Háromszék, 2009. szeptember (21. évfolyam, 5768-5793. szám)

2009-09-11 / 5777. szám

független Ára: 1,20 lej Előfizetőknek: 71 bani 2009. szeptember 11., PÉNTEK 5777. szám aromsze­r­el napilap Elfogadhatatlan a „visszarománosítási" szándék FARCÁDI BOTOND A huszonegyedik századi Európában elfogadhatatlannak, aberrációnak és abszurdnak minősítette tegnapi sajtótájé­koztatóján Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgár­­mester a Ioan Lăcătuşu­ vezetésével a Hargita—Kovászna Európai Tanulmányi Központ által készített dokumentumot, melyben egyebek mellett az „elmagyarosított székelyföldi románok visszarománosítását­’, a székelyföldi megyék más megyékbe történő beolvasztását szorgalmazzák. A sepsiszentgyörgyi polgár­ álláspontjukat a megfogalmó­mester emlékeztetett: Lăcătuşu az országos levéltár Kovászna megyei kirendeltségének igaz­gatója, és mint ilyen, a belügy­minisztérium képviselője. Ép­pen ezért ő maga is a belügyi tárcához fordul annak érdeké­ben, hogy megtudja, ez-e a kabi­net hivatalos álláspontja az ügy­ben. Felkéri továbbá az államfőt, a miniszterelnököt is, fejtsék ki zett javaslatok kapcsán. Antal Árpád azt is kilátásba helyezte, európai fórumokhoz fordulnak az ügyben. Emlékeztetett to­vábbá: Lăcătuşu a Ceauşescu­­diktatúra idején Székelyföldre küldött kommunista nómenkla­­túristák közé tartozik, akinek akkor is Székelyföld elrománo­­sítása volt a feladata. (folytatása a 2. oldalon) n Lăcătuşu „visszarománosítaná és szétszabdalná Székelyföldet FARKAS RÉKA . .............. Az elmagyarosított románok „újrarománosítását” java­solja Ioan Lăcătuşu, a magyarellenességéről elhíresült Kovászna—Hargita Európai Tanulmányi Központ igazga­tója. Tízpontos dokumentumot küldött az államelnöki hiva­talnak, a kormánynak és a parlamenti képviselőknek, szená­toroknak, melyben válaszként a hét végi önkormányzati nagygyűlésekre jogszabály kidolgozását javasolja a székely­­földi románság identitásának megőrzése érdekében,­­folytatása a 2. oldalon) VADASKERT TERVE OSZTJA MEG A FALUKÖZÖSSÉGET Kerítések és korlátok Zalánkon Forrong a zaláni erdő-közbirtokosság tagsága. A pillanatnyilag 101 személyt számláló testület 38 tagja törvény elé vitte a közbirtokosság vezetőségét, amely két vitatott érvényű szerződést is aláírt a közösség több mint 800 hektáros erdejének 284 hektáros részében létre­hozandó vadaspark ügyében. Úgy vélik, az egyesület vezetői a többség tudta és támogatása nélkül, egy szűk kör érdeke­it kiszolgálandó, méltánytalanul ala­csony áron akarják huszonöt évre bérbe adni a területet. A fenntartások között természetvédelmi szempontok is szere­pelnek, sokan attól tartanak, hogy a ter­vezett 150—170 fős vaddisznóállomány ürüléke a terület és a településen átfolyó két patak végzetes szennyeződéséhez ALBERT LEVENTE FELVÉTELE vezethet. De nem csak a közbirtokosság tagjai érzik magukat jogaikban korlá­tozva. Az utóbbiak a falu csordájának legeltetését féltik, amely ellehetetlenül­het a vadaskert létrehozásával, mivel a legelőt csak a szerződés jogerőre lépése előtt már körbekerített terület kapuján át lehet megközelíteni. Csinta Samu riportja az 5. oldalon sikte­r­, •? y MÁRÓL HOLNAPRA • Székelyföld nem darabolható Aki ismeri Ioan Lăcătuşut, hallott elmúlt évtizedekben vi­selt dolgairól, nem lepődik meg a most frissen, a magyarság autonómiatörekvéseire válaszként megfogalmazott doku­mentumán. Munkacsoportjával, ,,kutatóival” évek óta azon fáradozik, hogy igazolja: nekünk, magyaroknak, székelyek­nek semmi keresnivalónk e tájakon, esetleg akkor élhetünk itt békében, ha elismerjük, hogy becsületes román őseinket el­magyarosították. Lăcătuşul több évtizede Ceauşescu románosítási prog­ramja telepítette Moldvából Sepsiszentgyörgyre, s 1989 előtt buzgó pártaktivistaként pont Székelyföld elrománosításának megvalósítását, kiteljesítését kapta feladatul. A decemberi fordulatnak köszönhetően csak félmunkát sikerült végeznie, ám az ezt követő két évtizedben sem hagyott alább lelkesedé­se, a levéltár igazgatójaként, különböző szervezetek, kutató­­intézetek vezetőjeként sorra gyártotta az elméletét igazoló köteteket. Ezek valóságtartalmát, tudományos eredményeit a hiteles szakértők értékelhetik, tény azonban, Ioan Lăcătuşu és társai igen jól éltek az elmúlt évtizedekben abból, hogy Székelyföldön románok. A mostani dokumentum összecseng jó néhány korábban megfogalmazott kiáltvánnyal, azt gondolhatnánk, egy le­gyintéssel elintézhető, szinte már dühöngeni sem érdemes az újabb agyszüleményen. Csakhogy ezúttal jelentős veszélyeket is hordozhat, hisz a benne megfogalmazott javaslat — a szé­kelyföldi megyék szétszakítása, román többségű régióba ta­golása — találkozhat a kampányba fulladt és az ország nyo­morúságaival nehezen megbirkózó pártok elképzelésével. A hét végi nagygyűléseket követő nacionalista felhorgadás je­lezte, ez a téma minden politikai oldalon felhangosítja a száj­­tépőket, s ha az elégedetlen, pluszjogokat követelő kisebbség megzabolázásáról van szó, egy emberként szállnak harcba. Gazdasági válságban amúgy is jó figyelemelterelő. Meg­nyugtatja a román többséget, jó kezekben az ország, és félel­met kelt a magyarságban. Éppen ezért egyetlen válaszunk lehet a kezdeményezésre, folytatni kell az autonómiaküzdelmet, még határozottabban kell fellépnünk, hogy egyértelmű legyen: Székelyföld felda­rabolását nem engedjük! Ki kell építenünk intézményrend­szerünket, megteremtenünk a területi önrendelkezés alapja­it, hogy biztonságban lehessünk, és a Lăcătuşu-falak tanul­mányaira, kiáltványaira valóban csak mosolyogva legyint­­hessünk. Farkas Réka VIDÉKFEJLESZTÉS Újabb kiírás farmbővítésre FERENCZ CSABA Ismét, immár ötödször hir­detett meg a mezőgazdasági farmok fejlesztésére pályázati kiírást a szakminisztérium. Az intézkedéscsomag a 121 -es számot viseli, és a legutóbbi, tavaly novemberi-decemberi kiírás során óriási érdeklődés­nek örvendett országszerte, de Háromszéken is. A főként uni­ós forrásokból finanszírozott támogatásra akkor több mint ezerötszáz pályázat érkezett, ennek harminchat százaléka si­keres. Háromszéken ötvenegy pályázatot iktattak, ebből hu­szonnégy került be a nyertesek közé, huszonkettővel meg is kötötték a finanszírozási szer­ződést — tudtuk meg a megyei szakhivatalnál. Ez összesen 21,2 millió lejes támogatást je­lent. A mostani kiírás során októ­ber 2-ig várják a pályázatokat, a feltételek, illetve a pontozási rendszer nem változott, a keret­összeg ezúttal valamivel több, mint 161 millió euró. Egyébként a tavaly tizennégy háromszéki pályázat még versenyben ma­radt, hiszen megalapozott volt, ám az akkor meghirdetett keret­összeg a 61 pontos pályázatok­nál elfogyott. A szakemberek szerint ajánlatos ezeket a fej­lesztési elképzeléseket tartal­mazó pályázatokat visszavenni és kissé módosítva újra benyúj­tani, hogy több eséllyel vegye­nek részt a most meghirdetett versenyben.

Next