelésének 16 százalékát értékesíti külföldön, ez a nemzetközi átlag duplája. A világ első számú sörexportőre Mexikó. A cseh sör iránt legnagyobb az érdeklődés (hagyományosan) Németországban, ahová a kivitel 39 százaléka irányul. Nagyság szerinti sorrendben a cseh sör további legjelentősebb fogyasztói Szlovákia, Nagy- Britannia, Egyesült Államok, Svédország, Oroszország és Magyarország. Az első fél évben 9,15 millió hektoliter sört főztek Csehországban, ez 3,5 százalékkal több, mint 2004 első hat hónapjában. A belföldi fogyasztás egy százalékkal emelkedett. A cseh sörkivitel 23 százalékát a pilzeni Plzensky Prazdroj adja, míg a prágai Pivovary Staropramen részesedése 19 százalék, a budejovicei Budejovicky Budvaré pedig 18 százalék. A legtöbb sört, a termelés 44 százalékát a Plzensky Prazdroj állítja elő. A korábbi időszakokhoz képest idén gyorsan emelkedett az alkoholmentes sör fogyasztása is, s a fél évben meghaladta az egész fogyasztás egy százalékát. A Csehországban elfogyasztott sör 72 százalékát csapolt sör teszi ki, míg külföldön általában üveges vagy dobozos sört isznak. A cseh sörfőzők szövetségének közlése szerint Csehország Európában az egyetlen olyan ország, amelyben folyamatosan nő a vendéglőkben elfogyasztott hagyományosan csapolt sör mennyisége. Az utóbbi években ebben nagy szerepe van a külföldi turistáknak is. Egyes felmérések szerint például a britek jelentős része — különösen a fiatalok — kimondottan sörtúrákra járnak a hétvégeken Prágába. 2005. SZEPTEMBER 1.