Háromszék, 2010. szeptember (22. évfolyam, 6074-6099. szám)
2010-09-01 / 6074. szám
KÖZELET BELFÖLD • Öt évvel vissza A közalkalmazottak béreit a 2005-ös szintre csökkentették, és a GDP ugyanakkora hányadát teszik ki, mint akkor — nyilatkozta tegnap Tonny Lybek, a Nemzetközi Valutaalap romániai képviselője az Országos Szakszervezeti Tömb által készített, a munkaerőpiacról szóló jelentés bemutatóján. Lybek szerint Romániában jelentősen növekedett az állami alkalmazottak bére és az ágazatban dolgozók száma, ezért is kellett korrigálni e téren, hiszen a bérezésre fordított kiadások aránya nagyobb volt, mint a bevételeké. A bevételek a hazai össztermék (GDP) körülbelül harminc százalékát teszik ki, míg más országokban ez az arány 48—50 százalék. Romániában azért érződtek annyira a válság hatásai, mert a deficit gyorsan növekedett, elérte a GDP 8,8 százalékát, miközben Bulgária ugyanabban az időszakban költségvetési többletet regisztrált. Lybek úgy véli, nagyobb rugalmasságra van szükség, politikai akaratra és a szociális partnerek segítségére. A Valutaalap képviselője szerint Románia legnagyobb gondja pénzügyi-adópolitikai természetű, a hatóságok ezért is hoztak bizonyos védelmi intézkedéseket. Ha az államháztartási hiány kérdését nem sikerül megoldani, az igen súlyos gondokat okozhat — fejtette ki. Tüntetnek a minimálbérért Október 7-én, a tisztességes munka világnapján tüntetést szerveznek Bukarestben a szakszervezetek, mert elégedetlenek az új bérezési törvénytervezettel: az előírások szerint jövőtől az összes közalkalmazott kevesebbet kap majd. A szakszervezetisek arra kérik a kormányt, hogy 2011-re a 2009-es decemberi béreket vegyék számítási alapul, és ne a 25 százalékkal csökkentett, 2010. júliusi, mert a júliusi bércsökkentések az alkotmány és az alkotmánybíróság döntése szerint ideiglenes jellegűek, csak idénre érvényesek. A konföderáció legkevesebb 705 lejes minimálbért követel 2011-ben, és ezért elszántan, akár több napig tartó tiltakozásokkal is harcolni fog. A kormány hétfőn 650 lejes minimálbért javasolt, a szakszervezetek szerint azonban ez vicc, amely még az inflációt sem fedezi. Az egyszülős családokat sem kímélik Körülbelül 100 000 személy nem részesül többé a kiegészítő, illetve az egyedülálló szülőknek járó pótlékban, miután hatályba lép az új törvény. A jogszabály csökkenti az egy főre eső jövedelem felső határát, amely alapján ezeket a támogatásokat odaítélték. A szociális, család- és munkaügyi minisztérium tervezete szerint azok a családok, amelyekben az egy főre eső jövedelem 371 és 470 lej közötti, nem részesülhetnek többé a kiegészítő vagy az egyedülálló szülőknek járó pótlékban. A fűtéspótlékot vagy gyermeknevelési segélyt azonban továbbra is megkapják. A tárca körülbelül 490 000 olyan családról tud, ahol az egy főre eső jövedelem 370 lej alatti. Esetükben növelik a támogatást. Mihai Seitan munkaügyi miniszter szerint a törvénytervezetet október végéig el kellene fogadni, mivel része a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal kötött megállapodásoknak, és feltétele a következő hitelrészletek folyósításának. Az új szabályozás a komány szerint azért is szükséges, hogy ne a munkakerülést ösztönözzék, a szociális juttatások összértéke jelenleg ugyanis számos családban eléri a havi 3000—4000 lejt. Elakadt a romák hazazsuppolása Megakadályozta egy roma csoport hazazsuppolását Romániába egy közigazgatási bíróság tegnap Franciaországban. A lille-i rendőrség a közrend veszélyeztetése miatt kérte három, a város közelében kiürített telepen élő roma hazatoloncolását. Pénteken négy másik romániai cigány ügyében döntött úgy a bíróság, hogy meg kell semmisíteni a kitoloncolást elrendelő végzést, mert egy tavalyi ítélet értelmében terület elfoglalása nem veszélyezteti a közrendet. Párizs az év kezdete óta közel nyolcezer romát küldött vissza Romániába és Bulgáriába. A hazatérő felnőttek egy része 300 eurós segélyt kapott a francia államtól. Teodor Baconschi román külügyminiszter szerint nem megoldás a romák hazatelepítése. „Lakásokra van szükség, az oktatáshoz való hozzájutás javítására, egészségügyi rendszerre. Ez nem oldható meg két nap alatt. Ez több évszázados, nemzetek felett átívelő probléma” — hangoztatta Baconschi. Egy romániai cigány érdekvédelmi szövetség arra szólította fel az Európában élő romákat, hogy ne vásároljanak francia termékeket, és szeptember 6-án — amikor Párizsban néhány ország részvételével tanácskozást tartanak a migrációról — tüntetést is szerveznek Romániában. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter J. Ildikó Gazdaságélénkítést, kisebbségi törvényt akar az RMDSZ (folytatás az első oldalról) Markó Béla példaként az egészségügy decentralizációját, a kórházak önkormányzatoknak történő átadását említette, majd hozzáfűzte: ugyanezt szeretnék megvalósítani a tanügyi rendszerben is, ezért prioritás az oktatási törvény, de a régióátszervezési jogszabály ügyében is szeretnének előre lépni. Több honatya arra hívta fel a figyelmet: folytatni kell az állami bürokrácia elleni küzdelmet, erre eszköz a decentralizáció és az állami intézmények átszervezése. Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ kományzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnöke a gazdaságélénkítési programot részletezte. A koalíción belül az RMDSZ három javaslatát fogadták el. Október 1-jétől törlik a minimáladót, a kis- és közepes vállalkozások számára kedvezményes, állami garanciájú hitelre jogosító kártyát adnak ki. Emellett az összegyűjtött pénztári számlák után visszatérített összegre vonatkozó javaslat is bekerül a gazdaságélénkítő csomagba. A szerzői jogdíjak új adózási rendszere kapcsán Borbély László leszögezte: az RMDSZ szorgalmazta, hogy a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási hozzájárulást a munkaadó fizesse ki, ne az alkalmazottnak kelljen sorban állnia, a munkaügyi minisztérium pedig ilyen irányban módosítani fogja az erről szóló jogszabály alkalmazási normáit. Amúgy az RMDSZ elnöke elégedettnek mutatkozott a szövetség tárcavezetőinek tevékenységével. Cseke Attila egészségügyi minisztert a decentralizációért méltatta, de Borbély Lászlót és Kelemen Hunort is dicsérte. Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta: nem szeret ultimátumokat adni koalíciós partnereinek. Az RMDSZ azért van kormányon, mert esélyt lát a reformok megvalósítására. Ha ez megvalósul, van értelme a kormányzásnak — szögezte le arra az újságírói kérdésre, mely azt firtatta, számolnak-e a kormányból való kilépés lehetőségével, ha nem sikerül elfogadtatni az RMDSZ számára fontos törvényeket. "ví MniMunfi A Példátlan nyomás A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint a hazai politikai hatalom soha nem tapasztalt nyomást gyakorol a sajtóra, és felkéri az RMDSZ politikusait, hogy a kormányban és a parlamentben álljanak ki a sajtó védelmében — olvasható a szakmai szervezet nyílt levelében. A Markó Béla RMDSZ-elnöknek és miniszterelnökhelyettesnek, valamint Kelemen Hunor kulturális miniszternek címzett dokumentumban a MÚRElnöke, Karácsonyi a sajtón Zsigmond felidézi, hogy 2009-ben bevezették az átalányadót, amit minden vállalkozásnak fizetnie kell, függetlenül attól, hogy nyereséges-e vagy sem. A levél emlékeztet arra is, hogy júliustól növelték a személyi jövedelmek adóterheit, s ezzel létbizonytalanságba, esetenként a csőd szélére taszították a független sajtót. Júliustól nem csak az állandó munkaviszonnyal rendelkezőknek, hanem a különböző szerződésekkel foglalkoztatottaknak is társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük jövedelmük után. Ez az intézkedés a művészek és az egyetemi oktatók mellett az újságírók jelentős hányadát is érinti. A szervezet szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a gazdasági válság hatására csökkent a médiavállalkozások reklámbevétele. Hozzáteszik, hogy nemzetbiztonsági okokra vagy a közszereplők személyiségi jogaira hivatkozva korlátozó — esetenként megfélemlítő — paragrafusokat készül elfogadni a törvényhozás, miközben az Európai Unió és a nemzetközi joggyakorlat a sajtó védelmét ezek fölé helyezi. T HÍRSALÁTA_________ ÍGY LÁTJÁK COTROCENIBEN. Sebastian Lăzăroiu elnöki tanácsadó állítja, hogy a rendelkezésére álló közvéleménykutatások szerint Dan Diaconescu párja elérte a húsz százalékot. Más szociológusok teljesen más adatokat hoztak nyilvánosságra, például Vasile Dancu, az IRES vezetője augusztusi felmérésre hivatkozva azt mondja, a szocdemek 36 százalékon, a liberálisok 26, a demokrata liberálisok 16, Diaconescu pártja 9 és a Nagyrománia Párt 7 százalékon áll. (Puterea) NE FIZESS! El kell törölni azt a rendeletet, amely az önálló munkavégzésből származó jövedelemre kötelezővé teszi a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és munkanélkülisegély-járulék fizetését — véli a Román Akadémiai Társaság, amely azt tanácsolja az érintetteknek, hogy ne tegyenek le semmilyen nyilatkozatot, ameddig nem javítják ki a törvényt. A Társaság szerint a rendelet káoszt teremtett mind az jövedelmet szerzők, mind az azt biztosító cégek között, a büntetés irreálisan magas, a félreérthető megfogalmazások pedig végeláthatatlan munkafolyamatokat okoznak. „A rendelet tiszta példája az aberráns törvényalkotásnak, amelyet lehetetlen alkalmazni” — vélik a társaság képviselői. (Realitatea.net) BEDŐLHETNEK A KELET-EURÓPAI GAZDASÁGOK. Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem közgazdászprofesszora azt jósolja, hogy néhány kelet-európai ország két-három év alatt beleroppan a költségvetési megszorításokba. Rogoff Romániát is ezek közé sorolja. (Cotidianul) ÖT ÉVRE VISSZAMENŐLEG FIZET. Akik az elmúlt öt évben jövedelemre tettek szert, de nem fizettek egészségbiztosítást, visszamenőleg öt évre ki kell fizetniük azt. A törvény 2006 óta érvényben van, megtörténhet — ismerik el az egészségbiztosító emberei —, hogy nem mindenki hallott róla. (Cotidianul) A FŐVÁROSBAN ADNAK TÖBB CSÚSZÓPÉNZT. A lakosság 75 százaléka szerint nőtt a korrupció Romániában az utóbbi öt évben, csupán hat százaléka állítja ennek az ellenkezőjét — derül ki a CSOP közvélemény-kutató intézet május 25. és június 5. közötti felméréséből, amelyet a Demokrácia Alkalmazásáért Egyesület felkérésére készített. A fiatalok, nyugdíjasok, felsőfokú végzettséggel rendelkezők, kisebbségiek és a bukarestiek kevésbé gondolják azt, hogy nőtt a korrupció. A lakosság továbbra is leginkább a hadseregben (51 százalék) bízik, de kiemelt bizalmat élveznek az oktatási intézmények (43), a polgármesteri hivatalok (39), az egészségügyi intézmények (31), a megyei tanácsok (26) és a prefektusi hivatalok (25) is. A megkérdezettek 13 százaléka válaszolta azt, hogy az utóbbi egy évben adott kenőpénzt, 80 százalékuk nyilatkozta, hogy nem. A bukaresti lakosok körében elterjedtebb a csúszópénzadás, vidéken nem jellemző. (Realitatea) 2010. szeptember 1., szerda — I JEGYZETT Kórház és politika Kormányátalakításról regélnek a liberális pártban hetek óta. Csak ott, mert Markó Béla miniszterelnök-helyettes és szövetségi elnök kijelentette: a magyar miniszterek igen jól végezték munkájukat, emiatt még csak nem is, gondolnak személycserére. Cseke Antillát külön pártfogása alá vette a miniszterelnök-helyettes. Úgy tetszik, minden dadogását, minden eddigi vitatható intézkedését felülírja, hogy a kórházak zömét átvették a helyi tanácsok, s ha egyelőre még sokan nem tudják mit is kell ezekkel az egészségügyi egységekkel cselekedniük, bíznak a jövendőben, s abban az alapigazságban, hogy a helyi közösség tudni fogja, mit kezdjen velük. A hit lehet kissé illuzórikus, de néhány év alatt, pár balsiker után, ha valóban sikerül az adósságokat folyamatosan törleszteni, s ha megtalálják a megfelelő embereket az egységek vezetésére, a jelenleginél jobban alakulhatnak a dolgok. Ráadásul az egész decentralizációt nemcsak a vészes pénzhiány teszi kétségessé, hanem a fogyatkozó orvos- és asszisztenslétszám is. Mert támadhatnak jó és modern elképzelések, de ha nincs orvos, asszisztens, aki azt megvalósítja, akkor az önkormányzat irányította, korszerűnek nevezett egészségügy is épp olyan fikció, mintha jól felszerelt, de szakember nélküli műtőtől várnák a betegek a csodát. És olyan szempontból is rossz pillanatban született a decentralizálás, hogy épp most nyesték meg az egészségügyben dolgozók fizetését huszonöt százalékkal, s emiatt nyomott a hangulat. Nem arról van szó, hogy a személyzet ne végezné el feladatát, csak épp különbség van a jó kedvvel, elégedetten végzett munka között, s aközött, mikor gépiesen teszem a dolgom. Ennek ellenére jó lenne tudni, hogy a megyei és városi tanácsoknak valóban van elképzelésük, tervük, programjuk a gondjaikra bízott kórházakkal, tudják, hova akarnak eljutni, miként, kikkel, mennyi anyagi ráfordítással. Ami a sepsiszentgyörgyi megyei kórházat illeti, a kérdőjelek még erősebbek. Öt éve már, hogy építőtelep, csoda, hogy nagyobb baj nem történt az átépítési munkálatok alatt, s az lesz az igazi diadalünnep, ha mondjuk, úgy öt esztendő múlva jelenthetik a megye lakosságának, hogy végre elkészült kórháza. Simó Erzsébet