Háromszék, 2008. január (20. évfolyam, 5266-5290. szám)

2008-01-03 / 5266. szám

KÖZELET Autonómiát és eurorégiót Az erdélyi magyarok több autonómiát kérnek, de nem Erdély függetlenségét akarják, még akkor sem, ha Koszovó precedenst jelentene e kérdésben — hangsúlyozza Tőkés László európai parlementi képviselő, az olasz La Voce na­pilap on-line kiadása szerint. Az EP-képviselő Francesco Cossiga olasz szenátor, volt olasz elnök kijelentéseire vá­laszolt. Tőkés László elmondta: annak ellenére, hogy a decemberi események után javult a helyzet, Bukarest elfe­ledkezik Erdélyről. Mindezek ellenére az erdélyi magyar­ság nem akar függetlenséget — mondta Tőkés László —, csak azt szeretné, ha Bukarest elismerné, hogy innen szár­mazik a nemzeti össztermék negyven százaléka, és hogy a régió jóléti színvonala tíz százalékkal meghaladja az or­szág többi részében tapasztaltat. „Autópályákra, gyors­­vasutakra van szükségünk, amelyek kapcsolatot létesíte­nek Budapesttel és Béccsel, ellenkező esetben ismét el­kezdődik az erdélyi magyarok kivándorlása az anyaország felé, ahogyan az már megtörtént. Hargita és Kovászna megye lakossága kilencven százalékban magyar, ezért az erdélyi magyarság több autonómiát kér, tökéletes kétnyel­vűséget, mivel a magyar féllel együtt eurorégiót szeretne létrehozni a Balatontól Brassóig, amely gazdasági-intéz­ményi modell lehetne az Európai Unió számára” — hang­súlyozta a püspök. ítéletidő Az erős szél miatt tegnap öt kikötőt zártak le a Fekete-ten­ger partján, ahol az ítéletidő már két halálos áldozatot is köve­telt. A midiai, mangaliai, illetve a konstancai két kikötőn kívül a hatóságok lezárták a Duna—Fekete-tenger csatorna kikötő­jét is a hatalmas hullámok miatt. Mehedinţi megyében két em­ber meghalt, mert a mentősök az erős havazás miatt nem tud­ták időben megközelíteni a falvakat, ahova riasztották őket Az ország déli részében több utat járhatatlanná tett a hó, mely helyenként a 70 centimétert is elérte. A meteorológusok azt tanácsolják az új évet a hegyekben ünneplőknek, hogy mi­előbb induljanak haza, mert további kiadós havazás várható. Drágulás A két legfontosabb forgalmazó már december utolsó napja­iban közel három eurócenttel drágította a benzint és a gázola­jat. Januárban emelik az alapvető élelmiszerek árát is, így a tej és a tejtermék 10—15 százalékkal kerül majd többe. Az im­portból származó hús 15, a hazai termelésű 25 százalékkal lesz drágább, és öt-hat százalékkal többet kell majd fizetni a kenyérért is, melynek árát csak nemrégiben emelték. Drágul­nak a bútorok is, miután húsz százalékkal növelik a faanyag árát. A tűzifáé viszont változatlan marad, 25 százalékkal kerül többe a kötelező gépjármű-biztosítás, nő az autópályás matri­cák ára, Bukarestben pedig drágul a közszállítás is. Az Energiaár-szabályozási Főhatóság közlése szerint még nem tudni, mennyivel, de mindenképpen emelik a villamos energia és a földgáz árát is, a drágulást három-négy, illetve tizenhat százalékosra tervezik, erről jelenleg még folynak a tárgyalá­sok a kitermelőkkel és a szállítókkal. Új adók Az új év újabb és megemelt adókat hoz. Januártól a kisvál­lalkozások az eddiginél fél százalékkal fizetnek többet üzleti forgalmuk után. Adóköteles a havi ezer lej feletti nyugdíj, a munkaadóknak a 9,5 százalékos társadalombiztosítási járulé­kot a bruttó fizetések mellett a pénzjutalmak, a túlórák és egyéb­ juttatások után is kell fizetniük. Az uniós felzárkóztatást célzó adómódosításokról október végén sürgősségi eljárással rendelkezett a kormány, de a képviselőház a törvényt még nem fogadta el, tehát megtörténhet, hogy módosítják a sürgős­ségi kormányrendeletet. A képviselőház február elején sürgős­ségi eljárással tárgyalja az adótörvényt. Ha nem módosítanak rajta, 19 százalékos általános forgalmi adót kell fizetni a válla­latok közötti ingatlanüzletekre. Adókötelesek az értékpapírok után szerzett jövedelmek is. A külföldön dolgozóknak az adott államban fizetett járulék és a Romániában érvényes 16 száza­lékos adókulcs közötti különbséget Romániában kell befizet­niük. A szakszervezeti tömörülések szerint az adómódosítás antiszociális, bevezetése esetén pedig a politikai pártok elleni lejárató kampányt ígérnek. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Ferenc I. Csaba Változásra van szükség (folytatás az első oldalról) Lássuk hát a mögöttünk hagyott évet. Januárban dönt az operatív ta­nács, Tőkésnek vagy bárki, ellenzék által javasolt politikusnak nincs helye az RMDSZ EP-választási listáján. Tőkés a nemzeti összefogás jegyében kéri a közös listát, az RMDSZ eluta­sítja, „felkészült, fiatal, tehetséges po­litikusokra” van szükség Brüsszelben, hangoztatják. Listavezetőjük Nagy Zsolt, aki azóta eltűnt a politika süllyesztőjében, a második Winkler Gyula. Februárban egy fergeteges SZKT-n gyalázzák Tőkést, vádolják a történelmi egyházakat, és elhangzik Markó szájából: nem fogadhatja el, hogy nem az RMDSZ a romániai ma­gyarság egyetlen és egységes képvi­selője. A jelöltállításhoz szükséges aláírásgyűjtés mindkét tábornak sikert hozott, de a később tovább éleződő ellentétek helyi szinten is felszínre buktak. Március elején az RMDSZ Aradon megtartja erődemonstráló kongresszusát, Markó Bélát, egyedüli jelöltként, a küldöttek 91 százaléka újraválasztotta a szövetség elnökének. Az EP-választások kikerülnek a napi politika aktualitásából, mert év végére­­halasztja ezek megtartását a kormány, de ádáz küzdelem indul Traian Bă­­sescu elnök leváltásáért. Az RMDSZ felsorakozik az SZDP, a Nagyrománia Párt és a liberálisok mellé, diktatúra bevezetésével riogatnak, és kampá­­nyolnak az elnök ellen. Sikertelenül, a magyar választók a románokhoz ha­sonlóan voksolnak, 74 százalékuk Ba­­sescu maradása mellett. Az RMDSZ vezetői csalódottak, de nem hajlandó­ak elismerni a kudarcot, a magyar vá­lasztók nagyarányú távolmaradására hivatkoznak, szerintük ez jelzi, az em­bereket nem érdekelte a kérdés. A népszavazás azonban mégis figyel­meztető jel volt, és Markóék hirtelen változtatnak retorikájukon, s elisme­rik, „van élet az RMDSZ-en kívül is”, létezik ellenzék, bár többnyire leki­­csinylik ennek erejét és támogatottsá­gát. Párbeszédet kezdeményeznek Tőkésékkel, és augusztus folyamán több ízben összeülnek a két vezető ál­tal megbízott csapatok. Tőkésék igen kemény követeléslistával állnak elő, a romániai magyar politika reformját, a döntések, pénzelosztások átláthatósá­gát szeretnék elérni, határidőket jelöl­nek meg kidolgozott cselekvési ter­vükhöz, melyben kiemelt helyen sze­repel a különböző autonómiatom­ák vállalása. Az RMDSZ számára egyet­len fontos szempont körvonalazódik: a januárban még elvetett közös listaál­lítás, azaz befutó (igaz, csak második) helyet biztosítanának Tőkés László­nak. Utolsó percig úgy tűnik, sikerül a kiegyezés, ám Tőkésék felállnak az asztaltól a dokumentumok aláírása nélkül. Állításuk szerint az RMDSZ álmegegyezést akart, a valós tartalom hiányzott a dokumentumból, a másik fél azonban ennek ellenkezőjét állítja: mindenben hajlandóak voltak enged­ni, de Tőkésék a megosztást akarják, egyetlen cél vezérli őket, megbuktatni az RMDSZ-t. Nehéz eldönteni, ki mond igazat, a zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokról kiszivárgott hírek min­dig a kiszivárogtatót igazolták, mint ahogy az alá nem írt dokumentum is aszerint volt túl sok vagy túl kevés, hogy éppen melyik oldalon elemez­ték. Szeptember közepére azonban egyértelművé vált, a magyar szavazók is választhatnak: egy független jelölt és az RMDSZ-lista kerül fel az EP- választási cédulára. Két hónap kam­pány következett, plakátolási és pla­­káttépkedési verseny, ígéretek, egy­más lejáratása s végül a román érdek­telenségnek köszönhetően sikeres magyar szereplés, Tőkés László és az RMDSZ két képviselője december­ben átvehette brüsszeli mandátumát. S ha azt hittük, hogy a kettős siker gyors lépésekben vezet majd a tárgya­lások újrakezdéséhez, tévedtünk. Az RMDSZ egyelőre kudarcos sikere elemzésével van elfoglalva, és nem hajlik a párbeszédre. Vádol, bűnba­kot keres, s minden jel arra mutat, tovább zárja sorait, és a pártszerű működés erősítésében látják a kiutat. Tőkés tett ugyan kísérletet a tárgya­lások folytatására, de azzal, hogy posztkommunista szervezetnek ne­vezte az RMDSZ-t, és továbbra is a szövetség teljes reformját követeli, vérig sértette a másik felet, így állunk tehát 2008 elején. Választási év következik, megmé­rettetések egész sora vár a politikai alakulatokra, s ez az esztendő vízvá­lasztó lehet a romániai magyarság számára is. HIRSALÁTA GÁZROBBANÁS. Négy személy sérült meg abban a robbanás­ban, amely január elsején következett be egy medgyesi tömbházban. Tizennégy lakás megrongálódott. Az előzetes vizsgálatok szerint gáz­­szivárgás okozta a balesetet. A négy sérültet másod- és ham­adfokú égési sérülésekkel kezelik. Az E.ON Gaz szakemberei megállapítot­ták, hogy a baleset a lakók hibájából következett be, akik házilag bar­kácsolt fűtőtestet használtak a lakás melegítésére. A tömbház lakói nagyon szegények, és a többnyire egyszobás lakásokat gáztűzhellyel vagy házilag barkácsolt fűtőtestekkel fűtik. (Agerpres) ANDREI MARGA ÚJRA REKTOR. Újra Andrei Marga filo­zófust választotta meg rektornak a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudományegyetem szenátusa. A felsőoktatási intézmény vasárnap ülésező legfőbb döntéshozó testülete a magyar tagozat által java­solt jelölteknek is bizalmat szavazott. A magyar tagozat vezetésé­vel a következő négy évre is Magyari Tivadar szociológust bízták meg, aki tavaly januártól töltötte be a rektorhelyettesi tisztséget. A magyar oktatási vonalat megillető másik rektorhelyettesi állást a most kezdődő újabb négyéves mandátum ideje alatt Márkus András matematikaprofesszor foglalja el (Szabadság) NEM VOLT NYERŐ. A vasárnapi, év végi húzáson nyolc­millió euró üthette volna a nyertes markát, ám senkinek nem kedvezett a szerencse. A nyertes számok: 4, 12, 14, 15, 40 és 42. A év végi húzásra a Román Lottótársaság félmillió lejjel egészítette ki a nyereményalapot. (Radar) SÚLYOS REPÜLŐGÉP-BALESET. Haszongépjárművel ütközött­ vasárnap délben a bukaresti, otopeni-i Henri Coanda repülőtér kifutópályáján a Tarom légitársaság Boeing 737-300 típusú, Sarm-es-Sejkbe tartó charter repülőgépe. A baleset nem követelt emberi áldozatot, de a repülőgép súlyosan megrongá­lódott. A balesetet, úgy tűnik, a sűrű köd és a különböző repü­lőtéri hatóságok és szolgáltatók közötti kommunikációs zavar okozta. A repülőgépen utazó 117 utas és a hatfős személyzet — a gép nagyfokú megrongálódása ellenére — biztonságban és rövid idő alatt elhagyta a fedélzetet, de a kifutópályán szét­szórt csomagokat csak később szedték össze. Senki nem sérült meg, sem a turisták, sem a fedélzeti személyzet, s a kifutópá­lyán tartózkodó haszongépjármű személyzete is karcolás nél­kül megúszta a balesetet. 2008. január 3., csütörtök ] A MÚLT HÉT . Évforduló, évforduló Ilyenkor, az esztendő fordulóján, az ünneplés t­u­morában szokás nagy fogadalmakat tenni. Szokás ígérgetni, fogadkozni, megfogadni, elhatározni, ter­vezni, eldönteni. De mivel pezsgős kábulatban tesszük, hajlamosak vagyunk azon nyomban elfeled­ni. Most jó alkalom volt az EU-ba lépés első évfor­dulójának megünneplésére is. Azóta nagyot haladt a világ, mert a korábban belépett tagországok már a schen­geni övezetbe kerültek át, így nyugati szom­szédunk, Magyarország és Szlovénia, valamint Szlovákia is. A határtalanításnak, úgy látszik, nem tudott mindenki határtalanul örvendeni. Vannak még néhányan nálunk is, akik nem röpdöshetnek a boldogságtól. Az újabb határfelszámolás idején ép­pen utaztam, és közben rádiót hallgattam. Azt mond­ja az egyik magyarországi rádió tudósítója: ,,és a határ túloldalán jönnek ünnepelni a szlovákok ”. És mit ad Isten, a szlovákok (hallatszik a rádióban, amint a szlovákok hangosan fejezik ki örömüket) azt kiabálják: hia... ria... Hungária! Ezek nem is voltak igazi szlovákok, hanem csak olyanok, akiket a ma­gyarok — akik nem magyarok — ugyan szlovákok, nak neveznek, de ők nem is szlovákok, hanem ma­gyarok. De az igazi szlovákok nem mind örvendtek annak, hogy olyan városokban megszűnt a határ, amelyeket a trianoni elkertelés választott el, mint például a két Komáromot vagy Sátoraljaújhelyét Kisújhelytől. A kettő között most minden korlátozás nélkül lehetne közlekedni. De Kisújhely polgármes­tere, dán Kalinic olyasmit mondott, hogy ne közle­kedjenek autóval a két város között, hanem ,, kapja­nak egy kis teret a gyalogosok is ”. Hát vannak, akik csak úgy, gyalogosan szeretik ezt a nagy határnyitást, és az égnek álló sorompók miatt égnek áll a hajuk. A mi vámosaink sem örül­hetnek egyértelműen a határok lassú megszűnésé­nek. Mert milyen nagyszerű is volt a régi szép idők­ben, mikor a kiengedett turisták autójának minden zegébe-zugába bekukumáltak, és minden lyukba (még az utasokéba is) benéztek. A régebbi vámosok is le lehetnek törve, bár ők annak idején megszedték magukat, megépítették kicsiny palotácskáikat, meg­alapozták jövőjüket. A nagy 1920-as térképszabda­­lás után a nyugati határ mellé újonnan telepítettek sem örülnek úgy, mint mi. Mert nagy dolog, hogy az ember csak felmutatja a személyazonossági kártyá­ját a nyugati határnál, és már mehet is, amerre lát. Egészen az Atlanti-óceánig, anélkül, hogy valaki valamit kérdezne. Sőt. Vízum nélkül át is lehet úszni Amerikába. No, de ott már kéri a vízumot a parti őrség, s ha nincs, úszhatsz vissza. Régen a határon átkiabálni is határsértés volt. Ha átugatott a kutya, vagy átkukorékolt a kakas, akkor az is az volt. A kisújhelyi polgármesternek bizonyára jobban tet­szene, ha ma is annak szám­ítana. Kati János

Next