Háromszék, 2011. május (23. évfolyam, 6276-6300. szám)
2011-05-23 / 6293. szám
független Ára: 1 lej Előfizetőknek: 77 bani napilap Huszárok, ha toboroznak Mintegy harminc huszárt és ugyanannyi székely lovast köszöntöttek az elmúlt hét végén a második háromszéki huszártoborzó alkalmával az Olt menti falvakban, ahol - a tavalyi felső-háromszéki kezdet után - idén verbuválták a székelység katonamúltja iránt érdeklődőket. A huszártoborzó célja a katonáskodó székelység verbuváló hagyományának felelevenítése, a békés huszártoborzás bemutatása. gyi Szabadság teret Sepsibükszádról indultak a hagyományőrző huszárok, ott tartották a szombat reggeli első toborzót, aztán Mikóújfalu következett, majd átlovagoltak Málnásfürdőn, és Málnáson ismét toboroztak. Oltszem után feltértek Zalánba, ahol megvendégelték a háromszéki, csíkszéki, udvarhelyszéki és marosszéki huszárokból és a verbunkost helyettük járó kézdiszentléleki Perkő együttes táncosaiból álló menet tagjait. Valamennyi hely-ALBERT LEVENTE FELVÉTELE színen többen köszöntötték a nyalka vitézeket. Aztán kissé visszafordulva Sepsibodokon állapodtak meg estére. Itt huszárbál zárta az első napot, amelynek fényét emelte a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház férfikara és a bodoki ifjúsági énekkar fellépése. Tegnap Zoltánon és Étfalván átvonulva Gidófalván tartották az első verbuválást, majd Kőröspatak és Árkos következett. (folytatása a 2. oldalon) A huszárok elfoglalják a sepsiszentgyö IMÁRÓL HOLNAPRA • Kiszolgáltatott munkavállalók Minapi hír szerint több mint másfél százezer új munkaszerződést jelentettek be a munkaügyi hatóságnál, s ezt a kormányfő a hatalom nagy sikereként könyveli el. Valóban az is, ha a gazdaság kifehérítésére tett erőfeszítéseket nézzük. Azt ugyanis ő sem állítja, hogy új munkahelyekről lenne szó, bár hivatalosan ezek korábban nem léteztek, tehát a hatóság számára igenis újak, és okvetlen az állami jövedelmek, az egészségügyi pénztár és nyugdíjalap javára válik, ha ennyivel is több dolgozó után folynak oda be illeték és adó formájában a jövedelmek. A százezres nagyságrenden lemérhető, mekkora a hatása a munkatörvénykönyv megszigorításának, mennyire tartanak a megnövelt bírságoktól, sőt, szabadságvesztéstől a munkáltatók. Mint ismeretes, a munkavállalókra szintén lehet újabban bírságot kiróni, ha azon kapják őket, hogy feketén dolgoznak. De vajon ki a fő ludas abban, hogy ennyi munkahelyet korábban eltitkoltak az adóhatóság és más állami intézmények elől, ki volt a fő haszonélvezője eme állapotoknak? A vállalkozók körében hatalmas méreteket kellett öltenie a csalásnak, ha most hirtelen ennyi „új” munkahely meglétére derült fény. Vitán felüli: nem a munkásnak állt elsősorban érdekében, hogy feketén vállaljon munkát. Ő legfeljebb rászorult arra, ha csak így jutott hozzá, még ha azzal is ámították időnként, hogy az elcsalt összegekből neki is juttatnak. A tényállás és a számok a munkavállalók rendkívüli kiszolgáltatottságára vetnek mindenekelőtt fényt, és okvetlen üdvös fejlemény, hogy ennyivel több ember után fizetik a társadalom- és az egészségbiztosítási járulékot, ennyivel több alkalmazott nyugdíja és orvosi ellátása lesz biztosabb, ha szolgálati évei ezentúl hivatalosan gyarapodnak. Érdemes felfigyelni arra, hogy évtizedek is kimaradhattak sokak pályafutásából e tekintetben. A munkavállalók siralmas helyzete kapcsán ki kell emelni, hogy a változások igazi garanciája nem a hirtelen megtáltosodott munkaügyi felügyelők szigora tesz — az épp úgy el is múlhat, ahogy jött, ha az adminisztráció reformja nem hoz tartós eredményt —, hanem az alkalmazottak érdekvédelmi szervezkedése. A szakszervezeteknek nem sikerült még betörniük a magánszférába, a következő lépés tehát az érdekvédelem megszervezése, becsülete visszaszerzése lehetne. Az új munkaszerződések, alkalmazási feltételek megkönnyítése és a munkaerőpiac ún. „rugalmasabbá tétele" ugyanis a létbiztonság megszilárdítására szükségesek, de nem elégségesek. B. Kovács András 2011. május 23., 6 2 9 3. szám aromsze HÉTFŐ XXIII. évfolyam KETTŐS KRIZA-CENTENÁRIUM Dalárdás parádé B. KOVÁCS ANDRÁS Léleküdítő, kivételes zenei eseménnyel ünnepelték meg Kriza János (1811-1875) születésének kétszázadik évfordulóját szombaton délelőtt a sepsiszentgyörgyi unitárius templomban. Kiemelkedő teljesítményű kórusok fellépése követte egymást a kétórás műsorban, mely a „százhangú orgona, a népzene” (Kodály) üzenetét tolmácsolta ama korból eredeztethetően, melyben „nem voltak művészek, de volt művészet” (Kós Károly). A két szép gondolatot a kiskunhalasi városi vegyes kar karnagya, Faddi Istvánná idézte bemutatkozásában. A bevezető áhítatban dt. Kovács István lelkész méltatta a „porban heverő igazgyöngyöket” összegyűjtő unitárius püspök népköltészeti gyűjteményének jelentőségét, majd lapunk munkatársa, Kisgyörgy Zoltán előadásában ismertette „a szűk egyhitű”, akadémikus főpap tudományos teljesítményét,folytatása annak háromszéki, nagyajtai vonatkozásait. Az előadó humoros, csattanót csattanóra halmozó stílusa több rendben megnevettette a „csicsergő hallgatóságot”, így az anekdotát kényszerű műfordítói kontárkodásáról — románra kellett fordítania erdővidéki útikalauzát, hogy az megjelenhessen, és akkor változtatta a rím kedvéért kakukkra az ismert Krizavers vadgalambját — harsogó kacagással honorálták. 2. oldalon) • • Ünnepelt Uron ...mik .■■■. .m .van Mocsáry-Gondos Irén koszorúz SZEKERES ATTILA Nyolcadik alkalommal tartottak községi napokat azonban a hét végén. A rendezvénysorozat keretében tegnap délben kopjafát avattak néhai Nagyobb Péter (1902-1983) emlékére a református templom kertjében. Az ünnepi istentiszteleten?. Ungvári Barna András lelkipásztor emlékezett elődjére, aki a legnehezebb időszakban, 1949-59 között szolgálta Uzon református közösségét, pezsdítette az életet a diktatúra sötét éveiben, s ezért három év és nyolc hónap börtönbüntetést szenvedett. Az avatón dr. Ráduly István polgármester elmondta, részben szomorú, hogy csak most kerül sor az emlékjel állítására, részben boldog, hogy ez megtörtént, s az eseményen részt vehet. Szabó Margit, a Tatrangi Sándor Általános Iskola igazgatója elszavalta Márai Sándor Halotti beszéd című versét, majd az előrement tiszteletes lánya, Mocsáry-Gondos Irén a polgármester segítségével leleplezte az emlékoszlopot, Balázs Antal alkotását. (folytatása a 2. oldalon)