Háromszék, 2010. december (22. évfolyam, 6152-6176. szám)
2010-12-03 / 6154. szám
Ára: 1,20 lej Előfizetőknek: 77 bani Háza PÉNTEK 2010. december 3., XXII. évfolyam 6 154. szám msze független Utcára vonulnak a tiltakozó anyák A kormány székhelye előtt tiltakoznak szerdán a gyermeknevelési szabadság csökkentésével elégedetlen anyák, és követelik a kétéves, fogyatékos gyermekek esetében pedig hároméves időtartam érintetlenségét, illetve a járulékok 2010. májusi értékre való visszaállítását. A Nemzetközi Valutaalap kft. javaslata szerint azok a (IMF) is az egyéves gyermeknevelési szabadság változatát javasolja, illetve a gyermekgondozási segélyt (gyes) 600, illetve 1000 lej közötti összegre szabná meg. A kormánykoalíció hétfőre halasztotta a gyermeknevelési szabadság kapcsán hozandó döntését, miután öt variáns között kell választani. Mint ismeretes, a munkaügyi minisztérium 12 hónaposra csökkentené a gyes időszaszülők, akik az első év letelte után sem mennének vissza dolgozni, továbbra is gyermeknevelési szabadságon maradhatnának, azonban tovább nem kapnák meg a havi támogatást, csupán a gyerek után járó 200 lejes összeget. A gyermeknevelési szabadság 7. hónapjától a gyerek 24 hónapos koráig havi 500 lejes támogatást kaphatna a munkába álló szülő. (folytatása a 2. oldalon) KÉZDIVÁSÁRHELY * Átszervezik a hulladékgazdálkodást SOCHOM ISTVÁN Rácz Károly polgármester, Kelemen Alpár mérnök, a Gosp- Com Kft. igazgatója és Püspök Rudolf, a kaposvári KVG Zrt. elnök-vezérigazgatója beszámolt a szemétgazdálkodással foglalkozó cég átszervezéséről és társulásáról a KVG Zrt.-vel. Kelemen Alpár, aki idén hete nem rózsás, de működtetni szeptember elejétől vezeti a kft.- keit, tartozásuk a városházának, elmondta: nehéz helyzetben megközelíti a kétszázezer eurót, levő, elhanyagolt és lerobbant kintlevőségük pedig mintegy állapotú gépparkkal rendelkező 180 000 eurós céget vett át, a vállalkozás hely (folytatása a 3. oldalon) Sikeres első nap az új vérközpontban A múlt héten balesetet szenvedett, kovásznai származású Szász Lászlóén adtak vért tegnap barátai, komái, munkatársai, ennek is köszönhető, hogy a megyei vérközpont új székházában a szokottnál több önkéntes véradó jelentkezett az első munkanapon. (folytatása a 3. oldalon) Szikrázott a gazdák szeme, mikor azt mondta Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter, hogy csupán a nyáron kereken egymilliárd euróval rövidítették meg az agrártermelők az államkasszát. Negyedmilliárd eurót sikkasztanak csak a zöldség- és gyümölcstermelők. Ha ezt befizetnék, nem lenne költségvetési gondja a tárcának — állította. Mi több, nem csak az államkasszát veszélyeztetik az adócsalással a gazdák, ha ez így folytatódik, akár az uniós támogatások odaítélési rendszerének változására is lehet számítani. Ha egymilliárd euró az agrárium adócsalja a becsületes gazda. Aki megtermeli, s malása (ekkora adót nem fizetnek be a gazdák), mennyi lehet a forgalmuk? —jogos a kérdés és a felvetés is, hogy az egyszerű termelő el sem tudja képzelni: honnan gyűlhet össze ekkora adóhiány, mikor ő rendszeresen eleget tesz kötelezettségeinek, fizeti a földadót, egyéb illetékeket. Igen, ezt gondolva is adja el a terményét. De mi van azokkal, akik termelőnek mondják magukat, s lényegében csak adják-veszik a pityókát, zöldséget, szőlőt? Vagy azokkal, akik még tovább mennek, s székelyföldi burgonyaként kínálják nagy tételben a Lengyelországból behozott, értéktelen, fertőzött krumplit? Bokor Gábor riportja az 5. oldalon Ha átgondoljuk, igaza van a miniszternek. Sokan kibújnak az adózás alól, épp a termelői státus jelenti számukra a kiskaput. Bármelyik piacon fordulunk is meg, ők — az ügyeskedők, „bizniszelők” — ott vannak, nagyobb mellénnyel kínálják az árut, mint a legőshonosabb őstermelő. Viszont nem túrják egész évben a földet, tavasszal nem teszik be utolsó pénzecskéjüket is a földbe, nem reszketnek, ha szárazság sújtja, ha ragga veri a határt. Ők okosabbak: reggel amott megveszik az árut (az sem baj, ha külföldi), ráteszik a hasznukat, itt eladják, a napot profittal zárják. Okos, nem? Pál Mátyás valódi őstermelő IMÁRÓL HOLNAPRA !• Áldozat az egészségügy oltárán A hazai egészségügyi rendszer krónikusan alulfinanszírozott, de nem az a megoldás, hogy pénzt kérjenek eddig ingyenesen biztosított szolgáltatásokért, a háziorvosnál, szakorvosnál tett látogatásért vagy a kórházi ellátásért azoktól, akik rendszeresen befizetik az egészségügyi hozzájárulást— ezek a veretes mondatok abban a dokumentumban szerepeltek, amelynek kíséretében tavaly szeptemberben 11 500 aláírást adott le az egészségügyi minisztériumban Cseke Attila akkor még RMDSZ-es szenátor, tiltakozásként a vizitdíj bevezetése ellen. Politikusokkal előfordul, hogy kénytelenek meghasonlani, s Romániában igen gyakran megesik az, hogy kis idő múltával éppen azért harcol egy hivatalosság, ami ellen korábban tiltakozott. A Cseke Attila-féle pálfordulás mégis túlmutat a megszokotton, már csak azért is, mert nem egyszerű politikai adok-kapokról van szó, hanem sok millió embert érintő intézkedésről. Nem meggyőző a magyarázkodása, miszerint az aláírásgyűjtés idején még nem tudta, a vizitdíj bevezetése a Nemzetközi Valutaalap feltétele, no meg az sem, hogy az intézkedés célja nem is annyira a pénzszerzés, sokkal inkább „az orvosi szolgáltatások mértékét szabályoznák ”. Hogy ez pontosan mit jelent, talán ő tudja, de senki más nem érti. Az előrejelzések szerint káosz, a sürgősségi ellátás lebénulása várható januártól, az elszegényedett lakosság számára jelentős terhet jelent majd a bukaresti nagyurak által jelképesként emlegetett „pár lejes ” összeg, még inkább elhanyagolják az orvoshoz fordulást, és szaporodnak a sokkal drágábban orvosolható, súlyos betegségek — hangzanak az igen borúlátó, de egyáltalán nem alaptalan jóslatok. S a miniszter magyarázza, nem lehet olyan rossz ez a rendszer, hisz Németországban és Franciaországban is működik, feledni látszik, hogy sem az életszínvonal, sem a mentalitás nem hasonló. Cseke Attila elismerte, bizony furcsa érzések kerülgették, amikor néhány hónappal az aláírásgyűjtés után felkérték az egészségügyi tárca vezetésére. Vállalta, mert úgy érezte, így több jót tehet a magyarságért, az ország lakóiért — vallotta nemrég. Igen ám, de az idei év megszorító intézkedései, válság sújtotta költségvetése soha nem tapasztalt mélypontra süllyesztette az egészségügyet, s a jövő évi büdzsétervezetben az ez évinél is kevesebb pénzt szánnak e célra. Cseke nemrég azt mondotta, ha nem kap elegendő pénzt, lemond, a napokban ő volt az egyetlen, akinek olvasatában több pénz jut a gyógyításra. S ha mégsem neki lesz igaza, majd bebizonyítja, lehet kevesebb pénzből hatékonyabban gazdálkodni. Előrevetíthető magyarázkodása: fel kell áldoznia magát, helyén kell maradnia, csak így szolgálhatja népe és országa előmenetelét. farkas Réka