Háromszék, 2011. március (23. évfolyam, 6225-6251. szám)

2011-03-01 / 6225. szám

2011. március 1., kedd Köpecen gyökeret vert a farsang HECSER LÁSZLÓ Néhány éve még nem volt hagyománya a köpeci farsangi mulatságnak, de idén már harmadszor ren­dezték meg, így már nem felelőtlenség kijelenteni: gyökere egyre erősebbé kezd válni. A farsangoló, a tógát idéző fehér lepedőbe öltözött, fejükön jobb sors­ra érdemes alumínium­edényekkel, oldalukon fa­karddal felszerelt „római­akra”, Ludas Matyira és Döbrögire, a vőlegényre, menyasszonyra, koszorús­­lánynak öltözött fiúkra és „Rómaiak” Köpecen koszorúslegénynek öltözött leányokra, a szekérre berendezett mozgóműhelyben dolgozó kovácsokra, na meg a bolondke­réken forgó Jánosra és Editre, illetve a Hangala gyermek fúvószenekar felvonu­lására több százan voltak kíváncsiak. „Cézár” bálba hívó üzenetére is hallgatott Köpec népe, este óvatos becslések szerint is háromszázan mentek el mulatni. Az esemény egyik főszervezője, Romeo Titi Smântână úgy nyilatkozott, céljuk az volt, hogy a falu közösségét a hideg téli napokat követően kicsit ki­mozdítsák, felvidítsák. „Köpecen nem volt hagyo­mánya a farsangi mulat­ságnak, de miután első al­kalommal jól reagáltak a köpecsek, s látszott, igenis igényelik az effajta mulat­ságot, úgy döntöttünk, folytatjuk. Jó volt látni, hogy több százan tartották érdemesnek szombat dél­előtt a kedvünkért a falu­központba kijönni” — mondotta a szervező. A fiatalabb és idősebb nemzedékből álló csoport tevékenysége nem korlátozódik csak a farsang szervezésére. Ők a mozgatói a március 15-iki megemlékezéseknek, a nők napi mulatságnak, a hetvennégy éve folyamatosan megtartott szüreti bálnak és a falunapnak is. A SZERZŐ FELVÉTELE Terepen a nagyborosnyói adószedő BOKOR GÁBOR A kinnlevőségek behajtásával lehetne növelni Nagy­­borosnyó község költségvetését. Nem csak a be nem fizetett büntetésekről van szó, sokan a is tartoznak a községházának náci legutóbbi ülésén. A házak, bennvalók felmé­rése nem mindig felel meg a valóságnak, így az adók sem a valós értékük szerintiek. Az adószedő munkáján is változ­tatni kellene, nem elég, ha egész nap a számítógép előtt várja az adófizetőket, terepre is kellene járnia. Sokaknak nehezükre esik elmenni adót fizetni a községházához, de sokan hanyagságból nem fi­zetnek. Őket figyelmeztetni kellene, tudatosítani bennük, házak, területek utáni adóval — mondták el a borosnyói t,­ hogy az adót egyszer majd úgyis be kell fizetni, sőt, még kamatot is felszámolnak. Lőrincz Kálmán polgár­­mester közölte, az adószedő megkezdte a terepmunkát, és minden hónap második fe­lében a községháza több kép­viselője a Nagyborosnyóhoz tartozó falvakban fogadja a polgárokat. A bennvalók fel­­leltározása hosszú folyamat, de nekifognak — szögezte le az elöljáró. KOVÁSZNA Magyarul a tanácsban BOKOR GÁBOR Csipkelődésnek szánta Fe­­rencz Botond városatya a ko­vásznai tanács legutóbbi ülésén megjegyzését, miszerint ör­vend, hogy a polgármester há­rom év alatt először magyarul is felszólalt a tanácsülésen. A magyar nyelv használata ma­gyarországi tévécsatornának tudósító stáb jelenlétének kö­szönhető — vélte. Megjegyzését továbbvitte Gyerő József, aki arra kérte az elöljárót, érvényesítse a jogot, magyar nyelven is tegye hozzá­férhetővé a tanácsülések iratait, a gyűléseken pedig biztosítson fordítást. A jegyzőnő valószínű­leg semmit nem értett abból, ami itt magyarul elhangzott — mondta, és ezt megerősítette a jegyzőnő is. Lőrincz Zsigmond polgár­­mester szerint a magyar nyelv­­használat lehetőségének érvé­nyesítése érdekében a tanács­termet kihangosító készülékek­kel látták el, ezekhez csatlakoz­tathatók a fülhallgatók. Követ­kezik, hogy fordításban is hall­hatóak legyenek a gyűlésen el­hangzottak. Ehhez azonban en­gedélyezett fordítót kell alkal­mazni, ami többletkiadást jelent. A magyar nyelvű iratokat is el­érhetővé teszi, mindez még idén megvalósul — mondta érdeklő­désünkre a városvezető. CSOMÁD-BÁLVÁNYOS KISTÉRSÉG Ne legyen nyűg a környezetvédelem MÓZES LÁSZLÓ Érdekeltté szeretnék tenni a Csomád-Bálványos térség föld- és erdőtulajdonosait, úgy gazdálkodjanak, hogy meg­őrizzék és gyarapítsák a Natura 2000-es minősítésű termé­szetvédelmi terület értékeit — közölte a rezervátum gond­nokságát ellátó sepsiszentgyörgyi Vinca Minor Egyesület. A 6029 hektáros, kizárólag­os költségvetés biztosítja. Kovászna megyei terület fel­ügyeleti jogát öt évre szerezte meg az egyesület, a menedzs­mentterv elkészítéséhez pá­lyázatot nyertek, tavaly au­gusztustól kezdődően két évig biztosított a finanszírozás. Eddigi eredményeiket, elkép­zeléseiket Para Zoltán kör­nyezetmérnök, a projekt me­nedzsere vázolta. A pályázati támogatás áfa nélküli értéke 1 846 230 lej, nyolcvan százalékát az európai fejlesztési alap, a többit az álla-ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Judit környezetvédelmi szak­ember szerint fontos, hogy az érintettek lehetőségként s ne nyűgként értékeljék a termé­súlyozta Para Zoltán, Molnár szetvédelmi szempontokat. Ebből alapos dokumentációt kell összeállítaniuk (többek kö­zött az élővilág pontos felmé­réséhez tanulmányokat ren­delniük szakemberektől), a kis­térség településein élőket (be­leértve a gyermekeket is) tájé­koztatják, mit jelent egy Natura 2000-es terület szomszédságá­ban élni, milyen természeti környezetben folytathatják a gazdálkodást, erdőkitermelést, mi az, amiért Natura 2000-es terület birtokosaiként uniós többlettámogatást kérhetnek. A környezetvédelem a helyi embereken múlik, célunk, hogy a tulajdonosokkal megta­láljuk a közös nevezőtt hang- ---------­——.....- ■ ...... —-—.................... ■■■—­­ Háromszéki fotós az erdélyi alelnök A Magyar Fotóművészek Világszövetségének erdélyi régió­ért felelős új alelnöke Kovács László Attila — döntött a szövet­ség a hét végén Budapesten tartott tisztújító közgyűlésén. A szervezetet vezető elnök munkáját három alelnök segíti, az er­délyi régióért korábban felelős Balási Csaba Csíkszeredai fotó­művész ajánlotta a fiatal sepsiszentgyörgyi fotóst utódjául, a közgyűlés ezt egyöntetűen elfogadta. A szövetség vezetőségébe választották Nagy Lajos kézdivásárhelyi fotóművészt is, ő a felügyelő bizottság elnöki tisztét látja el. (vop) A polgárvédelem napja Mindig népszerűek a roncsvágós bemutatók Február 28-a a polgárvédelem napja, 78 éve ezen a napon alapították a szolgálatot. Ez alkalommal a megyei készenléti felügyelőség egységeiben nyílt napot tartott, az eseményre mintegy 380 óvodást, kisiskolást vittek el oktatóik. Egyúttal díjazták a III. osztályosoknak Védd az életed címmel meghir­detett rajzverseny résztvevőit is, a legsikerültebb rajzot a Váradi József-iskola diákja, Olajos Orsolya készítette, máso­dik helyezett a mikós Csákány Renáta, harmadik az ugyan­csak váradis Farkas Gergő. (vop) Emberrablás Pénteken délután fordult a kézdivásárhelyi rendőrséghez egy nő, mert tizenhárom éves lányát akarata ellenére elvitték. A lány egy barátnőjével a Gábor Áron téren tartózkodott, amikor egy ismerőse, a sepsiszentgyörgyi E. Mihály (21) megszólítot­ta. Az anya szerint lányát, bár hevesen tiltakozott, a fiatalember beültette egy taxiba, és ismeretlen irányba elhajtottak. A rend­őrök azonnal utánuk eredtek: a bűnügyi nyomozók a gidófalvi rendőrök segítségével este nyolc óra tájt azonosították a lányt, aki a kézdivásárhelyi rendőrségen elmondta, hogy ez idő alatt sem fizikailag, sem pszichikailag nem bántalmazták. E. Mihály a személyi szabadság korlátozásának vádja ellen szabadlábon védekezhet — tájékoztatott a rendőrség sajtóirodája. (p. m.) KÖZELET RÖVIDEN • Útbaigazítás fiatal vállalkozóknak A Boc-kormány által nemrég elfogadott sürgősségi rendelet olyan fiatalok támogatását teszi lehetővé, akik vállalkozásba kezdenének, de nincs hozzá elegendő tőkéjük. Tízezer euró vis­sza nem térítendő támogatást igényelhetnek. Bokor Tibor sze­­nátori irodája a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezettel közösen az Asimcov kézdivásárhelyi székházában holnap 19 órai kez­dettel találkozót szervez, ahol az érdekeltek választ kaphatnak minden felmerülő kérdésre. (Sociom) Bölön inkább a földet adja (folytatás az első oldalról) A megyehatárokat csak Bákóval sikerült békében rendezni, Hargita megyével Tusnád körül tartós a konfliktus, a prefektus szerint a szomszéd megyében élők nem értik, hogy más közigaz­gatási területen is lehetnek tulajdonosok, nem kell a településnek követelniük földrészüket. Buzău megyével bal lábbal indult az egyezkedés, de végül mindkét fél engedett, és megszületett a kompromisszum. Nem sikerült megállapodniuk Vrancea me­gyével, Berecknek, Torjának, Zágonnak, Ozsdolának van sok száz hektáros követelése, ám a szomszéd megye földosztó bi­zottságai nem hajlandóak átadni egyetlen hektárnyi legelőt vagy erdőt sem. György Ervin prefektus elmondta, Háromszék nem kivétel, tudomása szerint országosan hasonló a helyzet, és Bukarestnek kell majd határoznia minden esetben külön-külön.

Next