Háromszék, 2007. augusztus (19. évfolyam, 5139-5165. szám)

2007-08-01 / 5139. szám

VILAGFIGYELO -—-----rmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm í RÖVIDEN : Cenzúrázzák a szlovák televízió híradóját Cenzúrázással, a kom­ány elvárásaihoz való igazodással vá­dolják a szlovák közszolgálati televízió vezetését a média híradó­jának volt munkatársai, akik a szólásszabadsággal összeegyeztet­hetetlen gyakorlat elleni tiltakozásuk jeléül önként vagy kénysze­rűen távoztak az STV-ből. Néhányan már az év elején hátat fordí­tottak a híradó szerkesztőségének, miután Eugen Korda ismert riporter — politikai nyomásra — kiszorult a médiából. Előzőleg oknyomozó riportfilmben igyekezett feltárni a Nyitrán megvert magyar egyetemista, Matina Hedvig esetének körülményeit. Hasonlóképpen távozott a köztévéből Stefan Hrib, egy éjszakai beszélgetőműsor vezetője, aki rendszerint kényes kérdéseket fir­tatott műsoraiban. Radim Hreha, az STV elnöke tagadja a politi­kai nyomás vádját, s a „belső kommunikáció zavaraival” magya­rázza a szerkesztők távozását. A jövő hétre mégis összehívták a köztelevízió legfelsőbb felügyeleti szervét, hogy megvizsgálja a televízióban kialakult állapotokat. A brit hadsereg kivonult Észak-Írországból Távozik az utolsó brit katona Hivatalosan is lezárult a brit hadsereg harmincnyolc éve kez­dődött észak-írországi küldetése, amelynek során a helyi rendőr­ségnek segített a rendfenntartásban. Mától hivatalosan is egyedül a rendőrség dolga a biztonság fenntartása Észak-Írországban. A brit és az ír kormány örömmel fogadta a brit hadsereg leg­hosszabb küldetésének szimbolikus lezárását. Ez alkalomból az észak-írországi protestáns, koronahű Demokratikus Unionista Párt a brit hadsereg áldozatait méltatta. A misszió harmincnyolc éve alatt 763 brit katona vesztette életét az északír konfliktusban. A radikális katolikus britellenes mozgalom, a Sinn Féin politiku­sai viszont kiemelték: a katolikus írek megszállóként tekintettek az Észak-Írországban állomásozó brit katonákra, akik elnyomó rendszert tartottak fenn a tartományban. Nincs áttörés Irak arab szomszédai nem ígértek semmi lényegesen újat az Egyesült Államoknak tegnap az egyiptomi Sam­-es-Sejkben, ahol Condoleezza Rice ameriai külügyminiszter és Robert Gates védel­mi miniszter együttesen próbálta meg rávenni őket arra, hogy te­gyenek többet Irak stabilizálásáért és Irán megerősödése ellen. Tömeges menekítés Eddig közel tizenegyezer embernek kellett elhagynia lakhe­lyét a Kanári-szigetek két tagján napok óta pusztító nagy kiterje­désű tüzek miatt. A Gran Canaria szigetén péntek óta tomboló tűz elől mostanáig 5200 embert kellett evakuálni, s a lángok összesen Helikopterrel oltják az erdőt tízezer hektárnyi területet taroltak le. Egy másik tűz miatt, amely hétfőn keletkezett Tenerifén, a szigetcsoport turisták által legin­kább látogatott másik tagján 5700 embert kellett kimenekíteni lakhelyéről. Itt tizennégyezer hektáron tombolnak a lángok. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Szekeres Attila 2007. augusztus 1., szerda BUGÁR BÉLA: A magyar érdekvédelemnek létjogosultsága van Intrikus hazudozónak nevezte Duray Miklóst, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnökét Bugár Béla, a párt korábbi elnöke, akit a március végi tisztújításkor az addigi alelnök, Csáky Pál váltott fel a pártelnöki poszton. Bugárt a szlovák liberális polgári napi­lap, a SME internetes portáljának mun­katársai faggatták. A pártéletből kivonult, de a parlamentben képviselői teendőit el­látó Bugár jelezte: korábbi döntésének megváltoztatását csak abban az esetben lenne hajlandó megfontolni, ha az MKP vélelmezetten hibás politikája nyomán a szlovák—magyar viszony olyannyira megromolna, hogy úgymond a konflik­tusokat megelőzendő, a visszatérés lé­péskényszerébe kerülne. Bugár azonban nem tart attól, hogy a két ország viszonya megközelítheti a konfliktusküszöböt, nem feltételezi, hogy az új pártvezetés hibájából a dolgok idáig fajulnának. Lehetséges visszatérésének egy esetleges másik indítékát említve Bugár kijelentette: a visszatérés csak akkor lenne mér­legelés tárgya, ha az MKP tá­mogatottsága kri­tikus mélypont­ra, a parlamenti küszöb határára süllyedne. A ma­gyar párt egyko­ri, 10—11 század Bugár nyilatkozik­­okét is meghaladó támogatottsága most 8,7 százalékponton áll. A számos témára kiterjedő beszélgetésben a kérdezők fel­vetették: vajon van-e jövője Szlovákiában egy olyan pártnak, amely elsődlegesen a magyar nemzetiségű polgárok érdekei­nek képviseletére összpontosít? Bu­gár válasza sze­rint az MKP-nek mindaddig biztos a létjogosultsága, amíg a szlovák pártoknak nem lesz olyan prog­ramjuk, amely megnyugtató mó­don tudná megje­leníteni és érvé­nyesíteni a szlo­vákiai magyarok érdekeit is. A szlovák pártok politikájában ennek egyelőre sem­mi nyoma. Elhunyt két világhírű filmrendező Ingmar Bergman Meghalt Ingmar Bergman svéd filmrendező 89 éves korá­ban. Hétfőn a svédországi, balti-tengeri Farö szigetén lévő ott­honában érte a halál. A rendező 1918. július 14-én született Uppsala városában lutheránus lelkészi családban. Első filmjét, a Válságot 1945-ben készítette, de alkotásaira csak 1957-ben figyelt fel a világ, amikor a cannes-i filmfesztiválon a zsűri kü­­löndíjával tüntették ki A hetedik pecsét című filmjét. Az exp­resszionistába hajló képsorokkal készült fekete-fehér mű, majd Bergman 2000-ben a még ugyanebben az évben forgatott A nap vége (Eredeti cí­mén: A vad szamócás), egy öreg orvos szembenézése saját ön­zésével aranydiplomája átvétele alkalmával rövid idő alatt azonosította Bergmant a modern svéd filmmel. Az 1960-as évek első felének remekművei voltak a Trilógiaként emlege­tett filmjei, a Tükör által homályosan, az Úrvacsora és a Csend, amelyek az istenkeresés csődjét, az emberi kapcsolatok egyre felszínesebbé válását mutatták meg, a kor ízlése szerint nem­egyszer „botrányos” eszközökkel. A Farkasok órája és a Persona viszont már a belső démonok elleni harc, az elvesztett identitás tükre. A Szégyen (1968) a kilenc évvel később készült Kígyótojással együtt az ifjúkori „eltévelyedés” magyarázata Bergman részéről, a totális elnyomással szembeni tehetetlen­ség és a bukás filmje. A testi-lelki kínok filmen soha nem látott nyers ábrázolása a Suttogások és sikolyok (1971), amelyet an­nak idején bergmani „Három nővérként” is emlegettek. A sze­xuális elfojtások emberromboló hatását is felszínre tudta hozni a Rítusban és főleg a Jelenetek egy házasságból című tévésoro­zatban, amelyből utólag készült moziba szánt mű. A rendező soha nem maradt hűtlen első szerelméhez, a színházhoz, és egy időben a stockholmi opera igazgatója is volt. Élete utolsó húsz évében visszavonult a filmezésből, de irodalmi értékű forgató­­könyveket később is írt. Ingmar Bergman a filmművészet tör­ténetének egyik legnagyobb rendezője; nemcsak műveivel, hanem személyes megjelenésével és erejével is sokat tett a filmművészetért, ezen belül az európai filmművészetért — jel­lemezte Szabó István filmrendező. Michelangelo Antonioni Elhunyt Michelangelo Antonioni világhírű olasz film­rendező. Hétfőn este otthonában érte a halál. Csütörtökön helyezik végső nyugalomra szülővárosában, Ferrarában. Antonioni szeptember 12-én töltötte volna be 95. életévét. Bolognában szerzett közgazdasági diplomát, de már fiatalon a filmszakmát választotta, előbb kritikusként, később forga­­tókönyvíróként és dokumentumfilm-rendezőként. 1940-ben Rómába ment, és ott a Mussolini-rendszer hivatalos film­­lapjához, a Cinemához szerződött, de haladó nézetei miatt néhány hónap múlva felmondtak neki. Ekkor a Roberto Rossellini vezette Filmes Kísérleti Központban, a neorea­­lizmus bölcsőjében talált munkát, majd Franciaországba ment, ahol Marcel Carné asszisztense lett A sátán követei című misztikus filmben. Hazatérése után A Pó népe címmel készített dokumentumfilmet szegény halászokról. Mindezek azonban számára csak útkeresések voltak. Első önálló film­jét, az Egy szerelem történetét 1950-ben rendezte. Igazi hangját az 1950-es évek végén találta meg az olasz polgári lét kiüresedésének ábrázolásával. A mai napig egyik legna-Antonioni feleségével, Enrica Ficóval 2002-ben gyobb remekművének tekintik A kalandot (1959), de leg­alább ilyen hatású volt Az éjszaka (1960) és a Vörös sivatag (1964) is. A 60-as évek második felét jellemző „ellenkultu­rális” mozgalmak olyan irányadó filmjeit készítette el, mint a Nagyítás (1966) és a Zabriskie Point (1969). Szüntelen kísérletező kedvére jellemző, hogy 1980-ban elektronikus eszközökkel készítette el Az oberwaldi titok című filmjét, sőt, még videoklipet is készített az olasz rocksztárnak, Gianna Nannininek. 1985-ben súlyos agyvérzést kapott, fé­lig megbénult, és többé nem tudott beszélni, ennek ellenére felépülése után ismét dolgozni kezdett. 1995-ben Wim Wenders német filmrendezővel közösen forgatták a Túl a felhőkönt. Utoljára két évvel ezelőtt készített rövidfilmet Erős címmel. Michelangelo Antonioni művészetét a látvány kötötte le, ezt próbálta meg filmjeiben megfejteni; a saját útján indult egy olyan csapás felé, amely végtelenül veszé­lyes, szirtes és göröngyös út volt —jellemezte Gaál István filmrendező.

Next