Háromszék, 2010. szeptember (22. évfolyam, 6074-6099. szám)
2010-09-16 / 6087. szám
KÖZELET BELFÖLD • Széthúznak a szakszervezetek Nem jutottak közös nevezőre az országos szakszervezeti tömörülések, ezért mindegyik saját menetrendje szerint tiltakozik a kormány megszorító intézkedései ellen. Az Alfa Kartell hétfőn országszerte megmozdulásokat rendez, szeptember 22. és 27. között pedig a bukaresti Victoria téren demonstrálnak. Szeptember 22-én az egészségügyi, 23-án az oktatási, 24-én a gazdasági, rendőrségi és büntetés-végrehajtási ágazat, 27-én pedig a közigazgatási és vegyipari szakszervezetek tüntetnek majd. A Frăţia szakszervezeti szövetség és a BNS visszalépett a közös fellépéstől, és az általános sztrájkot is lefújták. A tiltakozók kérik az elbocsátások leállítását, konkrét beruházási programok kidolgozását, ellenzik a nyugdíjkorhatár emelését, a nyugdíjak átszámítását, ragaszkodnak az ágazati és országos kollektív munkaszerződésekhez, az alkalmazottak szociális védelméhez a kényszerszabadságok idején is, a meghatározatlan időre szóló egyéni munkaszerződéshez. Legalább 750 lejes szavatolt minimálbért követelnek, a bérrács megtartását, a munkafelügyeleti törvény módosítását, és a megszorítások eltörlését is kérik. A nyugdíjtörvényt vitatják Hosszasan vitázott tegnap a nyugdíjtörvényről a képviselőház, a munkálatok késő este még tartottak. A nap folyamán Emil Boc kormányfő is megjelent, kiállt a tervezet mellett. Az ellenzéki pártok már a szakbizottságokban átvitték, hogy a nyugdíjpont értéke az országos bruttó átlagbér 45 százaléka legyen, ezt tegnap a plénum is megszavazta, és azt is, hogy a katonai nyugdíjakat többé ne külön eljárás szerint számolják ki, hanem a rendes polgári rendszerbe tagolják be. A tartalékosok havi segélye is megszűnik. Recesszió, munkanélküliség, infláció Ismét recesszióba süllyedhet az idei utolsó három hónapban a román gazdaság, miután mérsékelten erősödött a második negyedévben a parlament által júliusban elfogadott drasztikus költségvetési kiadáscsökkentések — bércsökkentés, áfaemelés — hatására. A munkanélküliség is növekedni fog — augusztusban ugyan 7,4 százalékon stagnált, de főként az építőipari és a mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatása miatt. Ám így is 0,8 százalékkal több, mint tavaly augusztusban, és újabb tömeges elbocsátások várhatóak, az év végéig csak az állam 70 000 alkalmazottjától válik meg. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az EU-tagállamok között itt a legmagasabb az infláció: augusztusban 7,6 százalékot mértek Romániában, míg Görögországban csak 5,6-ot, Magyarországon 3,6 százalékot, és az uniós átlag két százalék. Az eurózónában csökkent az infláció, a júliusi 1,7 százalékról augusztusban 1,6 százalékra. Osztályozzák a kórházakat Az ellátás minősége alapján osztályozzák október végétől a hazai kórházakat, az erről szóló törvénytervezetet már közvitára bocsátották. Az egészségügyi minisztérium közleménye szerint az új minősítés bevezetése azért szükséges, hogy átláthatóbbá váljék a betegellátás rendszere, így a biztosítottak könnyebben tájékozódhatnak majd arról, hol milyen szintű és jellegű kezelést vehetnek igénybe. Jelenleg ugyanis többféle rendszerbe lehet besorolni az egészségügyi egységeket, a hatáskörök sokszor nem világosak, gyakoriak az átfedések. A tervezet értelmében a kórházakat öt csoportba sorolják, mégpedig a szakellátás szintjének megfelelően. A besorolási szempontok között szerepel a kórház struktúrája, a biztosított ellátás jellege, a szakszemélyzet képzettsége, az ellátás folytonossága, valamint az orvostechnikai feltételek. Legmagasabb szintű besorolást az a kórház kaphat, amely legkevesebb 500 ággyal rendelkezik, technikai felszereltsége pedig kifogástalan, korszerű. Az ilyen intézmény biztosítani tudja a legszélesebb körű orvosi ellátást, és lehetőséget teremt a tudományos-oktatási tevékenység számára valamely akkreditált felsőfokú egészségügyi oktatási intézménnyel kötött szerződés alapján. Ezek a kórházak legalább 1 500 000—3 500 000 lakos ellátására alkalmasak. Magas szintű minősítést az a 400—1200 ágyas kórház kaphat, amelyben szintén folyik tudományos-oktatási tevékenység, és a vonzáskörzetében élő 350 000-1 500 000 fős lakosság ellátására alkalmas. Közepes besorolás jár azoknak az intézményeknek, amelyekben 300—1000 ágy van, és amelyek legalább 200 000 ember ellátását biztosítják. Alapszintű minősítést kapnak a 100—400 ágyas kórházak. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter J. Ildikó Magyarországiak képviselnek A jövőben az Európa Tanács (ET) magyarországi tagjai képviselik a Székely Nemzeti Tanácsot Strasbourgban — közölte Braun Márton (Fidesz), az ET parlamenti közgyűlése magyar küldöttségének vezetője a felek tegnapi budapesti találkozója után. Braun szerint ez volt az SZNT kérése, és ennek jó szívvel eleget kívánnak tenni. Az Európa Tanácsnak az emberi jogokért küzdő legfőbb európai szervezetként foglalkoznia kell a kisebbségi jogokkal és azok védelmével — mutatott rá. Hozzátette: az eddigi lelki kapcsolat az anyaországi és a határon túli magyarok között közjogivá válik a jövőben a kettős állampolgárság könnyített megadásával. Kiemelte még: kedvező, hogy a román kormányt alkotó pártok ugyanabba a politikai családba tartoznak, mint a magyar kormánypártok. Ez egy közös gondolkodást és egy olyan közös értékrendszert feltételez, ami bizakodásra ad okot — mondta. Izsák Balázs SZNT-elnök úgy fogalmazott: a tanács a keddi és szerdai tárgyalásokkal részévé vált a nemzeti együttműködés rendszerének. Székelyföld területi autonómiáját azon elvek és értékek alapján szeretnék megteremteni, amelyek az Európa Tanács működését jellemzik. A tanács által elfogadott határozatok és ajánlások kedvezőek és kedveznek a székelyföldi autonómiai törekvésnek. „A mi célunk, érdekünk az, hogy ezek az értékek, elvek maradéktalanul érvényesüljenek Székelyföldön” — mondta. A teljes és tényleges egyenlőséget a székelység a saját szülőföldjén akkor és úgy tudja megélni, ha saját törvényhozó és végrehajtó intézményei vannak, úgy ahogy az Európai Unió nem egy autonóm régiójában — fejtette ki. Izsák bízik abban, hogy a magyar delegáció ebben partnerük lesz, és hogy a romániai többség ebben nem a konfrontáció, hanem az együttműködés útját látja majd. Több kell egészségügyre FARKAS RÉKA Jó az egészségügyi decentralizáció elve, a kivitelezésbe azonban több hiba is csúszott, s ezért az eredmény sem lett megfelelő — véli Nagy András, az MPP háromszéki ügyvezető elnöke, a megyei Gyógyszerészkamara vezetője. Kifogásolja, hogy a kórházak átadásával párhuzamosan nem decentralizálták a pénzügyi forrásokat, és hogy továbbra is központilag döntenek a személyzetről. A helyi vezetők, a gondok legfőbb ismerői, nem határozhatják meg, hány és milyen szakorvosra, ápolószemélyzetre van szükség. Nagy András üdvözli az RMDSZ kezdeményezését, mely értelmében alárendelnék az egészségügyi minisztériumnak az Országos Egészségügyi Biztosítópénztárat. Véleménye szerint így felszámolható lesz a jelenlegi „kétfejű sárkány”, hisz nem volt jó, hogy a minisztérium döntött az országos egészségügyi politikáról, a biztosító pedig független intézményként meghatározhatta, mit mennyivel finanszíroz. Az MPP háromszéki ügyvezetője azonban arra inti a tárcavezetőt: szervezetten, komolyan átgondolva, szakemberek véleményére támaszkodva hajtsa végre elképzelését. Nagy András arra is felhívta a figyelmet, hiába minden reformelképzelés, ha jövőben is kevés pénz jut az egészségügyre. Románia európai viszonylatban is utolsó helyen áll az egy főre jutó egészségügyi finanszírozás tekintetében, ebben az esztendőben a GDP 2,6 százalékát kapta meg az ágazat, pedig legalább 4, a zavartalan működéshez pedig 4,5 százalékra volna szükség. Véleménye szerint, ha az RMDSZ-nek nem sikerül elérnie a kellő arányt a költségvetési viták során, elegendő ok lenne, hogy kilépjen a kormányból. Túl keveset kap Cseke Attila egészségügyi miniszter felrótta a pénzügyminisztériumnak, hogy a (tegnapi kormányülésen elfogadott) kétévi (2011—20013-ra érvényes) költségvetési és adóstratégia túl kevés pénzt ír elő az egészségügynek. A pénzügyminisztérium javaslata szerint ugyanis mind az egészségügyi szaktárca, mind pedig az országos egészségbiztosítási pénztár a jelenleginél kevesebb pénzt kap a következő években a költségvetésből. Cseke elmondta, hogy az egészségügyi rendszer jelenleg is alulfinanszírozott, és nem bír el további megvonásokat, a kórházak felhalmozott adósságait pedig szintén az állami költségvetésből kell törleszteni. A vita nyomán az egészségbiztosítási alapnak több pénzt szavaztak meg, és a tárca is többet kap orvosi berendezések és felszerelések vásárlására. E módosításokkal az egészségügy költségvetése a következő években nem csökken a 2010-es szint alá. Nem javult a nemzetiségi arány (folytatás az első oldalról) Az RMDSZ kormányra kerülését követő megyei egyezkedést igen gyorsan, már januárban tető alá hozták, és Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök rendkívül sikeresnek nevezte az elért eredményt, bejelentése szerint a megvitatott intézmények kétharmadát „sikerült megszereznie” az RMDSZ-nek. Utóbb azonban kiderült, a kását nem eszik éppen ennyire forrón, alkotmányellenesnek nyilvánították a vezetőcseréket szabályozó kormányrendeletet, és elkezdődött a hercehurca. Időközben néhányan, a liberális kormány által kinevezett, a DLP—SZDP-kabinet által menesztett vezetők közül bíróságon támadták meg leváltásukat, és pert nyertek. Így kerül vissza magyar vezető a munkaügy élére vagy a pénzügyi igazgatóságra, s valamilyen úton-módon sikerült egy-két új embert kineveztetni néhány vezetői posztra, például az Egészségügyi Biztosítópénztár élére. Ez tehát a pillanatnyi helyzet, korántsem nevezhető sikertörténetnek, és távol áll az RMDSZ sokat hangoztatott célkitűzésétől: a nemzetiségi arányoknak megfelelő arányt elérni a megyei hivatalok vezetésében. KI ÉS MIKOR HOZZA HAZA NYIRŐ JÓZSEF HAMVAIT? Politikai versennyé változott Nyirő József hamvainak Madridból Udvarhelyre vagy Kolozsvárra való hazahozatala, ahogy azt az író végrendeletében kérte. Bunta Levente, Udvarhely polgármestere a napokban közölte, hogy kezdeményezésére elindult Nyirő hamvainak hazaszállítási kérelme, közben az MPP bejelentette, hogy már 1995-ben elindították ezt a folyamatot. Szász Jenő, az MPP elnöke elmondta, az ügy védnökeként Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés elnökét kérték fel, de az író hamvainak hazaszállításában segítségükre van a budapesti Abel Alapítvány, valamint a Székelyudvarhelyért Alapítvány is, de — mint mondta — Buntáék támogatására is számítanak. További terveik között szerepel, hogy az 1953. október 16-án elhunyt író halálának 60. évfordulójára emlékházzá alakítsák a székelyudvarhelyi Nyirő József utcában található, Kós Károly által tervezett ingatlant, amely eredetileg az író villája volt, most azonban egy család él benne, mely kész ugyan elköltözni, de biztosítani kell számára egy másik lakást. Az elképzelések között továbbá az is szerepel, hogy a városi könyvtárat az udvarhelyszéki születésű Nyirő Józsefről nevezzék el, és felállítanának egy egész alakos szobrot is az intézmény előtt. (Krónika) STAGNÁL A MAGYAR DIÁKLÉTSZÁM. Nem nőtt, nem is apadt drasztikusan a magyarul tanuló diákok száma az új tanévben — derül ki a megyei tanfelügyelőségek adataiból. Az általános csökkenési tendencia az egyre kisebb gyerekvállalási kedvnek tulajdonítható, valamint annak, hogy szórványban a vegyes házasságokból született gyerekeket többnyire román iskolába íratják. A magyar iskola fennmaradása egyes magyar többségű településeken annak is köszönhető, hogy a roma kisebbség gyerekei is oda járnak — mutattak rá a szakemberek. (Erdély Ma) KÉTSÉGEK AZ ISKOLAI OKTATÁS SZÍNVONALÁRÓL. Románia polgárainak 60 százaléka elégedetlen az oktatással — derül ki az Országos Stratégiai és Felmérési Hivatal közvélemény-kutatásából. Tízből nyolc válaszadó szerint túl kevés a gyakorlatba ültethető ismeret a tananyagban, és ugyanennyien vélik, hogy az oklevelek elvesztették értéküket. A válaszadók többsége szerint a tanárok felkészültsége is kifogásolható. Tízből heten vélik úgy, hogy a líceumoknak felvételit kellene hirdetniük. (Hírek.ro) ÚJABB FÉLMILLIÓ MENNE. Az év elejétől több mint 520 000 romániai adta le önéletrajzát egy külföldi állás reményében. A Trobs állásközvetítő statisztikája szerint a legtöbb pályázó jelenleg is alkalmazott, 10—20 helyre adják le az életrajzukat, míg interjúra hívják őket, és főként azért szeretnének távozni, mert nem tudják fizetni hiteleiket. A félmillió potenciális munkavállaló közül mintegy 86 000-en írtak alá munkaszerződést január-szeptemberben, és további 230—240 ezer szerződés aláírása várható decemberig. (money.ro) 2010. szeptember 16., csütörtök