Háromszék, 2006. december (18. évfolyam, 4941-4963. szám)

2006-12-02 / 4941. szám

2006. december 2., szombat Zárt kapuk a baráti közüzemeknél HECSER LÁSZLÓ Baráton a polgármesteri hivatal ke­retében létrehozott közszolgáltatási igaz­gatóság által alkalmazottakat tegnap a Goscom Rt. jelenlegi munkásai nem en­gedték munkába állni. A vízháznál, a víz­toronynál és az ülepítőnél zárt kapuk fo­gadták a reggel hétkor érkezőket, majd a rendőrséget is kihívták. Mindkét fél tör­vénytelennek tartja a másik lépését. „A vargyasi vízház kapuja előtt három­negyed hétkor megjelent néhány ember. Mi felszólítottuk, hogy hagyják el a területet, majd riasztották a rendőrséget, akik rövid időn belül érkeztek is. Rövid vizsgálódás után elmondták a kintlevőknek, hogy ta­nácshatározat alapján nem tudják a Goscom alkalmazottjait kitenni, majd jegyzőkönyvet készítettek a történtekről. A rendőrség bizto­sított minket, hogy a tényállást rögzítő jegy­zőkönyveket átadják az ügyészségnek. Az ülepítőnél és a víztoronynál is megjelentek a polgármesteri hivatal autójával hozott em­berek, de ők látván a zárt kapukat, végül nem akartak bejönni, ezért a rendőrséget sem kellett kihívnunk. Mi továbbra is kitar­tunk igazunk mellett, s az elkövetkezendő időszakban is hasonlóképpen fogunk csele­kedni”­­— nyilatkozta Ráduly Béla, a Kormos szakszervezet vezetője. Nagy István polgármester törvénytelen­nek tartja a Goscom alkalmazottainak eljá­rását, s mint mondta, érvényt szerez a ta­nácshatározatnak. „A Goscom vezetősége eddig sem tartotta be az előírásokat és törvé­nyeket, most pedig a szakszervezet is hason­ló szellemben cselekszik. Számukra nem elég, hogy befolyásolással és megfélemlí­téssel elvették tagjaik kenyérkereseti lehető­ségét — személyre szóló meghívót kétszer küldtem, versenyvizsgát háromszor szer­veztem —, most az érvényben levő tanács­határozatoknak is ellenszegülnek. Nem ér­tem, honnan vették azt a bátorságot, hogy a hivatalosan megalakított bizottságtól megta­gadják, hogy felleltározzák az önkom­ány­zat tulajdonában levő Goscom vagyonát, majd ne engedjék be a versenyvizsgán sike­resen szereplőket munkahelyükre. Nézetem szerint egy hatályban levő tanácshatározat­nak mindaddig alá kell vetniük magukat, amíg a törvényszéki ítélet másként nem ren­delkezik, vagy a helyi törvényt nem vonta vissza a tanács. Nekem feladatom, hogy az önkormányzati képviselők döntéseit végre­hajtsam, és a város vagyonát megvédjem, ezért minden­ jogilag rendelkezésemre álló eszközt megragadok, hogy a kialakult hely­zetért a felelősöket előállíthassuk” — mon­dotta a polgármester. Pontosítás Mint kiderült, a Konnos szakszervezet vezetősége pontatlanul tájékoztatta lapunkat, így csütörtöki lapszámunkban Sikerül-e megszüntetni a Goscomot? címmel megjelent cikkünkben a valóságnak nem megfelelő adatok láttak napvilágot. A felsorolt kifogások nem a közigazgatási bírósághoz letett iratcsomóban szerepeltek, hanem azok a kor­mánybiztosi hivatalhoz eljuttatottak. Bárót város jegyzője, Dombi Réka Hilda elmond­ta, hogy a tanácshatározatban tényleg szerepel egy apróbb elírás — a törvény keltezését tévesztették el, a cím viszont helyes —, de az könnyen kijavítható, s nem befolyásolja az érvényességet. Továbbá: a Goscom Rt. beadványát a határozattervezet alapján állítot­ták össze, tem­észetes, hogy abban az előterjesztő, a polgármester hatáskörét szabályo­zó cikkelyek szerepeltek, a megszavazott határozatban viszont már a tanácsra vonatko­zóak állnak. A város jegyzője abban sem lát kifogásolni valót, hogy a 2002/35-ös kor­mányrendeletet, s nem a tanács 2002-ben megszavazott belső rendszabályzatát használ­ták, fel a tanácshatározat összeállításakor. Belső rendszabályzatunk meghozatala óta nem volt felújítva, ezért jobbnak láttuk, ha nem rá, hanem a kerettörvényre hivatkozunk. Ezt egyetlen törvény sem tiltja — nyilatkozta Dombi Réka Hilda. Újjászületett korabeli tankönyvek (folytatás az első oldalról) — Olyan könyveket kívánunk megmenteni az enyészettől, előhozni a feledés homályából, amelyek jobb sorsra érdemesek — hangsúlyozta a kiadó nevében Talit Attila, megjegyezve, hogy a Nemzeti örökségünk sorozat első két kiadványa okta­tástörténeti kuriózum, ugyanis mind a kettő korabeli tankönyv. A köteteket önerőből adták ki, de lesz folytatás, ígérte, mert „magyar nemzeti közösségünk maradandót és nagyot alkotó pedagógusairól van szó”. Hanák János A természetrajz elemei, illetve Mihálka Antal A földisme alapvonalai a természettudo­mányok kedvelőinek jelent igazi csemegét: tanárnak, diáknak, érdeklődőnek egyaránt. A reprintek „könyv a könyvben” kiad­ványnak számítanak, mert a tizenkilencedik század második feléből származó leíró munkákat tudományos előszóval látták el. Ezeket szintén sepsiszentgyörgyiek írták, Boér Hunor és Szász-Fejér János, akik a bemutatón nagy lendülettel kalauzol­ták a jelenlévőket a tudománytörténet világába. Tulit Attila megjegyezte, meggyőződése, hogy a kötetek sikeresek lesz­nek, és a kiadó szeretné, ha a két tankönyv minden nagyobb erdélyi magyar iskolába eljuthatna. Nem utasították vissza, csak elhalasztották (folytatás az első oldalról) A Rodica Pârvan után felszólaló Ioan Solomon hasonlóképp a napirendről való levételt kérte, s szakmája ügyvéd lévén, törvénycikkelyeket idézve okolta meg kérését, hogy az autonómia-népszavazás nem csak alkotmányellenes lenne, de az állami hatóságok, beleértve a háromszéki prefektúrát is, tör­vénytelennek találták, sőt, az állambiztonsági törvény elő­írásaiba is ütköző, következés­képp már a napirenden való szerepeltetése is az állambiz­tonságot aláásó cselekedet, az egységes román nemzetállam eszméjével való szembeszegü­lés stb. A bírósági terembe illő érvelést Keresztély Irma szakí­totta félbe: minden képviselő­nek jogában áll beterjeszteni bármilyen határozattervezetet. Rodica Pârvannak Kató Béla válaszolt, kijelentvén, hogy a gazdasági bizottság elnökeként neki volt bátorsága megtárgyalásra javasolni a ha­tározattervezetet, másfelől egy tervezet visszavonását csak kezdeményezője kér­heti. Magyari Lajos hozzátette, egyetlen népszavazásnak sincs közvetlen követ­kezménye a törvényhozásra, a lakosság véleményét különféle dolgokról bármi­kor ki lehet kérni. Értetlenségét fejezte ki, amiért a román képviselők az állam­biztonságot és az ország szuverenitását érzik veszélyeztetve. Kónya Ádám, a ha­tározattervezet kezdeményezője hozzá­tette, korántsem az ország veszélyezteté­séről, hanem a lakosság megkérdezéséről van szó, ennek jogát az ENSZ 1945-ben kiadott, Románia által is elfogadott kon­venciója szavatolja, és különösképp fur­csa most ilyen ellenérveket felhozni, mi­kor a román parlament Nicolae Iorga Termében A Székelyföld autonómiája a közpolitika szemszögéből címmel készí­tenek elő konferenciát. A túl korai vitát végül az ülésvezető zárta le, mondván: majd a tervezet tárgyalásakor sorolhatja el mindenki érveit, a napirendről való levételt csak a határozattervezet kezdeménye­zője kérheti, vagy az ülés­veze­tő dönthet úgy, amennyiben a szakjelentések hiányzanak ,­ és szavazásra bocsátotta a napi­rendet. A testület tizenhárom igen, három nem szavazattal el­fogadta a tizennyolc, előre beje­lentett tervezet megvitatását. Aminek az lett a következménye, hogy a két román képviselő na­gyon megsértődött, eleinte egyál­talán nem szavaztak, majd külön felszólításra, hogy amennyiben a testület munkájában részt akarnak venni, valamiféleképpen szavazniuk kell, a sorra kerülő határozattervezeteknek hol ellene szavaztak, hol tartózkodtak. (folytatása hétfői számunkban) Kónya Ádám érvel az autonómiáért, háttérben az „erősítésnek begyűlt pópák rJEGYZET­T Könyves ünnep Pokémont vásárolni a kötöknek? Tankot, puskát, robotot, szájbercsodát, elektromos mütyürát? Még egy autót az ezer mellé? Vagy praktikus dolgot, úgymint bokalegyezővé lett nadrág helyett másikat, kimoshatatlanul maszatossá vált trikó helyett egy-két viselés erejéig újnak tűnőt? Télikabátot a ta­valy levetett helyébe, bakancsot a lerúgott orrú pótlására? Netán könyvet az óvodás utódnak, aki még olvasni sem tud? Feloldhatatlannak tűnő dilemma. Mert a kölök a villanypász­toron reklámozott játékcsodákra vágyik, no de ezt még kima­gyarázza az agresszív játékoktól palántáját bár ideig-óráig megóvni ügyködő szülő. Hogy Minimax-bolt csak Budapesten van, oda meg mostanság nem nagyon kívánkozunk. Rongyot, azt úgyis kell vásárolni, a kis krapek nyúlik, mint a rugó, sze­rencsére még nem válogatós, elfogadja, amit ráhúzunk. Könyv, ebben maradunk. Persze, mehetnénk könyvesboltba. Vagy az Erdélyi Magyar Könyvklub karácsonyi könyvvásárára. Ez utóbbi valamiért vonzóbbnak tűnik. Talán rendhagyó körülményei miatt, az Erdélyi Magyar Könyvklub ugyanis az a könyvárusító háló­zat, amely nem rendelkezik saját boltokkal, katalógusból kí­nálja áruját, s időnként vásárokat szervez. Ballagásra, kará­csonyra, mifelénk helyi specialitásként Szent György-napra. Az alkalmi helyszínt is ehhez igazítják. No igen, a karácsonyi vásárt lehetne éppen az utcán is, hol a Mennyből az angyal csengő hangja, a sült gesztenye illata és a forró tea gőzölgése adja meg a hangulatot. Ám télen, ha a Fennvaló mégoly ke­gyes is hozzánk, nem épp kellemes fertályórákat turkálni a könyvek között. Benn, fűtött helyen annál inkább. Ezt bizonyít­ja a tavalyi könyves ünnep — mert ünnep minden alkalom, mikor könyves helyre belép a nyomtatott betű hívője —, mikor egy hét alatt közel négyszáz könyv fogyott el a karácsonyi vá­sáron. Hogy ez sok-e, vagy kevés? Nem tudom, bár van sejtel­mem s véleményem róla Miként arról is, mi fogyott leginkább. Jó keletje volt a leárazott könyveknek, elég nagy kereslete a gyerekkönyveknek, a két,,sláger" pedig az Erdélyi Ízék és a Da Vinci-kód valónak. Idén mások a bestsellerek, ezt a könyv­árusok nálam jobban tudják. Bár ez csak információ szintjén fontos számomra, én úgyis a gyerekkönyvek vásárlóinak tábo­rát erősítem. Merthogy könyv legyen, ebben megegyeztünk. Váry D. Péter KÖZÉLET • I­­MM Románia nemzeti ünnepén Választottainknak, az RMDSZ fő megyei tisztségviselőinek jelenlétében tartották meg tegnap a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szoborcsoport előtt a katonai tiszteletadással és ortodox egyházi szertartással egybekötött központi ünnepséget. György Ervin prefektus — mellén piros-sárga-kék szalagos kitűzővel — díszszemlét tartott, majd csatlakozott a szoborcsoport előtt sorakozó hivatalosságokhoz. Ott volt Demeter János és Vajda Lajos, a megyei tanács elnöke, illetve alelnöke, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Puskás Bálint Zoltán szenátor, Márton Árpád és Petre Străchinaru képviselők, valamint Ion Ursache alprefektus. Az ünnepségen mintegy ötszázan vettek Gyermekvédelmi központot avatnak A Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekvédelmi köz­pontot alapított a kovásznai sétatéren megvásárolt, volt nap­közi óvoda épületében, amelyet Boldog Apor Vilmosról ne­veztek el. Az épületet a nyár folyamán felújították, ünnepé­lyes felszentelésére holnap kerül sor. Ez alkalomból Tamás József megyés püspök 11 órától hálaadó szentmisét mutat be a Szent István-templomban. (bodor)

Next