Háromszék, 2006. június (18. évfolyam, 4784-4809. szám)
2006-06-01 / 4784. szám
KÖZÉLET Tanulmányozható az RKP irattára, de csak részlegesen Az egykori Román Kommunista Párt megyei szervezetének irattárából az 1976 előtti dokumentumok tanulmányozhatók. Az állami levéltár megyei fiókjában ezeket rendszerezték: négyszáz méternyi (élére állított, egymás mellé helyezett) irat áll a kutatók rendelkezésére. A levéltári törvény értelmében csak harminc évnél régebbi RKP-s iratok tanulmányozhatóak, mint ahogyan a magánéletet érintő dokumentumok esetében az illető halálától számítva el kell telnie negyven évnek, személyi iratcsomók esetében 75 évnek. Ugyanígy száz évnek egészségügyi, anyakönyvi, a nemzetbiztonságot érintő dokumentumok kiállításától, kilencven évnek a bűnügyi, a közjegyzői és bírósági, ötven évnek a pénzügyi, a magántőkéjű vállalati, a külpolitikát érintő dokumentumok esetében. Visszatérve az RKP dokumentumaihoz: igen érdekesek az 1968-as megyésítéskor kelt, Kovászna megye kialakulása körüli iratok — mondotta a levéltár igazgatója. Ioan Lăcătuşu közölte, az intézményt ugyan csendőr őrzi, mivel ott hatalmas érték van felhalmozva, a levéltár a közigazgatási és belügyminisztérium hatáskörébe tartozik, ami nem tévesztendő össze az egykori belüggyel, de a látszattal és közhiedelemmel ellentétben tárt karokkal fogadják a kutatókat és ügyfeleket. (sz.) Tömeges elbocsátás az állami erdészetnél (folytatás az első oldalról) A Romsilva egyedáruság két hónapon belül felbontja további 181 erdészeti dolgozó munkaszerződését is, az elbocsátásra pedig azért kerül sor, mert az állami erdők egy része visszakerült a tulajdonosokhoz, így kevesebb emberre van szükségük. Az erdészet tegnap tájékoztatta a munkaerő-hivatalt a megyei fejleményekről, és mint a sajtótájékoztatón elhangzott, Kovászna megye az első, ahol útra teszik az erdészeket, ezt egyébként a munkaügyi minisztérium is kifogásolta. Országos viszonylatban összesen 7048 alkalmazottól válik meg az állami erdészet, a gondnokságukban lévő erdőterület ugyanis 4,3 millió hektárról 2,3 millióra csökkent. A tömeges elbocsátást egy külön törvény szabályozza, ennek értelmében, akik elveszítik állásukat, előbb két, országos havi nettó átlagbér (több mint nyolcmillió régi lej) értékű végkielégítést kapnak, illetve ezen kívül a szolgálati idő függvényében 12—24 hónapig bánatpénzt folyósítanak nekik. (mól) Osztályharc a Baróti Szabó Dávidban A Barót-napok szabad hangulata amúgy is átterjedt volna a középiskolásokra, s ez befolyásolta volna az oktatás minőségét, ezért a Baróti Szabó Dávid Középiskola diákönkormányzata úgy döntött, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan ismét a város ünnepével egyidőben szervezi meg a diáknapokat. A reggeltől kora délutánig tartó, igencsak változatos program keretében pontozták a legjobban éneklő osztályokat, a fordított öltözetet, az osztályról verselőket, a műveltségi és szabadidős teszten résztvevőket, és azokat is, akik a legtöbb névjegykártyát gyűjtötték össze a városban. A versenyt a XII. B nyerte, de a tavalyi győztes, XI. Z „speciális” osztály (a tanárokat tömörítette) második helyével nem vallott szégyent, hiszen maga mögé utasította a szintén jól szereplő „normális” XI. A-t. Hasonlóan szoros eredmények születtek a diákigazgató megválasztásakor — Ráduly Levente felett a végzős Simon Barna diadalmaskodott —, illetve a tanár—diák labdarúgó mérkőzésen is, amelyen a még jó erőben levő és rutinosabb pedagógusok 3—1-re vágtak vissza az osztályharcban elszenvedett vereségükért. A szervezőknek szemmel láthatóan sikerült elérniük céljaikat: lekötötték társaik figyelmét, mindegyik osztály igazi csapatként viselkedett, és olyan hangulatot teremtettek, amely mindannyiuk számára kedves emlék marad — nyilatkozta a szervezői munkában a fiatalokat segítő Bartalis Attila tanár. (hecser) A boldogság órái az oltszemi Mikó-birtokon (folytatás az első oldalról) A kisborjúkat a külföldi adományozóktól kapják, nevelik, s ha elérik a vágósúlyt, irány a konyha. Ami nem akármilyen — megirigyelhetné sok iskola —, és az ebédlő is hangulatos. Azt hinné az ember, hogy az extrának itt vége, de a házigazdák bennebb kísérnek, meg kell nézni a vécéket, zuhanyozókat és hálószobákat. A felújított épületszárnyban ezek szállodai körülményekhez hasonlóak, szinte mintha nem is használnák, pedig itt laknak a diákok, azok közül is az állandósok, akiknek hét végén nincs hová hazamenniük, de sorra a többi szobát is csinosítják. Ezt reméli Kovács Zoltán, az elhelyezőközpont irányítója, aki az aranyhalacskától azt kérné, hogy befejezhessék a hálók korszerűsítését, az általuk megtermelt javakat értékesíthessék, és harmadikként, hogy a kastély örököse még sok évtizedik engedje, hogy állami gondozott gyermekeket nevelhessenek itt. Gyermeknap alkalmából ennél többet nem is lehet kívánni egy gyermekotthonnak, és mert az elmondottakat nemcsak mi láttuk, hanem folyamatosan látják azok a külföldi adományozók is, akiknek a jóvoltából mindez megvalósult, a három kívánság teljesülhet. 2006. JÚNIUS 1. SEPSISZENTGYÖRGYI TEXTILGYÁR Keresik a varrónőket A sepsiszentgyörgyi textilgyár kedden közölte hivatalosan a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatallal, hogy száz varrónőt szeretne alkalmazni — nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a szóban forgó intézmény igazgatója. A tervezett alkalmazás híre nagy port kavart Háromszéken, ugyanis a gyár vezetője bejelentette, hogy amennyiben nem talál megfelelő munkaerőt a megyeszékhelyen, kínai vendégmunkásnőkkel próbálja pótolni a hiányt. A keddi átirat után a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalnak kell az Olt Textilgyár felé irányítania a munkanélküli nőket, ezt meg is próbálják, becslések szerint mintegy kétszáz nő lehet, akiknek ajánlani tudják majd ezt a munkalehetőséget. Kelemen szerint az állások betöltése problematikus, ugyanis az elmúlt négy év során mintegy négyszázan hagyták ott a vállalatot. Mint hangoztatta, a jelenlegi 839 alkalmazottból 455-en minimálbért kapnak — a járulékfizetési bevallásra (a munkanélküli segélyről van szó) hivatkozott —, és tizenhatan kapnak 10 millió (régi) lej fölötti bruttó fizetést, igaz, köztük 70 milliós summa is van. Korábban a textilgyár igazgatója, Vlastimir Isacovici azt mondta lapunknak, hogy a gazdasági társaságnál a bruttó átlagbér pillanatnyilag 6,9 millió lej. A munkaerő-hivatal vezetője azt is megjegyezte, hogy tavaly az év második felében 500—700 textilgyári alkalmazott az akkori hárommillió lejes minimálbérnél is kevesebbet kapott, mivel nem teljesítették a munkaszerződésben előírt normát. (mézes) Neurópa Ekkora (n)eurózist, amely ebben az esztendőben kezdett eluralkodni országunkon, még a legsúlyosabb (elme)betegek kórlapjain sem láthatunk a lassan igazgatók nélkül maradó kórházainkban és pszichiátriai intézeteinkben. Mint köztudott, dinamikusan fejlődő és sajátos stílusú demokráciával rendelkező szép hazánk az utolsó száz métereket futja ló- és csirkehalálában, párhuzamosan Bulgáriával azon a nagy maratoni (vessző)futáson, amelynek végcélja az Európai Unióba való megérkezés. Most, az utolsó órákban, percekben, éppen a várva várt cél előtt, mint derült égből a korrupció, úgy csapott le hűségesen és szorgalmasan Európa felé kutyagoló országunkra a kóborkutya ügy, most pedig a tyúkvész! Hát hogyan lehessen így, ilyen rettenetesen ellenséges és mostoha körülmények között formában lenni? Bírni atom-, hő-, víz- és észenergiával a strapát, legyűrni a távot, elhárítani minden akadályt, és csak menni, menni, menni kitartó szorgalommal a cél felé. Mert ugyebár itt van ismét Magyarország. A nagymellű szomszéd, az egyik legirigyebb drukker, aki most is keresztbe tett nekünk. Megragadta az alkalmat és H5N1-es vírussal megfertőzött (vagy beoltott!) tyúkokat, pulykákat küldött halomszámra Feketehalomra, fagyasztva és pecsételve, azonkívül pedig vírusos postagalambokat és papírsárkányokat eregettek át a nyugati határunkon, miáltal legalább 114 fertőzési gócot hoztak létre az enélkül is prüsszögő, köhögő és krákogó hazánk területén! És most itt van ugyebár a szentencia az Európai Unió—Románia parlamenti bizottság részéről, miszerint nagy a baj. A 2007-re tervezett célba érésünk elmarad(hat), ha nem gátoljuk meg, ha nem számoljuk fel azonnali és sürgős hatállyal a madárinfluenza-járványt! Magyarán: a tyúkjaink egészségi állapotától vált függővé a célba jutásunk! Erre nagy gyorsan, (n)eurótikusan kapkodva mit tettünk? Elkezdtünk hipp-hopp fertőtleníteni és karanténokat állítani. A fertőtlenítéseket elvégeztük közönséges ,,derűs” vízzel, a karanténokat pedig segítették a kigödrült, kirkarjult és járhatatlan útjaink. Kilátásba helyeztük még több mint kétezer orvos(ink) elbocsátását (nyugdíjazását!), kórháza(in)k igazgatóinak leváltását — hátha nélkülük egészségesebbek leszünk. Hát nem benne vagyunk már nyakig Neurópában?! Simó Edmund Glossza Vadulnak a lovak Kommandón Féktelenül viselkednek a vajnafalvi lovak Kommandón. Gazdáik felcsaptak legelni a Nagy Bászka völgyébe, őrzésüket a fennvalóra bízták. A helyi tanács keddi soros ülésén az önkormányzat képviselői Vasile Neagu rendőrőrsparancsnokkal eldöntötték, hogy a lovakat befogják, gazdáikat ják, és a közrendre, valamint a vadgazdálkodásra vonatkozó 61-es, illetve 103-as törvények értelmében megbírságolják őket. A falu lakói közül többen panaszkodtak ugyanis, hogy a lovak — közel hatvan — a falu között csatangolnak, kerítéseket rongálnak meg, bemennek a kertekbe, és tönkreteszik a veteményeket. Ha megpróbálják elhajtani, megvadulnak, az emberekre támadnak, rúgnak, harapnak. Ifj. Farkas Tibor még szavatossági időben levő Skoda Octavia személygépkocsijának a csomagtartóját rágták össze. Amikor hallottuk, nem hittük, de végül sikerült lencsevégre kapnunk egy lovat, amint rágni kezdett egy autót. Vasile Neagu őrsparancsnok elmondta, immár évek óta gondot okoznak az igavonók, ugyanis gazdáik május elején felhajtják őket Kommandó környékére legelni, és csak ősszel viszik le. Olyan is előfordult, hogy egy pár magára hagyott lóra az erdőn dolgozó fakitermelő munkások hámot raktak,fuvaroztak velük, majd ősz elején elcsapták a kistrapált jószágot. Aztán a gazda, aki egész nyáron nem törődött a lovaival, a rendőrségen reklamált, hogy valaki kihasználta az állatait. Kép és szöveg: Bodor János