Háromszék, 2011. április (23. évfolyam, 6252-6275. szám)

2011-04-01 / 6252. szám

KÖZÉLET A BELFÖLD • Felszámolt kórházak Az Országos Egészségbiztosító Pénztár április elsejétől többé nem ad pénzt egészségügyi ellátásra annak a hatvanhét kórháznak, amelyet átalakítanak idősek otthonává. Cseke Attila egészségügyi miniszter felhívta a figyelmet, hogy azon­nal állítsák le az újabb páciensek beutalását azokban a kórhá­zakba, amelyek átalakulnak idősgondozó otthonokká. Jelenleg a hatvanhét közül harmincöt egészségügyi intézményből ha­zaengedték vagy átszállították valamely más kórházba az összes pácienst, tizenegy megyében tapasztalhatók apróbb fennakadások a betegek vagy a személyzet újraelosztásában. Cseke hangsúlyozta: kiegészítik azon kórházak és mentőszol­gálatok költségvetését, amelyeknél újraalkalmazzák a hatvan­hét intézmény személyzetét. Algocalmint csak receptre Az Országos Gyógyszerügynökség felhívja a figyelmet, hogy április 1-jétől a gyógyszertárak nem adnak algocalmint és más metamizoltartalmú gyógyszert recept nélkül. Az intéz­kedés bevezetését az Európa Tanács kérte, mivel a metamizol­tartalmú készítmények ellenreakciót válthatnak ki. Romániá­ban eddig nem jeleztek metamizol kiváltotta ellenreakciót. Az államfő kihirdette a munkatörvénykönyvet Traian Băsescu államfő tegnap aláírta az új munkatörvény­könyv kihirdetéséről szóló rendeletet - közölte tegnap az ál­lamelnöki hivatal. A jogszabályt felelősségvállalással fogadta el a kormány, az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági in­dítvány megbukott, az alkotmánybíróság pedig a jogszabály ellen benyújtott óvást is elutasította. Kovács Péter lesz az RMDSZ főtitkára Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Kovács Péter ügyvezető alelnököt javasolja a Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati ülésén az újonnan létrehozott főtitkári tisztségbe. A szintén új politikai alelnöki funkcióra Borbély Lászlót java­solja. Az SZKT ülésére szombaton Kolozsváron kerül sor. Előzetesben a szakszervezeti vezér A Legfelsőbb ítélő- és Semmítőszék tegnap helyt adott a Korrupcióellenes Ügyészség fellebbezésének, így huszonki­lenc napra előzetes letartóztatásba helyezték Marius Petcut. A Frăţia szakszervezeti tömb vezetőjét csúszópénz elfogadásá­val vádolják, rajtakapták, amint 40 000 eurót vett át egy üzlet­embertől annak fejében, hogy az illető cégét bízzák meg egy épülő szakszervezeti központ kivitelezésével. Elbocsátások csak később A közigazgatási és belügyminisztérium elhalasztja az erede­tileg április elsejére tervezett elbocsátásokat-jelentette be teg­nap Marius Militam, a tárca szóvivője. A belügyi tárca átszerve­zése során idén mintegy 18 000 alkalmazottat bocsátanak el, de az erről szóló jogszabályt még nem fogadta el a parlament. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Farcádi Botond Külpolitikai szerkesztő: Váry O. Péter HÍRSALÁTA_________T VIVAT MATHIAS REX! Hosszú időpont-egyeztetés után április 2-án, szombaton 14 órakor kerül sor Kolozsvár főterén a felújított Mátyás-szoborcsoport ünnepélyes átadására. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tájékoztatása szerint jelen lesznek a két finanszírozó - a román és a magyar kor­mány - magas rangú képviselői, egyházvezetők, valamint a helyi és megyei önkormányzat képviselői. (Szabadság) LOMBIKBÉBIPROGRAM INDUL Június 1-jétől Románia is felzárkózik azon országok sorába, ahol állami támogatás igényelhe­tő a mesterséges megtermékenyítésre. Két állami intézmény - a bu­karesti Panait Sârbu­ Nőgyógyászati Klinika és a Kolozs Megyei Sürgősségi Kórház Nőgyógyászata — mellett országos szinten tizen­kilenc akkreditált magánklinika is bekapcsolódhat a Mesterséges megtermékenyítés és embriótranszfer elnevezésű programba, amely­nek célja segítséget nyújtani a terméketlen pároknak (Realitatea) KÉSZ RÁFIZETÉS A HITEL. Februárban a bankok ismét drágították a lakosságnak és a cégeknek szánt új hiteleket, jelentő­sen növelték a kamatlábat a lejben és euróban felvett kölcsönökre egyaránt - derül ki a Román Nemzeti Bank szerdán közzétett ada­taiból. Januárhoz képest februárban 1,58 százalékponttal évi 11,7 százalékra nőtt a lejben felvett új hitelek kamatlába, a cégeknek nyúj­tott kölcsönök esetében 1,9 százalékponttal 11,16 százalékra nőtt a kamatláb. Ennél magasabb szintet 2010 júliusában jegyeztek. A bankok februárban drágították a lakosságnak szánt fogyasztási hi­teleket, de csökkentették a lakáshitelek kamatját. (Paprika Rádió) PÉLDÁS BÜNTETÉS PEDOFILONNAK. Az összes pedofil életfogytiglani börtönbüntetést érdemel, s ha mégis kiengednék őket, nyomkövető karperecet kellene szerelni rájuk, vagy egyene­sen vegyi kasztrációhoz folyamodni — véli Alin Popoviciu demok­rata-liberális képviselő. Szerinte nem lesz gond a törvény elfogad­tatásával sem a képviselőházban, sem a szenátusban, több kollé­gája jelezte már, hogy egyetért a javaslattal. (Mediafax) MÓDOSULHAT A TEJ-KIFLI PROGRAM. Daniel Fune­riu oktatási miniszter azt mondta, lehetséges, hogy a jövőben nem mindet gyerek fog tejet és kiflit kapni az iskolában, csak azok, akik valóban rászorulnak. Elképzelhető egy olyan megoldás is, hogy a tej és kifli helyett meleg ebédet adnak a tanulóknak. A tej­kifli programmal országszerte gondok adódnak. A gyenge minő­ségű, olykor romlott tejet és kiflit sok helyen kidobják, vagy vidé­ken az állatokkal etetik meg. (Erdély FM) Egységesítik a tanári béreket Románia nem engedheti meg magának, hogy kifizesse az 50 százalékkal megemelt béreket azoknak a tanároknak, akik beperelték az államot, és jogerős törvényszéki döntés­ben ítélték meg nekik a 2008-ban elfogadott, 50 százalékos fizetésemelésről szóló törvény alapján járó pénzeket - kö­zölte tegnap Emil Boc kormányfő. Éppen ezért a kormány tör­­gyalázta a kabinet tegnap esti vényt kezdeményez a pedagóg ülése után Emil Boc. gusi bérek egységesítéséről, a Az ügy előzménye a 2008 fizetések felső határának rögzí­ véjén elfogadott törvénye­zéséről, és az is megtörténhet, amely a tanügyi alkalmazottak hogy a jogszabályi felelősség­ 50 százalékos béremelését írta vállalással fogadják el a ma­ elé. Akkor a Tăriceanu-kor­mány sürgősségi rendelettel akadályozta meg a jogszabály alkalmazását, ezt az eljárást azonban alaptörvénybe ütköző­nek minősítette az alkotmány­­bíróság. Időközben tanárok ez­rei perelték be az államot, mint­egy négyötödük meg is nyerte a pert, így jogosultak a külön­bözetre visszamenőleg két évre, és jelenlegi fizetésük is megemelt bér. A kormány sze­rint azonban ezek kifizetésére 2011. április 1., péntek nincs fedezet, ezért és a méltá­nyosság elve miatt szükséges egységesíteni a béreket és rög­zíteni azok felső határát. Az oktatási minisztérium által javasolt tervezet értelmé­ben mintegy 13 000 pert nyert tanügyi alkalmazott fizetése csökkenne átlagosan 33 szá­zalékkal. A szakszervezetek alkotmányellenesnek és tör­vénytelennek tartják az eljá­rást, Emil Boc és Daniel Funeriu oktatási miniszter le­mondását követelik. Nem lesz Gusă-szobor Marosvásárhelyen Nem állíthatnak szobrot Marosvásár­helyen Ştefan Guşă tábornoknak, aki az ügyészség szerint 1989-ben, a forradalom idején Temesváron a tömegbe lövetett - áll Tőkés László EP-alelnök tegnapi köz­leményében. Az illetékes táblabíróság teg­nap elutasította Dorin Florea marosvásár­helyi polgármester fellebbezését az idő­közben elhunyt, tömeggyilkossággal vá­dolt tábornok szobrának ügyében, így jogerőre emelkedik az az elsőfokú ítélet, amely megsemmisítette az önkormány­zat szoborállításra vonatkozó határozatát. A helyi tanács 2009 szeptemberében fogadott el határozatot arról, hogy szob­rot állít a tábornoknak. Akkor az RMDSZ önkormányzati képviselői is igennel sza­vaztak. Az önkormányzati döntés ellen számos román értelmiségi is tiltakozott, de köztük volt például Herta Müller, Romániából származó Nobel-díjas né­met író is. A Guşă szobrának felállításá­ról szóló önkormányzati döntést Tőkés László támadta meg a közigazgatási bí­róságon. Első fokon pert nyert, majd a város önkormányzata annak ellenére fel­lebbezett a bírósági döntés ellen, hogy Florea polgármester személyes találko­zón ígérte meg Tőkésnek: nem engedé­lyezi a városban a szobor felállítását. Elszámoltatás, határok nélkül „A Magyar Szocialista Párt érdeklődéssel figyeli a Budai Gyula által rendezett leszámoltatási tragikomédia újabb és újabb jelene­teit. A Fidesz-KDNP-kormány embertelen gazdaság- és társada­lompolitikáját leplezni hivatott színjáték legújabb felvonása azon­ban már túlmegy egy határon. Jelesül a románon” - áll abban a közleményben, melyet Harangozó Gábor, az MSZP országgyűlési képviselője adott ki tegnap arra reagálva, hogy előző nap Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a magyar kormány által a ha­táron túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyúj­tott állami támogatások ügyében is vizsgálódik majd. Az MSZP-s politikus szerint ez nem egyéb, mint „az itthoni közéletet övező politikai terror exportálása, az RMDSZ új első emberét besározni kívánó rágalomhadjárat mögött ugyanis félreérthetetlenül felsejlik a kormánypártokban amiatt megbúvó sértődöttség, hogy nem az ő jelöltjük futott be az RMDSZ februári elnökválasztásán”. Budai Gyulának az MSZP által kifogásolt bejelentése válasz Tőkés Lászlónak, aki a hét elején azt kérte: a magyar kormány egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki hivatott volna a külhoni támogatási pénzek felhasználásának kivizsgálására, illetve a pénzügyi visszaéléseknek járna utána. „Az anyaországi támogatási politika illetékeseit ezúton is felkér­jük, hogy az eleddig a Medgyessy-Gyurcsány-kormányzat ked­vezményezettjei sorába tartozott, zsákmányszerző RMDSZ-es körök iránt a kellő kritikát tanúsítsák, és az illő megszorításokat alkalmazzák” - írta nyilatkozatában Tőkés. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke már másnap bejelentette, a szervezet minden egyes forinttal és lejjel el tud számolni, a román és a magyar ille­tékes szervek évente ellenőrzik az RMDSZ által elköltött költség­­vetési pénzeket, és soha semmilyen kifogásuk nem volt. KÜLFÖLD : Fico és Slota félti Szlovákiát Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez az ellenzéki Irány­ú Szociáldemokrácia (Smer) párt, amelyen felszólítanák a szlovák kormányt, hogy tegyen konkrét lépéseket, és fogadjon el nyilatko­zatot Magyarország Szlovákia-politikájáról - jelentette be Robert Fico. A pártelnök szerint a kezdeményezés reagálás Orbán Viktor azon közlésére, hogy a határon túli magyarok az állampolgárság mellé választójogot is kapnak Magyarországon. Marek Madaric, a párt alelnöke szerint „nagymagyar” célokat szolgál a kisebbségi nyelvhasználati törvény tervezett módosítása is, amely jelenleg már a szlovák parlamentben van. A másik nacionalista szlovák politikus pedig előrehozott választásokat szeretne, Jan Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint ugyanis Magyaroszágnak nem érdeke a békés egymás mellett élés Közép-Európában, és nyíltan a történelmi Nagy-Magyarország visszaállítására törekszik. Mint mondta, a határon túli magyaroknak adandó választójog bizonyíté­ka annak, hogy a mai magyar vezetés meg akarja kérdőjelezni a trianoni békeszerződést, tehát a szomszédos országok szuverenitá­sát. Slota úgy véli: ismerve a mai szlovák kormány szoros kapcso­latait a szlovákiai magyar pártokkal, valamint a magyar kormány­ban levő barátaikkal, nem meglepő, hogy Pozsony már nem is ha­tárolódik el Orbán ismételt beavatkozásaitól Szlovákia belü­gyeibe. Mérhető a radioaktív jód A japán fukusimai atomerőmű megrongálódásából származó radioaktív jód rendkívül kis mértében ugyan, de kimutathatóvá vált Európában és Magyarországon is, ám ennek sugárvédelmi, egészségügyi következménye egyáltalán nincs - közölte Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. Hozzáfűzte: Fuku­­simában komoly műszaki problémával szembesülnek a szakem­berek, hosszú ideig tart a következmények felszámolása, de ezek Magyarországra nézve továbbra sem jelentenek veszélyt. Nem kell, sőt, veszélyes jódtablettát szedni - közölte az igazgató. Obama titkos akciókat engedélyezett Barack Obama amerikai elnök aláírt egy titkos utasítást, amely engedélyezi, hogy a washingtoni kormány fedett támogatást nyújtson a líbiai felkelőknek-jelentették be névtelenséget kérő hivatalos források. Az utasítást az elnök valamikor az elmúlt két­­három hétben írta alá. A legvalószínűbb érintett, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Fehér Ház nem kívánta kom­mentálni az értesülést. A líbiai helyzetet értékelő amerikai megfi­gyelők szerint sem a kormányerők, sem a lázadók — akik nehéz­­fegyvereket kértek Washingtontól — nem tudnak áttörést elérni. Szakértők szerint az elnöki utasítást, amely széles körű felhatal­mazást jelenthet a CIA számára - beleértve a fegyverszállítást is —, még egy végleges engedélynek is követnie kell. A NATO egyébként nem ért egyet azokkal az amerikai és brit felvetések­kel, amelyek szerint az ENSZ líbiai műveletekre adott felhatal­mazása lehetővé teszi a Kadhafi ellen harcoló lázadók felfegyver­zését -jelentette ki tegnap Anders Fogh Rasmussen főtitkár.

Next