Háromszék, 2006. május (18. évfolyam, 4759-4783. szám)

2006-05-03 / 4759. szám

Ham­msiek 4­ r így készül a nemezsátor Tematikus, nemezsátor készítéséhez szükséges kézmű­ves-foglalkozásokat tartottak vasárnap a Gyursalyai Ját­szóház munkatársainak vezetésével az Erzsébet-parkban a közönség szeme láttára felállított jurtában és körülötte. Tóth Tinka, Kolozsi Ildikó és Attila vezetésével kötél­verést, Szász Csilla és Judit irányításával szalagszövést tanul­hattak, gyakorolhattak a gyerekek, a sátorban Benkő Éva mellett nemezhímzéssel foglalkoztak az ifjak. Kép és szöveg: Szekeres Attila Ír őseink viselték, forgatták Az ősmagyartól a kuruc­ korig terjedő időszak jellegze­tesebb viselettípusaival ismertették meg a vásári színpad közönségét a gyergyószentmiklósi Csabafiak vasárnap. A hagyományőrző csoport tagjai minden kornak megfelelő fegyvernemet, sőt fegyverforgatást is bemutattak. Fotópiknik a parkban Fotográfiák a padon, fák közé feszített hálóra aggatva, a földön, madzagra rögzítve ruha­­csíptetővel, albumba foglalva s faágra, kötve, önálló tablón egy fa árnyékában — szombaton ez a bizarr látvány fogadta az Erzsébet-parkban azokat az érdeklődőket, kik egy pohár sörrel a kezükben, esetleg némi vásárfiával zsebükben éppen a szovjet emlékmű tájékán sétáltak. A sepsiszentgyörgyi Gyulai Ferenc Fotóművész Egyesület igen eredeti ötlettel ruk­kolt elő, és ideiglenes tárlatával minden bizonnyal eddigi legnépesebb közönségét csábítot­ta fényképközeibe. A művészi alkotásokat 32 fotós objektíve — illetőleg szeme és gondolatvi­lága — teremtette meg, az ideiglenes tárlat kiállítói pedig Felvidékről, Magyarországról és természetesen Háromszékről érkeztek, tudva azt, hogy hasonló bemutatóra idáig csupán egyszer került még sor, négy évvel ezelőtt Győrben, ahol kitalálták, ki a fotóval a természetbe! Kép és szöveg: Mózes László ­­r Új nemzedék a néptáncosok színpadán Szerencsés választás volt a néptánco­sok vásári színpadának a korábbihoz képest újszerű elhelyezése, mert lehetővé tette, hogy még több bámészkodó, próbálkozó férjen hozzá a Háromszék Táncegyüttes be­mutatóval, oktatással és vendégzenészek,­­táncosok felvonultatásával fűszerezett néptáncparádéjához. Az ellenben nem sze­rdafigyelésre késztetik a vásári népet, ilye­nek Virág Endre és Imola (a Váradi József Általános Iskolában nevelt) tanítványai. Nem csak a színpadon bemutatott tán­cok vonzották a közönséget, a tánctanítás is sok embert csalt a negyvennyolcas em­lékmű elé. Mint méhek a lépre, gyűlt a kö­zönség a magyarpalatkai muzsikusok rövid rencse, hanem kőkemény munka eredete­ előadására. Melkuhn Róbert, Kelemen Ist­­nye, hogy született egy új táncosnemzedék, van és Csibi Szabolcs húzta egész délután jelesen az elemista kisdiákok, akiket hivatás a Háromszék páros bemutatóihoz és a sasok tanítanak, és ha színpadra lépnek, tánctanításhoz. (fekete) Fotó: Albert Levente Moldvai táncot tanul a közönség Tucatnál több játék dukátokért Miután a reneszánsz vásár látogatója felkúszott a sza­lonnatermő fához állított rúdon, kipróbálta a deszkán má­szást, bemutatta lándzsadobó-tehetségét, részt vett a ka­­nászjátékban, jó távolra köpködte a paszulyszemeket, si­került a szájával a hordóból kivennie gyümölcsdarabokat és kiharapnia a fára akasztott almából vagy annak göd­­röcskébe rejtett társából — szóval, mindezek után megpör­gette a szerencsekereket, hogy korábbi nyereményeit to­vább gazdagítsa. Filip Ignác, Tóth Mária és mindazok a gyermekek, fiatalok, akik nekik segítettek szombaton dél­előtt, dukátokért árulták a jókedvet, de a kalodába ingyen is bedughatta bárki a fejét, és ha a vallatáson igazakat mon­dott, hamar ki is oldották onnan. (fekete) SZENT GYÖRGY-NAPOK Világtörténelem kiskanalakon Igen érdekes színfoltja volt az idei Szent György-napoknak az a kiskanál­­kiállítás, amelyet a Súgás vendéglő Kifli Galériájában tekinthettek meg. A több mint 1100 díszes kiskanalat Halász Ba­lázs kiskunhalasi gyűjtő hozta el a test­vérvárosba. A tárlatot Dezső András vártemplomi református lelkész nyitotta meg abból az alkalomból, hogy tőle szár­mazó kiskanalat is tartalmaz a gyűjtemény. Meg is jegyezte viccesen, többet nem hívja m­eg Halászt kávézni, mert ismét ka­nál nélkül marad, aztán kanáltörténeti kis­előadása végeztével újabb kanalat ado­mányozott a kiállítónak. Halász viszon­zásul Kiskunhalas címerével ékesített kis­­kanállal ajándékozta meg az előadót. Halász Balázs a világot járva gyűjtötte a kanalakat, hisz magukra adó települése­ken lehet kapni ilyen szuveníreket. A ka­nalak jó része címeres, de történelmi jele­netekkel, jeles épületekkel ellátott dara­bok is vannak. Látható Diana hercegnő, II. Erzsébet királynő, Nelson Mandela portréjával díszített kiskanál, de Lenin­­fejes is. Ugyanis a Szovjetunióból való kiválása után Litvánia úgy „szabadult meg” a rubelektől, hogy szárat forrasz­tottak az érmékre, és kiskanálként forgal­mazták. A legértékesebb darab egy ezüstkanál, melynek homorú oldalán a magyar Országház, domború felén Ma­gyarország címere, szárán pedig Árpád fejedelem lovas képe látható. Az 1918- ban készített ötvösmunka egyedi darab. Kép és szöveg: Szekeres Attila Halász Balázs nagyítót kínál az érdeklődőknek Szindbáddal a zene körül Kellemesebb ébredést kívánni sem lehet egy ilyen derűs vasárnap regge­len, mint a magyarországi Makám együt­tes gyermekkoncertjét. Szindbáddal utazgatva a világ minden sarkából szár­mazó hangszereken és motívumokkal, igazi zenei csemegét ízlelgethetett a ko­rábban kelő hallgatóság. Este termé­szetesen sokkal többen tapsoltak az im­már felnőtteknek szánt daloknak, ami nem csoda, a Krulik Zoltán vezette zenekar ugyanis nem először játszik Szentgyörgyön, és csak örülni lehet annak, hogy új szerze­ményeikkel vissza-visszatérnek. (d. i.) Távoli színek, rokonok Ez a vendégcsoport bizonyosan nem fázott a színpadon: a színpompás észt népviselet ugyanis a gyapjúharisnyával kezdődik, a németes és szlávos elemeket tartalmazó tánc pedig még a szépszámú nézőközönséget is megmelegítette kis­sé. Nem tudjuk, hányan gondoltak köz­ben a nagyon-nagyon távoli észt—ma­gyar rokonságra, de az biztos, hogy a kis balti állam ízléses, szokatlan ruháit a legtöbben először látták, zenéjét először hallották — budapesti fiatalok előadá­sában. Érdekes színfoltja volt a város­napoknak, jó is lenne rendszeresíteni az ismeretlen kultúrák bár ilyen cseppnyi, hiteles bemutatását. (demeter) 2006. MÁJUS 3.

Next