Háromszék, 2006. október (18. évfolyam, 4889-4914. szám)

2006-10-02 / 4889. szám

Háramlik Erdélyi nemzeti minimum A hétvége hírei A hét végén Ko­lozsváron tanácskozó erdélyi magyar politi­kai szervezetek, történelmi egyházak és civil szer­vezetek képviselői, üdvözölve, hogy az RMDSZ ismét zászlajára tűzi a székelyföldi területi auto­nómia követelményét, megállapodtak abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül létrehozzák az úgynevezett nemzeti minimumot, azt a szűkre szabott követelményrendszert, amelyet minden résztvevő a magáénak vallhat és támogathat. Ez képezi majd a közös akcióplatformot minden to­vábbi lépés számára. Lezárták a Kossuth teret Lezárták tegnap este a budapesti Kossuth teret a forgalom elől, a teret megtöltötték a tüntetők. Takács András, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 politikai ügyvivője beszédében kijelentette: a „forradalom” második szakaszába érkeztek, és hétfőtől vidéken is szervezik a tüntetéseket, mert Gyurcsány Ferenc ellen nemzeti egységet kell kovácsolni. Bejelentette, hogy a térre várják Orbán Viktort is, de azzal a feltétellel fogadják, ha az elmúlt tizenhat évért bocsánatot kér a néptől. A téren folyamatosan nő a tüntetők létszáma, estére közel tízezer ember gyűlt össze. A parlament épületénél több száz rendőr állt készültségben. SÓLYOM LÁSZLÓ: A társadalmi bizalom helyreállítása a parlamenti többség kezében van — jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök tegnap, az önkormányzati választás napján, a szavazókörök bezárása után az ered­mények ismertté válása előtt mondott beszédében. „Most az Országgyűlésnek van cselekvési lehetősége. A kormány az Országgyűlésnek felelős. Az Országgyűlés dönt a miniszterelnök személyéről. Az Országgyűlés helyreállíthatja a szükséges társadalmi bizalmat. A megoldás kulcsa a parlamenti több­ség kezében van” — közölte az államfő. Sólyom László a legsürgetőbb feladatnak az államháztartás rendbehozatalát nevezte, hangsúlyozva, hogy azt támogatja, és támogatni fogja. A társadalmi bizalom helyreállítása a parlamenti többség kezében van Sólyom László a szeptember 17-e óta történt rendkívüli esemé­nyekre is utalva kiemelte: az or­szág kárára lenne, ha minden az eddigi mederben folyna tovább. „A frakciótársaknak szóló minisz­terelnöki beszéd ismertté válása mélységesen megrázta Magyaror­szágot. A felháborodás jogos volt. Az országszerte kialakuló békés tüntetések számomra az emberek egészséges erkölcsi ér­zékét bizonyították. A katarzis, a megtisztulás azonban elmaradt” — mondta, hozzátéve: az önkor­mányzati választások közelsége miatt a hatalmi harc logikája ural­ta az eseményeket, az alapvető erkölcsi probléma egyre inkább eltűnt a magyará­zatok és az ese­mények mögött. A köztársasági elnök szerint a feloldatlanság hamisságban tart mindent, erre nem lehet bizton­ságosan építkez­ni. „A miniszter­­elnök folyamato­san kitér az alap­kérdés tisztázása elől. Nem ismeri el, hogy megengedhetetlen eszkö­zöket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa, és az­után fogjon hozzá az állami pénz­ügyek rendbetételéhez. Ez a de­mokráciába ve­tett bizalmat ássa alá” — fogalma­zott. Sólyom László közlése szerint a kor­mányfő a hazug­ság fogalmát je­lentéséből kifor­gatta, és kiter­jesztette az el­múlt tizenhat év politikájára. Mint közölte, nem fedheti el az alapvető erkölcsi konfliktust annak előtér­be állítása sem, hogy a miniszter­­elnök szerint milyen bátor tett volt, illetve lesz hozzányúlni az egész­ségügy, a nyugdíjak, az oktatás, az állami támogatások immár finanszí­­rozhatatlan rendszeréhez. Sólyom László károsnak nevez­te azt, ha a tüntetők alkotmányo­san nem kezelhető követeléseket támasztanak. Közlése szerint az is bizonytalanságot kelt, ha jogi fo­galmakat nem jogi értelemben hasz­nálnak, mint a népszavazásét. Az államfő úgy látja: az elmúlt két hét eseményei tovább mélyítették a magyar társadalom tragikus meg­osztottságát, a történtek gyengí­tették a parlamentáris demokráciá­ba vetett bizalmat, pedig a társa­dalmi egyetértés és együttműkö­dés minimális szintjére különösen szükség van az ország gazdasági helyzete miatt. „Ha minden úgy folytatódik, mint eddig volt, nem lesz meg a minimális egyetértés” — jelentette ki, kérve: a pártok en­nek figyelembevételével értelmez­zék a választási eredményeket, és felelősségük tudatában tervezzék lépéseiket. II. Székelyföldi Vadásznapok Oltfejben ez volt az ősz egyik legsikeresebb rendezvénye, s ezzel egyben a szokásos falutalálkozót, a málnási falunapot is letudta a községvezetés. A szerve­zést a helyi tanács mellett a megyei tanács, a Vadász és Sporthorgász Egyesület, az Abies Hunting Kft. és a Kovászna Gyöngye borvíztöltöde vállalta. Az egykori szanatórium tágas­kozáson felüli volt. Jelen volt a szlovákiai Vaján nevű magyar te­lepülés önkormányzatának kül­döttsége Czinke István polgár­­mester vezetésével, akikkel bará­ti kapcsolatot tart fenn a helyi ön­­kormányzat, de volt ott kanadai, londoni, spanyol vendég is, sőt, maga Andalúzia minisztere! A kö­szöntőt Kasléder József polgár­­mester mondta, aki nem annyira az eltelt időszak eredményeiről, mint a közeljövő terveiről beszélt. A „körültáj” és a fürdőtelep be­mutatása képezte a laudáció tár­gyát, amely e sorok írójának tiszt­je volt. Tegnap telt templomban tartottak ünnepi istentiszteletet. Gazdag művészi műsort kellett bekonferálnia Ke­rekes Lóri, alias Keréknek. Veleje és ge­rince volt ennek az a drámajáték, amelyet a málnási iskola tanulói mutattak be, az erdé­­lyi történelem és a népélet elemeit sikere­­­sen kombinálva. A rövid és velős szöveg, valamint a jó művészi színvonal a pedagó­gusok munkáját dicséri. A rendezvény ré­szét képezte a gazdag trófea- és vadász­történeti fotókiállítás, ahol ez al­kalommal a selejt példányok tró­feái képezték a túlsúlyt. A bemu­tatót Asztalos Csaba végezte. Ér­deklődésre tartott számot Fábi­án Gizella nyugalmazott pedagó­gus előadással egybekötött olaj­­festmény- és festettkazetta-kiállí­­tása, melyet Musát Gyula nyitott meg. A műkedvelő művész hu­szonkét évig tanított Mál­násfürdőn. Volt aztán népdal és néptánc, fúvósmuzsika az uzo­­niaktól, Ida-aerobic, könnyűzene, főző- és céllövő verseny, mini foci, autós rali és utcabál is. És forgott a nyárson a szopós borjú, a lába­dozó Nagy Laci ismét vállalta a vaddisznópörkölt elkészítését, mely, akárcsak katonáéknál a fuszulykafő­­zések, csak f­agy üstben az isteni! •• Kép és szöveg: Kisgyörgy Zoltán udvarában az érdeklődés a vára- " $dbe c-vft* KÖZELET Budapesten... (folytatás az első oldalról) A megyei jogú városok közül el­lenzéki polgármester nyert Békés­csabán, Debrecenben, Érden, Győ­rött, Hódmezővásárhelyen, Kapos­váron, Kecskeméten, Nagykanizsán, Salgótarjánban, Sopronon, Szek­­szárdon, Szolnokon, Tatabányán, Veszprémben, Zalaegerszegen, kor­mánypárti vezetője lesz Dunaújvá­rosnak, Miskolcnak, Nyíregyházá­nak, Pécsnek, Szegednek, Székesfe­hérvárnak, Szombathelynek, Eger­ben pedig az Egri Lokálpatrióta Egy­let jelöltje nyert. Budapest 23 kerü­letéből 13-ban kormánypárti, nyolc­ban ellenzéki polgármester lesz, ket­tőben más párté. Országos szinten legtöbb polgármestert, 234-et a Fi­desz állít, az MSZP 143-at, a KDNP 134-et, az SZDSZ 45-öt, az MDF 35-öt, független polgármestere lesz 2595 településnek. Országos szinten leg­több mandátumot (polgármester, képviselő-testület, fővárosi, illetve megyei közgyűlés) szintén a Fidesz szerzett (13,07 százalék), következik a KDNP (9,07), az MSZP (8,84), az SZDSZ (2,87) és az MDF (1,75), a függetlenek 54,52 százaléknyi man­dátumot vittek el. Integrációs kihívás: versenyképesség és autonómia Az integráció a 90-es évek elejétől fontos célkitűzése a szövetségnek, ám a belépés megtörténtével nem zárul le a folyamat, a hosszabb, nehezebb feladat ezután következik, nekünk kell alakítanunk, és jól kell alakítanunk helyünket, Románia helyét az EU-ban, az erdélyi magyarságot, az ön­­kormányzatokat versenyképessé kell tenni — fejtette ki Markó. Integrációs célkitűzését teljesítette a szövetség, je­lentős, ha nem is elegendő az előrehaladás az infrastrukturá­lis fejlesztések területén, de csekély előrelépést tudnak fel­mutatni kisebbségi kérdésekben — hangsúlyozta az elnök. „Nagy eredmény, hogy a kisebbségi törvény helyzete ben­ne van az országjelentésben, de nagy kudarc is, hisz a más­fél éve tartó meddő vitát tükrözi” — emelte ki. Csíkszeredá­ban egy héttel ezelőtt régi célokat fogalmazott, erősített meg az RMDSZ, ez nagy visszhangot váltott ki, de a román civil társadalom, a sajtó sokkal árnyaltabban, elgondolkodóbban fogalmazott, mint a 90-es években, megengedőbb hangok is feltűntek A kétnyelvű feliratok, az anyanyelvi oktatás kér­dése annak idején hasonlóan vehemens reakciót váltott ki, de sikerült megoldaniuk, nehezen, nem akkor, amikor szeret­ték volna, de eredményeket értek el. „Így kell szemlélni az autonómia kérdését is, és a Csíkszeredai döntésnek nagyon fontos üzenete van a román társadalom felé, de felénk is. Ez arról is szól, hogy Romániában másfajta társadalmat kell fel­építeni az EU-ban, és ehhez módosított alkotmány, módosí­tott törvények kellenek” — fejtette ki, és hozzáfűzte, illúzió­(folytatás az első oldalról)­kát táplál, aki azt hiszi, hogy ez egyik napról a másikra elér­hető, a radikális változásokhoz nem hetekre, hónapokra van szükség. „Azért is fontos, amit Csíkszeredában elfogadtunk, mert arról szól, addig sem lehet szimbolikus céloknak áldoz­va karba tett kézzel ülni. Lehet és kell cselekedni, ezeket a cselekvési irányokat állapítottuk meg” — emlékeztetett Markó Béla. Itt említette a decentralizáció folytatását, és ennek egyik legfontosabb elemeként a különböző ügynök­ségek, hivatalok megyei önkom­ányzati hatáskörbe való uta­lását, az egységes székelyföldi kulturális, oktatási és gazda­sági fejlesztési stratégia kidolgozását, Székelyföld egysé­ges arculatának kialakítását vagy a magyar nyelv hivatalos államnyelvi státusának megteremtését is. Az SZKT-n hozzászólók többsége az integrációt üdvözölte, és kitért a székelyföldi önkormányzatok társulásának fontossá­gára (az SZKT a Csíkszeredai nyilatkozatot egyöntetű szavaza­tával támogatta). Többen szót ejtettek az elmúlt hetekben bel­politikai vitát kavaró igazságszolgáltatási törvénycsomagról, a Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozása körül kialakult, RMDSZ-t elmarasztaló nyilatkozatokról, a szekusmúlttal ren­delkező politikusok átvilágításáról. Az RMDSZ belső parlament­je állásfoglalásban erősítette meg, hogy átláthatóbb, igazságo­sabb és hatékonyabb átvilágítási törvényt akar. Ismét hangsú­lyozták, hogy a román politikai életből vissza kell lépnie minden közszereplőnek, aki valaha együttműködött a szekuritátéval. Farkas Réka Áprilisban tartják a kongresszust Jövő év áprilisában tartják az RMDSZ kongresszusát. Az SZKT és a SZKT ma­rosvásárhelyi ülésén elfogadták a szö­vetség Vil­. kongresszusának szervezé­si ütemtervét, és meghirdették a hely­színre vonatkozó pályázatot. A területi szervezetek november 15-ig nyújthat­ják be szervezési igényüket, a pályázat­ban, a település megnevezésén túl, sze­repelnie kell a lebonyolítás körülménye­inek, megfelelő kongresszusi terem biz­tosításának, a küldöttek, meghívottak, sajtó (körülbelül ezer személy) étkezte­tési, elszállásolási lehetőségeinek. Az alapszabályzat- és programmódosító bizottságot november végéig jelölik, és a decemberi SZKT-n születik dön­tés a kongresszusi mandátumok elosz­tási elvéről, a helyszín meghatározá­sáról. Az alapszabályzat ás program­módosító javaslatokat február köze­péig várják, majd a márciusi SZKT-n vitát tartanak ezekről. A területi szer­vezeteknek március 15-ig kell kijelöl­niük a kongresszusi küldötteket, ugyaneddig az időpontig nyújthatják bejelentkezésüket az elnökjelöltek. Ér­tesüléseink szerint Sepsiszentgyörgy is pályázik az RMDSZ Vili kong­resszusának megszervezésére. (­kas) 2006. OKTÓBER 2.

Next