Háromszék, 2008. június (20. évfolyam, 5390-5414. szám)
2008-06-30 / 5414. szám
napilap onne .. . -ügy» 2008. június 30., HÉTFŐ 5414. szám Háromszék Összefogás kell, de az RMDSZ égisze alatt SZEKERES ATTILA A helyhatósági választások után az RMDSZ megerősödött: annak ellenére, hogy sokan jósolták és sokan várták a szövetség kudarcát, a magyarok továbbra is az egységre, az összefogásra adták voksukat, ismét bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek — jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén, melyen az RMDSZ döntéshozó testülete kiértékelte az önkormányzati választások eredményeit. Markó úgy értékelte, a helyhatósági választások nyomán politikailag más helyzet alakult ki: az RMDSZ győzött, mintegy 160 000 szavazattal többet szerzett, mint ősszel, és ezáltal a negyedik politikai erővé vált Romániában. Az MPP pedig — a folyamatos magyarázkodás, a kimagyarázás ellenére — kudarcot vallott a választásokon, és ezáltal nem vált ténylegesen kétpólusúvá a romániai magyar politika. (folytatása a 2. oldalon) Díjeső Kisvárdán Díjesővel tért haza Kisvárdáról, a Határon Túli Magyar Színházak XX. Fesztiváljáról a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A társulatot a Bocsárdi László által rendezett, Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő groteszk komédiájának előadásáért a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium díjával jutalmazták. Egyéni díjat kapott Nemes Levente, Pálffy Tibor, Mátray László és Kicsid Gizella. A háromszékiek bemutatták még a George és Lennie című Steinbeck-adaptációt. (sz.) Esztelneki falunapok — nyolcadszor Tudósításunk a 2. oldalon A SZERZŐ FELVÉTELE IMÁRÓL HOLNAPRA . Politikai libikóka Funar Ghita újra hallat magáról, s ha C. V Tudor az utóbbi időben meghúzta magát, hát fölkent pártfőtitkára, az egykori elménő kolozsvári bíró ténykedik helyette: törvényjavaslatokat kezdeményez és préseltet át a román felsőházon, s az a döbbenetes, hogy a beteg agy szüleményeinek támogató tábora is van. Jobb- és baloldalon egyaránt, ha egyáltalán lehet beszélni mifelénk politikai oldalakról, körülhatárolt pártkarakterekről, jogállami preferanciákról. Funar mester most azt találta ki, kötelezzék a sajtót, úgy válogassa meg, adagolja és tárolja híreit, hogy legalább fele pozitív legyen a tudósításoknak, ellensúlyozván a szomorú, lesújtó, röhögvényes híradásokat. Így jobb kép alakul ki az országról, s biztosan több pénzt ad az unió is, ráadásul pedig elnézi, hogy burjánzik a korrupció, a politikusok és köztisztviselők úgy lopnak, akár a szarkák, tovább züllik a tanügy, az egészségügy, nem túl fényes (a tömegek számára egyenesen szomorú) az életszínvonal, s egyetlen igazi jó lépés sem történt az igazságszolgáltatás reformjának göröngyös útján, így megy ez. Törvényekkel viszont ki lehet suvickolni a valóságot: a sajtó fogja be okvetetlenkedő száját. S ezt a marhaságot — nyilván, a bukaresti kánikula agylágyító hatására! — meg is szavazza Románia szenátusa. Ezután tehát ilyen hírek lesznek a romániai lapokban, a televízióban, a rádióban, hogy aszondja: „mind életben vannak a lupényi bányászok, kivéve azt a tízet, akit odanyomott a föld egy bányarobbanásban ”, „Románia nem szennyezi a folyóüzeket, a Fekete-tengert, csak annyira, hogy egy évtizedig még biztosított az élővilág léte", „Adrian Năstase lopott ugyan miniszterelnöksége idején, de csak annyit, hogy párttársainak és politikai ellenlábasainak is jusson cselnivaló”, „hazánkban csupán kétmilliónyian élnek mélyszegénységben, ami nem is rossz arány, ha összehasonlítjuk magunkat Szomáliával, Ruandával, Bangladessel"... És így tovább, tovább, míg újra el nem jutunk az „aranykor" sajtómoráljáig és „hiteles" tájékoztatásáig, a világszerte csodált „román csoda " újbóli feltalálásáig. A Lex-Funart már mindenki röhögi, s az Országos Audiovizuális Tanács és az újságírói szervezetek már fel is kérték Traian Basescu államelnököt, hogy ezt az ostobaságot ne ellenjegyezze, ki ne hirdesse, mert úgysem fogja betartani senki. Ama nemzet Funarjának biztosan erre is lesz tromfja, s a törvény negligálását—egy másik törvényben! — hazaárulásnak, országgyalázásnak, újságírói összeesküvésnek fogja minősíteni. Hiába, minden nációban akadnak futóbolondok — nálunk Funar, fotóknál Jan Slota, az anyaországban már nem is nevesítünk —, csak az érthetetlen, hogy mit keresnek ezek országok kormányaiban, a törvényhozásban?! Magyari Lajos Mulatott Kilyén Lepényevő verseny FOTÓ: MÓZES LÁSZLÓ Y FARCÁDI BOTOND ................................... Jókedv és vigasság — akár így is összefoglalhatnánk a hét végén megrendezett kilyéni napokat, ám ha csak ennyit mondanánk, lehet, hogy pontosan a lényeget hagynánk ki. Hiszen az ünnepnek a kilyéniek számára különleges jelentősége volt: a testvértelepülés Sárpilis képviselője és Bálint József alpolgármester jelenlétében felavatták a kultúrház előtti tűzoltóparkot, amelyben máris egy kiállítást rendeztek, a helyi tűzoltó-alakulat múltját idézték fel azzal a nem titkolt szándékkal, hogy talán újraalakulhat még a csapat, mert az is lehetőség a közösségi tevékenységre. És a falunapoknak is főként ez a célja — mondta Török Anna szervező —: megmozgatni az embereket, összehozni őket, hogy a településen a közösségi élet felpezsdüljön. A próbálkozás pedig sikeres volt: a kilyéniek örömmel látogattak ki a térre, kacagva köszöntötték egymást, ettek-ittak, beneveztek a versenyekbe, szurkoltak , egyszóval jól érezték magukat. A szervezők pedig minden igényt igyekeztek kielégíteni, így a szombati nap első része a gyerekeknek szólt: ötletesebbnél ötletesebb versenyekbe nevezhettek be (lepényevés, zsákban futás), majd focimeccs következett, este pedig bált rendeztek. Tegnap a kultúra került főszerepbe: felléptek a helyi óvodások és iskolások, néptánccsoportok, a kilyéni Búzavirág kórus, végül koncerttel és utcabállal zárult a rendezvény. LABDARÚGÓ EB, DÖNTŐ Spanyolország aranyérmes Spanyolország nyerte a labdarúgó Európa-bajnokságot, miután a fináléban 1–0-ra legyőzte Németországot. A találkozó egyetlen gólját Fernando Torres szerezte a 33. percben. A labdarúgó Eb győztesei: 1960: Szovjetunió, 1964: Spanyolország, 1968: Olaszország, 1972: NSZK, 1976: Csehszlovákia, 1980: Németország, 1984: Franciaország, 1988: Hollandia, 1992: Dánia, 1996: Németország, 2000: Franciaország, 2004: Görögország, 2008: Spanyolország. További részletek a 6. oldalon