Háromszék, 2006. március (18. évfolyam, 4710-4736. szám)

2006-03-01 / 4710. szám

Házsítuszok 2 VÁLSÁGTERV. Vasárnap titokban találkozott Traian Băsescu a Demokrata Párt vezetőivel, s kiértékelték a liberálisok támadását. Băsescu megnyugtatta őket, ha a liberálisok tovább folytatják támadásaikat, bejelentik, hogy külön indulnak a 2008. évi választásokon. (Románia liberă) A TÉGLA. Belépett a para­sztpártba Ioan Talpeş, Ili­escu elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, aki a Văcăroiu­­kormány idején a külföldi titkosszolgálat vezetője volt. A Jurnalul National úgy véli, ezzel Ciuhandu pártja megásta önnön sírját. FOLYIK A VIZSGÁLAT. Adrian Nastasét, a képvi­selőház elnökét hétfőn reggel ismét kihallgatták az Or­szágos Korrupcióellenes Ügyosztályon a Zambaccian utcai ingatlan ügyében. Tegnap egy olyan fővárosi vil­lát vizsgáltak meg, amely a sajtó szerint az elhíresült Tamara nagynénjé volt, akitől a Nastase család egy­millió dolláros vagyont örökölt. Az ügyészek jelenleg a Cristian Tell utcai ingatlanban tartózkodnak — szá­mol be a Realitatea TV. Az ügyészek korábban több, a Nastase családéval szomszédos lakást kutattak át, de­ az eredményről nem számoltak be a sajtónak. A Zambaccian-ügyben csúszópénz elfogadásával vádol­ják a volt miniszterelnököt. ÚJABB AKADÉMIAI NEM VERESPATAKRA. A Ro­mán Tudományos Akadémia ismét megerősítette a Verespatakon tervezett aranybánya-kitermelés kapcsán megfogalmazott elutasító válaszát. A tudományos testület kifejtette, hogy a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) projektjéről objektív elemzés után megállapítható, hogy az a közérdek szempontjából nem fontos, ezért indokolatlan a megvalósítás negatív követ­kezményeinek vállalása. Az Akadémia szerint az RMGC 17—20 évre tervezett beruházása nem oldja meg a vidék gazdasági és a környék lakosainak szociális gondjait. Szerintük a 2000 éves régi település lerombolása műemlékértékű épületeivel és temetőivel együtt olyan idő­szakra emlékeztet, amelyet lezártnak tekintettünk. Az Akadémia szerint a román állam évi 40—50 millió dollárra tervezett nyeresége jelentéktelen a terv következményei­hez képest. (Szabadság) VESZÉLYBEN A NYÁRI VENDÉGLÁTÁS. A madár­influenza, a magas áfa, a rossz szolgáltatások elüldözik a külföldi vendégeket a román tengerpartról — fedezték fel a turisztikai minisztériumban. (Adevărul) Hírsaláta RMDSZ-feltételek Belföld Az RMDSZ üdvözli egy­­ erős, jobbközép politikai elve­­­ket valló párt létrehozását, de csakis akkor támogatja a demokraták kezdeményezését, ha azok változtatnak az utóbbi időben tanúsított kisebbségel­lenes magatartásukon — jelentette be Markó Béla szövet­ségi elnök kedden bukaresti sajtóértekezletén. Jelen pilla­natban az RMDSZ az egyedüli politikai szervezet a román parlamentben, amely tagja az Európai Néppártnak — szö­gezte le az elnök. Markó ugyanakkor figyelmezette a de­mokratákat, hogy nem elegendő nyilatkozatok szintjén ke­reszténydemokrata, konzervatív elveket vallani. A Demok­rata Pártnak javítania kell az RMDSZ-szel való viszonyán, meg kell változtatnia a kisebbségi kérdésekkel, a kisebbsé­gi törvénnyel kapcsolatos elutasító álláspontját — nyo­matékosította a szövetségi elnök, hozzátette, a Demokrata Párt inkább népszerűségre, mintsem a néppártiság megvalósítására törekszik. Halogatják a Gozsdu-törvényt A képviselőház kedden 15 nappal meghosszabította a budapesti Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló ro­mán—magyar megállapodást ratifikáló törvény hallgatóla­gos elfogadásának határidejét. A javaslatot a Nagyrománia Párt és a Konzervatív Párt kezdeményezésére 195 igen­ és 20 nem-szavazattal, két tartózkodással fogadták el a képvi­selők. A törvénytervezet hallgatólagos elfogadásának határideje így 60 nap lett, a határidő pedig Victor Ponta SZDP-szenátor szerint március 14-én jár le. A képviselők keddre halasztották a vitát, kérték Mihai Ungureanu kül­ügyminiszter jelenlétét, és azzal vádolták az NLP-t és a kor­mányt, hogy a halasztgatással a tervezet hallgatólagos el­fogadását akarja elérni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ked­den, sajtótájékoztatón kijelentette, a Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló sürgősségi rendelet vitájának­ elhalasz­tása árt a kormánynak és csökkenti a kabinet hitelét. Markó elmondta, az alapítványról szóló román—magyar kormány­közi megállapodást a tavaly ősszel ratifikálták, és ez az első eset, hogy kifogások merülnek fel a dokumentummal kapcsolatban, amelyet a kormány egyhangúlag fogadott el. „Sokat ártanak nekünk azok, akik kifogásokat emelnek ezzel a döntéssel kapcsolatban. Előzmény nélküli, hogy egy kétoldalú megállapodást, egy nemzetközi egyezményt néhány hónap múlva kifogásolnak” — mondta Markó. Alkotmánybírósághoz fordult Băsescu Az Alkotmánybíróságon támadta meg Traian Băsescu ál­lamelnök a képviselők és szenátorok jogállásáról szóló törvényt. Az elnök már egyszer visszaküldte a jogszabályt a parlament­nek, ám a múlt héten ismét úgy szavazták meg, hogy kedvezmé­nyek egész sorát tartalmazza. Băsescu alkotmányellenesnek ítélte a törvényt, mert a jelenlegi és egykori honatyák túlzott előjogokat nyernek, ez pedig a román állampolgárok különbö­ző kategóráinak hátrányos megkülönböztetéséhez vezet. Nőnek a nyugdíjak Az infláció mértékét meghaladó arányban nőnek idén a nyugdíjak — jelentette be Călin Popescu Tăriceanu minisz­terelnök. A kormány úgy döntött, hogy a nyugdíjpontok ér­tékét 9,3 százalékkal 295,56 új lejről 323,1 új lejre emeli. A ter­vezett emelés következtében 3,79 millió nyugdíjas járuléka nő ebben az évben — áll a kormány közleményében. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Farkas Réka Külpolitikai szerkesztő: Váry O. Péter ÉLEZŐDNEK AZ ELLENTÉTEK A BABEŞ—BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEMEN Fenyeget a rektor Fenyegető levelet kaptak a Babeş—Bolyai Tudomány­­egyetem (BBTE) rektorától, Nicolae Bocşantól a Bolyai Kez­deményező Bizottság (BKB) alelnökei, Hantz Péter és Ko­vács Lehel István egyetemi adjunktusok. A február 25-i keltezésű levélben Nicolae Bocşan azzal vádolja a két ma­gyar oktatót, hogy hamis képet festettek a Babeş—Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegéről. A rektor vé­leménye szerint megszegték az oktatók statútumáról szóló 128-as törvény 115. paragrafusát, melynek értelmében a tanárok felelősségre vonhatók, ha rombolják az intézmé­nyük jó hírnevét. A levél utolsó bekezdésében a rektor közli, hogy rátért a 128-as törvény 116. paragrafusának a két oktatóval szembeni alkalmazására. Ez a paragrafus kü­lönféle retorziókat helyez kilátásba, az írásos figyelmezte­téstől a munkaszerződés felbontásáig. A szerkesztőségünkbe eljuttatott sajtóközlemény szerint a fenyegető rektori levelek kiküldését a Bolyai Kezdeménye­ző Bizottság a demokrácia súlyos megsértéseként értékeli. „Az egyetem nemcsak a magyar tannyelvű karok újraindítá­sáért síkra szálló 149 oktató véleményét vette semmibe, ha­nem retorziókat helyez kilátásba azon fiatal tanárok ellen, akik leleplezték az egyetem hamis multikulturalizmusát, amelynek nevében visszautasítják a magyar oktatók jogos követelése­it” — áll a BKB által aláírt dokumentumban. Megdöbbenéssel fogadta a Magyar Rektori Konferencia (MRK) a BBTE szenátusának magyar karok létrehozását el­utasító döntését — áll a tegnap kiadott nyilatkozatukban. Kifejtik, az európai normákkal összhangban támogatják a nem­zeti kisebbségek kulturális autonómiáját, és leszögezik, a nem­zeti kisebbségek képviselőinek egy multikulturális intézmé­nyen belül is joguk van önállóan dönteni az anyanyelvi okta­tást illető kérdésekről. A MRK nyilatkozatával és személyes megkereséssel is kezdeményezi a BBTE vezetésénél, hogy a felsorolt indokok alapján vizsgálja felül döntését. GYURCSÁNY ÉS BĂSESCU TÁMOGATÁSÁT KÉRI CSAPÓ Jog az autonómiára Gyurcsány Ferenc miniszterelnök­höz és a magyar kormányhoz, illetve Traian Băsescu román államelnökhöz fordult nyílt levélben Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Bár különböző indoklással, de mindkettő­től a székelyföldi autonómiatörekvé­sek támogatását kéri. A Gyurcsánynak címzett levélben arra szólítja fel a magyar kormányt, tegyen ele­get a nemzetközi dokumentumok értelmé­ben anyaországként őt megillető hatás­köreinek, valamint alkotmányos köteles­ségének, és kéri: „támogassa az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa és Közgyűlése előtt a magyar nemzetiségű székelység közaka­ratát Székelyföld autonómiájára, kössön nemzetközi megállapodást Romániával Magyarország védőhatalmi státusának gyakorlására Székelyföld felett, illetve az Európai Unió tagjaként igényelje az Eu­rópai Bizottság támogatását Székelyföld autonóm státusának rendezéséhez, to­vábbá a történelmi Székelyföld euro­­régióvá minősítéséhez”. Csapó arra hi­vatkozik, hogy a székelység kinyilvá­nította jogát e történelmi régió autonó­miájára, ám a romániai hatóságok ez idá­ig a Székelyföld autonómiájára irányuló minden kezdeményezésüket visszautasí­tották, nem vették és nem veszik figye­lembe az Európai Parlament felszólítását, az Európa Tanács határozatait. Traian Băsescunak ugyancsak teg­nap elküldött levelében az SZNT elnöke az államfőt korábbi kijelentésére emlékez­teti: hajlandó kulturális autonómiát biz­tosítani a romániai kisebbségeknek, ha valaki bizonyítja, létezik ilyen az EU-ban. Csapó szerint ebből következtethető, hogy a területi autonómia is megvalósít­ható, ha példázni tudják, hogy működ­nek ilyen régiók az európai tagállamok­ban. A román államfőnek írt levélben az SZNT elnöke felsorolja a különböző au­tonómiaformákat — külön a kulturális és külön a területi autonómiákat —, megje­löli, milyen országban, milyen törvény szabályozza az önrendelkezést, és kieme­li, Spanyolországban, Svédországban és Finnországban az alkotmány szavatolja az autonóm közösségek jogait. Csapó fel­hívja az államelnök figyelmét az ET 2003- ban elfogadott, 1334-es ajánlására, amely a nemzetiségek közötti feszültsé­gek csökkentésének eszközeként java­solja a területi autonómiát. „Figyelem­be véve a felsoroltakat, tisztelettel kér­jük, járjon közben a törvényhozó és vég­rehajtó hatalomnál, hogy törvény által szavatolják a magyar közösség személyi elvű autonómiáját és Székelyföld terüle­ti autonómiáját” — zárja az államelnök­nek írt nyílt levelét Csapó József. (­kas) Lelkiismeretük szerint szavaztak (folytatás az első oldalról) Márton Árpád elmondta: „A kormányrendeletet az igaz­ságügyi miniszter javasolta, és az RMDSZ már a kormányban sem értett egyet vele, de fegyelmezettek voltunk, és megszavaztuk. Amióta partne­reink nem tartják be a koalíciós egyezséget, mi sem tartjuk ma­gunk számára kötelezőnek ezt, a DP kezdeményezéseit csak akkor szavazzuk meg, ha egyetértünk tartalmukkal.” Az RMDSZ tegnapi lépé­sét az is indokolja, hogy is­mét nem sikerült előrelépni­ük a kisebbségi törvényter­vezet bizottsági vitáján. Az ellenzék kivonult a teremből, és két konzervatív képvise­lő hiányzása miatt nem volt meg a szükséges kvórum, így a procedurális vitán kí­vül semmi nem történt, egyetlen cikkelyt sem fogad­tak el az ülésen. Nem hozott előrelépést a tegnap déli ko­alíciós egyeztetés sem, jövő hétre halasztották a kisebb­ségi törvényről szóló egyez­tetést. „Nem tudjuk mit akar, mire vár a DP” — mondta Márton. Kifejtette, próbál­nak érvelni, vitatkozni, napi többórás idegölő munka, nagyon komoly iszapbirkó­zás folyik, ám mindennek kevés a látszat­a. ORSZÁG-VILÁG Tombol a madárinfluenza Bajorországgal együtt már öt német tartományt érint a ma­dárinfluenza: a déli német tarto­mányban is találtak két madártetemet, amelyekben kimutatták a H5N1 vírust —jelentette be tegnap a bajor környezetvédel­mi minisztérium. A baromfiállomány körében továbbra sem észlelik a madárinfluenza vírusát. *1* Kimutatták a madárinflu­enza vírusa F15N1-es altípusának jelenlétét a délnyugat-orosz­országi Krasznodari terület baromfitelepein elhullott szárnya­sokból — közölte a terület kormányzója, Alekszandr Tkacsov. Lovlinszkaja település Tbilisszkaja baromfitelepén eddig 103 000 baromfit öltek le. Az ötmilliós lakosságú terület állat­egészségügyi szolgálata fokozott ellenőrzéseket indított, és máris elrendelte 180 tonna „ismeretlen eredetű” tojás meg­semmisítését.­­ Magyarország együttműködést ajánlott Oroszországnak a madárinfluenza elleni küzdelemben — je­lentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Magyarországon gyakorlatilag készen áll a vakcina, a segítségnyújtási szándé­kot a miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása során ajánlotta fel. Ciszjordánia egyötödét akarják Ciszjordánia területének több mint egyötödére tart igényt Izrael Saul Mofaz védelmi miniszter szerint. Mofaz az Ehud Dimert ügyvezető miniszterelnök által vezetett Kadima (Előre) párt hétfő esti választási gyűlésén fejtette ki ezzel kapcsola­tos nézeteit. A védelmi miniszter szerint Izrael jövendő határai magukba foglalják a Jordán folyó völgyét, továbbá hat zsidó települési blokkot, köztük a Jeruzsálem közvetlen szomszéd­ságában lévő Maale Adumimot és Gus Ed­ónt. A Hamasznak el kell ismernie Izraelt A radikális Hamasz szervezet által megalakítandó pa­lesztin kormánynak el kell ismernie Izraelt, és le kell monda­nia az erőszakról —jelentette ki Jacques Chirac francia elnök Kofi Annan ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélé­sén. Chirac hangsúlyozta: az Európai Unió és azon belül Franciaország elkötelezett az Egyesült Államok, az EU, az ENSZ és Oroszország — az úgynevezett kvartett — rende­zési terve, az „útiterv” mellett. Híve annak, hogy az útiterv alapján folytatódjanak Izrael és a palesztinok tárgyalásai a közel-keleti helyzet rendezése érdekében. Ehhez a Hamasznak el kell ismernie Izraelt és a vele kötött korábbi megállapodásokat —jelentette ki a francia államfő. 2006. MÁRCIUS 1.

Next