Háromszék, 2009. december (21. évfolyam, 5846-5870. szám)
2009-12-01 / 5846. szám
VILÁGFIGYELŐ RÖVIDEN Közelebb az autonómiához A szerb parlament tegnap elfogadta az úgynevezett vajdasági hatásköri törvényt, s ezzel közelebb került az észak-szerbiai tartomány nagyobb autonómiáját tartalmazó új törvény elfogadása. Magáról a statútumról még szavazni kell Belgrádban, elfogadását szerbek és magyarok is izgatottan várják. Az előbbiek azért, mert az ország egyik legfejlettebb részén laknak, az utóbbiak pedig azért, mert a Vajdaságban élnek egy tömbben, és Szerbián belül kizárólag ott van súlyuk. Területfejlesztés és megmaradás A területfejlesztés hozzájárulhat ahhoz, hogy a határon túli magyarság megmaradjon a szülőhelyén — fejtette ki Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke tegnap Szabadkán a határon átnyúló vidékfejlesztési együttműködésről szervezett konferencián. Ahhoz, hogy a határon túli magyarság megmaradjon a szülőhelyén, munkahelyekre van szükség. Munkahelyek teremtéséhez pedig többek között tervszerű területfejlesztés kell — fejtette ki a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Balkáni vízummentesség Az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei jóváhagyták azt a rendeletmódosítást, amely lehetővé teszi, hogy Szerbia, Macedónia és Montenegró állampolgárai vízummentesen léphessenek az EU területére. A módosítás december 19-től lép hatályba. A három érintett ország polgárai legfeljebb kilencven napig tartózkodhatnak uniós országokban vízum nélkül. Korábbi közlések alapján azt is tudni lehet, hogy a vízummentesség csak a szerbiai lakóhellyel rendelkező szerbekre vonatkozik majd, a Koszovóban élőkre nem. Az uniós miniszterek egyetértettek az Európai Bizottság azon álláspontjával, hogy Bosznia-Hercegovina és Albánia még nem teljesítette a szükséges feltételeket, ezért egyelőre nem részesülnek vízummentességben. A feltételek között szerepelnek bizonyos biztonsági előírások a vízumkiadásra és az útlevelekre vonatkozóan, illetve a határok biztosítása. Az uniós miniszterek a brüsszeli bizottság júliusi javaslata alapján hozzák meg döntésüket. Olli Rehn bővítési és Jacques Barrot belügyi biztos közleményt adott ki, amelyben értésre adták, hogy az érintett országok a reformfolyamatban elért eredményeknek is köszönhetik a döntést. Az EU azt várja, hogy a döntés a három országnak — közöttük is kiemelten Szerbiának — ösztönzést ad a további reformokhoz. A beutazási engedély kötelezettségének eltörlése az uniós tagállamokon kívül a schengeni zónához tartozó Izlandra, Norvégiára és Svájcra is vonatkozik. Megkezdődött Demjanjuk pere Tolószékben vitték a tárgyalóterembe Rendkívüli érdeklődés közepette egyórás késéssel kezdődött meg tegnap a müncheni tartományi bíróságon a háborús bűncselekményekkel vádolt John (Ivan) Demjanjuk pere. Az ukrán származású 89 éves férfi a müncheni ügyészség hivatalos vádirata szerint 1943 márciusa és szeptembere között a sobibóri náci haláltábor őreként legkevesebb 27 900 zsidó fogoly megölésében segédkezett. Az első tárgyalási napon Demjanjuk ügyvédei elfogultsági keresetet nyújtottak be a bíróság ellen. Arra hivatkoztak, hogy védencük nem bízik a bíróságban, illetve az ügyészségben. Információk szerint az ügyvédek Demjanjuk ártatlanságát igyekeznek hangoztatni, megkérdőjelezve az ellene felhozott bizonyítékok hitelességét, továbbá azt állítva, hogy védencük az adott helyzetben nem tett mást, csak parancsot teljesített. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Szekeres Attila KOSZOV0 A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁGON Jogos-e a függetlenség kikiáltása? Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságán ma kezdődnek azok a meghallgatások, amelyeken a világszervezet tagállamai kifejthetik véleményüket arról, hogy a kOSZ0v0I a függetlenség egyoldalú kikiáltása megfelelt-e a nemzetközi jognak. Koszovó 2008 februárjában a Nyugat támogatásával, de egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, amelynek addig tartománya volt. Függetlenségének kérdése és deklarálásának módja azóta is megosztja a világot, de még annak kisebb egységeit, például az Európai Uniót is. Utóbbi huszonhét tagja közül öt (Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország) máig nem ismerte el koszovót függetlennek, a világ országai közül pedig eddig összesen 63 adta áldását a függetlenség kikiáltására. Szerbia, amely vallási és történelmi okok miatt szerves részének tekinti Koszovót, elutasította a kétmillió lakosa közül kilencvenszázaléknyi albánnak otthont adó terület függetlenségét. Belgrád egyebek között az ortodox kereszténység egyik bölcsőjének tekinti korábbi tartományát. A Nemzetközi Bíróság — amely kizárólag államok közötti nézeteltéréseket vizsgál — Szerbiának az ENSZ Közgyűlése által is támogatott kérésére foglal állást Koszovó függetlenségének jogszerűségéről. A meghallgatás kilenc napja alatt Szerbia és Koszovó mellett összesen huszonkilenc ország sorakoztatja fel érveit a témában, köztük jelentős számban olyanok, amelyek nem ismerték el a függetlenséget. Ezek közé tartozik Oroszország és Kína, illetve az említett EU- tagállamok csaknem mindegyike. Utóbbiak elsősorban attól tartanak, hogy a koszovói függetlenség az ő területükön is erősítheti a szeparatizmust. A másik oldalt képviselve felszólal a függetlenség leghangosabb szószólója, az Egyesült Államok és más befolyásos nagyhatalmak (köztük Németország, Nagy-Britannia, Franciaország) is. Belgrád a múlt hét végén is jelezte: bízik abban, hogy a Nemzetközi Bíróság a vélemények összegzése nyomán számára kedvező álláspontra helyezkedik. Szerbia azzal az indokkal kérte ki a semleges jogi testület véleményét, hogy az segíthet enyhíteni a feszültséget, és gyorsíthatja a megbékélést a térségben. Koszovó pártfogóinak akkori érvelése szerint viszont az eljárás lelassítja a köztársaság nemzetközi integrációját. A hágai testület véleményének nem lesz kötelező érvényű hatálya, de Szerbia reményei szerint alapot szolgáltathat arra, hogy újratárgyalhassák Koszovó státusát. Pristina viszont továbbra is úgy tartja, Koszovó függetlenségének ügyében nincs visszaút, és reméli, hogy egy számára kedvező döntés az eddig még habozó nemzeteket is gyors elismerő állásfoglalásra készteti. Koszovónak még további, függetlenségét elismerő államokra van szüksége ahhoz, hogy teljes körűen bekapcsolódhasson a nemzetközi életbe, például tagja legyen az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Az ENSZ-tagsághoz a többségi elismerés nem közvetlen feltétel, de bármely új tag felvételét a közgyűlésnek kétharmados többséggel jóvá kellhagynia. Hasim Thaci koszovói miniszterelnök biztos a kedvező ítéletben NEMZETI KISEBBSÉGEK őrizzék meg a támogatás szintjét A nemzeti kisebbségeknek nyújtott anyagi támogatás szintjének megőrzésére szólította fel Magyarországot a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke. Juraj Horváth ennek érdekében a múlt héten levelet írt Németh Zsoltnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének. A status quót a kulturális és a társadalmi élet minden területén meg kell őrizni — hangsúlyozta ebben a szlovák bizottsági elnök. Szerinte elfogadhatatlan lenne, ha a parlament csökkentené a magyarországi kisebbségeknek nyújtandó anyagi támogatást. Horváth emlékeztet: a szlovák és a magyar külügyi bizottság legutóbbi esztergomi ülésén megállapodott abban, hogy a kisebbségek támogatását semmi esetre sem csökkentik, még a gazdasági válság miatt sem. Horváth ugyanakkor ismételten arról biztosította Németh Zsoltot, hogy kész a két külügyi bizottság párbeszédének folytatására. Az új találkozóra — a megállapodás szerint — Pozsonyban kerülne sor. Amire ezek a sorok megjelennek, már van Magyarországon költségvetés, amelyet a Fidesz, de bizonyos szakértők, közgazdászok is élesen támadtak, főként mert megszorításokra épül, Bajnai Gordon miniszterelnök költői szavaival: be akarja betonozni a gazdasági növekedést. Hogy ez sikerül-e, kérdéses, 3,8 százalékos hiánycéllal számol, elvonások jellemzik, mintegy hetvenmilliárdot von el az önkormányzatoktól, anélkül azonban, hogy elvonná az önkormányzatok feladatait is, a működésképtelenség szakadéka felé tolva őket. Negyvenmilliárdot von el a közszállítástól, amely — nézzük csak a MÁV, a BKV és a vidéki buszhálózatok áldatlan helyzetét — már enélkül is az összeomlás előtt áll. A Fidesz politikusai, szakpolitikusai is elfogadhatatlannak tartják a költségvetést, s bejelentették, ha a legnagyobb ellenzéki párt hatalomra kerül, azonnali hatállyal pótköltségvetést írnak ki, de kérdéses, hogy a hátralévő mintegy hat hónapban már módosíthatják-e a legfőbb tendenciákat. Az ország ugyanis hihetetlenül eladósodott, s a Nemzetközi Valutaalap a hiánycél tartásához köti a folyósítandó hiteleket... " Mint már jeleztük, megnevezte a folyamatosan hanyatló és népszerűsége alsó határán imbolygó szocialista párt is a miniszterelnök-jelöltjét a frakcióvezető Mesterházi Attila személyében. De hallható az is, hogy bizonyos, még mindig nagy befolyással rendelkező szocialista politikusok — így a politikába visszatérő Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök — nem Mesterházi, hanem Kovács László egykori pártelnök, nemrég leköszönt uniós biztos jelölését támogatják. Egy felmérés szerint a megkérdezettek 46 százaléka Orbán Viktorban látja Magyarország miniszterelnökét, de az MDF jelöltje, Bokros Lajos is megelőzi a maga 15 százalékával az öt százalékon álló Mesterházit. A Bajnai-kormány megszorításokra épülő politikája javította és stabilizálta a forint helyzetét, de a gazdasági növekedés nem indult be, a munkanélküliség pedig jelenleg 10,4 százalékon áll. Ami szintén sokat elárul Magyarország jelenlegi közérzetéről, mely romlik, akárcsak a közbiztonság. Az elmúlt héten három idős embert is bestiálisan gyilkoltak meg a lakásukban, a bács-kiskunsági Helvetia faluban egy házaspárt. Ráadásul egy ámokfutó is lövöldözött a pécsi egyetemen (!). Ilyesmire sem volt még példa Magyarország zaklatott története során. Egy évfolyamtársát megölte, egy másikat és egyik tanárát, valamint egy takarítót súlyosan megsebesített. Kiderült, hogy a fiatalember pszichológiai kezelés alatt áll, ezért egy lövészklub meg is vonta tagságát, egy másik azonban a jelek szerint nem tartotta veszélyesnek, hisz felvette soraiba, és fegyvert is adtak neki. (Ezzel a fegyverrel lövöldözött és gyilkolt.) Ez az incidens megint és újult erővel felhívja a figyelmet arra, hogy vajon mindig a törvények betartása figyelembevételével adnak-e ki Magyarországon fegyverviselési engedélyt, de ráirányítja a figyelmet a pszichikailag sérült emberek áldatlan helyzetére is. Tavaly tavasszal felszámolták — ma sem tudni pontosan, miért?! — a Lipótmezőn székelő Országos Pszichiátriai Intézetet, ami azt jelenti, hogy a pszichikai betegek minden negyedik kórházi ágyát megszüntették, így nagyon bizarr helyzet alakult ki: sok, kórházi ápolásra szoruló ember az utcán van, viselkedésük pedig kiszámíthatatlan. Magyar tükör Bogdán László rovata 2009. december 1., kedd