Háromszék, 2010. július (22. évfolyam, 6021-6045. szám)

2010-07-15 / 6033. szám

független Ára: 1 lej Előfizetőknek: 77 bani Ha CSÜTÖRTÖK XXII. évfolyam 6033. szám romsze Akár mától is megkezdhetné a sepsiszentgyörgyi önkor­mányzat a volt 1918. December 1. út első szakaszán lakók sze­mélyazonossági igazolványá­nak cseréjét, kiállítva az új kár­tyákat a Petőfi Sándor, illetve a Mihai Eminescu utcára — vég­legesek ugyanis a városnak az Az új utcanévtáblák hama­rosan helyükre kerülnek, mint Antal Árpád András polgár­­mestertől megtudtuk, ezek el­készítése nem terheli a város költségvetését, mivel Sepsi­­szentgyörgy kimondottan az új utcanévtáblákra egy 15 000 eurós magánadományt kapott. Hivatalos a Petőfi Sándor utcanév IOVÁRY O. PÉTER Ezt a táblát még levetette a román prefektus utcanévadásokra, illetve -mó­dosításokra vonatkozó határo­zatai, s elsőként a Petőfi Sándor és a Mihai Eminescu utcanév meg is jelent az országos adatbá­zisban. Az önkormányzat azon­ban szervezetten, a lakóknak minél kevesebb idejét elrabolva szeretné lebonyolítani a sze­­mélyazonosságik cseréjét, az új okmány nem kerül pénzbe. Sepsiszentgyörgyön ez volt a harmadik Petőfi Sándor-ut­­canévadási kísérlet, az első kettő az akkori prefektusi gán­­csoskodások miatt elbukott, az idén májusban a városi képviselő-testület által elfoga­dott határozatot, bár sok rész­ről támadták, a jelenlegi kor­mánymegbízott nem találta törvényellenesnek. Egy nap az Incitato művésztábor alkotóival JOCHOM ISTVÁN Július 3-án kezdődött Bálványosfürdőn a tizennyolcadik Incitato nemzetközi alkotótábor. A két hét programjában az alkotói munka mellett három kirándulás is szerepelt, hogy a művészek élőben tanulmányozhassák a lovat. Július 12-én a Tóth család meghívására négy kézdivásárhelyi újságírónak — közöttük e sorok írójának — is alkalma adódott elkísérni a táborlakókat egy egész napos tanulmányútra. A hazai és határon túli mű­­vorgyár előtti parkolóba érke­­zészeket szállító járművet Rácz tett, ahol az újságírók és a T­óth Károly, Kézdivásárhely pál- család három tagja, néhai Tóth gármestere bocsátotta rendel­ Ferenc özvegye, Tóth Judit és kérésünkre. A Vár vendéglő- két lánya, Ildikó és Katalin is­ten elfogyasztott reggeli után­a csatlakozott a csapathoz, kisbusz a céhes városba, a csa­ (folytatása a 3. oldalon) MAGÁNOSÍTÁS HONI MÓDRA A Súgás Nagyáruház A sepsiszentgyörgyi Súgás Nagyáruház Háromszék első ilyen típusú létesítménye volt, a kommunizmus utolsó évtize­dének elején épült. Hogy megtalálja helyét a piacgazdaság­ban, kínálatának kellett gyökeresen megváltoznia, és persze a tulajdonviszonyoknak. Hogyan fonódott mindez össze az em­beri sorsokkal — erről számol be Demeter Klára, aki sok éven át és két ízben is igazgatója volt az intézménynek. B. Kovács András riportja az 5. oldalon Jecza Péter győzelmes hazatérése Tanuljuk meg Jecza Pétertől, hogy céltudatosaknak kell lennünk, nem kishitűeknek — mondta a tegnap esti szobor­­avatón Gazda József művészettörténész. Vargha Mihály képzőművész szerint szükséges, hogy lendületet kapjunk egy olyan köztéri alkotástól, amely a tiszta művészi szabadságot hirdeti. Noha Jecza Péter szobrászművész már az ez­redforduló után, halála előtt felajánlotta, ingyen ad egy reprezentatív köztéri szobrot Sepsiszentgyörgynek, az előző önkormányzati ciklusban nem sikerült hazahozni alkotását — közölte lapunkkal Gazda Zoltán önkormányzati képvi­selő, a szoborállítás „ötletgazdája”. (mól) Tegnap avatták Jecza Péter szobrász­­művész Niké II. szobrát Sepsiszent­györgyön az Erzsébet park dísztava mel­lett. Niké a görög mitológiában a győze­lem istennője, a rómaiaknál Victoria né­ven reinkarnálódott. A sepsiszentgyörgyi születésű, európai rangú művész szülővá­rosával, Háromszék egészével eszmélő korától kezdve, különösen az 1968-as megyésítés után bensőséges, művészi vo­natkozásban folyamatos alkotó kapcsola­tot ápolt. Szimbolikus alkotásának, a Niké II. szobrának sepsiszentgyörgyi fel­avatása ennek a kapcsolatnak az összeg- Sylvester Lajos írása a 6. oldalon zése. Jecza győzelemszobra nem egy hadi esemény megörökítése, hanem az emberi gondolat világába emelt absztrakció, az elvonatkoztatott Győzelem. Az alkotá­sokból sugárzó szuggesztív gondolatiság megragadásának képessége Jecza Péter szobrászművészetének fő jellemzője. IMÁRÓL HOLNAPRA . Rosszul áll a szénánk Napról napra szegényebbé válik az ország. Lakosságának több mint hetven százaléka, európai mércével mérve, a szegény­ségi küszöb határán vagy alatta él, s mifelénk még mindig csak megszorításokról, elbocsátásokról, a jövedelmek — beleértve a nyugdíjakat is — nagyobb arányú megadózásáról beszél a hata­lom. Változatos módszerekkel egyetlen célt hajszolnak: minél több pénzt megszerezni azoktól, akik még dolgoznak, mert üres az államkassza. Döbbenetes a nagyobbik kormánypárt Basescu emlőjén nevelkedett tagjainak marcona, mindenkit leszóló szö­vegelése. Miközben elevenek és holtak attól rettegnek, hogy munkahely és jövedelem nélkül maradnak, az öregek meg kis nyugdíjaikat féltik, s szinte könyörögnek a hatalmasságoknak, hogy ne nyirbálják meg szűkös életük egyetlen biztos forrását, a párt ifjú aktivistái arról szónokolnak, hogy lusta, dologkerülő a nép, ezért lengi be az országot az unióban párját ritkító szegény­ség. Az államfő és köre jó két éve azt a hitet akarja kelteni az emberekben, hogy tizenegymillió szociálisan támogatott ember él az országban, hogy a társadalmi segélyek formájában kiosz­tott pénz messze meghaladja az európai átlagot, tehát természe­tes, hogy az államkincstár képtelen fedezni a kiadásokat. Már maga a tizenegymilliós szám is óriási diverzió volt, mint kiderült, a Cotroceni-palota ilyen-olyan bizottságai gátlástalanul e kategóriába sorolták a nyugdíjasokat is, és erre az adatsorra alapozva határozta el Basescu s Emil Boc meg kormánya, hogy rendet teremtenek, bármi áron csökkentik a nyugdíjakat, s megvonják a szociális támoga­tások egy részét, ellenőrzik a betegnyugdíjasokat, a beteg­­szabadságon lévőket, csökkentik az anyák gyermeknevelés­re szánt juttatását. Mint az utóbbi napokban kiderült, Románia feleannyit költ szociális kiadásokra, mint a kö­­zép-kelet-európai országok. Tehát nem a kiadásokkal van baj, hanem a bevételekkel. Bocéknak sikerült padlóra küldeniük a gazdaságot, a fizetés­­csökkentésekkel és elbocsátásokkal a lehető legmélyebbre süllyesztették a fogyasztást, ez meg a termelés rovására megy, így hát nem csoda, hogy hónapról hónapra egyre rosszabb eredményekről kénytelenek beszámolni. Nemcsak az állami bevételek, a társadalmi biztosításba befolyó össze­gek csökkennek folyamatosan, hanem egyre magasabb az államháztartási hiány is. Most hirtelen a korábbi 30 száza­lékról 34-re nőtt, ráadásul 30—40 milliárd lejről 19 milli­­árdra esett vissza az állam havi bevétele is. És a gazdaság­élénkítő csomag egyre késik. Sima Erzsébet 2010. július 15..

Next