Háromszék, 2011. január (23. évfolyam, 6177-6200. szám)

2011-01-13 / 6185. szám

KÖZELET KITART A HATÁROZATOK MELLETT AZ MPP Nem vonják vissza Nem vonja vissza az MPP a március 15. hivatalos ünneppé nyilvánításáról szóló határozatokat, ha kell, a bíróságon védik meg igazukat — nyilatkozta Kulcsár Terza József, a polgári párt Kovászna megyei elnöke. Érthetetlennek nevezte, hogy azt követően, hogy az RMDSZ húsz évig semmit nem tett a magyar ünnep elismertetéséért, most az általuk kinevezett ma­gyar prefektus akadályozza azt. Kulcsár szerint az a tény, hogy 33 település akarja a március 15.-i ünnepnapot, egyértelművé teszi, az RMDSZ-nek húszéves mulasztást pótolva törvényben kellene kezdeményeznie ezt. Véleménye szerint a prefektus ál­tal ajánlott megoldás „maszatolás”, nem szabad összekeverni az ünnepnapot a szabadnappal. „György Ervin ünnepnapon vagy szabadnapján olvasta fel a kormányfő, illetve Traian Băsescu üzenetét?” — tette fel a kérdést. (­kas) Nincsenek influenzagócpontok Romániában nem léteznek influenza-járványgócok, január 3. és 9. között négy megbetegedést jegyeztek, ezek közül há­rom AH 1NI, egy pedig AH1N3 típusú, ezeket elszigetelték — közölte tegnap az egészségügyi minisztérium. A három, AH 1NI típusú influenzavírus által okozott megbetegedést Iaşi (2) és Máramaros (1) megyében regisztrálták. A 61 éves iaşi-i férfi, akit az AH1N1-vírus betegített meg, Egyiptomból tért haza az év elején, az ő esetében a betegség súlyos formája alakult ki, kórházban kezelik, lélegeztető gépre kapcsolva. Január 3—9. között 67 098 esetben diagnosztizáltak akut lég­úti megbetegedést, ez 26,8 százalékos növekedés az elmúlt héthez képest. Az egészségügyi minisztérium ingyenes oltási kampánya keretében január 9-ig 1,1 millió védőoltást adtak be, idén összesen 1,3 millió adag oltást készülnek felhasznál­ni a fertőzés veszélyeinek kitett személyek körében. Nyolcszázalékos infláció Tavaly nyolcszázalékos volt az éves infláció — közölte az országos statisztikai hivatal. A közzétett adatok szerint 2009 decembere és 2010 decembere között az éves infláció elérte a 7,96 százalékot, az átlagos havi inflációs ráta pedig 0,53 százalék volt. Novemberben 7,73 százalék volt az éves inflá­ció. Decemberben az élelmiszerek ára 0,76 százalékkal emelkedett novemberhez képest, és 6,45 százalékkal 2009 utolsó hónapjához viszonyítva. A nem élelmiszerek a tavalyi év utolsó hónapjában 0,55 százalékkal drágultak november­hez viszonyítva, 2009 decemberéhez képest azonban 9,76 százalékkal kerültek többe. A szolgáltatások esetében 0,04 százalékos, valamint 6,43 százalékos drágulást jegyeztek a vizsgált időszakban. A jegybank a tavalyi év második felében 7,8 százalékról 8,2 százalékra módosította a 2010-es infláció becsült arányát. A Nemzetközi Valutaalap októberben 7,9 százalékra változtatta a 2010. évi inflációra adott előrejelzé­sét a korábbi 3,5 százalékról, miután a kormány 19-ről 24 százalékra emelte az áfát. Felfüggesztették az egészségbiztosító pénztárak működését Lucian Duţă, az Országos Egészségbiztosító Pénztár el­nöke tegnap elrendelte, hogy a pénztárak országszerte füg­gesszék fel hétfőig tevékenységüket. Az intézkedés célja, hogy helyreállítsák a meghibásodott informatikai rendszert. Ipari alkalmazottak tízezrei az utcán Az iparban dolgozók tízezrei — különösen a műtrágya­­gyártásban dolgozók — válhatnak munkanélkülivé a követ­kező hónapokban, ha a kormány nem hoz a gazdaságot tá­mogató intézkedéseket — jelentette ki Cezar Coraci, az UGIR-1903 elnöke. „A tavalyi év végén enyhén növeke­dett a megrendelések szintje az iparban, ez meg is látszik a munkaerő-alkalmazás kisebb növekedésében, sajnos azon­ban, a gazdaságot támogató intézkedések hiánya több tíz­ezres elbocsátásokkal jár majd a magánszektorban” — mondta Coraci. A műtrágyagyártás a február—április idő­szakban teljesen leállhat, ez pedig azt jelenti, hogy tízezer ember munka nélkül marad. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Csinta Samu A vallásszabadság napja SZEKERES ATTILA Január 13-át méltán tekinthetjük a val­lásszabadság emléknapjának, hiszen 1568-ban ezen a napon mondta ki ama híres-nevezetes tordai országgyűlés — elsőként a világon — a szabad vallásgya­korlást. Akad, aki a Német-római Birodalom­ban zajlott vallásháborút lezáró, 1555-ben kötött, ún. augsburgi vallásbékét tekinti a vallásszabadság első dokumentumának. Ez téves, mivel a birodalmi békeszerződés kimondta ugyan az evangélikus vallásnak a katolikussal való egyenjogúságát, de nem engedte meg a szabad vallásválasz­tást és -gyakorlást. Akié a föld, azé a val­lás elvére épült, a birodalom tagállamai­nak vezetői dönthették el, a két felekezet közül melyiket választják, s az alattvalók engedelmességgel tartoztak. A reformáció hatására Erdélyben 1557-ben bevett vallássá nyilvánították az evangélikust. Miután Kálvin János tanai mind a lakosság, mind a fejedelem körében felülkerekedtek, a tordai or­szággyűlés 1564-ben bevett vallássá nyilvánította a reformátust is. Ekkor a települések maguk dönthettek arról, a három közül melyik vallást gyakorolják, de a határozat az egész településre érvé­nyes maradt. Miután János Zsigmondot meggyőz­ték az antitrinitárius tanok, 1568 január­jában összehívta az országgyűlést, mely hét napon át ülésezett a tordai római ka­tolikus templomban, végül kimondta: midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha ven­ni akarja, jó, ha nem penig senki kény­szerítéssel ne kényszerítse az a lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tet­szik. Ezért penig senki (...) az prédikálo­ 2011. január 13., csütörtök sokat meg ne bánthassa, ne szidalmaz­­tassék senki az religióért senkitől (...) és nem engedtetik ezt senkinek, hogy senki fogsággal, avagy helyéből való priválás­­sal fenyegessen az tanításáért, mert a hit Istennek ajándéka. " 1568-ban ezen a napon olyan törvényt hoztak Erdélyben a rendek, melyre fel­nézhetett (volna) az akkori Európa. Nem volt államvallás, nem kellett követni az uralkodó nézeteit, településenként több felekezet is működhetett törvényesen. A nap egyúttal az erdélyi unitárius egyház születésnapja is. A vallássza­badság napját az Erdélyi Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben ünnepnappá nyilvánította. Beszélő fák Sajátos módon idézi meg a vallásszabadság napját a sepsiszentgyörgyi unitárius egyház, emléket állítanak templomukban a híres magyar unitáriusoknak. Harmincnégy kisméretű kopjafát faragott Balázs Antal ugyanannyi személyiség számára — ebben még semmi különleges, de a 34 emlékkopja 33 fajta fából ké­szült, és mindnek valamiféle kötődése van ahhoz, kinek nevét ráfestette alkotója. Hogy csak néhány példát említsünk: Bartók Béla az Amerikából származó akácfát kapta, Orbán Balázs a szejkefürdői síremlékéhez vezető fasorból kivágott cseresz­nyeszilvát, János Zsigmond erdélyi fejedelem és magyar király kétszínű tölgyet, Bölöni Farkas Sándor ecetfát, melynek kivonatát Amerikában ízesítésre használták, Brassai Sámuel orgonafát, Dávid Ferenc szilfát, erdeink legkeményebbikét — ne­vek és fák olykor bensőséges, máskor személyes kapcsolatát is elmagyarázza a ma délután hat órakor az unitárius templomban kezdődő, istentisztelettel és többek kö­zött Márkos Albert kolozsvári hegedűművész, illetve a Kriza János dalárda rövid koncertjével is színezett rendezvényen Balázs Antal. (vop) Kérdéses támogatás (folytatás az első oldalról) Olosz Gergely (képünkön) úgy látja, van esélye megvá­lasztásának a februári kong­resszuson. Felmérte támoga­tottságát, és bízik a sikerben. Értesüléseink szerint azonban már itthon sem lesz egyszerű számára megszerezni a me­gyei szervezet beleegyező voksát, a szövetségi elnöki tisztségre ugyanis csak az je­löltetheti magát, akit legalább egy megyei szervezet támo­gat. A 29 tagú Állandó Tanács szavaz erről szombaton, és a megyei vezetőség köréből ki­­szivárgott hírek szerint azt fontolgatják, nem adják hoz­zájárulásukat Olosz indulásá­hoz. Olosz erről hivatalosan semmit nem tudott. „Én bí­zom a háromszéki szervezet támogatásában, fontos szá­momra, hogy mellettem áll­jon az a testület, amelynek én is része vagyok. Nem is gondol­kodom azon, hogy mi történik, ha ezt nem adják meg, meggyőző­désem, hogy megkapom jóvá­hagyásukat, hisz ez csupán arról szól, hogy a de­mokrácia szabá­lyai szerint az én szervezetem lehetőséget biz­tosít a megmérettetésen való indulásomhoz. Kolozs me­gyében megadták ezt az esélyt Eckstein-Kovács Pé­ternek, Csíkszeredában Kele­men Hunornak, hiszek benne, hogy én is megkapom” — mondta. Ha mégis valóra vál­na felvetésünk, léteznek más lehetőségek — hangsúlyozta. Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök tegnap a Háromszék kérdésére elmond­ta, nem tudja megelőlegezni egy szuverén, széki elnö­kökből, polgármesterekből, képviselőkből, szenátorokból stb. álló testület az ÁT dönté­sét. Szombaton mindhárom jelölt bemutatkozik, és utána döntenek arról, kit és hogyan támogatnak majd. Tamás Sándor szerint generációvál­tásra van szükség, a húsz éve feladatot teljesítő ötvenes-hat­vanas generációnak át kell ad­nia a stafétát, de úgy véli, a mai harmincasok, köztük Olosz Gergely, még túl fiata­lok, nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, hogy a legrep­rezentatívabb romániai ma­gyar érdekvédelmi szervezet elnökévé váljanak. Leszögezte, ő személy szerint Kelemen Hunort támogatja, és elnök­ként őt javasolja a háromszéki szervezetnek is. P HÍRSALÁTA T TAKÁCS ÉS A BETHLEN ALAP. A Szülőföld Alap jog­utódja a Bethlen Alap. Kezdeményezői szerint jogelődjétől el­térően egységes döntéshozatali és nyilvántartási rendszerben nyújtja az összes, határon túliaknak szánt támogatást. A pályá­zatok elbírálásáról háromfős testület dönt, melynek tagja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Gál András Levente, a közigazgatási tárca államtitkára és Répás Zsuzsanna — írja az Új Magyar Szó, s idézi Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét, aki nem érti, miért hagyták ki a döntéshozatalból a határon túli szervezeteket. Nem vidám, amiért már csak a ro­mán kormány kisebbségeknek nyújtott pénzeiből osztogathat­nak híveiknek. BOSZORKÁNYBOTRÁNY. Nagyon megharagudtak a boszorkányok, hogy január 1-jétől jövedelmi adót és egész­ségügyi hozzájárulást kell fizetniük, s tizenketten megát­kozták mindazokat, akik ezért felelősek. A boszorkányok megadóztatása körüli botránnyal és az államfővel a nagy amerikai televíziók is foglalkoztak. Az MSNBC­­-nél pél­dául (egy vidám műsorban) Traian Băsescut a nap leggo­noszabb emberévé választották, miközben emlékeztették nézőiket a választási kampány utáni cirkuszra, mikor is ki­derült, hogy az államfő mellett gyakran látni lehetett egy állítólagos paranormális erővel megáldott Aliodor nevű alakot. (Realitatea) FIZESSEN AZ IS, KINEK NINCS. Hogy könnyű legyen Cseke Attila álma, idén a jövedelemmel nem rendelkező sze­mélyek is kötelesek az 5,5 százalékos havi egészségügyi hoz­zájárulás befizetésére, amennyiben nem szerepelnek a helyi önkormányzatoknál szociális segélyre jogosultként. A hozzájá­rulást az országos minimálbérhez viszonyítva állapították meg, az érintetteknek 37 lejt kell befizetniük az egészségbiztosító­hoz — tájékoztat a Mediafax. A KORMÁNY ALÁZATOS SZOLGÁJA. Magyar elöljá­ró fenyegeti bírósággal a nemzeti ünnepet szabadnappá nyilvánító székely önkormányzatokat — hökkent meg a Magyar Hírlap,­­ felidézi: György Ervin korábban, arra hi­vatkozva, hogy a törvény nem teszi lehetővé az autonómia tárgyában történő népszavazások megszervezését, megtá­madta az önkormányzatok ilyen tárgyú döntéseit is a köz­­igazgatási bíróságon.

Next