Háromszék, 2009. november (21. évfolyam, 5821-5845. szám)
2009-11-02 / 5821. szám
napilap KATASZTROFÁLIS A ROMÁN OKTATÁS Rossz rendszer, gyenge eredmények FARKAS RÉKA Katasztrofális a romániai oktatás helyzete — derül ki abból a jelentésből, amelyet Emil Boc miniszterelnök, ideiglenes oktatási miniszter nemrég továbbított a parlamentnek. A romániai diákok teljesítményük és iskolában eltöltött éveik száma alapján az uniós országok leggyengébbjei közé tartoznak. A gyermekek egyötöde nem jár óvodába, a végzősök egyharmada pedig nem érettségizik, az iskolások egynegyede képtelen a legelemibb matematikapéldát megoldani. Az oktatási minisztérium les gyerekek arányát tekintve. Legszembetűnőbb a szakiskolai oktatásból lemorzsolódók aránya, ez tavaly rekordot döntött, elérte a 8,9 százalékot. A szakértők szerint ennek oka összetett: magyarázzák a szülők szegénységével, az oktatott szakmák igen kis vonzerejével, de azzal is, hogy a gyerekek menet közben ébrednek rá, nem szeretik a választott szakot. (folytatása a 2. oldalon) által készített felmérés rámutat, még a környező volt szocialista országokhoz, Magyarországhoz, Csehországhoz vagy Bulgáriához képest is csak gyenge, középszerű szintet ér el a hazai oktatási rendszer. A tanulók húsz százaléka időnap előtt otthagyja a tanügyi intézményeket, így nem csoda, hogy Románia az utolsó helyen kullog az EU-ban a beiskolázott és az iskolaköte ■BMMMRIIMHKi ERDŐVIDÉKI POLGÁRMESTEREK TALÁLKOZÓJA Sok a gond, kevés a pénz HECSER LÁSZLÓ Elkezdett beruházásaik folytatásához és napi kiadásaik fedezésére pénzt és politikai támogatást kértek az erdővidéki polgármesterek a megyei tanács vezetőitől, illetve Albert Almos szenátortól és Márton Árpád képviselőtől a pénteken tartott találkozón. Tamás Sándor megyei tanácselnök visszafogottan ígért. Hogy többet lehessen tenni, ahhoz el kell érni, hogy az RMDSZ kormányon legyen — hangsúlyozta. (folytatása a 2. oldalon) IMÁRÓL HOLNAPRA _! Ami még a szavazatszámnál is fontosabb Aligha mérhető majd a leadott szavazatok számával Kelemen Hunor sikere az elnökválasztásokon: az általa elért eredmény borítékolható, kevéssé valószínű ugyanis, hogy a románság nagy arányban támogatná a magyar államfőjelöltet. Ráadásul a parlamenti választásoktól eltérően ebben a helyzetben az RMDSZ nem hivatkozhat az erős magyar képviselet szükségességére — hiányzik tehát a kampányban, a mozgósításban fontos érzelmi töltet —, a magyar jelölt így csak programjával, ajánlatával, megnyilvánulásaival győzheti meg a választókat, hogy adják rá voksukat. De talán éppen ebben rejlik Kelemen Hunor lehetősége is: az elnökválasztási kampány során ugyanis alkalma adódik bemutatni az erdélyi magyarság célkitűzéseit, világosan megfogalmazni az autonómiatörekvéseket, az alkotmány módosításáról, a közigazgatási reformról szóló elképzeléseket vagy akár a gazdasági válságból való kilábaláshoz szükséges intézkedéseket. Ezt a lehetőséget elmulasztani pedig felelőtlenség lenne, hiszen éppen arról mondana le az erdélyi magyarság, ami az autonómiatörekvések sikeréhez elengedhetetlen: a románság megnyerésének lehetőségéről — vagy legalábbis célkitűzéseink ismertetéséről, az eddig többször is megtapasztalt zsigeri elutasítás hátterében ugyanis gyakran éppen a tájékozatlanság áll —, illetve arról, hogy a második fordulót megelőzően (az első forduló előtt ennek aligha van esélye) a magyarok szavazataira pályázó jelöltek minél több, számunkra fontos követelést vállaljanak fel. Míg ez utóbbi főként az RMDSZ vezetőségén múlik, az üzenet tolmácsolásának feladata Kelemen Hunorra hárul. Kissé rendhagyó módon tehát a siker nem annyira a máskor mandátumokra váltható szavazatok számán, hanem elsősorban a hitelességen múlik, a kampányszlogenként is megfogalmazott egyenes beszéden. Azon, hogy ugyanazt közvetíti-e a románság felé, mint amivel a magyarságot igyekszik mozgósítani, illetve hogy ez a program kínál-e megoldásokat a társadalom egésze és a magyar közösség számára. Közép- és hosszú távon ugyanis fontosabb lehet a mutatott játék, mint a rúgott gólok száma. Fareadi Botond NAGYVÁRADI LÁNY LETT A SZEPSEGKIRÁLYNŐ Mihály Lilla Erdély Arca JOCHOM ISTVÁN Az ifj. Finna Gábor által szervezett, Erdély Arca nevet viselő szépségverseny idei, második kiadására Erdély minden részéből 657 lány nevezett be. Több forduló után harminc szépség maradt versenyben, de csak huszonketten vettek részt az október 23-i kézdivásárhelyi elődöntőn. A zsűri közülük választotta ki a tizenkét döntőbe jutó lányt. A végső megmérettetésre október 30-án a zsúfolásig telt Vigadó színháztermében került sor, ahol a tizenkét legszebb lány szállt versenybe a koronáért és a hétnapos, kétszemélyes egyiptomi utazásért. (folytatása a 2. oldalon) Csernoczki Emőke, Mihály Lilla és Vargyasi Szilvia SOCHOM ZSOLT FELVÉTELE 2009. november 2.. HÉTFŐ 582 1. szám atomsze Székely kaput az országút mentén ISVÁRY O. PÉTER Pályázati kiírást készít elő a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a kilyéni, szotyori lakosoknak, akik a főút mentén laknak, ha portájukhoz székely kaput állítanak, ezerlejes városi támogatásban részesülhetnek — jelentette be Antal Árpád András polgámester. Az esztétikai szempontok mellett döntő érvként azt hozta fel, a városba érkezőknek vagy az ezen az útvonalon átutazóknak látniuk kell, hogy más, sajátos építészeti hagyományokkal rendelkező régióba érkeztek. Jelenleg Kilyénben egyetlen gyalogkapu, Szotyorban a református templomra és a templomkertre nyíló kiskapu őrzi a régi székelyföldi hagyományokat, az országút mentén váltakozva többé-kevésbé elhanyagolt, a kommunizmus igénytelenségét őrző vaskapuk-kerítések sorjáznak, az újonnan épült házak zömét kő-fa kombinációjú kerítéssel vették körül. Az önkormányzati támogatás messze nem elég egy új székely kapu kivitelezéséhez, a pályázat inkább gesztusértékű. A programban részt venni szándékozóknak december 15-ig kell jelentkezniük a városházán, a jövő évi költségvetésben az addig beérkező kérések függvényében különítenek el pénzt székelykapu-állításra.