Háromszék, 2011. január (23. évfolyam, 6177-6200. szám)
2011-01-13 / 6185. szám
KÖZELET KITART A HATÁROZATOK MELLETT AZ MPP Nem vonják vissza Nem vonja vissza az MPP a március 15. hivatalos ünneppé nyilvánításáról szóló határozatokat, ha kell, a bíróságon védik meg igazukat — nyilatkozta Kulcsár Terza József, a polgári párt Kovászna megyei elnöke. Érthetetlennek nevezte, hogy azt követően, hogy az RMDSZ húsz évig semmit nem tett a magyar ünnep elismertetéséért, most az általuk kinevezett magyar prefektus akadályozza azt. Kulcsár szerint az a tény, hogy 33 település akarja a március 15.-i ünnepnapot, egyértelművé teszi, az RMDSZ-nek húszéves mulasztást pótolva törvényben kellene kezdeményeznie ezt. Véleménye szerint a prefektus által ajánlott megoldás „maszatolás”, nem szabad összekeverni az ünnepnapot a szabadnappal. „György Ervin ünnepnapon vagy szabadnapján olvasta fel a kormányfő, illetve Traian Băsescu üzenetét?” — tette fel a kérdést. (kas) Nincsenek influenzagócpontok Romániában nem léteznek influenza-járványgócok, január 3. és 9. között négy megbetegedést jegyeztek, ezek közül három AH 1NI, egy pedig AH1N3 típusú, ezeket elszigetelték — közölte tegnap az egészségügyi minisztérium. A három, AH 1NI típusú influenzavírus által okozott megbetegedést Iaşi (2) és Máramaros (1) megyében regisztrálták. A 61 éves iaşi-i férfi, akit az AH1N1-vírus betegített meg, Egyiptomból tért haza az év elején, az ő esetében a betegség súlyos formája alakult ki, kórházban kezelik, lélegeztető gépre kapcsolva. Január 3—9. között 67 098 esetben diagnosztizáltak akut légúti megbetegedést, ez 26,8 százalékos növekedés az elmúlt héthez képest. Az egészségügyi minisztérium ingyenes oltási kampánya keretében január 9-ig 1,1 millió védőoltást adtak be, idén összesen 1,3 millió adag oltást készülnek felhasználni a fertőzés veszélyeinek kitett személyek körében. Nyolcszázalékos infláció Tavaly nyolcszázalékos volt az éves infláció — közölte az országos statisztikai hivatal. A közzétett adatok szerint 2009 decembere és 2010 decembere között az éves infláció elérte a 7,96 százalékot, az átlagos havi inflációs ráta pedig 0,53 százalék volt. Novemberben 7,73 százalék volt az éves infláció. Decemberben az élelmiszerek ára 0,76 százalékkal emelkedett novemberhez képest, és 6,45 százalékkal 2009 utolsó hónapjához viszonyítva. A nem élelmiszerek a tavalyi év utolsó hónapjában 0,55 százalékkal drágultak novemberhez viszonyítva, 2009 decemberéhez képest azonban 9,76 százalékkal kerültek többe. A szolgáltatások esetében 0,04 százalékos, valamint 6,43 százalékos drágulást jegyeztek a vizsgált időszakban. A jegybank a tavalyi év második felében 7,8 százalékról 8,2 százalékra módosította a 2010-es infláció becsült arányát. A Nemzetközi Valutaalap októberben 7,9 százalékra változtatta a 2010. évi inflációra adott előrejelzését a korábbi 3,5 százalékról, miután a kormány 19-ről 24 százalékra emelte az áfát. Felfüggesztették az egészségbiztosító pénztárak működését Lucian Duţă, az Országos Egészségbiztosító Pénztár elnöke tegnap elrendelte, hogy a pénztárak országszerte függesszék fel hétfőig tevékenységüket. Az intézkedés célja, hogy helyreállítsák a meghibásodott informatikai rendszert. Ipari alkalmazottak tízezrei az utcán Az iparban dolgozók tízezrei — különösen a műtrágyagyártásban dolgozók — válhatnak munkanélkülivé a következő hónapokban, ha a kormány nem hoz a gazdaságot támogató intézkedéseket — jelentette ki Cezar Coraci, az UGIR-1903 elnöke. „A tavalyi év végén enyhén növekedett a megrendelések szintje az iparban, ez meg is látszik a munkaerő-alkalmazás kisebb növekedésében, sajnos azonban, a gazdaságot támogató intézkedések hiánya több tízezres elbocsátásokkal jár majd a magánszektorban” — mondta Coraci. A műtrágyagyártás a február—április időszakban teljesen leállhat, ez pedig azt jelenti, hogy tízezer ember munka nélkül marad. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Csinta Samu A vallásszabadság napja SZEKERES ATTILA Január 13-át méltán tekinthetjük a vallásszabadság emléknapjának, hiszen 1568-ban ezen a napon mondta ki ama híres-nevezetes tordai országgyűlés — elsőként a világon — a szabad vallásgyakorlást. Akad, aki a Német-római Birodalomban zajlott vallásháborút lezáró, 1555-ben kötött, ún. augsburgi vallásbékét tekinti a vallásszabadság első dokumentumának. Ez téves, mivel a birodalmi békeszerződés kimondta ugyan az evangélikus vallásnak a katolikussal való egyenjogúságát, de nem engedte meg a szabad vallásválasztást és -gyakorlást. Akié a föld, azé a vallás elvére épült, a birodalom tagállamainak vezetői dönthették el, a két felekezet közül melyiket választják, s az alattvalók engedelmességgel tartoztak. A reformáció hatására Erdélyben 1557-ben bevett vallássá nyilvánították az evangélikust. Miután Kálvin János tanai mind a lakosság, mind a fejedelem körében felülkerekedtek, a tordai országgyűlés 1564-ben bevett vallássá nyilvánította a reformátust is. Ekkor a települések maguk dönthettek arról, a három közül melyik vallást gyakorolják, de a határozat az egész településre érvényes maradt. Miután János Zsigmondot meggyőzték az antitrinitárius tanok, 1568 januárjában összehívta az országgyűlést, mely hét napon át ülésezett a tordai római katolikus templomban, végül kimondta: midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az a lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki (...) az prédikálo 2011. január 13., csütörtök sokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől (...) és nem engedtetik ezt senkinek, hogy senki fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyegessen az tanításáért, mert a hit Istennek ajándéka. " 1568-ban ezen a napon olyan törvényt hoztak Erdélyben a rendek, melyre felnézhetett (volna) az akkori Európa. Nem volt államvallás, nem kellett követni az uralkodó nézeteit, településenként több felekezet is működhetett törvényesen. A nap egyúttal az erdélyi unitárius egyház születésnapja is. A vallásszabadság napját az Erdélyi Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben ünnepnappá nyilvánította. Beszélő fák Sajátos módon idézi meg a vallásszabadság napját a sepsiszentgyörgyi unitárius egyház, emléket állítanak templomukban a híres magyar unitáriusoknak. Harmincnégy kisméretű kopjafát faragott Balázs Antal ugyanannyi személyiség számára — ebben még semmi különleges, de a 34 emlékkopja 33 fajta fából készült, és mindnek valamiféle kötődése van ahhoz, kinek nevét ráfestette alkotója. Hogy csak néhány példát említsünk: Bartók Béla az Amerikából származó akácfát kapta, Orbán Balázs a szejkefürdői síremlékéhez vezető fasorból kivágott cseresznyeszilvát, János Zsigmond erdélyi fejedelem és magyar király kétszínű tölgyet, Bölöni Farkas Sándor ecetfát, melynek kivonatát Amerikában ízesítésre használták, Brassai Sámuel orgonafát, Dávid Ferenc szilfát, erdeink legkeményebbikét — nevek és fák olykor bensőséges, máskor személyes kapcsolatát is elmagyarázza a ma délután hat órakor az unitárius templomban kezdődő, istentisztelettel és többek között Márkos Albert kolozsvári hegedűművész, illetve a Kriza János dalárda rövid koncertjével is színezett rendezvényen Balázs Antal. (vop) Kérdéses támogatás (folytatás az első oldalról) Olosz Gergely (képünkön) úgy látja, van esélye megválasztásának a februári kongresszuson. Felmérte támogatottságát, és bízik a sikerben. Értesüléseink szerint azonban már itthon sem lesz egyszerű számára megszerezni a megyei szervezet beleegyező voksát, a szövetségi elnöki tisztségre ugyanis csak az jelöltetheti magát, akit legalább egy megyei szervezet támogat. A 29 tagú Állandó Tanács szavaz erről szombaton, és a megyei vezetőség köréből kiszivárgott hírek szerint azt fontolgatják, nem adják hozzájárulásukat Olosz indulásához. Olosz erről hivatalosan semmit nem tudott. „Én bízom a háromszéki szervezet támogatásában, fontos számomra, hogy mellettem álljon az a testület, amelynek én is része vagyok. Nem is gondolkodom azon, hogy mi történik, ha ezt nem adják meg, meggyőződésem, hogy megkapom jóváhagyásukat, hisz ez csupán arról szól, hogy a demokrácia szabályai szerint az én szervezetem lehetőséget biztosít a megmérettetésen való indulásomhoz. Kolozs megyében megadták ezt az esélyt Eckstein-Kovács Péternek, Csíkszeredában Kelemen Hunornak, hiszek benne, hogy én is megkapom” — mondta. Ha mégis valóra válna felvetésünk, léteznek más lehetőségek — hangsúlyozta. Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök tegnap a Háromszék kérdésére elmondta, nem tudja megelőlegezni egy szuverén, széki elnökökből, polgármesterekből, képviselőkből, szenátorokból stb. álló testület az ÁT döntését. Szombaton mindhárom jelölt bemutatkozik, és utána döntenek arról, kit és hogyan támogatnak majd. Tamás Sándor szerint generációváltásra van szükség, a húsz éve feladatot teljesítő ötvenes-hatvanas generációnak át kell adnia a stafétát, de úgy véli, a mai harmincasok, köztük Olosz Gergely, még túl fiatalok, nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, hogy a legreprezentatívabb romániai magyar érdekvédelmi szervezet elnökévé váljanak. Leszögezte, ő személy szerint Kelemen Hunort támogatja, és elnökként őt javasolja a háromszéki szervezetnek is. P HÍRSALÁTA T TAKÁCS ÉS A BETHLEN ALAP. A Szülőföld Alap jogutódja a Bethlen Alap. Kezdeményezői szerint jogelődjétől eltérően egységes döntéshozatali és nyilvántartási rendszerben nyújtja az összes, határon túliaknak szánt támogatást. A pályázatok elbírálásáról háromfős testület dönt, melynek tagja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Gál András Levente, a közigazgatási tárca államtitkára és Répás Zsuzsanna — írja az Új Magyar Szó, s idézi Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét, aki nem érti, miért hagyták ki a döntéshozatalból a határon túli szervezeteket. Nem vidám, amiért már csak a román kormány kisebbségeknek nyújtott pénzeiből osztogathatnak híveiknek. BOSZORKÁNYBOTRÁNY. Nagyon megharagudtak a boszorkányok, hogy január 1-jétől jövedelmi adót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük, s tizenketten megátkozták mindazokat, akik ezért felelősek. A boszorkányok megadóztatása körüli botránnyal és az államfővel a nagy amerikai televíziók is foglalkoztak. Az MSNBC-nél például (egy vidám műsorban) Traian Băsescut a nap leggonoszabb emberévé választották, miközben emlékeztették nézőiket a választási kampány utáni cirkuszra, mikor is kiderült, hogy az államfő mellett gyakran látni lehetett egy állítólagos paranormális erővel megáldott Aliodor nevű alakot. (Realitatea) FIZESSEN AZ IS, KINEK NINCS. Hogy könnyű legyen Cseke Attila álma, idén a jövedelemmel nem rendelkező személyek is kötelesek az 5,5 százalékos havi egészségügyi hozzájárulás befizetésére, amennyiben nem szerepelnek a helyi önkormányzatoknál szociális segélyre jogosultként. A hozzájárulást az országos minimálbérhez viszonyítva állapították meg, az érintetteknek 37 lejt kell befizetniük az egészségbiztosítóhoz — tájékoztat a Mediafax. A KORMÁNY ALÁZATOS SZOLGÁJA. Magyar elöljáró fenyegeti bírósággal a nemzeti ünnepet szabadnappá nyilvánító székely önkormányzatokat — hökkent meg a Magyar Hírlap, felidézi: György Ervin korábban, arra hivatkozva, hogy a törvény nem teszi lehetővé az autonómia tárgyában történő népszavazások megszervezését, megtámadta az önkormányzatok ilyen tárgyú döntéseit is a közigazgatási bíróságon.