Háromszék, 2006. október (18. évfolyam, 4889-4914. szám)
2006-10-02 / 4889. szám
Háramlik Erdélyi nemzeti minimum A hétvége hírei A hét végén Kolozsváron tanácskozó erdélyi magyar politikai szervezetek, történelmi egyházak és civil szervezetek képviselői, üdvözölve, hogy az RMDSZ ismét zászlajára tűzi a székelyföldi területi autonómia követelményét, megállapodtak abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül létrehozzák az úgynevezett nemzeti minimumot, azt a szűkre szabott követelményrendszert, amelyet minden résztvevő a magáénak vallhat és támogathat. Ez képezi majd a közös akcióplatformot minden további lépés számára. Lezárták a Kossuth teret Lezárták tegnap este a budapesti Kossuth teret a forgalom elől, a teret megtöltötték a tüntetők. Takács András, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 politikai ügyvivője beszédében kijelentette: a „forradalom” második szakaszába érkeztek, és hétfőtől vidéken is szervezik a tüntetéseket, mert Gyurcsány Ferenc ellen nemzeti egységet kell kovácsolni. Bejelentette, hogy a térre várják Orbán Viktort is, de azzal a feltétellel fogadják, ha az elmúlt tizenhat évért bocsánatot kér a néptől. A téren folyamatosan nő a tüntetők létszáma, estére közel tízezer ember gyűlt össze. A parlament épületénél több száz rendőr állt készültségben. SÓLYOM LÁSZLÓ: A társadalmi bizalom helyreállítása a parlamenti többség kezében van — jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök tegnap, az önkormányzati választás napján, a szavazókörök bezárása után az eredmények ismertté válása előtt mondott beszédében. „Most az Országgyűlésnek van cselekvési lehetősége. A kormány az Országgyűlésnek felelős. Az Országgyűlés dönt a miniszterelnök személyéről. Az Országgyűlés helyreállíthatja a szükséges társadalmi bizalmat. A megoldás kulcsa a parlamenti többség kezében van” — közölte az államfő. Sólyom László a legsürgetőbb feladatnak az államháztartás rendbehozatalát nevezte, hangsúlyozva, hogy azt támogatja, és támogatni fogja. A társadalmi bizalom helyreállítása a parlamenti többség kezében van Sólyom László a szeptember 17-e óta történt rendkívüli eseményekre is utalva kiemelte: az ország kárára lenne, ha minden az eddigi mederben folyna tovább. „A frakciótársaknak szóló miniszterelnöki beszéd ismertté válása mélységesen megrázta Magyarországot. A felháborodás jogos volt. Az országszerte kialakuló békés tüntetések számomra az emberek egészséges erkölcsi érzékét bizonyították. A katarzis, a megtisztulás azonban elmaradt” — mondta, hozzátéve: az önkormányzati választások közelsége miatt a hatalmi harc logikája uralta az eseményeket, az alapvető erkölcsi probléma egyre inkább eltűnt a magyarázatok és az események mögött. A köztársasági elnök szerint a feloldatlanság hamisságban tart mindent, erre nem lehet biztonságosan építkezni. „A miniszterelnök folyamatosan kitér az alapkérdés tisztázása elől. Nem ismeri el, hogy megengedhetetlen eszközöket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa, és azután fogjon hozzá az állami pénzügyek rendbetételéhez. Ez a demokráciába vetett bizalmat ássa alá” — fogalmazott. Sólyom László közlése szerint a kormányfő a hazugság fogalmát jelentéséből kiforgatta, és kiterjesztette az elmúlt tizenhat év politikájára. Mint közölte, nem fedheti el az alapvető erkölcsi konfliktust annak előtérbe állítása sem, hogy a miniszterelnök szerint milyen bátor tett volt, illetve lesz hozzányúlni az egészségügy, a nyugdíjak, az oktatás, az állami támogatások immár finanszírozhatatlan rendszeréhez. Sólyom László károsnak nevezte azt, ha a tüntetők alkotmányosan nem kezelhető követeléseket támasztanak. Közlése szerint az is bizonytalanságot kelt, ha jogi fogalmakat nem jogi értelemben használnak, mint a népszavazásét. Az államfő úgy látja: az elmúlt két hét eseményei tovább mélyítették a magyar társadalom tragikus megosztottságát, a történtek gyengítették a parlamentáris demokráciába vetett bizalmat, pedig a társadalmi egyetértés és együttműködés minimális szintjére különösen szükség van az ország gazdasági helyzete miatt. „Ha minden úgy folytatódik, mint eddig volt, nem lesz meg a minimális egyetértés” — jelentette ki, kérve: a pártok ennek figyelembevételével értelmezzék a választási eredményeket, és felelősségük tudatában tervezzék lépéseiket. II. Székelyföldi Vadásznapok Oltfejben ez volt az ősz egyik legsikeresebb rendezvénye, s ezzel egyben a szokásos falutalálkozót, a málnási falunapot is letudta a községvezetés. A szervezést a helyi tanács mellett a megyei tanács, a Vadász és Sporthorgász Egyesület, az Abies Hunting Kft. és a Kovászna Gyöngye borvíztöltöde vállalta. Az egykori szanatórium tágaskozáson felüli volt. Jelen volt a szlovákiai Vaján nevű magyar település önkormányzatának küldöttsége Czinke István polgármester vezetésével, akikkel baráti kapcsolatot tart fenn a helyi önkormányzat, de volt ott kanadai, londoni, spanyol vendég is, sőt, maga Andalúzia minisztere! A köszöntőt Kasléder József polgármester mondta, aki nem annyira az eltelt időszak eredményeiről, mint a közeljövő terveiről beszélt. A „körültáj” és a fürdőtelep bemutatása képezte a laudáció tárgyát, amely e sorok írójának tisztje volt. Tegnap telt templomban tartottak ünnepi istentiszteletet. Gazdag művészi műsort kellett bekonferálnia Kerekes Lóri, alias Keréknek. Veleje és gerince volt ennek az a drámajáték, amelyet a málnási iskola tanulói mutattak be, az erdélyi történelem és a népélet elemeit sikeresen kombinálva. A rövid és velős szöveg, valamint a jó művészi színvonal a pedagógusok munkáját dicséri. A rendezvény részét képezte a gazdag trófea- és vadásztörténeti fotókiállítás, ahol ez alkalommal a selejt példányok trófeái képezték a túlsúlyt. A bemutatót Asztalos Csaba végezte. Érdeklődésre tartott számot Fábián Gizella nyugalmazott pedagógus előadással egybekötött olajfestmény- és festettkazetta-kiállítása, melyet Musát Gyula nyitott meg. A műkedvelő művész huszonkét évig tanított Málnásfürdőn. Volt aztán népdal és néptánc, fúvósmuzsika az uzoniaktól, Ida-aerobic, könnyűzene, főző- és céllövő verseny, mini foci, autós rali és utcabál is. És forgott a nyárson a szopós borjú, a lábadozó Nagy Laci ismét vállalta a vaddisznópörkölt elkészítését, mely, akárcsak katonáéknál a fuszulykafőzések, csak fagy üstben az isteni! •• Kép és szöveg: Kisgyörgy Zoltán udvarában az érdeklődés a vára- " $dbe c-vft* KÖZELET Budapesten... (folytatás az első oldalról) A megyei jogú városok közül ellenzéki polgármester nyert Békéscsabán, Debrecenben, Érden, Győrött, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Kecskeméten, Nagykanizsán, Salgótarjánban, Sopronon, Szekszárdon, Szolnokon, Tatabányán, Veszprémben, Zalaegerszegen, kormánypárti vezetője lesz Dunaújvárosnak, Miskolcnak, Nyíregyházának, Pécsnek, Szegednek, Székesfehérvárnak, Szombathelynek, Egerben pedig az Egri Lokálpatrióta Egylet jelöltje nyert. Budapest 23 kerületéből 13-ban kormánypárti, nyolcban ellenzéki polgármester lesz, kettőben más párté. Országos szinten legtöbb polgármestert, 234-et a Fidesz állít, az MSZP 143-at, a KDNP 134-et, az SZDSZ 45-öt, az MDF 35-öt, független polgármestere lesz 2595 településnek. Országos szinten legtöbb mandátumot (polgármester, képviselő-testület, fővárosi, illetve megyei közgyűlés) szintén a Fidesz szerzett (13,07 százalék), következik a KDNP (9,07), az MSZP (8,84), az SZDSZ (2,87) és az MDF (1,75), a függetlenek 54,52 százaléknyi mandátumot vittek el. Integrációs kihívás: versenyképesség és autonómia Az integráció a 90-es évek elejétől fontos célkitűzése a szövetségnek, ám a belépés megtörténtével nem zárul le a folyamat, a hosszabb, nehezebb feladat ezután következik, nekünk kell alakítanunk, és jól kell alakítanunk helyünket, Románia helyét az EU-ban, az erdélyi magyarságot, az önkormányzatokat versenyképessé kell tenni — fejtette ki Markó. Integrációs célkitűzését teljesítette a szövetség, jelentős, ha nem is elegendő az előrehaladás az infrastrukturális fejlesztések területén, de csekély előrelépést tudnak felmutatni kisebbségi kérdésekben — hangsúlyozta az elnök. „Nagy eredmény, hogy a kisebbségi törvény helyzete benne van az országjelentésben, de nagy kudarc is, hisz a másfél éve tartó meddő vitát tükrözi” — emelte ki. Csíkszeredában egy héttel ezelőtt régi célokat fogalmazott, erősített meg az RMDSZ, ez nagy visszhangot váltott ki, de a román civil társadalom, a sajtó sokkal árnyaltabban, elgondolkodóbban fogalmazott, mint a 90-es években, megengedőbb hangok is feltűntek A kétnyelvű feliratok, az anyanyelvi oktatás kérdése annak idején hasonlóan vehemens reakciót váltott ki, de sikerült megoldaniuk, nehezen, nem akkor, amikor szerették volna, de eredményeket értek el. „Így kell szemlélni az autonómia kérdését is, és a Csíkszeredai döntésnek nagyon fontos üzenete van a román társadalom felé, de felénk is. Ez arról is szól, hogy Romániában másfajta társadalmat kell felépíteni az EU-ban, és ehhez módosított alkotmány, módosított törvények kellenek” — fejtette ki, és hozzáfűzte, illúzió(folytatás az első oldalról)kát táplál, aki azt hiszi, hogy ez egyik napról a másikra elérhető, a radikális változásokhoz nem hetekre, hónapokra van szükség. „Azért is fontos, amit Csíkszeredában elfogadtunk, mert arról szól, addig sem lehet szimbolikus céloknak áldozva karba tett kézzel ülni. Lehet és kell cselekedni, ezeket a cselekvési irányokat állapítottuk meg” — emlékeztetett Markó Béla. Itt említette a decentralizáció folytatását, és ennek egyik legfontosabb elemeként a különböző ügynökségek, hivatalok megyei önkományzati hatáskörbe való utalását, az egységes székelyföldi kulturális, oktatási és gazdasági fejlesztési stratégia kidolgozását, Székelyföld egységes arculatának kialakítását vagy a magyar nyelv hivatalos államnyelvi státusának megteremtését is. Az SZKT-n hozzászólók többsége az integrációt üdvözölte, és kitért a székelyföldi önkormányzatok társulásának fontosságára (az SZKT a Csíkszeredai nyilatkozatot egyöntetű szavazatával támogatta). Többen szót ejtettek az elmúlt hetekben belpolitikai vitát kavaró igazságszolgáltatási törvénycsomagról, a Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozása körül kialakult, RMDSZ-t elmarasztaló nyilatkozatokról, a szekusmúlttal rendelkező politikusok átvilágításáról. Az RMDSZ belső parlamentje állásfoglalásban erősítette meg, hogy átláthatóbb, igazságosabb és hatékonyabb átvilágítási törvényt akar. Ismét hangsúlyozták, hogy a román politikai életből vissza kell lépnie minden közszereplőnek, aki valaha együttműködött a szekuritátéval. Farkas Réka Áprilisban tartják a kongresszust Jövő év áprilisában tartják az RMDSZ kongresszusát. Az SZKT és a SZKT marosvásárhelyi ülésén elfogadták a szövetség Vil. kongresszusának szervezési ütemtervét, és meghirdették a helyszínre vonatkozó pályázatot. A területi szervezetek november 15-ig nyújthatják be szervezési igényüket, a pályázatban, a település megnevezésén túl, szerepelnie kell a lebonyolítás körülményeinek, megfelelő kongresszusi terem biztosításának, a küldöttek, meghívottak, sajtó (körülbelül ezer személy) étkeztetési, elszállásolási lehetőségeinek. Az alapszabályzat- és programmódosító bizottságot november végéig jelölik, és a decemberi SZKT-n születik döntés a kongresszusi mandátumok elosztási elvéről, a helyszín meghatározásáról. Az alapszabályzat ás programmódosító javaslatokat február közepéig várják, majd a márciusi SZKT-n vitát tartanak ezekről. A területi szervezeteknek március 15-ig kell kijelölniük a kongresszusi küldötteket, ugyaneddig az időpontig nyújthatják bejelentkezésüket az elnökjelöltek. Értesüléseink szerint Sepsiszentgyörgy is pályázik az RMDSZ Vili kongresszusának megszervezésére. (kas) 2006. OKTÓBER 2.