Háromszék, 2009. augusztus (21. évfolyam, 5742-5767. szám)

2009-08-01 / 5742. szám

3 __igj2009. augusztus 1., szombat FÚVÓSTÁBOR RÉTYEN Zeng az egész falu SZEKERES ATTILA Zeneszótól hangos Réty. Július 26-tól augusztus 9-ig tart a XVII. megyeközi fúvóstábor a helybeli Kováts András Fúvós Egyesület szervezésében, Kelemen Antal karnagy igazgatásával. Kétszázötven tíz és ti­zennyolc év közötti ifjú gyakorol különböző fú­vós hangszereken, a részt­vevők közel fele három­széki. A legtöbben Csíkkarcafalváról érkez­tek (ötvenöten, a teljes zenekar), harmincan van­nak a zágoniak és a zete­­váraljaiak is, továbbá Székelyudvarhelyről és Marosvásárhelyről is szép számban jelentkeztek. Negyven oktató irányítá­sával csoportokban tanul­nak, gyakorolnak a tábo­rozók, s nem túlzás az állítás, hogy zeng az egész falu, hisz az Antos János Általános Iskolában, a kultúrotthonban, a zeneteremben, az óvodában, a református parókián, a sportcsarnokban, de még ma­gánházaknál is folyik az oktatás. A SZERZŐ FELVÉTELE Az oktatók a sepsiszentgyörgyi, kézdi­­vásárhelyi zeneiskolák tanárai, a brassói, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi és debreceni filharmónia zenészei — tudtuk meg Dombora Annától, a szabadidős programok szervezőjétől. A tábor utolsó két napján záróhangversenyeket tartanak. Gyakorolnak a klarinétos lányok KIÁLLÍTÁS A Székely Hadosztály SZEKERES ATTILA A Székely Hadosztály emlékezete (1918—1919) cím­mel kiállítás nyílik Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban vasárnap 16 órakor. A kiállítást Bene János, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője nyitja meg, tár­latvezetést tart Nagy Szabolcs, a Veszprém Megyei Levéltár főlevéltárosa és Gottfried Barna, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Levéltár főlevéltárosa. Házi­gazda Boér Hunor főkönyvtáros. A szervezésben részt vállalt a nyíregyházi Jósa András Múzeum is. Az Osztrák—Magyar Mo- Hadosztály nevet. Az április­narchia összeomlását követő zűrzavarban a Kolozsváron tartózkodó székely tartalékos tisztek toborozni kezdtek. 1918. december 1 -jén az ágos­­tonfalvi állomásról kigördült az első páncélvonat, amely székely önkénteseket vitt Kolozsvárra. Rajtuk kívül a demarkációs vonalon túlról visszavonuló nemzetőrök, csendőrök, hadapród-iskolá­­sok, tisztek képezték a had­osztály magvát, amely 1919 januárjában vette fel a Székely 16-án három hadosztállyal megindult román offenzívá­­val szemben mindössze ti­zenkétezer ember állt a vé­delmi vonalon Máramaros­­szigettől Csúcsáig. A katonai vereség elkerülhetetlen volt. A fegyverletételi meg­állapodást április 26-án írták alá. A tisztikar és a legénység nagyobb része a brassói inter­nálótáborba került, kisebb ré­sze tovább folytatta a szülő­föld területi épségéért vívott reménytelen harcot. SEPSISZENTGYÖRGY Az önkormányzat nem támogatja a helyi tévét VÁRY D. PÉTER Visszavonta a Klub TV nevű helyi tévéadónak múlt testületi ülésén megszavazott havi há­romezer lejes támogatását a sep­siszentgyörgyi önkormányzat. Az Europe Media Kft. által működtetett tévéstúdió a koráb­bi sepsiszentgyörgyi helyi adók „hagyományának” folytatásáért kereste meg az önkormányzatot — azok ugyanis havi fix össze­gért rögzítették a helyi tanács üléseit. Ezt a támogatási formát sze­rette volna megszerezni a leg­újabb tévétársaság is, de az ön­­kormányzat az együttműködési szerződést kibővítette, a helyi televízió a havi háromezer le­jért nem csupán a tanácsülése­ket rögzítette volna, hanem he­lyet ad a város közérdekű hirde­téseinek, hírműsoraiban pártat­lan beszámolókat sugározott volna az önkormányzat tevé­kenységéről, a városvezetés ké­résére műsorára tűzte volna a városban zajló fontosabb ese­ményekről készített felvétele­ket, illetve havonta egyórás műsoridőt biztosított volna az önkormányzat szakbizottságai­nak, hogy beszámolhassanak tevékenységükről. Kiderült azonban, ez utóbbi feltétel — vagyis, hogy műsoridőt vásá­roljon az önkormányzat — el­lentétes az audiovizuális tanács előírásaival, elsődlegesen ezért kényszerült visszavonni az ön­­kormányzat a határozatot, de Antal Árpád András polgármes­ter azt is hozzáfűzte: a tévével kötött együttműködési szerző­dés „nonkonkurrencionális helyzetbe hozna más médiaki­adványokat, amelyek nem kap­ják meg ezt a támogatást”. Működnek a parkolóautomaták VÁRY D. PÉTER Mától működnek a Sepsiszent­­györgy központjában felszerelt parko­lóautomaták, ezentúl a fizetéses par­kolókban a gépektől kell vásárolni je­gyet, nem a parkolóőröktől. A modern, autósbarátnak beharangozott automa­ták nem csupán érmékkel, de egy- és ötletes papírpénzzel is működnek, ami ugyebár nagy előny — csakhogy a visszajáró fogalmát nem ismerik. Való igaz, nem csak teljes órányira adnak jegyet, hanem töredékekre is, de jó előkészíteni a tervezett parkolási időre szánt pénzt, mert tízperces megállá­sért a sebtében előkapart ötletesből a kék doboz nem fog visszaadni négy és fél lejt. Az automaták kezelése egyszerű, magyar, román és angol nyelvű felirat is segít használatukban, de a hónap el­ső felében a parkolóőrök is kisegítik az autósokat. A városközponti parkolók hétközna­pokon fél kilenctől délután fél négyig fizetéskötelesek, délutántól reggelig, valamint szombaton és vasárnap in­gyen használhatóak. Legendák nyomán építkezne a Dobó—Halás Egyesület (folytatás az első oldalról) Az elnök elmondta: „Amikor kimentünk Dobóba, derült ki, hogy elsősorban mentési munkát kell végeznünk, mert a jó fülesek és bardociak közül többen is innen szerezték be a házépítéshez szükséges köveket. Amit lehetett, visszatettünk, legalább egyméteres magasságban állnak a falak, s helyére kerül­tek a támasztópillérek is.” Derzsi Samu merészebb tervei közé tartozik, hogy Dobóba két, középkori körülményeket idéző háztartást és nép­művészetet bemutató házat, illetve sza­badtéri játékok számára alkalmas szín­padot építsen. Úgy véli, jó vendégcsalo­gató látványosság lenne, ha a házak környékén sokadalmakat szerveznének, a környékbeli mesteremberek pedig ter­mékeiket árulhatnák, vagy a juhászok által frissen készített sajtot, ordát lehet­ne megkóstolni. Hasonlóképpen a turiz­mus fellendítését célozza azzal is, hogy a dobói kápolna, a rikai erődítmény­rendszer és a tortomai tömegsírok kör­nyékére jóformán egész Erdő vidéket beláthatóvá tevő kilátók épülnének. A tizennégy méter magas faszerkezetű ki­látók tervét Máriási Ferenc tervező­­mérnök már bérmentve el is készítette az egyesület számára. „Meggyőződé­sem, e három különleges történelmi ér­tékkel bíró hely köré rengeteg, élményt biztosító kirándulásokat lehetne szer­vezni, hiszen itt olyan legendák élnek, amelyeknél jobbat kitalálni sem lehet­ne” — fogalmazott Derzsi. RÖVIDEN : Három szék FOTÓ: ALBERT LEVENTE Ezúttal a szék a képzőművészet tárgya Kispál Ágnes Evelin kiállításán. A sepsiszentgyörgyi Lábas Ház nagytermében szerdán megnyitott tárlatán funkciójától fosztja meg egyik darabját, sárga vászonból elkészítve, levegőbe emelve, hang­súlyozva, hogy úgy, ahogy egy személynek van története, ez egy székkel is bekövetkezhet. Csíki Csaba médiaművész megnyitóbeszédében a székről mint használati tárgyról, mint kísérletről s líraiságról beszélt, kiemelve a játék jelentőségét. A kiállítás augusztus 6-ig 10—15 óra között tekinthető meg. (A. L.) Ignácz Rózsa centenáriumi vándorkiállítás Kézdivásárhelyen Sepsiszentgyörgy után csütörtökön délután népes érdeklő­dő jelenlétében a kézdivásárhelyi Vigadó földszinti termében nyílt meg az Ignácz Rózsa centenáriumi emlékkiállítás, mely augusztus 25-ig látogatható. A tárlatot Szebeni Zsuzsa, az Országos Színháztörténeti Múzeum határon túli referense, a vándorkiállítás kurátora méltatta. Ferencz Éva magyartanár Ignácz Rózsa műveiből olvasott fel. A centenáriumi kiállítás következő állomáshelye a színész-írónő szülővárosa, Kovászna lesz. (Sod­om) A SZERZŐ FELVÉTELE Folytatódik a hatolykai fürdő építése A sepsiszentgyörgyi Ördög Kft. szakemberei folytatják a hatolykai fürdő és mofetta építését. Tavaly ősszel lebontották a rossz állapotban levő épület kétharmadát — egyharmadot raktárként használnak jelenleg is —, és kiöntötték az alapot. A teljes munkálat 1 600 000 lejbe kerül. A szentkatolnai önkor­mányzat önerőből építkezik, s az épület még a tél beállta előtt tető alá kerül. (Sochom) Emléktábla a Bodosi testvéreknek Bárót helyi tanácsa támogatja a Bodosi testvérek leszárma­zottjainak kérését, és hozzájárul emléktábla avatásához, illet­ve gazdag életpályájukat bemutató füzet megjelentetéséhez. Az 1994-ben a város díszpolgárává avatott Bodosi Dániel (1913—2006) Erdélyben és Magyarországon is elismert fes­tőművész volt. Bodosi Mihály (1909—2004) főorvos kiemel­kedő szakmai sikerei mellett ifjúkorában többször volt a ma­gyar atlétikai válogatott tagja, 1934-ben pedig Európában ő volt az első, aki két méternél magasabbat ugrott. Bodosi Antal (1916—1992) előbb ferences szerzetesként, majd papként szolgált Marosvásárhelyen és Mikházán, a Maros-parti város­ban pedig templomot és paplakot is épített. Az avatóünnep­ségre augusztus 30-án, Bodosi Dániel halálának harmadik évfordulóján kerül sor. (hecser)

Next