Háromszék, 2010. szeptember (22. évfolyam, 6074-6099. szám)

2010-09-16 / 6087. szám

KÖZELET BELFÖLD • Széthúznak a szakszervezetek Nem jutottak közös nevezőre az országos szakszervezeti tö­mörülések, ezért mindegyik saját menetrendje szerint tiltakozik a kormány megszorító intézkedései ellen. Az Alfa Kartell hét­főn országszerte megmozdulásokat rendez, szeptember 22. és 27. között pedig a bukaresti Victoria téren demonstrálnak. Szep­tember 22-én az egészségügyi, 23-án az oktatási, 24-én a gaz­dasági, rendőrségi és büntetés-végrehajtási ágazat, 27-én pedig a közigazgatási és vegyipari szakszervezetek tüntetnek majd. A Frăţia szakszervezeti szövetség és a BNS visszalépett a közös fellépéstől, és az általános sztrájkot is lefújták. A tiltakozók ké­rik az elbocsátások leállítását, konkrét beruházási programok kidolgozását, ellenzik a nyugdíjkorhatár emelését, a nyugdíjak átszámítását, ragaszkodnak az ágazati és országos kollektív munkaszerződésekhez, az alkalmazottak szociális védelméhez a kényszerszabadságok idején is, a meghatározatlan időre szóló egyéni munkaszerződéshez. Legalább 750 lejes szavatolt mini­málbért követelnek, a bérrács megtartását, a munkafelügyeleti törvény módosítását, és a megszorítások eltörlését is kérik. A nyugdíjtörvényt vitatják Hosszasan vitázott tegnap a nyugdíjtörvényről a képviselő­ház, a munkálatok késő este még tartottak. A nap folyamán Emil Boc kormányfő is megjelent, kiállt a tervezet mellett. Az ellenzéki pártok már a szakbizottságokban átvitték, hogy a nyugdíjpont értéke az országos bruttó átlagbér 45 százaléka legyen, ezt tegnap a plénum is megszavazta, és azt is, hogy a katonai nyugdíjakat többé ne külön eljárás szerint számolják ki, hanem a rendes polgári rendszerbe tagolják be. A tartalé­kosok havi segélye is megszűnik. Recesszió, munkanélküliség, infláció Ismét recesszióba süllyedhet az idei utolsó három hónap­ban a román gazdaság, miután mérsékelten erősödött a máso­dik negyedévben a parlament által júliusban elfogadott drasz­tikus költségvetési kiadáscsökkentések — bércsökkentés, áfaemelés — hatására. A munkanélküliség is növekedni fog — augusztusban ugyan 7,4 százalékon stagnált, de főként az építőipari és a mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatá­sa miatt. Ám így is 0,8 százalékkal több, mint tavaly augusz­tusban, és újabb tömeges elbocsátások várhatóak, az év vé­géig csak az állam 70 000 alkalmazottjától válik meg. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az EU-tagállamok között itt a legmagasabb az infláció: augusztusban 7,6 százalékot mértek Romániában, míg Görögországban csak 5,6-ot, Magyaror­szágon 3,6 százalékot, és az uniós átlag két százalék. Az eu­­rózónában csökkent az infláció, a júliusi 1,7 százalékról au­gusztusban 1,6 százalékra. Osztályozzák a kórházakat Az ellátás minősége alapján osztályozzák október végétől a hazai kórházakat, az erről szóló törvénytervezetet már közvitára bocsátották. Az egészségügyi minisztérium közleménye szerint az új minősítés bevezetése azért szükséges, hogy átláthatóbbá váljék a betegellátás rendszere, így a biztosítottak könnyebben tájékozódhatnak majd arról, hol milyen szintű és jellegű kezelést vehetnek igénybe. Jelenleg ugyanis többféle rendszerbe lehet be­sorolni az egészségügyi egységeket, a hatáskörök sokszor nem világosak, gyakoriak az átfedések. A tervezet értelmében a kór­házakat öt csoportba sorolják, mégpedig a szakellátás szintjének megfelelően. A besorolási szempontok között szerepel a kórház struktúrája, a biztosított ellátás jellege, a szakszemélyzet képzett­sége, az ellátás folytonossága, valamint az orvostechnikai feltéte­lek. Legmagasabb szintű besorolást az a kórház kaphat, amely legkevesebb 500 ággyal rendelkezik, technikai felszereltsége pe­dig kifogástalan, korszerű. Az ilyen intézmény biztosítani tudja a legszélesebb körű orvosi ellátást, és lehetőséget teremt a tudomá­nyos-oktatási tevékenység számára valamely akkreditált felsőfo­kú egészségügyi oktatási intézménnyel kötött szerződés alapján. Ezek a kórházak legalább 1 500 000—3 500 000 lakos ellátására alkalmasak. Magas szintű minősítést az a 400—1200 ágyas kór­ház kaphat, amelyben szintén folyik tudományos-oktatási tevé­kenység, és a vonzáskörzetében élő 350 000-1 500 000 fős la­kosság ellátására alkalmas. Közepes besorolás jár azoknak az intézményeknek, amelyekben 300—1000 ágy van, és amelyek legalább 200 000 ember ellátását biztosítják. Alapszintű minő­sítést kapnak a 100—400 ágyas kórházak. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter J. Ildikó Magyarországiak képviselnek A jövőben az Európa Tanács (ET) magyaror­szági tagjai képviselik a Székely Nemzeti Tanácsot Strasbourgban — közölte Braun Márton (Fidesz), az ET­ parlamenti közgyűlése magyar küldöttségé­nek vezetője a felek tegnapi budapesti találkozója után. Braun szerint ez volt az SZNT kérése, és en­nek jó szívvel eleget kívánnak tenni. Az Európa Tanácsnak az emberi jogokért küzdő legfőbb eu­rópai szervezetként foglalkoznia kell a kisebbségi jogokkal és azok védelmével — mutatott rá. Hozzátette: az eddigi lelki kapcsolat az anyaorszá­gi és a határon túli magyarok között közjogivá válik a jövőben a kettős állampolgárság könnyített megadásával. Kiemelte még: kedvező, hogy a ro­mán kormányt alkotó pártok ugyanabba a politi­kai családba tartoznak, mint a magyar kormány­pártok. Ez egy közös gondolkodást és egy olyan közös értékrendszert feltételez, ami bizakodásra ad okot — mondta. Izsák Balázs SZNT-elnök úgy fogalmazott: a tanács a keddi és szerdai tárgyalá­sokkal részévé vált a nemzeti együttműködés rendszerének. Székelyföld területi autonómiáját azon elvek és értékek alapján szeretnék megte­remteni, amelyek az Európa Tanács működését jellemzik. A tanács által elfogadott határozatok és ajánlások kedvezőek és kedveznek a székelyföldi autonómiai törekvésnek. „A mi célunk, érdekünk az, hogy ezek az értékek, elvek maradéktalanul érvényesüljenek Székelyföldön” — mondta. A teljes és tényleges egyenlőséget a székelység a sa­ját szülőföldjén akkor és úgy tudja megélni, ha saját törvényhozó és végrehajtó intézményei van­nak, úgy ahogy az Európai Unió nem egy auto­nóm régiójában — fejtette ki. Izsák bízik abban, hogy a magyar delegáció ebben partnerük lesz, és hogy a romániai többség ebben nem a konfrontá­ció, hanem az együttműködés útját látja majd. Több kell egészségügyre FARKAS RÉKA Jó az egészségügyi decentralizá­ció elve, a kivitelezésbe azonban több hiba is csúszott, s ezért az ered­mény sem lett megfelelő — véli Nagy András, az MPP háromszéki ügyve­zető elnöke, a megyei Gyógyszerész­kamara vezetője. Kifogásolja, hogy a kórházak átadásával párhuzamosan nem decentralizálták a pénzügyi for­rásokat, és hogy továbbra is közpon­tilag döntenek a személyzetről. A he­lyi vezetők, a gondok legfőbb isme­rői, nem határozhatják meg, hány és milyen szakorvosra, ápolószemély­zetre van szükség. Nagy András üdvözli az RMDSZ kezdeményezését, mely értelmében alárendelnék az egészségügyi minisz­tériumnak az Országos Egészségügyi Biztosítópénztárat. Véleménye szerint így felszámolható lesz a jelenlegi „kétfejű sárkány”, hisz nem volt jó, hogy a minisztérium döntött az orszá­gos egészségügyi politikáról, a bizto­sító pedig független intézményként meghatározhatta, mit mennyivel fi­nanszíroz. Az MPP háromszéki ügy­vezetője azonban arra inti a tárcaveze­­tőt: szervezetten, komolyan átgondol­va, szakemberek véleményére támasz­kodva hajtsa végre elképzelését. Nagy András arra is felhívta a fi­gyelmet, hiába minden reformelkép­zelés, ha jövőben is kevés pénz jut az egészségügyre. Románia európai vi­szonylatban is utolsó helyen áll az egy főre jutó egészségügyi finanszí­rozás tekintetében, ebben az eszten­dőben a GDP 2,6 százalékát kapta meg az ágazat, pedig legalább 4, a zavartalan működéshez pedig 4,5 százalékra volna szükség. Véleménye szerint, ha az RMDSZ-nek nem sike­rül elérnie a kellő arányt a költség­­vetési viták során, elegendő ok lenne, hogy kilépjen a kormányból. Túl keveset kap Cseke Attila egészségügyi miniszter felrótta a pénzügyminisztériumnak, hogy a (tegnapi kormányülésen elfogadott) kétévi (2011—20013-ra érvé­nyes) költségvetési és adóstratégia túl kevés pénzt ír elő az egészségügynek. A pénzügyminisztérium javaslata szerint ugyanis mind az egészségügyi szaktárca, mind pedig az országos egészségbiztosítási pénztár a jelenleginél kevesebb pénzt kap a következő években a költségvetésből. Cseke elmond­ta, hogy az egészségügyi rendszer jelenleg is alulfinanszírozott, és nem bír el további megvonásokat, a kórházak felhalmozott adósságait pedig szintén az állami költségvetésből kell törleszteni. A vita nyomán az egészségbizto­sítási alapnak több pénzt szavaztak meg, és a tárca is többet kap orvosi be­rendezések és felszerelések vásárlására. E módosításokkal az egészségügy költségvetése a következő években nem csökken a 2010-es szint alá. Nem javult a nemzetiségi arány (folytatás az első oldalról) Az RMDSZ kormányra kerülését követő megyei egyezke­dést igen gyorsan, már januárban tető alá hozták, és Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök rendkívül sikeresnek nevezte az elért eredményt, bejelentése szerint a megvitatott intézmé­nyek kétharmadát „sikerült megszereznie” az RMDSZ-nek. Utóbb azonban kiderült, a kását nem eszik éppen ennyire for­rón, alkotmányellenesnek nyilvánították a vezetőcseréket sza­bályozó kormányrendeletet, és elkezdődött a hercehurca. Időközben néhányan, a liberális kormány által kinevezett, a DLP—SZDP-kabinet által menesztett vezetők közül bíróságon támadták meg leváltásukat, és pert nyertek. Így kerül vissza magyar vezető a munkaügy élére vagy a pénzügyi igazgatóság­ra, s valamilyen úton-módon sikerült egy-két új embert kine­veztetni néhány vezetői posztra, például az Egészségügyi Biztosítópénztár élére. Ez tehát a pillanatnyi helyzet, korántsem nevezhető siker­­történetnek, és távol áll az RMDSZ sokat hangoztatott célkitű­zésétől: a nemzetiségi arányoknak megfelelő arányt elérni a megyei hivatalok vezetésében. KI ÉS MIKOR HOZZA HAZA NYIRŐ JÓZSEF HAMVAIT? Politikai versennyé változott Nyirő József hamva­inak Madridból Udvarhelyre vagy Kolozsvárra való hazahoza­tala, ahogy azt az író végrendeletében kérte. Bunta Levente, Udvarhely polgármestere a napokban közölte, hogy kezdemé­nyezésére elindult Nyirő hamvainak hazaszállítási kérelme, közben az MPP bejelentette, hogy már 1995-ben elindították ezt a folyamatot. Szász Jenő, az MPP elnöke elmondta, az ügy védnökeként Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés elnökét kérték fel, de az író hamvainak hazaszállításában segítségükre van a budapesti Abel Alapítvány, valamint a Székelyudvarhe­lyért Alapítvány is, de — mint mondta — Buntáék támogatásá­ra is számítanak. További terveik között szerepel, hogy az 1953. október 16-án elhunyt író halálának 60. évfordulójára emlék­házzá alakítsák a székelyudvarhelyi Nyirő József utcában ta­lálható, Kós Károly által tervezett ingatlant, amely eredetileg az író villája volt, most azonban egy család él benne, mely kész ugyan elköltözni, de biztosítani kell számára egy másik lakást. Az elképzelések között továbbá az is szerepel, hogy a városi könyvtárat az udvarhelyszéki születésű Nyirő Józsefről nevez­zék el, és felállítanának egy egész alakos szobrot is az intéz­mény előtt. (Krónika) STAGNÁL A MAGYAR DIÁKLÉTSZÁM. Nem nőtt, nem is apadt drasztikusan a magyarul tanuló diákok száma az új tanévben — derül ki a megyei tanfelügyelőségek adataiból. Az általános csökkenési tendencia az egyre kisebb gyerekvál­lalási kedvnek tulajdonítható, valamint annak, hogy szórvány­ban a vegyes házasságokból született gyerekeket többnyire román iskolába íratják. A magyar iskola fennmaradása egyes magyar többségű településeken annak is köszönhető, hogy a roma kisebbség gyerekei is oda járnak — mutattak rá a szak­emberek. (Erdély Ma) KÉTSÉGEK AZ ISKOLAI OKTATÁS SZÍNVONALÁ­RÓL. Románia polgárainak 60 százaléka elégedetlen az okta­tással — derül ki az Országos Stratégiai és Felmérési Hivatal közvélemény-kutatásából. Tízből nyolc válaszadó szerint túl kevés a gyakorlatba ültethető ismeret a tananyagban, és ugyan­­ennyien vélik, hogy az oklevelek elvesztették értéküket. A vá­laszadók többsége szerint a tanárok felkészültsége is kifogásol­ható. Tízből heten vélik úgy, hogy a líceumoknak felvételit kel­lene hirdetniük. (Hírek.ro) ÚJABB FÉLMILLIÓ MENNE. Az év elejétől több mint 520 000 romániai adta le önéletrajzát egy külföldi állás re­ményében. A Trobs állásközvetítő statisztikája szerint a leg­több pályázó jelenleg is alkalmazott, 10—20 helyre adják le az életrajzukat, míg interjúra hívják őket, és főként azért szeretné­nek távozni, mert nem tudják fizetni hiteleiket. A félmillió po­tenciális munkavállaló közül mintegy 86 000-en írtak alá mun­kaszerződést január-szeptemberben, és további 230—240 ezer szerződés aláírása várható decemberig. (money.ro) 2010. szeptember 16., csütörtök

Next