Háromszék, 2009. december (21. évfolyam, 5846-5870. szám)

2009-12-01 / 5846. szám

VILÁGFIGYELŐ RÖVIDEN­­ Közelebb az autonómiához A szerb parlament tegnap elfogadta az úgynevezett vajdasá­gi hatásköri törvényt, s ezzel közelebb került az észak-szerbiai tartomány nagyobb autonómiáját tartalmazó új törvény elfoga­dása. Magáról a statútumról még szavazni kell Belgrádban, el­fogadását szerbek és magyarok is izgatottan várják. Az előbbiek azért, mert az ország egyik legfejlettebb részén laknak, az utób­biak pedig azért, mert a Vajdaságban élnek egy tömbben, és Szerbián belül kizárólag ott van súlyuk. Területfejlesztés és megmaradás A területfejlesztés hozzájárulhat ahhoz, hogy a határon túli magyarság megmaradjon a szülőhelyén — fejtette ki Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke tegnap Szabadkán a határon átnyúló vidékfejlesztési együtt­működésről szervezett konferencián. Ahhoz, hogy a határon túli magyarság megmaradjon a szülőhelyén, munkahelyekre van szükség. Munkahelyek teremtéséhez pedig többek között tervszerű területfejlesztés kell — fejtette ki a Magyar Tudo­mányos Akadémia volt elnöke. Balkáni vízummentesség Az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei jóvá­hagyták azt a rendeletmódosítást, amely lehetővé teszi, hogy Szerbia, Macedónia és Montenegró állampolgárai vízum­mentesen léphessenek az EU területére. A módosítás decem­ber 19-től lép hatályba. A három érintett ország polgárai leg­feljebb kilencven napig tartózkodhatnak uniós országokban vízum nélkül. Korábbi közlések alapján azt is tudni lehet, hogy a vízummentesség csak a szerbiai lakóhellyel rendelke­ző szerbekre vonatkozik majd, a Koszovóban élőkre nem. Az uniós miniszterek egyetértettek az Európai Bizottság azon ál­láspontjával, hogy Bosznia-Hercegovina és Albánia még nem teljesítette a szükséges feltételeket, ezért egyelőre nem része­sülnek vízummentességben. A feltételek között szerepelnek bizonyos biztonsági előírások a vízumkiadásra és az útleve­lekre vonatkozóan, illetve a határok biztosítása. Az uniós mi­niszterek a brüsszeli bizottság júliusi javaslata alapján hozzák meg döntésüket. Olli Rehn bővítési és Jacques Barrot belügyi biztos közleményt adott ki, amelyben értésre adták, hogy az érintett országok a reformfolyamatban elért eredményeknek is köszönhetik a döntést. Az EU azt várja, hogy a döntés a három országnak — közöttük is kiemelten Szerbiának — ösz­tönzést ad a további reformokhoz. A beutazási engedély köte­lezettségének eltörlése az uniós tagállamokon kívül a schen­­geni zónához tartozó Izlandra, Norvégiára és Svájcra is vo­natkozik. Megkezdődött Demjanjuk pere Tolószékben vitték a tárgyalóterembe Rendkívüli érdeklődés közepette egyórás késéssel kezdődött meg tegnap a müncheni tartományi bíróságon a háborús bűn­­cselekményekkel vádolt John (Ivan) Demjanjuk pere. Az ukrán származású 89 éves férfi a müncheni ügyészség hivatalos vád­irata szerint 1943 márciusa és szeptembere között a sobibóri náci haláltábor őreként legkevesebb 27 900 zsidó fogoly megölésében segédkezett. Az első tárgyalási napon Demjanjuk ügyvédei elfo­gultsági keresetet nyújtottak be a bíróság ellen. Arra hivatkoztak, hogy védencük nem bízik a bíróságban, illetve az ügyészségben. Információk szerint az ügyvédek Demjanjuk ártatlanságát igye­keznek hangoztatni, megkérdőjelezve az ellene felhozott bizo­nyítékok hitelességét, továbbá azt állítva, hogy védencük az adott helyzetben nem tett mást, csak parancsot teljesített. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Szekeres Attila KOSZOV0 A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁGON Jogos-e a függetlenség kikiáltása? Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságán ma kezdődnek azok a meg­hallgatások, amelyeken a világszervezet tagállamai kifejthetik véleményüket arról, hogy a kOSZ0v0I a függetlenség egyoldalú kikiáltása megfelelt-e a nemzet­közi jognak. Koszovó 2008 februárjában a Nyugat támogatásával, de egyoldalúan kikiáltot­ta függetlenségét Szerbiától, amelynek addig tartománya volt. Függetlenségének kérdése és deklarálásának módja azóta is megosztja a világot, de még annak kisebb egységeit, pél­dául az Európai Uniót is. Utóbbi huszonhét tagja közül öt (Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görög­ország) máig nem ismerte el koszovót függetlennek, a vi­lág országai közül pedig eddig összesen 63 adta áldását a függetlenség kikiáltására. Szerbia, amely vallási és tör­ténelmi okok miatt szerves részének tekinti Koszovót, el­utasította a kétmillió lakosa közül kilencvenszázaléknyi albánnak otthont adó terület függetlensé­gét. Belgrád egyebek között az ortodox kereszténység egyik bölcsőjének tekinti korábbi tartományát. A Nemzetközi Bíróság — amely kizá­rólag államok közötti nézeteltéréseket vizsgál — Szerbiának az ENSZ Köz­gyűlése által is támogatott kérésére fog­lal állást Koszovó függetlenségének jog­szerűségéről. A meghallgatás kilenc nap­ja alatt Szerbia és Koszovó mellett össze­sen huszonkilenc ország sorakoztatja fel érveit a témában, köztük jelentős szám­ban olyanok, amelyek nem ismerték el a függetlenséget. Ezek közé tartozik Orosz­ország és Kína, illetve az említett EU- tagállamok csaknem mindegyike. Utób­biak elsősorban attól tartanak, hogy a koszovói függetlenség az ő területükön is erősítheti a szeparatizmust. A másik ol­dalt képviselve felszólal a függetlenség leghangosabb szószólója, az Egyesült Államok és más befolyásos nagyhatal­mak (köztük Németország, Nagy-Britan­­nia, Franciaország) is. Belgrád a múlt hét végén is jelezte: bí­zik abban, hogy a Nemzetközi Bíróság a vélemények összegzése nyomán számára kedvező álláspontra helyezkedik. Szerbia azzal az indokkal kérte ki a semleges jogi testület véleményét, hogy az segíthet enyhíteni a feszültséget, és gyorsíthatja a megbékélést a térségben. Koszovó párt­fogóinak akkori érvelése szerint viszont az eljárás lelassítja a köztársa­ság nemzetközi integrációját. A hágai testület vélemé­nyének nem lesz kötelező ér­vényű hatálya, de Szerbia re­ményei szerint alapot szol­gáltathat arra, hogy újratár­gyalhassák Koszovó státusát. Pristina viszont továbbra is úgy tartja, Koszovó függet­lenségének ügyében nincs visszaút, és reméli, hogy egy számára kedvező döntés az eddig még habozó nemzete­ket is gyors elismerő állás­­foglalásra készteti. Koszovónak még további, független­ségét elismerő államokra van szüksége ahhoz, hogy teljes körűen bekapcsolód­hasson a nemzetközi életbe, például tag­ja legyen az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének. Az ENSZ-tagsághoz a több­ségi elismerés nem közvetlen feltétel, de bármely új tag felvételét a közgyű­lésnek kétharmados többséggel jóvá kell­­hagynia. Hasim Thaci koszovói miniszterelnök biztos a kedvező ítéletben NEMZETI KISEBBSÉGEK őrizzék meg a támogatás szintjét A nemzeti kisebbségeknek nyújtott anyagi támogatás szint­jének megőrzésére szólította fel Magyarországot a szlovák par­lament külügyi bizottságának elnöke. Juraj Horváth ennek érdekében a múlt héten levelet írt Németh Zsoltnak, az Or­szággyűlés külügyi bizottsága elnökének. A status quót a kul­turális és a társadalmi élet minden területén meg kell őrizni — hangsúlyozta ebben a szlovák bizottsági elnök. Sze­rinte elfogadhatatlan lenne, ha a parlament csökkentené a ma­gyarországi kisebbségeknek nyújtandó anyagi támogatást. Horváth emlékeztet: a szlovák és a magyar külügyi bizottság legutóbbi esztergomi ülésén megállapodott abban, hogy a kisebbségek támogatását sem­mi esetre sem csökkentik, még a gazdasági válság miatt sem. Horváth ugyanakkor ismé­telten arról biztosította Németh Zsoltot, hogy kész a két külügyi bizottság párbeszédének foly­tatására. Az új találkozóra — a megállapodás szerint — Po­zsonyban kerülne sor. Amire ezek a sorok megjelennek, már van Magyarországon költségvetés, amelyet a Fidesz, de bizonyos szakértők, közgaz­dászok is élesen támadtak, főként mert megszorításokra épül, Bajnai Gordon miniszterelnök költői szavaival: be akarja beto­nozni a gazdasági növekedést. Hogy ez sikerül-e, kérdéses, 3,8 százalékos hiánycéllal számol, elvonások jellemzik, mintegy hetvenmilliárdot von el az önkormányzatoktól, anélkül azon­ban, hogy elvonná az önkormányzatok feladatait is, a műkö­désképtelenség szakadéka felé tolva őket. Negyvenmilliárdot von el a közszállítástól, amely — nézzük csak a MÁV, a BKV és a vidéki buszhálózatok áldatlan helyzetét — már enélkül is az összeomlás előtt áll.­­ A Fidesz politikusai, szakpolitikusai is elfogadhatatlannak tartják a költségvetést, s bejelentették, ha a legnagyobb ellenzéki párt hatalomra kerül, azonnali hatállyal pótköltségve­tést írnak ki, de kérdéses, hogy a hátra­lévő mintegy hat hónapban már módo­síthatják-e a legfőbb tendenciákat. Az ország ugyanis hihetetlenül eladósodott, s a Nemzetközi Valutaalap a hiánycél tartásához köti a folyósítandó hiteleket... " Mint már jeleztük, megnevezte a folyamatosan hanyatló és népszerűsége alsó határán imbolygó szocialista párt is a mi­niszterelnök-jelöltjét a frakcióvezető Mesterházi Attila sze­mélyében. De hallható az is, hogy bizonyos, még mindig nagy befolyással rendelkező szocialista politikusok — így a politi­kába visszatérő Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök — nem Mesterházi, hanem Kovács László egykori pártelnök, nemrég leköszönt uniós biztos jelölését támogatják.­­ Egy felmérés szerint a megkérdezettek 46 százaléka Orbán Viktorban látja Magyarország miniszterelnökét, de az MDF jelöltje, Bokros Lajos is megelőzi a maga 15 százalékával az öt százalékon álló Mesterházit. A Bajnai-kormány megszorításokra épülő politi­kája javította és stabilizálta a forint helyzetét, de a gazdasági növekedés nem indult be, a munkanélküliség pedig jelenleg 10,4 százalékon áll. Ami szintén sokat elárul Magyarország je­lenlegi közérzetéről, mely romlik, akárcsak a közbiztonság. Az elmúlt héten három idős embert is bestiálisan gyilkoltak meg a lakásukban, a bács-kiskunsági Helvetia faluban egy házaspárt. Ráadásul egy ámokfutó is lövöldözött a pécsi egyetemen (!). Ilyesmire sem volt még példa Magyarország zaklatott története során. Egy évfolyamtársát megölte, egy másikat és egyik taná­rát, valamint egy takarítót súlyosan megsebesített. Kiderült, hogy a fiatalember pszichológiai keze­lés alatt áll, ezért egy lövészklub meg is vonta tagságát, egy másik azonban a jelek szerint nem tartotta veszélyes­nek, hisz felvette soraiba, és fegyvert is adtak neki. (Ezzel a fegyverrel lövöldözött és gyilkolt.) Ez az incidens megint és újult erővel felhívja a figyelmet arra, hogy vajon mindig a törvények betartása figyelembevételével ad­­nak-e ki Magyarországon fegyverviselési engedélyt, de ráirá­nyítja a figyelmet a pszichikailag sérült emberek áldatlan hely­zetére is. Tavaly tavasszal felszámolták — ma sem tudni pon­tosan, miért?! — a Lipótmezőn székelő Országos Pszichiátriai Intézetet, ami azt jelenti, hogy a pszichikai betegek minden ne­gyedik kórházi ágyát megszüntették, így nagyon bizarr helyzet alakult ki: sok, kórházi ápolásra szoruló ember az utcán van, viselkedésük pedig kiszámíthatatlan. Magyar tükör Bogdán László rovata 2009. december 1., kedd

Next