Háromszék, 2007. szeptember (19. évfolyam, 5166-5190. szám)
2007-09-01 / 5166. szám
2007. szeptember 1., szombat Vidéki életképek SZEKERES ATTILA Kézdikővári öreg néne épp a pirosra sült kalácsokat veszi ki a búbos kemencéből, s rakja szép sorjába a szomszédos lócára Kovács László Attila fotóján, mely a Háromszéki életképek című album borítóját díszíti. A sepsiszentgyörgyi Kép VIDÉK Alkotócsoport fotográfiáiból Toró Attila által szerkesztett kötetet csütörtökön este a megyeszékhelyi Bástya vendéglőben mutatták be. Sepsiszentgyörgyön ötödik alkalommal tartották meg a MagyarFotográfia Napját. Toró Attila elmondta, ezúttal háromszéki emberek háromszéki emberekről háromszéki embereknek készített felvételeiből állítottak össze tematikus albumot a Megyei Művelődési Központ kiadásában. Kalamár György megnyitóbeszédében hangoztatta: ünnepelni jöttünk, mégpedig a vizuális művészetet, a képírást ünnepeljük. Hozzátette, a fotográfiát a pillanat művészetének tartják ugyan, de némely fotók mintha élnének. Az alkotócsoport tagjait Orbán Balázshoz hasonlította, akik járják a falvakat, s megörökítik a pillanatnyi helyzetüket. A közönség vetített képeken láthatta a kötetben szereplő, Háromszék majdminden településén készült, Kovács László Attila, Toró Attila, Vargyasi Levente, Pildner Martin, Szász Gáspár József, Farkas Csilla, Fülöp Erzsébet, Neagu Adrián, Beteg Zsuzsa és Bakó Zoltán által megörökített életképeket. Bölön, 2007 FOTÓ: KOVÁCS LÁSZLÓ ATTILA Elnémult harangok . KISGYÖRGY ZOLTÁN Nem, nem Rákosi Viktor könyvének címét parafrazáljuk, csupán egy barátosi harangavatóról akarunk szólni, s ennek kapcsán visszapillantani a múlt század ama hallhatatlanul szomorú eseményére, amikor másodízben tizedelte meg a világháború megyénk harangállományát. Hatvanhárom esztendő telt el azóta, és falusi közösségeinket, egyházközségeink egy részét ma is foglalkoztatja az esemény. „A resteket serkentem” — olvashatjuk a kézdivásárhelyi kantai nagytemplom 1875- ben Eger városában újraöntött nagyharangján. A barátosi református gyülekezet — lelkipásztora t. Boné S. Barna lelkipásztor —, mert harangját elrekvirálta 1944 nyarán a Budapesti Magyar Hadianyaggyár, s további keresése Magyarországon hiábavalónak bizonyult, közadakozásból, anyagi áldozatok árán új 360 kg-os harangot öntetett a marosvásárhelyi Rácz és társa nevű cégnél, melyet ünnepi istentisztelet keretében avatott fel. Felirata: Boldog nép, akinek az Úr az ő Istene. Szülőfalujában hirdetett ez alkalommal igét nt. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, hangoztatva: ,,A XXI. század lármája nem szabad hogy elnyomja harangjaink hangját, egyre jobban meg kell azt hallania a ma emberének, hogy azoknak segítségével költözzön be Isten a lelkünkbe. ” Az ünnepi istentiszteleten előimát mondott dr. Szőcs László, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperese. Az A barátosi új harang ifjak és iskolások műsora után megszólalt az új harang, felcsendült a helybeli fúvósok muzsikája is. Ma már csak az öregek emlékeznek, miként szerelték le, dobták le a tornyokból az elrekvirált harangokat könnyhullatás, szomorúság közepette. Nt. Dénes Csaba sepsiszéki esperestől tudjuk, hogy a megye harangjairól átfogó nyilvántartás nem készült, tizennyolc olyan harangról tudunk, amelyet elvittek Alsó- és Felsőcsernátonból. • Rétyről, Gidófalváról, Kézdivásárhelyről, Kilyénből, Nagyborosnyóról, Pákéból, Bodokról, Zaboláról, Oltszemről, Orbaitelekről, Bitáról, Köpecről, Lécfalváról, Barátosról a református és unitárius gyülekezetek tulajdonából. Csak a pontosság kedvéért említjük meg, hogy Kézdivásárhelyen és Bodokon két harangot szereltettek le (utóbbiakat a reformátusoktól és az unitárius leányegyházközségtől). — Harangjaink beolvasztására már nem kerülhetett sor, vége felé járt a háború — tájékoztatott. Pásztori Tibor Endre nyugalmazott zabolai református lelkipásztort, a budapesti Konvent udvarán raktározták, majd a két ország közötti nehézkes diplomáciai kapcsolatokra hivatkozva magyarhoni egyházaknak osztották szét. Hála a magánemberek közötti kapcsolattartásnak és információcse- BÓNÉ L. BARNA FELVÉTELESének, néhány harang hollétéről értesítés érkezett, és nem kis áldozat, küzdelem, erőfeszítés révén a köpeci, a lécfalvi, az orbaiteleki és a zabolai gyülekezetek harangjait. Kolumbán Ellák, t. Tatár Aladár, t. Ungvári Dezső és adatközlőnk, t. Pásztori Tibor Endre lelkipásztornak köszönhetően visszakerülhettek a harangtornyokba. A Fábián Levente nyugalmazott kilyéni lelkipásztor elmondta, hogy mivel a harang leszerelése nehézkesen ment, kalapáccsal összetörték, és úgy adták át bronzanyagát, a gidófalvi egyház pedig eleve hasadt harangját szolgáltatta be. Ezeket a harangokat már nem kellett csonka Magyarországon keresni. Máig sem tud harangjuk sorsáról a rétyi, a pákói, a bitai lelkipásztor, mások — Felsőcsernáton, Kézdivásárhely, Bodok, s most Barátos — újat öntettek az elkobzott helyett. Háromszék templomos népe akkor nem sajnálta harangjait, amikor Gábor Áron kérte, hogy ágyút öntessen belőlük. Hazafias lelkülettel ajánlottak fel a háromszékiek összesen 125 harangot (a Székelyföld 313-at). Kisebb volt a lelkesedés az első világháború küszöbén, amikor 51 háromszéki toronyból szereltették le a harangot, és az ominózus 1944. esztendőben. 159 esztendő alatt összesen 194 harangot kellett feláldoznia Háromszék népének. Számonkérésre soha nem kerülhetett sor, hisz kitől is kérné az ember számon azt, amit a történelem ködbe borít. Lassan, de szaporodnak azonban harangjaink. Különösen a rendszerváltás utáni közel két évtized alatt egyre több „nemes hangszer” került a tornyokba. Üzenetük talán ma is aktuális: „A testeket bátorítom / A vérengzőket szelídítem, / A szeleket megnyugtatom / Vasárnapra kongatok, / Mennyköveket porlasztok.” Vargyas tervei HECSER LÁSZLÓ Vargyas önkormányzata úgy döntött, hogy rövid és közép távú fejlesztési tervet készíttet. Ilkei Ferenc polgármester szerint ennek elsősorban az EU-s pénzek megszervezésében lesz kiemelten fontos szerepe. A 24 000 lejbe kerülő tanulmány elkészítésével a brassói Romy-Elval Consulting céget bízták meg. A következő évek prioritásai közt az ivóvízhálózat, illetve a csatornarendszer kiépítése szerepel, de központi helyet kap a falusi turizmus meghonosítását célzó stratégia is. Az ivóvízhálózat tavaly részben elkészült. A Román Szociális Fejlesztési Alaptól kapott összegből 2000 méteren fektettek le csöveket, ám vízminőségi hiányosságok miatt a kiíró nem engedte meg az üzembe helyezést. Ezen az áldatlan helyzeten segítene a 7. számú kormányrendelettel érkező támogatás. 2008 folyamán saját víz- és pumpaház készülne, a Borvízoldalba 300 köbméteres víztartályt állítanak, a község területén pedig további 9000 méteren fektetik le a csöveket. Bodó Csaba kiállítása IQCHOM ISTVÁN A berecki művelődési központ Castrum Galériájában a helybeli Bodó Csaba fafaragó első egyéni tárlata tekinthető meg. A népi alkotó nehezen állt kötélnek, hogy szülőfalujában bemutatkozzék. Bodó Csaba rendkívül szerény ember, nem babérokért, hírnévért, elismerésért farag. Már gyermekkorában vésőt vett a kezébe, és azóta szenvedélyesen farag. Munkáin a vidéki élet képeit, mindennapjait, jellegzetes eseményeit vagy történelmi eseményeket örökít meg. Nem csak hazai gyűjteményekben találkozni faragványaival, hanem Ausztráliába és az Amerikai Egyesült Államokba is vittek belőlük. Vallomása szerint elődjei közül senki nem foglalkozott faragással, két lánya nem folytatja az édesapa szenvedélyét, nincs, kinek átadnia a fafaragás titkait. I RÖVIDEN : Sikeres volt a pótérettségi Még csak ideiglenes eredmények ismertek, de az augusztusban lezajlott pótérettségi átjutási aránya megyénkben magas: 87,55 százalék. Ez azt jelenti, hogy a beiratkozott 441 és a megjelent 426 pályázó közül 373 sikeresen vizsgázott. Az 53 bukott jelölt mintegy fele románból hasalt el, 17-en pedig minden tantárgyból elérték az ötöst, de nem jött ki a 6-os általánosuk, ezért kell újra próbálkozniuk. Kizárni nem kellett senkit. Amúgy legtöbben — 179-en — 6-os és 7-es között teljesítettek, 160-an 7-es és 8-as között, 32-en 9-es alatt, és mindössze kettejük tudása emelkedett a 9-es átlag fölé. Tízes nem volt. Az eredményeket tegnap délután függesztették ki, fellebbezni estig lehetett, a végleges rangsort hétfőn teszik közzé. (demeter) Anselmo-nap Ojtozban Holnap tartják a hagyományos ünnepséget az ojtozi Anselmo-fogadóban. Lesz favágóverseny, szórakoztató program kicsiknek s nagyoknak egyaránt, például azon versengenek majd, ki tud több szilvás gombócot megenni, s gasztronómiai ínyencségnek ígérkezik a kétszáz literes bográcsban elkészítendő halászlé is. Este az Eli zenekar lemezbemutatójára kerül sor, majd tűzijátékkal és tábortűzzel ér véget az egész napos rendezvény. (L.) KÖZELET Számvetés az uzoni református dalárdánál A dalárda ünnepélyes körülmények között tartotta meg az elmúlt évi tevékenységéről szóló beszámolót. Közösen énekeltek, és — mint ez már hagyomány — fehér asztal mellett, jó hangulatban megbeszélték az illetékesekkel az eljövendő fellépéseket. Halaszthatatlan a dalárda fiatalítása, bővítése — hangoztatták, akárcsak azt, hogy kevés megyénkben az egyházi dalárdák száma, ahol évtizedes hagyománya van, ott is megszűnt. Az uzoniak fellépnek a temetési istentiszteleteken, külön repertoárral készülnek a reformáció ünnepére. Karmesterük: Keréh István kántor. (Kigy. Z.) Épül a kápolna Bálványosfürdőn Daragus Attila ragaszkodik elképzeléséhez, mely szerint szeptember 8-án, a Torja község első írásos említésének 700. évfordulójára szervezett ünnepségen avassák fel Bálványosfürdőn, a Vasas borvízforrás közvetlen szomszédságában az ökumenikus kápolnát, amely ötven nap alatt készül el. (Sodom)