Háromszék, 2010. június (22. évfolyam, 5996-6020. szám)
2010-06-02 / 5996. szám
KÖZÉLET — BELFÖLD • Bércsökkentés a titkosszolgálatoknál is A Külügyi Hírszerző Szolgálat, a Román Hírszerző Szolgálat, az Őrző-Védő Szolgálat, a Speciális Távközlési Szolgálat, a rendőrség és a katonaság alkalmazottjainak bére is 25 százalékkal csökken — szögezte le tegnap Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta: nem lesznek kivételek, a bércsökkentés minden állami alkalmazottat érint. A nyugdíjcsökkentést sem ússzák meg az említett intézményekben tevékenykedők: a speciális járandóságok is csökkennek 15 százalékkal, akárcsak a többi nyugdíj. Elutasított indítvány Elutasította a képviselőház a Nemzeti Liberális Párt pénzügyminiszter elleni egyszerű indítványát. A dokumentumot 130-an támogatták, 143-an ellene szavaztak. A vita során a Szociáldemokrata Párt bejelentette: támogatja a liberálisok kezdeményezését. A liberálisok és a demokrata liberálisok egymást vádolták az ország jelenlegi gazdasági helyzete miatt, az RMDSZ nem szólalt fel. Az indítvány kezdeményezői kérték a pénzügyminisztériumtól, hogy a megszorító intézkedéseket tartalmazó törvényekért való felelősségvállalás során mutasson be egy költségvetés-kiigazítási tervezetet, amely a „legáttekinthetőbben tükrözi az intézkedések életbeültetésének módját és hatását a lakosságra”, és amelyet a parlament sürgősségi eljárásban vitat meg. A tavalyi államfő-választási kampányban minden párt hazudott, amennyiben elhallgatták a lakosság előtt, hogy az ország a szakadék felé rohan — mondta Radu Berceanu közlekedési és szállítási miniszter, akinek ezt a nyilatkozatát tegnap ismertette a Gândul napilap. A demokrata liberális tárcavezető szerinta választási kampányban egyik párt sem vállalta azt az „öngyilkos” lépést, hogy beismerje: az ország a tönk szélére sodródott. Berceanu azonban igyekezett hangsúlyozni: ez a fajta hazugság nem azonos azzal, amikor valótlanságot mond valaki, itt valóban csak arról volt szó, hogy bizonyos tényeket elhallgattak. Némileg hasonló szellemben nyilatkozott tegnap Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter is, aki kijelentette: nagyon könnyű lett volna a kormány számára „tovább hazudni”, még „vagy hat hónapig kölcsönből élni”, a Nemzetközi Valutaalappal újabb megállapodást „elintézni”, a kabinet mégis úgy döntött, elmondja az igazságot a lakosságnak. Bűnvádi panasz a tanügyminiszter ellen Bűnvádi feljelentést tesz Daniel Funeriu oktatási miniszter ellen a Szabad Tanügyi Szakszervezet — közölte tegnap Liviu Pop. A szakszervezet főtitkára azzal indokolta a döntést, hogy a tárcavezető kicserélte az érettségiztető bizottságok tagjait, pedig ezt csak az államtitkár tehette volna meg. Mint mondta, a törvény szerint a miniszter csak a módszertan változtatásával foglalkozhat, nem a megszervezéssel. A tárcavezető beleszólt az érettségi megszervezésébe, pedig ezzel az országos érettségiztető bizottságnak kellett volna foglalkoznia, amelynek elnöke Oana Badea államtitkár — nyilatkozta. Válaszként a szakszervezet bejelentésére Daniel Funeriu oktatási tárcavezető azt mondta: mindenki azt fellebbez meg, amit akar, de az Európai Unió tagállamaiban egyedülállónak számít, hogy egy minisztert azért pereljenek be, mert rendkívül nehéz körülmények között is kifogástalanul sikerült megszerveznie az érettségit. Folytatódik a roncsautóprogram A roncsautóprogramra szánt költségvetést ismét kiegészíthetik, körülbelül 30 000 újabb értékjegyet bocsátanak ki, miután e hét végéig az összes eddig kinyomtatott jegyet kiosztják a roncstelepeknek — közölte tegnap Borbély László környezetvédelmi miniszter. „A roncsautóprogram indítása óta eltelt három hónap alatt 110 000 autót vontunk ki forgalomból. Összehasonlítás céljából mondom, hogy ez a szám ugyanannyi, mint amennyit a roncsautóprogramban az eddig eltelt évek során kivontak forgalomból” — fejtette ki. A környezetvédelmi miniszter azt is elmondta: a roncsautóprogram keretében eddig 22 000 új autót vásároltak, ennek több mint fele hazai gyártmány. A program 2010-es kiadása február 18-án kezdődött, amikor 60 000 értékjegyet osztottak szét. Utóbb még kétszer, egyenként 50 000 értékjegyet bocsátottak ki. Borbély szerint a roncsautóprogram 2010- es kiadására az állam több mint 600 millió lejt költött. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Farcádi Botond Berceanu: mindenki hazudott Késleltetett megszorítások Csúszhat a nyugdíjak és bérek csökkentésének alkalmazása, mivel előreláthatólag csak jövő hétfőn vállalhat felelősséget a parlament előtt a kormány a vonatkozó törvényekért. Addig is a házbizottságok meghívták a kormányfőt, vegyen részt mai ülésükön. A miniszterelnöktől azt várják, magyarázza el, mitől megalapozott az alkotmány 53-as cikkelyére való hivatkozás — nemzetbiztonsági okokra hivatkozva csökkentenék a nyugdíjakat —, miért nem csatolták a Gazdasági és Szociális Tanács véleményezését. Mircea Geoană szenátusi elnök kikérné a Legfelsőbb Védelmi Tanács véleményét is. Elégedetlenségét fejezte ki a döntés kapcsán Roberta Anastase, a képviselőház demokrata liberális elnöke, azzal vádolva az ellenzéket, hogy késlelteti a felelősségvállalást. A felelősségvállalás időpontja azért fontos, mert ettől függ, mikor tudják alkalmazni a megszorításokat, így a bérek 25 százalékos és a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését. Ha a kormány jövő héten ismerteti a parlament előtt a jogszabályokat, az ellenzéknek három nap áll rendelkezésére, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be. Ezt újabb öt napon belül kell megvitatni és szavazni róla, sikertelen kormánybuktatás esetén az alkotmánybíróságon is megóvhatják a törvényeket Az államfő csak a taláros testület döntését követően hirdetheti ki a törvényeket, amelyek azt követően jelenhetnek meg a Hivatalos Közlönyben. Jogászok szerint valószínű, hogy csak a hónap második felében léphetnek érvénybe a jogszabályok, ez esetben a nyugdíjasok még teljes járandóságukat megkaphatják júniusban, a közalkalmazottak bére is kisebb arányban csökkenhet, mivel visszamenőleg nem alkalmazhatóak a jogszabályok. Folytatódtak a tiltakozások Országszerte folytatódott a közalkalmazottak tiltakozása: a tanügyiek és a közigazgatásban dolgozók munkabeszüntetése mellett több városban felvonulásokat szerveztek, Bukarestben a metrósok sztrájkoltak. Ugyanakkor több szakszervezet felfüggesztette a sztrájkot. Nyolcórás figyelmeztető sztrájk bénította meg tegnap a bukaresti metró közlekedését, így a délelőtti órákban legalább félmillió embernek saját autójával vagy a felszíni tömegközlekedési eszközökkel kellett munkába jutnia. A kétmillió lakosú városban a közlekedést elviselhetőbbé tette, hogy a felszíni tömegközlekedést működtető RATB vállalat dolgozói nem csatlakoztak a sztrájkhoz, így a buszok, a trolibuszok és a villamosok a normális menetrend szerint közlekedtek. Szintén enyhítette a sztrájk következményeit, hogy a metrósok lerövidítették az eredetileg tizenkét órásra tervezett munkabeszüntetést egy bukaresti humanitárius koncert szervezőinek kérésére. A metrósok kilátásba helyezték azonban, hogy két hét múlva meghatározatlan időre szóló általános sztrájkot robbantanak ki, ha az ő béreiket is 25 százalékkal csökkentik. Tegnap több nagyvárosban is tüntetések voltak, így Marosvásárhelyen például kétezer közalkalmazott és nyugdíjas vonult az utcára, akárcsak Craiovában, Iaşi-ban, Temesváron. Aradon egyik iskola tanárai spontán felvonulást kezdeményeztek, így akarva bizonyítani, hogy egységesen lépnek fel a tanügyi alkalmazottak. Tegnap azonban lankadt a sztrájkkedv: a rendőröket és vámosokat tömörítő Pro Lex szakszervezet például bejelentette: néhány napra felfüggesztik az általános sztrájkot, és akkor kezdik újra, amikor a parlamentben kezdődik a bércsökkentésről szóló törvény vitája. A szakszervezetek nyomásgyakorlásra panaszkodtak. Kolozs megyében két tanügyi szakszervezeti tömb függesztette fel a tiltakozást. Daniel Funeriu oktatási miniszter egyébként közölte: tegnap országos szinten a tanügyi alkalmazottak 18 százaléka sztrájkolt, arra számítanak, hogy a következő napokban öt százalék alá esik ez az arány. A tiltakozások terén élenjár Hargita megye: miután hétfőn a tanügyben dolgozók 70,16 százaléka sztrájkolt, tegnap is közel 65 százalékos volt ez az arány. HÍRSALÁTA PIMASZ IFJONC A KÉPERNYŐN. Cristian Boureanu, a demokraták egyik fenegyereke igen kiviselte magát Gabriela Firea Napirenden című vitaműsorában. A liberálisoktól évekkel ezelőtt elmenekült ifjonc erőszakos nagyszájúságával hívta fel magára a közvélemény figyelmét, modortalansága hírhedt, annak idején a Monica Iaccob-Ridzi ügyeit vizsgáló bizottságban is gátlástalan modorával tűnt ki. Említett műsorban is hangoskodott, erőszakosan próbálta pártja s a maga igazát képviselni. Azt állította, hogy soha nem botolt az állammal, holott a sajtó már korábban megszellőztette: Elena Udrea elhíresült falusi tornatermeibe ő szállította a hőszigetelő anyagot. S keresett is rajta 1,3 millió eurót. Amikor Gabriela Firea önmérsékletre intette, pimasz mosollyal bedobta, természetes, hogy a műsorvezető elfogult, hisz annak idején Tăriceanu szeretője volt. Pimaszságáért az Antena 3 bepereli. (Jurnalul naţional) PRIGOANĂ VÁLASZTOTT. Kilép a Demokrata Liberális Pártból Silviu Prigoană, Bukarest főszemetese, a párt egyik legellenszenvesebb politikusa. Az üzletet, nem a politikát választotta, amikor felmerült, hogy a demokrata-liberális elöljáróknak el kell dönteniük, az aktív politizálást vagy az üzletet választják. Prigoană beismerte, számára fontosabb jól tejelő vállalatainak megtartása, mint párttagsága. (Realitatea) EGYRE LEJEBB. Megdöbbentő közvélemény-kutatási adatokat hozott nyilvánosságra kedd este az Antena 3 hírtelevízió. A megkérdezettek 83 százaléka szerint rossz irányba haladnak a dolgok az országban, a kormány tekintélye tíz százalék körül mozog, a legnépszerűbb politikus Crin Antonescu 34 százalékkal, őt Victor Ponta követi 31, majd Traian Băsescu 30 százalékkal. A pártok közül a szociáldemokrata áll az élen 34 százalékkal, a liberálisok 27-et kapnának, ha most lennének a választások, a demokrata-liberálisok népszerűsége mélyponton, 26 százalékon áll. NINCS KEGYELEM! Sok dadogás után végül is azt nyilatkozta a kormánypárt, 25 százalékkal kisebb lesz azoknak a fizetése is, akik állami vállalatoknál dolgoznak, így a postásoknak, a vasutasoknak vagy a Tarom alkalmazottainak is csökkenni fog a fizetése. Az erről szóló törvénytervezetet hamarosan kidolgozza a pénzügyminisztérium és az igazságügyi tárca, legalábbis így tudja a munkaügyi miniszter, Mihai Şeitan. LEGYEN EGYENLŐSÉG. Arra készül a kormány, hogy kidolgoznak egy törvénytervezetet, miszerint a szerzői jogdíjak is számítsanak bele a nyugdíjalapba, az egészségbiztosítási alapba, a munkanélkülisegély-alapba, mint minden más fizetés. A munkaügyi miniszter szerint a törvénytervezet az adózók körét bővítené oly módon, hogy azok is fizessenek járulékot, akik jelenleg nem teszik. cu. ro • 2010. június 2., szerda i------------------------rr,------------------------------- JEGYZET T Tudathasadék Ahogy az várható is volt, az oktatást tette leginkább próbára az általános sztrájk első napja. A meglehetősen szélsőséges álláspontokat nyilván elsősorban az időzítés váltotta ki, hiszen a tanügyiek ügyével való, mégoly szolidáris azonosulást is kikezdi az a veszélyeztetettségi tudat, ami az érettségizőket és szüleiket hatalmába kerítette. A bizonytalanság — amelyre jócskán rátett felelőtlen, már-már provokatív nyilatkozatával néhány szakszervezeti vezér — ugyanis a legjobb szándékot is képes sötét árnyékba tolni. Márpedig bizonytalanság volt bőven még hétfő reggel is, bár a háromszéki érettségi központok nagyobb arányban álltak készenléti állapotban, mint ahogy az az elmúlt hét utolsó napjaiban körvonalazódott. Egy órával a soros érettségi vizsga kezdete előtt a Puskás Tivadar Szakközépiskola még a feketelistán volt, olyannyira, hogy a tanfelügyelőség illetékese is ódzkodott megnevezni az egyetlen ,, renitens” tanintézményt, nyilván abban a reményben, hogy az utolsó pillanatban ott is minden megoldódik, így is történt, ez azonban aligha módosítja az összképet. A sztrájkban való részvétel ugyanis egyre inkább presztízskérdéssé alakul, számháborúvá, amely egyik vagy másik erővonal dominanciáját hivatott alátámasztani. Vezérkari jelentésekre emlékeztetően érkeznek a hírek, amelyek szerint hol „mindössze" két és fél iskola lóg ki a fegyelmezett tornasorból, hol aggasztóan sok, azaz négy. Az esetenként egymásnak ellentmondó adatok persze elsősorban arra szolgálnak, hogy statisztikákat erősítsenek, de legfeljebb arra jók, hogy tanárt és szülőt egyaránt elbizonytalanítsanak egy önmagában indokolt tiltakozási kezdeményezésben való részvétel jogosságában. No meg arra, hogy rohamosan növekvő repedéseket okozzanak a szolidaritás és a szakmai lelkiismeret falán. Mert állítólag nem nagyon találkozni olyan elvetemült tanárral, akit hidegen hagyna az általa évekig pallérozott diák egyetemi bejutásának sorsa, s ha mindez még társadalmi rosszallással is társul, ember legyen a talpán, aki magabiztosan jár az elvszerűség és lelkiismeretesség közötti keskeny ösvényen. Csinta Samu