Háromszék, 2009. szeptember (21. évfolyam, 5768-5793. szám)
2009-09-11 / 5777. szám
független Ára: 1,20 lej Előfizetőknek: 71 bani 2009. szeptember 11., PÉNTEK 5777. szám aromszerel napilap Elfogadhatatlan a „visszarománosítási" szándék FARCÁDI BOTOND A huszonegyedik századi Európában elfogadhatatlannak, aberrációnak és abszurdnak minősítette tegnapi sajtótájékoztatóján Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester a Ioan Lăcătuşu vezetésével a Hargita—Kovászna Európai Tanulmányi Központ által készített dokumentumot, melyben egyebek mellett az „elmagyarosított székelyföldi románok visszarománosítását’, a székelyföldi megyék más megyékbe történő beolvasztását szorgalmazzák. A sepsiszentgyörgyi polgár álláspontjukat a megfogalmómester emlékeztetett: Lăcătuşu az országos levéltár Kovászna megyei kirendeltségének igazgatója, és mint ilyen, a belügyminisztérium képviselője. Éppen ezért ő maga is a belügyi tárcához fordul annak érdekében, hogy megtudja, ez-e a kabinet hivatalos álláspontja az ügyben. Felkéri továbbá az államfőt, a miniszterelnököt is, fejtsék ki zett javaslatok kapcsán. Antal Árpád azt is kilátásba helyezte, európai fórumokhoz fordulnak az ügyben. Emlékeztetett továbbá: Lăcătuşu a Ceauşescudiktatúra idején Székelyföldre küldött kommunista nómenklatúristák közé tartozik, akinek akkor is Székelyföld elrománosítása volt a feladata. (folytatása a 2. oldalon) n Lăcătuşu „visszarománosítaná és szétszabdalná Székelyföldet FARKAS RÉKA . .............. Az elmagyarosított románok „újrarománosítását” javasolja Ioan Lăcătuşu, a magyarellenességéről elhíresült Kovászna—Hargita Európai Tanulmányi Központ igazgatója. Tízpontos dokumentumot küldött az államelnöki hivatalnak, a kormánynak és a parlamenti képviselőknek, szenátoroknak, melyben válaszként a hét végi önkormányzati nagygyűlésekre jogszabály kidolgozását javasolja a székelyföldi románság identitásának megőrzése érdekében,folytatása a 2. oldalon) VADASKERT TERVE OSZTJA MEG A FALUKÖZÖSSÉGET Kerítések és korlátok Zalánkon Forrong a zaláni erdő-közbirtokosság tagsága. A pillanatnyilag 101 személyt számláló testület 38 tagja törvény elé vitte a közbirtokosság vezetőségét, amely két vitatott érvényű szerződést is aláírt a közösség több mint 800 hektáros erdejének 284 hektáros részében létrehozandó vadaspark ügyében. Úgy vélik, az egyesület vezetői a többség tudta és támogatása nélkül, egy szűk kör érdekeit kiszolgálandó, méltánytalanul alacsony áron akarják huszonöt évre bérbe adni a területet. A fenntartások között természetvédelmi szempontok is szerepelnek, sokan attól tartanak, hogy a tervezett 150—170 fős vaddisznóállomány ürüléke a terület és a településen átfolyó két patak végzetes szennyeződéséhez ALBERT LEVENTE FELVÉTELE vezethet. De nem csak a közbirtokosság tagjai érzik magukat jogaikban korlátozva. Az utóbbiak a falu csordájának legeltetését féltik, amely ellehetetlenülhet a vadaskert létrehozásával, mivel a legelőt csak a szerződés jogerőre lépése előtt már körbekerített terület kapuján át lehet megközelíteni. Csinta Samu riportja az 5. oldalon sikter, •? y MÁRÓL HOLNAPRA • Székelyföld nem darabolható Aki ismeri Ioan Lăcătuşut, hallott elmúlt évtizedekben viselt dolgairól, nem lepődik meg a most frissen, a magyarság autonómiatörekvéseire válaszként megfogalmazott dokumentumán. Munkacsoportjával, ,,kutatóival” évek óta azon fáradozik, hogy igazolja: nekünk, magyaroknak, székelyeknek semmi keresnivalónk e tájakon, esetleg akkor élhetünk itt békében, ha elismerjük, hogy becsületes román őseinket elmagyarosították. Lăcătuşul több évtizede Ceauşescu románosítási programja telepítette Moldvából Sepsiszentgyörgyre, s 1989 előtt buzgó pártaktivistaként pont Székelyföld elrománosításának megvalósítását, kiteljesítését kapta feladatul. A decemberi fordulatnak köszönhetően csak félmunkát sikerült végeznie, ám az ezt követő két évtizedben sem hagyott alább lelkesedése, a levéltár igazgatójaként, különböző szervezetek, kutatóintézetek vezetőjeként sorra gyártotta az elméletét igazoló köteteket. Ezek valóságtartalmát, tudományos eredményeit a hiteles szakértők értékelhetik, tény azonban, Ioan Lăcătuşu és társai igen jól éltek az elmúlt évtizedekben abból, hogy Székelyföldön románok. A mostani dokumentum összecseng jó néhány korábban megfogalmazott kiáltvánnyal, azt gondolhatnánk, egy legyintéssel elintézhető, szinte már dühöngeni sem érdemes az újabb agyszüleményen. Csakhogy ezúttal jelentős veszélyeket is hordozhat, hisz a benne megfogalmazott javaslat — a székelyföldi megyék szétszakítása, román többségű régióba tagolása — találkozhat a kampányba fulladt és az ország nyomorúságaival nehezen megbirkózó pártok elképzelésével. A hét végi nagygyűléseket követő nacionalista felhorgadás jelezte, ez a téma minden politikai oldalon felhangosítja a szájtépőket, s ha az elégedetlen, pluszjogokat követelő kisebbség megzabolázásáról van szó, egy emberként szállnak harcba. Gazdasági válságban amúgy is jó figyelemelterelő. Megnyugtatja a román többséget, jó kezekben az ország, és félelmet kelt a magyarságban. Éppen ezért egyetlen válaszunk lehet a kezdeményezésre, folytatni kell az autonómiaküzdelmet, még határozottabban kell fellépnünk, hogy egyértelmű legyen: Székelyföld feldarabolását nem engedjük! Ki kell építenünk intézményrendszerünket, megteremtenünk a területi önrendelkezés alapjait, hogy biztonságban lehessünk, és a Lăcătuşu-falak tanulmányaira, kiáltványaira valóban csak mosolyogva legyinthessünk. Farkas Réka VIDÉKFEJLESZTÉS Újabb kiírás farmbővítésre FERENCZ CSABA Ismét, immár ötödször hirdetett meg a mezőgazdasági farmok fejlesztésére pályázati kiírást a szakminisztérium. Az intézkedéscsomag a 121 -es számot viseli, és a legutóbbi, tavaly novemberi-decemberi kiírás során óriási érdeklődésnek örvendett országszerte, de Háromszéken is. A főként uniós forrásokból finanszírozott támogatásra akkor több mint ezerötszáz pályázat érkezett, ennek harminchat százaléka sikeres. Háromszéken ötvenegy pályázatot iktattak, ebből huszonnégy került be a nyertesek közé, huszonkettővel meg is kötötték a finanszírozási szerződést — tudtuk meg a megyei szakhivatalnál. Ez összesen 21,2 millió lejes támogatást jelent. A mostani kiírás során október 2-ig várják a pályázatokat, a feltételek, illetve a pontozási rendszer nem változott, a keretösszeg ezúttal valamivel több, mint 161 millió euró. Egyébként a tavaly tizennégy háromszéki pályázat még versenyben maradt, hiszen megalapozott volt, ám az akkor meghirdetett keretösszeg a 61 pontos pályázatoknál elfogyott. A szakemberek szerint ajánlatos ezeket a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó pályázatokat visszavenni és kissé módosítva újra benyújtani, hogy több eséllyel vegyenek részt a most meghirdetett versenyben.