Háromszék, 2009. augusztus (21. évfolyam, 5742-5767. szám)
2009-08-01 / 5742. szám
Ára: 1 lej Előfizetőknek: 71 bani 2009. augusztus 1., SZOMBAT 5 742. szám aromsze független Ellennagygyűlésre készülnek a románokFilmet forgatnak Háromszéken Nagy a nyüzsgés Kőröspatak határában. Az egykori bánya irodáinak szomszédságában régi időket idéző katonák, milicisták fogadnak, zászlók, kommunista feliratok és határőrsorompó. Ma már szinte elfeledett gépkocsik várakoznak, egy ócska Skoda, odébb egy ARO, no meg az őrző-védők, akik rögtön igyekeznek arrébb terelni a szájtátót. Filmezés folyik, kérem, ne zavarjanak, itt nem lehet megállni. Új magyar film forgatását kezdték meg az elmúlt hét elején megyénkben, Elek Judit, a neves magyarországi filmrendező alkotása, a Visszatérés jelentős része háromszéki helyszíneken készül. Néhány nap svédországi filmezés után itt, Kőröspatakon elsőként a román—magyar országhatáron zajló jeleneteket rögzítették filmszalagra. Farkas Réka tudósítása a 6. oldalon ALBERT LEVENTE FELVÉTELE „FARKAS RÉKA •Jfp........................ Autonómiaellenes nagygyűlésre hívja a Kovászna és Hargita megyei román polgármestereket, alpolgármestereket és önkormányzati képviselőket a két megyében élő Románok Fóruma. A tizenhárom román civil szervezetet tömörítő fórum őszre tervezi az összejövetelt, várhatóan a tizenöt évvel ezelőtt létrehozott Kovászna és Hargita megyei püspökség fennállásának ünnepi évfordulóján, és szándékuk szerint hivatalosan is állást foglalnak Székelyföld területi autonómiája ellen. Ioan Lacaturu, a fórum alelnöke azt is bejelentette, hogy ősszel, az elnökválasztás után felkeresik az összes pártot, és egyértelmű állásfoglalásra késztetik őket az autonómia kérdésében, „hogy a továbbiakban ez ne lehessen vita tárgya”. Lacaturu kifejtette, nem ülhetnek ölbe tett kézzel, több tervük, elképzelésük van, ám a konkrét döntések előtt várják „a magyar fél újabb lépését”. A két székelyföldi megyében élő románok legutóbb 2006 novemberében Marosfőn rendeztek összejövetelt, ahol körülbelül százan emeltek szót az „irredenta, revizionista, soviniszta” magyar akciók ellen. Elfogadtak egy memorandumot, amelyben a román államtól kérik, dolgozzon ki stratégiát „az ország szívében élő román kisebbség nemzeti identitása megőrzése és fejlesztése érdekében”. Legendák nyomán építkezne a Dobó—Halás Egyesület ifj/ HECSER LÁSZLÓ „Hogy tartozunk valahova, hogy egy folyamat része vagyunk, csak akkor tudatosul bennünk, ha körültekintve múltunk emlékeit látjuk, ha a ránk hagyott örökség jeleivel nap mint nap találkozunk. Azt szeretném, ha egyre többen felelősségtudatot éreznének, ha egyre többünknek fontos lenne történelmi emlékeink megőrzése” — vallotta Derzsi Samu, a Dobói Halás Egyesület elnöke, mikor idei munkájukról, terveikről kérdeztük. Derzsi elmondása szerint kitűzött céljuk az volt, hogy elsőként a dobói kápolna, vagy ahogy még ismeretes, a csonkatemplom konzerválását végzik el, majd a nyár végén a plébániatemplomra fordítanak gondot, végezetül a 2005—2007 közt feltárt rikai várat konzerFOTÓ: DERZSI SAMU várják. Júliusra kitűzött terveiket Szabó Imre és Komporáty Viktor üzletemberek példás hozzáállásával, a bardoci polgármesteri hivatal és a megyei tanács támogatásával sikerült teljesíteniük, de az örömükbe némi üröm is keveredett. (folytatása a 3. oldalon) Kultúra a falunapokon # MÓZES LÁSZLÓ Öröm, amikor a háromszéki falunapos forgatagban valami újszerű, valami más, de főként valami értékes kulturális program bukkan fel. Elegendő ugyanis arra gondolni, hogy a vidéki településeken alig van figyelemre méltó művelődési rendezvény, ezért nem mindegy, hogy évente bár egy alkalommal mi kerül egy-egy falu palettájára. Az első, szóra érdemes élményem Rétyhez köthető: pár évvel ezelőtt az újkenyér ünnepén nem csak a nemzetiszín szalaggal átkötött, illatával és állagával egyaránt pompázó ropogós mindennapi díszelgett, ínyesen és csábosan, hanem a település sportcsarnokában a magyarországi Benkő Imre fotográfus az évek során Háromszéken készített, kitűnő sajtófotóit mutatta be. (folytatása a 2. oldalon) HLÁRÓL HOLNAPRA Pengeváltás Azért gorombult be Traian Basescu a román rádió politikai műsorában adott interjú során, mert a Nemzetközi Valutaalap szakembereinek elemzése nyilvánvalóvá tette, az ország nem tudja teljesíteni a kölcsönszerződés előírásait. Románia féléves gazdasági visszaesése nagyobb az eddig becsültnél, ráadásul folyamatosan csökken a költségvetés bevétele is. Az ország hazai összterméke idén akár nyolc százalékkal is eshet a korábbi 4,1 százalékos becslés helyett, s az államháztartási hiány sem maradhat a tervezett 4,6 százalékon, hanem legalább 4,6—7, esetleg nyolc százalékra ugrik. Egy szó, mint száz: a dolgok a vártnál rosszabbul alakulnak. Emiatt az elnökválasztások előtt álló Traian Basescu enyhén szólva kellemetlen helyzetbe került. Kínjában tüzelt csípőből az,,ellenséges sajtóra ”, mely az ugyancsak,,ellenséges politikusokkal ” ellene, pártja ellen szövetkezett. Természetesen, nagy pénzekért. És tehetetlenségének jeleként enyhült meg színleg, amikor a kormánykoalícióról beszélt, és jelentette ki: egy ideig még ölben tartja az SZDP-t, mert államérdek, és a válsághelyzet ezt diktálja. De türelme nem végtelen, nem határtalan, mondta, s ezt nyomatékosítandó jelentette ki: „Komolyan fontolgatom azt a lehetőséget, hogy nem indulok újabb mandátumért”. Ami köztünk szólva elég hihetetlen. A legnagyobb politikai sokkot az államfő ama kijelentése okozta, miszerint a pénztelenségre és a válságra való tekintettel a közszféra alkalmazottainak húsz százalékát el kell bocsátani. Nemcsak a szakszervezetek, de a szocdemek is az egekig szöktek, s hogy véletlenül nehogy az udvariasság bűnébe essenek, amolyan áthallásosan alpári válaszokat fogalmaztak meg, miszerint őket ne tartsa ölben, ők nem Elena Udreák, továbbá hogy a költségvetési megtakarítások elemzésekor ne tévessze szem elöl a szívéhez oly közel álló tárcákat, mint az ifjúsági és sport-, valamint a turisztikai minisztérium, s főként beszéljen az ott folyó pénzpazarlásról. Azt ugyanis nem tűrhetik—hangoztatják a derék szocdemek—, hogy öt köztisztviselőből egynek azért kelljen állás nélkül maradnia, hogy az államfő protezsáltjainak legyen pénzük függönyre, színpadra. A pengeváltások folytatódnak. De egy ideig még együtt maradnak. Mert nekik így kifizetődő. Simó Erzsébet /