Háromszék, 2011. május (23. évfolyam, 6276-6300. szám)

2011-05-23 / 6293. szám

független Ára: 1 lej Előfizetőknek: 77 bani n­apilap Huszárok, ha toboroznak Mintegy harminc huszárt és ugyan­annyi székely lovast köszöntöttek az el­múlt hét végén a második háromszéki huszártoborzó alkalmával az Olt menti falvakban, ahol - a tavalyi felső-három­­széki kezdet után - idén verbuválták a székelység katonamúltja iránt érdeklődő­ket. A huszártoborzó célja a katonáskodó székelység verbuváló hagyományának felelevenítése, a békés huszártoborzás bemutatása. gyi Szabadság teret Sepsibükszádról indultak a hagyo­mányőrző huszárok, ott tartották a szom­bat reggeli első toborzót, aztán Mikóújfalu következett, majd átlovagoltak Málnás­fürdőn, és Málnáson ismét toboroztak. Oltszem után feltértek Zalánba, ahol megvendégelték a háromszéki, csíkszé­ki, udvarhelyszéki és marosszéki huszá­rokból és a verbunkost helyettük járó kézdiszentléleki Perkő együttes táncosai­ból álló menet tagjait. Valamennyi hely-ALBERT LEVENTE FELVÉTELE színen többen köszöntötték a nyalka vité­zeket. Aztán kissé visszafordulva Sepsi­­bodokon állapodtak meg estére. Itt hu­szárbál zárta az első napot, amelynek fé­nyét emelte a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház férfikara és a bo­­doki ifjúsági énekkar fellépése. Tegnap Zoltánon és Étfalván átvonulva Gidófalván tartották az első verbuválást, majd Kőröspatak és Árkos következett. (folytatása a 2. oldalon) A huszárok elfoglalják a sepsiszentgyö IMÁRÓL HOLNAPRA • Kiszolgáltatott munkavállalók Minapi hír szerint több mint másfél százezer új munkaszer­ződést jelentettek be a munkaügyi hatóságnál, s ezt a kormány­fő a hatalom nagy sikereként könyveli el. Valóban az is, ha a gazdaság kifehérítésére tett erőfeszítéseket nézzük. Azt ugyanis ő sem állítja, hogy új munkahelyekről lenne szó, bár hivatalo­san ezek korábban nem léteztek, tehát a hatóság számára igenis újak, és okvetlen az állami jövedelmek, az egészségügyi pénztár és nyugdíjalap javára válik, ha ennyivel is több dolgozó után folynak oda be illeték és adó formájában a jövedelmek. A száz­ezres nagyságrenden lemérhető, mekkora a hatása a munkatör­vénykönyv megszigorításának, mennyire tartanak a megnövelt bírságoktól, sőt, szabadságvesztéstől a munkáltatók. Mint ismeretes, a munkavállalókra szintén lehet újabban bírságot kiróni, ha azon kapják őket, hogy feketén dolgoznak. De vajon ki a fő ludas abban, hogy ennyi munkahelyet koráb­ban eltitkoltak az adóhatóság és más állami intézmények elől, ki volt a fő haszonélvezője eme állapotoknak? A vállalkozók körében hatalmas méreteket kellett öltenie a csalásnak, ha most hirtelen ennyi „új” munkahely meglétére derült fény. Vitán felüli: nem a munkásnak állt elsősorban érdekében, hogy feketén vállaljon munkát. Ő legfeljebb rászorult arra, ha csak így jutott hozzá, még ha azzal is ámították időnként, hogy az elcsalt összegekből neki is juttatnak. A tényállás és a számok a munkavállalók rendkívüli kiszolgáltatottságára vetnek min­denekelőtt fényt, és okvetlen üdvös fejlemény, hogy ennyivel több ember után fizetik a társadalom- és az egészségbiztosítási járulékot, ennyivel több alkalmazott nyugdíja és orvosi ellátá­sa lesz biztosabb, ha szolgálati évei ezentúl hivatalosan gyara­podnak. Érdemes felfigyelni arra, hogy évtizedek is kimarad­hattak sokak pályafutásából e tekintetben. A munkavállalók siralmas helyzete kapcsán ki kell emelni, hogy a változások igazi garanciája nem­ a hirtelen megtáltoso­dott munkaügyi felügyelők szigora tesz — az épp úgy el is múl­hat, ahogy jött, ha az adminisztráció reformja nem hoz tartós eredményt —, hanem az alkalmazottak érdekvédelmi szervezke­dése. A szakszervezeteknek nem sikerült még betörniük a ma­gánszférába, a következő lépés tehát az érdekvédelem megszer­vezése, becsülete visszaszerzése lehetne. Az új munkaszerződé­sek, alkalmazási feltételek megkönnyítése és a munkaerőpiac ún. „rugalmasabbá tétele" ugyanis a létbiztonság megszilárdí­tására szükségesek, de nem elégségesek. B. Kovács András 2011. május 23., 6 2 9 3. szám aromsze HÉTFŐ XXIII. évfolyam KETTŐS KRIZA-CENTENÁRIUM Dalárdás parádé B. KOVÁCS ANDRÁS Léleküdítő, kivételes zenei eseménnyel ünnepelték meg Kriza János (1811-1875) születésének kétszázadik évfordu­lóját szombaton délelőtt a sepsiszentgyörgyi unitárius templomban. Kiemelkedő teljesítményű kórusok fellépése követte egymást a kétórás műsorban, mely a „százhangú orgona, a népzene” (Kodály) üzenetét tolmácsolta ama korból eredeztethetően, melyben „nem voltak művészek, de volt művészet” (Kós Károly). A két szép gondolatot a kis­kunhalasi városi vegyes kar karnagya, Faddi Istvánná idéz­te bemutatkozásában. A bevezető áhítatban dt. Kovács István lelkész mél­tatta a „porban heverő igaz­gyöngyöket” összegyűjtő unitárius püspök népkölté­szeti gyűjteményének jelen­tőségét, majd lapunk munka­társa, Kisgyörgy Zoltán elő­adásában ismertette „a szűk egyhitű”, akadémikus főpap tudományos teljesítményét,­­folytatása annak háromszéki, nagyajtai vonatkozásait. Az előadó hu­moros, csattanót csattanóra halmozó stílusa több rend­ben megnevettette a „csicser­gő hallgatóságot”, így az anekdotát kényszerű műfor­dítói kontárkodásáról — ro­mánra kellett fordítania er­dővidéki útikalauzát, hogy az megjelenhessen, és akkor változtatta a rím kedvéért kakukkra az ismert Kriza­­vers vadgalambját — harso­gó kacagással honorálták. 2. oldalon) • • Ünnepelt Uron ...mik .■■■. .m .van Mocsáry-Gondos Irén koszorúz SZEKERES ATTILA Nyolcadik alkalommal tar­tottak községi napokat azon­­ban a hét végén. A rendez­vénysorozat keretében tegnap délben kopjafát avattak néhai­­ Nagyobb Péter (1902-1983) emlékére a református temp­lom kertjében. Az ünnepi is­tentiszteleten?. Ungvári Barna András lelkipásztor emléke­zett elődjére, aki a legnehe­zebb időszakban, 1949-59 között szolgálta Uzon refor­mátus közösségét, pezsdítette az életet a diktatúra sötét éve­iben, s ezért három év és nyolc hónap börtönbüntetést szen­vedett. Az avatón dr. Ráduly István polgármester elmondta, részben szomorú, hogy csak most kerül sor az emlékjel ál­lítására, részben boldog, hogy ez megtörtént, s az eseményen részt vehet. Szabó Margit, a Tatrangi Sándor Általános Iskola igazgatója elszavalta Márai Sándor Halotti beszéd című versét, majd az előre­ment tiszteletes lánya, Mo­csáry-Gondos Irén a polgár­­mester segítségével leleplezte az emlékoszlopot, Balázs Antal alkotását. (folytatása a 2. oldalon)

Next