Háromszék, 2010. június (22. évfolyam, 5996-6020. szám)

2010-06-02 / 5996. szám

KÖZÉLET — BELFÖLD • Bércsökkentés a titkosszolgálatoknál is A Külügyi Hírszerző Szolgálat, a Román Hírszerző Szolgálat, az Őrző-Védő Szolgálat, a Speciális Távközlési Szolgálat, a rendőrség és a katonaság alkalmazottjainak bére is 25 százalékkal csökken — szögezte le tegnap Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta: nem lesznek kivételek, a bércsökkentés minden állami alkalmazot­tat érint. A nyugdíjcsökkentést sem ússzák meg az említett intézményekben tevékenykedők: a speciális járandóságok is csökkennek 15 százalékkal, akárcsak a többi nyugdíj. Elutasított indítvány Elutasította a képviselőház a Nemzeti Liberális Párt pénz­ügyminiszter elleni egyszerű indítványát. A dokumentumot 130-an támogatták, 143-an ellene szavaztak. A vita során a Szociáldemokrata Párt bejelentette: támogatja a liberálisok kezdeményezését. A liberálisok és a demokrata liberálisok egymást vádolták az ország jelenlegi gazdasági helyzete mi­att, az RMDSZ nem szólalt fel. Az indítvány kezdeményezői kérték a pénzügyminisztériumtól, hogy a megszorító intézke­déseket tartalmazó törvényekért való felelősségvállalás során mutasson be egy költségvetés-kiigazítási tervezetet, amely a „legáttekinthetőbben tükrözi az intézkedések életbeültetésé­nek módját és hatását a lakosságra”, és amelyet a parlament sürgősségi eljárásban vitat meg. A tavalyi államfő-választási kampányban minden párt ha­zudott, amennyiben elhallgatták a lakosság előtt, hogy az or­szág a szakadék felé rohan — mondta Radu Berceanu közle­kedési és szállítási miniszter, akinek ezt a nyilatkozatát tegnap ismertette a Gândul napilap. A demokrata liberális tárcaveze­tő szerint­­a választási kampányban egyik párt sem vállalta azt az „öngyilkos” lépést, hogy beismerje: az ország a tönk szélé­re sodródott. Berceanu azonban igyekezett hangsúlyozni: ez a fajta hazugság nem azonos azzal, amikor valótlanságot mond valaki, itt valóban csak arról volt szó, hogy bizonyos tényeket elhallgattak. Némileg hasonló szellemben nyilatkozott tegnap Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter is, aki kijelentette: na­gyon könnyű lett volna a kormány számára „tovább hazudni”, még „vagy hat hónapig kölcsönből élni”, a Nemzetközi Valutaalappal újabb megállapodást „elintézni”, a kabinet mégis úgy döntött, elmondja az igazságot a lakosságnak. Bűnvádi panasz a tanügyminiszter ellen Bűnvádi feljelentést tesz Daniel Funeriu oktatási minisz­ter ellen a Szabad Tanügyi Szakszervezet — közölte tegnap Liviu Pop. A szakszervezet főtitkára azzal indokolta a dön­tést, hogy a tárcavezető kicserélte az érettségiztető bizottsá­gok tagjait, pedig ezt csak az államtitkár tehette volna meg. Mint mondta, a törvény szerint a miniszter csak a módszer­tan változtatásával foglalkozhat, nem a megszervezéssel. A tárcavezető beleszólt az érettségi megszervezésébe, pedig ezzel az országos érettségiztető bizottságnak kellett volna foglalkoznia, amelynek elnöke Oana Badea államtitkár — nyilatkozta. Válaszként a szakszervezet bejelentésére Daniel Funeriu oktatási tárcavezető azt mondta: mindenki azt fel­lebbez meg, amit akar, de az Európai Unió tagállamaiban egyedülállónak számít, hogy egy minisztert azért pereljenek be, mert rendkívül nehéz körülmények között is kifogástala­nul sikerült megszerveznie az érettségit. Folytatódik a roncsautóprogram A roncsautóprogramra szánt költségvetést ismét kiegészíthe­tik, körülbelül 30 000 újabb értékjegyet bocsátanak ki, miután e hét végéig az összes eddig kinyomtatott jegyet kiosztják a roncs­­telepeknek — közölte tegnap Borbély László környezetvédelmi miniszter. „A roncsautóprogram indítása óta eltelt három hónap alatt 110 000 autót vontunk ki forgalomból. Összehasonlítás cél­jából mondom, hogy ez a szám ugyanannyi, mint amennyit a roncsautóprogramban az eddig eltelt évek során kivontak forga­lomból” — fejtette ki. A környezetvédelmi miniszter azt is el­mondta: a roncsautóprogram keretében eddig 22 000 új autót vásároltak, ennek több mint fele hazai gyártmány. A program 2010-es kiadása február 18-án kezdődött, amikor 60 000 értékje­gyet osztottak szét. Utóbb még kétszer, egyenként 50 000 érték­jegyet bocsátottak ki. Borbély szerint a roncsautóprogram 2010- es kiadására az állam több mint 600 millió lejt költött. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Farcádi Botond Berceanu: mindenki hazudott Késleltetett megszorítások Csúszhat a nyugdíjak és bérek csökkentésének alkalmazása, mivel előre­láthatólag csak jövő hétfőn vállalhat felelősséget a parlament előtt a kor­mány a vonatkozó törvényekért. Addig is a házbizottságok meghívták a kor­mányfőt, vegyen részt mai ülésükön. A miniszterelnöktől azt várják, magya­rázza el, mitől megalapozott az alkotmány 53-as cikkelyére való hivatkozás — nem­zetbiztonsági okokra hivatkozva csökken­tenék a nyugdíjakat —, miért nem csatol­ták a Gazdasági és Szociális Tanács véle­ményezését. Mircea Geoană szenátusi el­nök kikérné a Legfelsőbb Védelmi Tanács véleményét is. Elégedetlenségét fejezte ki a döntés kapcsán Roberta Anastase, a kép­viselőház demokrata liberális elnöke, az­zal vádolva az ellenzéket, hogy késlelteti a felelősségvállalást. A felelősségvállalás időpontja azért fontos, mert ettől függ, mikor tudják alkal­mazni a megszorításokat, így a bérek 25 százalékos és a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését. Ha a kormány jövő héten ismerteti a parlament előtt a jogszabályo­kat, az ellenzéknek három nap áll rendel­kezésére, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be. Ezt újabb öt napon belül kell megvitatni és szavazni róla, sikertelen kor­mánybuktatás esetén az alkotmánybírósá­gon is megóvhatják a törvényeket Az ál­lamfő csak a taláros testület döntését kö­vetően hirdetheti ki a törvényeket, amelyek azt követően jelenhetnek meg a Hivatalos Közlönyben. Jogászok szerint valószínű, hogy csak a hónap második felében lép­hetnek érvénybe a jogszabályok, ez eset­ben a nyugdíjasok még teljes járandóságu­kat megkaphatják júniusban, a közalkal­mazottak bére is kisebb arányban csök­kenhet, mivel visszamenőleg nem alkal­mazhatóak a jogszabályok. Folytatódtak a tiltakozások Országszerte folytatódott a közalkalmazottak tiltakozása: a tanügyiek és a közigazgatásban dolgozók munkabeszüntetése mellett több városban fel­vonulásokat szerveztek, Bukarestben a metrósok sztrájkoltak. Ugyanakkor több szakszervezet felfüggesztette a sztrájkot. Nyolcórás figyelmeztető sztrájk béní­totta meg tegnap a bukaresti metró közle­kedését, így a délelőtti órákban legalább félmillió embernek saját autójával vagy a felszíni tömegközlekedési eszközökkel kellett munkába jutnia. A kétmillió lakosú városban a közlekedést elviselhetőbbé tet­te, hogy a felszíni tömegközlekedést mű­ködtető RATB vállalat dolgozói nem csat­lakoztak a sztrájkhoz, így a buszok, a troli­buszok és a villamosok a normális menet­rend szerint közlekedtek. Szintén enyhítet­te a sztrájk következményeit, hogy a met­rósok lerövidítették az eredetileg tizenkét órásra tervezett munkabeszüntetést egy bukaresti humanitárius koncert szervezői­nek kérésére. A metrósok kilátásba helyez­ték azonban, hogy két hét múlva meghatá­rozatlan időre szóló általános sztrájkot robbantanak ki, ha az ő béreiket is 25 szá­zalékkal csökkentik. Tegnap több nagyvárosban is tünte­tések voltak, így Marosvásárhelyen például kétezer közalkalmazott és nyugdíjas vonult az utcára, akárcsak Craiovában, Iaşi-ban, Temesváron. Ara­don egyik iskola tanárai spontán felvo­nulást kezdeményeztek, így akarva bi­zonyítani, hogy egységesen lépnek fel a tanügyi alkalmazottak. Tegnap azonban lankadt a sztrájkkedv: a rendőröket és vámosokat tömörítő Pro Lex szakszervezet például bejelentette: néhány napra felfüggesztik az általános sztrájkot, és akkor kezdik újra, amikor a parlamentben kezdődik a bércsökkentés­ről szóló törvény vitája. A szakszerveze­tek nyomásgyakorlásra panaszkodtak. Kolozs megyében két tanügyi szakszer­vezeti tömb függesztette fel a tiltakozást. Daniel Funeriu oktatási miniszter egyébként közölte: tegnap országos szinten a tanügyi alkalmazottak 18 szá­zaléka sztrájkolt, arra számítanak, hogy a következő napokban öt százalék alá esik ez az arány. A tiltakozások terén élenjár Hargita megye: miután hétfőn a tanügyben dolgozók 70,16 százaléka sztrájkolt, tegnap is közel 65 százalé­kos volt ez az arány. HÍRSALÁTA PIMASZ IFJONC A KÉPERNYŐN. Cristian Boureanu, a demokraták egyik fenegyereke igen kiviselte magát Gabriela Firea Napirenden című vitaműsorában. A liberálisoktól évek­kel ezelőtt elmenekült ifjonc erőszakos nagyszájúságával hívta fel magára a közvélemény figyelmét, modortalansága hírhedt, annak idején a Monica Iaccob-Ridzi ügyeit vizsgáló bizottságban is gátlástalan modorával tűnt ki. Említett műsor­ban is hangoskodott, erőszakosan próbálta pártja s a maga igazát képviselni. Azt állította, hogy soha nem botolt az ál­lammal, holott a sajtó már korábban megszellőztette: Elena Udrea elhíresült falusi tornatermeibe ő szállította a hőszigete­lő anyagot. S keresett is rajta 1,3 millió eurót. Amikor Gabriela Firea önmérsékletre intette, pimasz mosollyal bedobta, ter­mészetes, hogy a műsorvezető elfogult, hisz annak idején Tăriceanu szeretője volt. Pimaszságáért az Antena 3 bepereli. (Jurnalul naţional) PRIGOANĂ VÁLASZTOTT. Kilép a Demokrata Liberális Pártból Silviu Prigoană, Bukarest főszemetese, a párt egyik legellenszenvesebb politikusa. Az üzletet, nem a politikát vá­lasztotta, amikor felmerült, hogy a demokrata-liberális elöljá­róknak el kell dönteniük, az aktív politizálást vagy az üzletet választják. Prigoană beismerte, számára fontosabb jól tejelő vállalatainak megtartása, mint párttagsága. (Realitatea) EGYRE LEJEBB. Megdöbbentő közvélemény-kutatási adatokat hozott nyilvánosságra kedd este az Antena 3 hírteleví­zió. A megkérdezettek 83 százaléka szerint rossz irányba halad­nak a dolgok az országban, a kormány tekintélye tíz százalék körül mozog, a legnépszerűbb politikus Crin Antonescu 34 szá­zalékkal, őt Victor Ponta követi 31, majd Traian Băsescu 30 szá­zalékkal. A pártok közül a szociáldemokrata áll az élen 34 száza­lékkal, a liberálisok 27-et kapnának, ha most lennének a válasz­tások, a demokrata-liberálisok népszerűsége mélyponton, 26 százalékon áll. NINCS KEGYELEM! Sok dadogás után végül is azt nyilat­kozta a kormánypárt, 25 százalékkal kisebb lesz azoknak a fize­tése is, akik állami vállalatoknál dolgoznak, így a postásoknak, a vasutasoknak vagy a Tarom alkalmazottainak is csökkenni fog a fizetése. Az erről szóló törvénytervezetet hamarosan ki­dolgozza a pénzügyminisztérium és az igazságügyi tárca, leg­alábbis így tudja a munkaügyi miniszter, Mihai Şeitan. LEGYEN EGYENLŐSÉG. Arra készül a kormány, hogy ki­dolgoznak egy törvénytervezetet, miszerint a szerzői jogdíjak is szá­mítsanak bele a nyugdíjalapba, az egészségbiztosítási alapba, a mun­­kanélkülisegély-alapba, mint minden más fizetés. A munkaügyi mi­niszter szerint a törvénytervezet az adózók körét bővítené oly mó­don, hogy azok is fizessenek járulékot, akik jelenleg nem teszik.­ ­ c­­­u. r­o • 2010. június 2., szerda i------------------------rr,-------------------------------­ JEGYZET T Tudathasadék Ahogy az várható is volt, az oktatást tet­te leginkább próbára az általános sztrájk első napja. A meglehetősen szélsőséges ál­láspontokat nyilván elsősorban az időzítés váltotta ki, hiszen a tanügyiek ügyével való, mégoly szolidáris azonosulást is kikezdi az a veszélyeztetettségi tudat, ami az érettségi­zőket és szüleiket hatalmába kerítette. A bizonytalanság — amelyre jócskán rá­tett felelőtlen, már-már provokatív nyilat­kozatával néhány szakszervezeti vezér — ugyanis a legjobb szándékot is képes sötét árnyékba tolni. Márpedig bizonytalanság volt bőven még hétfő reggel is, bár a háromszéki érett­ségi központok nagyobb arányban álltak készenléti állapotban, mint ahogy az az el­múlt hét utolsó napjaiban körvonalazódott. Egy órával a soros érettségi vizsga kezdete előtt a Puskás Tivadar Szakközépiskola még a feketelistán volt, olyannyira, hogy a tanfelügyelőség illetékese is ódzkodott megnevezni az egyetlen ,, renitens” tanin­tézményt, nyilván abban a reményben, hogy az utolsó pillanatban ott is minden megol­dódik, így is történt, ez azonban aligha mó­dosítja az összképet. A sztrájkban való részvétel ugyanis egy­re inkább presztízskérdéssé alakul, számhá­borúvá, amely egyik vagy másik erővonal dominanciáját hivatott alátámasztani. Ve­zérkari jelentésekre emlékeztetően érkeznek a hírek, amelyek szerint hol „mindössze" két és fél iskola lóg ki a fegyelmezett torna­sorból, hol aggasztóan sok, azaz négy. Az esetenként egymásnak ellentmondó adatok persze elsősorban arra szolgálnak, hogy statisztikákat erősítsenek, de legfeljebb ar­ra jók, hogy tanárt és szülőt egyaránt elbi­­zonytalanítsanak egy önmagában indokolt tiltakozási kezdeményezésben való részvé­tel jogosságában. No meg arra, hogy roha­mosan növekvő repedéseket okozzanak a szolidaritás és a szakmai lelkiismeret falán. Mert állítólag nem nagyon találkozni olyan elvetemült tanárral, akit hidegen hagyna az általa évekig pallérozott diák egyetemi be­jutásának sorsa, s ha mindez még társadal­mi rosszallással is társul, ember legyen a talpán, aki magabiztosan jár az elvszerű­ség és lelkiismeretesség közötti keskeny ösvényen. Csinta Samu

Next