Háromszék, 2010. szeptember (22. évfolyam, 6074-6099. szám)

2010-09-01 / 6074. szám

KÖZELET BELFÖLD • Öt évvel vissza A közalkalmazottak béreit a 2005-ös szintre csökkentették, és a GDP ugyanakkora hányadát teszik ki, mint akkor — nyilatkoz­ta tegnap Tonny Lybek, a Nemzetközi Valutaalap romániai kép­viselője az Országos Szakszervezeti Tömb által készített, a mun­kaerőpiacról szóló jelentés bemutatóján. Lybek szerint Romá­niában jelentősen növekedett az állami alkalmazottak bére és az ágazatban dolgozók száma, ezért is kellett korrigálni e téren, hi­szen a bérezésre fordított kiadások aránya nagyobb volt, mint a bevételeké. A bevételek a hazai össztermék (GDP) körülbelül harminc százalékát teszik ki, míg más országokban ez az arány 48—50 százalék. Romániában azért érződtek annyira a válság hatásai, mert a deficit gyorsan növekedett, elérte a GDP 8,8 szá­zalékát, miközben Bulgária ugyanabban az időszakban költség­­vetési többletet regisztrált. Lybek úgy véli, nagyobb rugalmas­ságra van szükség, politikai akaratra és a szociális partnerek se­gítségére. A Valutaalap képviselője szerint Románia legnagyobb gondja pénzügyi-adópolitikai természetű, a hatóságok ezért is hoztak bizonyos védelmi intézkedéseket. Ha az államháztartási hiány kérdését nem sikerül megoldani, az igen súlyos gondokat okozhat — fejtette ki. Tüntetnek a minimálbérért Október 7-én, a tisztességes munka világnapján tüntetést szerveznek Bukarestben a szakszervezetek, mert elégedetlenek az új bérezési törvénytervezettel: az előírások szerint jövőtől az összes közalkalmazott kevesebbet kap majd. A szakszervezeti­sek arra kérik a kormányt, hogy 2011-re a 2009-es decemberi béreket vegyék számítási alapul, és ne a 25 százalékkal csök­kentett, 2010. júliusi, mert a júliusi bércsökkentések az alkot­mány és az alkotmánybíróság döntése szerint ideiglenes jelle­gűek, csak idénre érvényesek. A konföderáció legkevesebb 705 lejes minimálbért követel 2011-ben, és ezért elszántan, akár több napig tartó tiltakozásokkal is harcolni fog. A kormány hét­főn 650 lejes minimálbért javasolt, a szakszervezetek szerint azonban ez vicc, amely még az inflációt sem fedezi. Az egyszülős családokat sem kímélik Körülbelül 100 000 személy nem részesül többé a kiegészítő, illetve az egyedülálló szülőknek járó pótlékban, miután hatályba lép az új törvény. A jogszabály csökkenti az egy főre eső jövede­lem felső határát, amely alapján ezeket a támogatásokat odaítél­ték. A szociális, család- és munkaügyi minisztérium tervezete sze­rint azok a családok, amelyekben az egy főre eső jövedelem 371 és 470 lej közötti, nem részesülhetnek többé a kiegészítő vagy az egyedülálló szülőknek járó pótlékban. A fűtéspótlékot vagy gyer­meknevelési segélyt azonban továbbra is megkapják. A tárca kö­rülbelül 490 000 olyan családról tud, ahol az egy főre eső jövede­lem 370 lej alatti. Esetükben növelik a támogatást. Mihai Seitan munkaügyi miniszter szerint a törvénytervezetet október végéig el kellene fogadni, mivel része a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal kötött megállapodásoknak, és feltétele a következő hitelrészletek folyósításának. Az új szabályozás a kom­ány szerint azért is szükséges, hogy ne a munkakerülést ösztönözzék, a szoci­ális juttatások összértéke jelenleg ugyanis számos családban eléri a havi 3000—4000 lejt. Elakadt a romák hazazsuppolása Megakadályozta egy roma csoport hazazsuppolását Romániá­ba egy közigazgatási bíróság tegnap Franciaországban. A lille-i rendőrség a közrend veszélyeztetése miatt kérte három, a város közelében kiürített telepen élő roma hazatoloncolását. Pénteken négy másik romániai cigány ügyében döntött úgy a bíróság, hogy meg kell semmisíteni a kitoloncolást elrendelő végzést, mert egy tavalyi ítélet értelmében terület elfoglalása nem veszélyezteti a közrendet. Párizs az év kezdete óta közel nyolcezer romát küldött vissza Romániába és Bulgáriába. A hazatérő felnőttek egy része 300 eurós segélyt kapott a francia államtól. Teodor Baconschi román külügyminiszter szerint nem megoldás a romák hazatele­pítése. „Lakásokra van szükség, az oktatáshoz való hozzájutás javítására, egészségügyi rendszerre. Ez nem oldható meg két nap alatt. Ez több évszázados, nemzetek felett átívelő probléma” — hangoztatta Baconschi. Egy romániai cigány érdekvédelmi szö­vetség arra szólította fel az Európában élő romákat, hogy ne vásá­roljanak francia termékeket, és szeptember 6-án — amikor Párizsban néhány ország részvételével tanácskozást tartanak a migrációról — tüntetést is szerveznek Romániában. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter J. Ildikó Gazdaságélénkítést, kisebbségi törvényt akar az RMDSZ (folytatás az első oldalról) Markó Béla példaként az egészségügy decentralizáció­ját, a kórházak önkormányza­toknak történő átadását emlí­tette, majd hozzáfűzte: ugyan­ezt szeretnék megvalósítani a tanügyi rendszerben is, ezért prioritás az oktatási törvény, de a régióátszervezési jogsza­bály ügyében is szeretnének előre lépni. Több honatya arra hívta fel a figyelmet: folytatni kell az állami bürokrácia elle­ni küzdelmet, erre eszköz a de­centralizáció és az állami in­tézmények átszervezése. Borbély László környezet­védelmi miniszter, az RMDSZ kom­ányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnöke a gazdaságélénkítési programot részletezte. A koalíción belül az RMDSZ három javaslatát fogadták el. Október 1-jétől törlik a minimáladót, a kis- és közepes vállalkozások számá­ra kedvezményes, állami ga­­ranciájú hitelre jogosító kártyát adnak ki. Emellett az össze­gyűjtött pénztári számlák után visszatérített összegre vonat­kozó javaslat is bekerül a gaz­daságélénkítő csomagba. A szerzői jogdíjak új adózási rendszere kapcsán Borbély László leszögezte: az RMDSZ szorgalmazta, hogy a társada­lombiztosítási és egészségbiz­tosítási hozzájárulást a munka­adó fizesse ki, ne az alkalma­zottnak kelljen sorban állnia, a munkaügyi minisztérium pe­dig ilyen irányban módosítani fogja az erről szóló jogszabály alkalmazási normáit. Amúgy az RMDSZ elnöke elégedettnek mutatkozott a szövetség tárcavezetőinek te­vékenységével. Cseke Attila egészségügyi minisztert a de­centralizációért méltatta, de Borbély Lászlót és Kelemen Hunort is dicsérte. Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta: nem szeret ul­timátumokat adni koalíciós partnereinek. Az RMDSZ azért van kormányon, mert esélyt lát a reformok megvalósítására. Ha ez megvalósul, van értelme a kormányzásnak — szögezte le arra az újságírói kérdésre, mely azt firtatta, számolnak-e a kormányból való kilépés le­hetőségével, ha nem sikerül elfogadtatni az RMDSZ szá­mára fontos törvényeket. "ví MniMun­fi A Példátlan nyomás A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint a hazai po­litikai hatalom soha nem tapasztalt nyo­mást gyakorol a sajtóra, és felkéri az RMDSZ politikusait, hogy a kormány­ban és a parlamentben álljanak ki a sajtó védelmében — olvasható a szakmai szervezet nyílt levelében. A Markó Béla RMDSZ-elnöknek és miniszterelnök­helyettesnek, valamint Kelemen Hunor kulturális miniszternek címzett doku­­mentumban a M­ÚRE­lnöke, Karácsonyi a sajtón Zsigmond felidézi, hogy 2009-ben be­vezették az átalányadót, amit minden vállalkozásnak fizetnie kell, függetlenül attól, hogy nyereséges-e vagy sem. A levél emlékeztet arra is, hogy júliustól növelték a személyi jövedelmek adóter­heit, s ezzel létbizonytalanságba, ese­tenként a csőd szélére taszították a füg­getlen sajtót. Júliustól nem csak az ál­landó munkaviszonnyal rendelkezők­nek, hanem a különböző szerződésekkel foglalkoztatottaknak is társadalombiz­tosítási járulékot kell fizetniük jövedel­mük után. Ez az intézkedés a művészek és az egyetemi oktatók mellett az újság­írók jelentős hányadát is érinti. A szer­vezet szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a gazdasági válság hatására csök­kent a médiavállalkozások reklámbevé­tele. Hozzáteszik, hogy nemzetbizton­sági okokra vagy a közszereplők sze­mélyiségi jogaira hivatkozva korlátozó — esetenként megfélemlítő — paragra­fusokat készül elfogadni a törvényho­zás, miközben az Európai Unió és a nemzetközi joggyakorlat a sajtó védel­mét ezek fölé helyezi. T HÍRSALÁTA_________ ÍGY LÁTJÁK COTROCENI­BEN. Sebastian Lăzăroiu el­nöki tanácsadó állítja, hogy a rendelkezésére álló közvélemény­kutatások szerint Dan Diaconescu párja elérte a húsz százalékot. Más szociológusok teljesen más adatokat hoztak nyilvánosság­ra, például Vasile Dancu, az IRES vezetője augusztusi felmérés­re hivatkozva azt mondja, a szocdemek 36 százalékon, a liberá­lisok 26, a demokrata liberálisok 16, Diaconescu pártja 9 és a Nagyrománia Párt 7 százalékon áll. (Puterea) NE FIZESS! El kell törölni azt a rendeletet, amely az önál­ló munkavégzésből származó jövedelemre kötelezővé teszi a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és munkanélkülise­­gély-járulék fizetését — véli a Román Akadémiai Társaság, amely azt tanácsolja az érintetteknek, hogy ne tegyenek le semmilyen nyilatkozatot, ameddig nem javítják ki a törvényt. A Társaság szerint a rendelet káoszt teremtett mind az jövedel­met szerzők, mind az azt biztosító cégek között, a büntetés ir­reálisan magas, a félreérthető megfogalmazások pedig végelát­hatatlan munkafolyamatokat okoznak. „A rendelet tiszta pél­dája az aberráns törvényalkotásnak, amelyet lehetetlen alkal­mazni” — vélik a társaság képviselői. (Realitatea.net) BEDŐLHETNEK A KELET-EURÓPAI GAZDASÁGOK. Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem közgazdászprofesszora azt jósolja, hogy néhány kelet-európai ország két-három év alatt beleroppan a költségvetési megszorításokba. Rogoff Romániát is ezek közé sorolja. (Cotidianul) ÖT ÉVRE VISSZAMENŐLEG FIZET. Akik az elmúlt öt évben jövedelemre tettek szert, de nem fizettek egészségbiztosí­tást, visszamenőleg öt évre ki kell fizetniük azt. A törvény 2006 óta érvényben van, megtörténhet — ismerik el az egészségbizto­sító emberei —, hogy nem mindenki hallott róla. (Cotidianul) A FŐVÁROSBAN ADNAK TÖBB CSÚSZÓPÉNZT. A la­kosság 75 százaléka szerint nőtt a korrupció Romániában az utóbbi öt évben, csupán hat százaléka állítja ennek az ellenke­zőjét — derül ki a CSOP közvélemény-kutató intézet május 25. és június 5. közötti felméréséből, amelyet a Demokrácia Alkalmazásáért Egyesület felkérésére készített. A fiatalok, nyugdíjasok, felsőfokú végzettséggel rendelkezők, kisebbségiek és a bukarestiek kevésbé gondolják azt, hogy nőtt a korrupció. A lakosság továbbra is leginkább a hadseregben (51 százalék) bízik, de kiemelt bizalmat élveznek az oktatási intézmények (43), a polgármesteri hivatalok (39), az egészségügyi intézmé­nyek (31), a megyei tanácsok (26) és a prefektusi hivatalok (25) is. A megkérdezettek 13 százaléka válaszolta azt, hogy az utób­bi egy évben adott kenőpénzt, 80 százalékuk nyilatkozta, hogy nem. A bukaresti lakosok körében elterjedtebb a csúszópénz­adás, vidéken nem jellemző. (Realitatea) 2010. szeptember 1., szerda — I JEGYZETT Kórház és politika Kormányátalakításról regélnek a liberális pártban hetek óta. Csak ott, mert Markó Béla miniszterelnök-helyettes és szövetségi elnök kijelentette: a magyar miniszterek igen jól végezték munká­jukat, emiatt még csak nem is, gondolnak személycserére. Cseke Antillát külön pártfogása alá vette a miniszterelnök-helyettes. Úgy tetszik, minden dadogását, minden eddigi vitatható intézke­dését felülírja, hogy a kórházak zömét átvették a helyi tanácsok, s ha egyelőre még sokan nem tudják mit is kell ezekkel az egész­ségügyi egységekkel cselekedniük, bíznak a jövendőben, s abban az alapigazságban, hogy a helyi közösség tudni fogja, mit kezdjen velük. A hit lehet kissé illuzórikus, de néhány év alatt, pár balsiker után, ha valóban sikerül az adósságokat folyamatosan törleszte­ni, s ha megtalálják a megfelelő embereket az egységek vezetésé­re, a jelenleginél jobban alakulhatnak a dolgok. Ráadásul az egész decentralizációt nemcsak a vészes pénzhi­ány teszi kétségessé, hanem a fogyatkozó orvos- és asszisztenslét­szám is. Mert támadhatnak jó és modern elképzelések, de ha nincs orvos, asszisztens, aki azt megvalósítja, akkor az önkormányzat irányította, korszerűnek nevezett egészségügy is épp olyan fikció, mintha jól felszerelt, de szakember nélküli műtőtől várnák a bete­gek a csodát. És olyan szempontból is rossz pillanatban született a decentralizálás, hogy épp most nyesték meg az egészségügyben dolgozók fizetését huszonöt százalékkal, s emiatt nyomott a hangu­lat. Nem arról van szó, hogy a személyzet ne végezné el feladatát, csak épp különbség van a jó kedvvel, elégedetten végzett munka között, s aközött, mikor gépiesen teszem a dolgom. Ennek ellenére jó lenne tudni, hogy a megyei és városi taná­csoknak valóban van elképzelésük, tervük, programjuk a gond­jaikra bízott kórházakkal, tudják, hova akarnak eljutni, miként, kikkel, mennyi anyagi ráfordítással. Ami a sepsiszentgyörgyi megyei kórházat illeti, a kérdőjelek még erősebbek. Öt éve már, hogy építőtelep, csoda, hogy na­gyobb baj nem történt az átépítési munkálatok alatt, s az lesz az igazi diadalünnep, ha mondjuk, úgy öt esztendő múlva jelenthe­tik a megye lakosságának, hogy végre elkészült kórháza. Simó Erzsébet

Next