Háromszék, 2011. június (23. évfolyam, 6301-6325. szám)
2011-06-01 / 6301. szám
KÖZELET Egyfordulós polgármester-választás A korábbi kétfordulós helyett a jövő évi helyhatósági választásokon egy fordulóban rendezik meg a polgármesterválasztást - döntött tegnap a képviselőház. A parlament alsóháza módosította a 2004-ben elfogadott helyhatósági választási törvényt, így ezentúl az a polgármesterjelölt nyer majd, aki a legtöbb szavazatot kapja, függetlenül attól, hogy elérte-e vagy sem a leadott szavazatok 50 százaléka plusz egy voksot. Eddig ugyanis csak ez utóbbi feltétellel lehetett valakit győztesnek hirdetni már az első kör után. A mostani változtatás szerint ezentúl csak akkor lesz második forduló, ha a két első jelölt azonos számú szavazatot kap. A kormányoldal által benyújtott módosító indítványt 174 képviselő támogatta, 110-en ellene szavaztak, és hárman tartózkodtak. Az ellenzékiek élesen bírálták a tervezetet, szerintük az eltávolodást jelent a demokratikus értékektől. A liberálisok szerint csökken a megválasztott polgármesterek legitimitása, hiszen akár 14 százalékos támogatottsággal is tisztségbe kerülhet egy jelölt, a szociáldemokraták pedig azzal vádolták a hatalmat, hogy szavazatvásárlásra készül. Az RMDSZ szerint ez a módosítás előnyös lehet olyan településeken, ahol a magyarok kisebbségben vannak, és eddig a kétfordulós rendszer miatt eleve esélytelenül indult a polgármesterjelöltjük. Hiába szerezte meg például a többi jelölthöz képest a legtöbb voksot az első körben, a második fordulóban az összes román szavazatot a versenyben maradt román jelölt kapta. BELFÖLDI Trikolór szalag a Mátyás-szobron Egy nyugdíjas férfi tegnap román nemzetiszín Szalagot ragasztott a kolozsvári Mátyás király-szoborcsoport talapzatára, ám két órával később a kolozsvári köztisztasági vállalat alkalmazottjai eltávolították azt. A férfi a román és a magyar állam által közösen restaurált szobornál a kolozsvári városháza által az emlékmű őrzésére kirendelt közösségi rendőr jelenléte ellenére felragasztotta a talapzatra a román nemzetiszín szalagot. Az utóbbin olvasható szöveg arra emlékeztet, hogy Mátyás király vereséget szenvedett 1467-ben Moldvabányánál a középkori Moldva fejedelemség akkori uralkodójától, Ștefan cel Marétól. Erre utal a Nicolae Iorga-idézet is, amely azon a táblán olvasható, amelyet egy héttel ezelőtt helyeztek el a kolozsvári polgármesteri hivatal tudomásával a szoborcsoport elé. Magyarország a tábla eltávolítását kérte a román külügyminisztériumnál, ugyanis Budapest szerint ez feszültséget gerjeszt a magyarság és a románság kapcsolatában. Egy nappal korábban Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete csatlakozott a kolozsvári magyarok interneten meghirdetett akciójához, amelynek kezdeményezői arra kérték a lakosságot, hogy aki nem ért egyet a tábla elhelyezésével, virággal takarja el a vitatott feliratot. A kolozsvári polgármesteri hivatal szerint törvényesen helyezték ki a táblát. Kelemen Hunor művelődési miniszter azonban leszögezte: a feliratot nem hagyta jóvá az országos műemlékvédelmi bizottság, ezért törvénytelenül járt el a hivatal. Budapest bekérette a román nagykövetet Bekérette tegnap a Külügyminisztériumba Ireny Comaroschit, Románia magyarországi nagykövetét Németh Zsolt. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára aggodalmát fejezte ki a napokban Kolozsvárott történtek miatt, a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett román felirat és zászló, valamint a bukaresti magyar nagykövet feltartóztatásának ügyét említette a diplomatának, s elmondta: az események ellentétben állnak a két ország egyezményeivel, és ártanak a jószomszédi együttműködésnek. Felelősségvállalásra indítvány Bizalmatlansági indítványt nyújt be az ellenzék, ha a kormány felelősséget vállal a kisebbségi törvényért. Ezt Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt főtitkára jelentette be, hozzáfűzve: arra számítanak, hogy az indítványt megszavazzák azok a demokrata-liberális és független honatyák is, akik nem értenek egyet az RMDSZ tervezetével. A kisebbségi törvény felelősségvállalással történő elfogadását Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szorgalmazta, a demokrata-liberálisok szerint azonban szokványos parlamenti eljárással is el lehet fogadni a tervezetet június végéig. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Farcádi Botond BEJEGYZÉS ELŐTT AZ EMNP Rémhír vagy gáncsoskodás? FARKAS RÉKA „Kommandós csapatok” járják a Kárpátokon túli megyéket, ahol támogatták az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését, felkeresik azokat, akik nevükkel, aláírásukkal járultak hozzá az új magyar párt létrehozatalához, szép szóval, fenyegetéssel próbálják meggyőzni arról, mondják azt, hamisították kézjegyüket, vagy kényszerítették az aláírásra milyen hírek érkeztek szerkesztőségünkbe, s az információk eljutottak az érintettekhez is. Toró T. Tibor, az EMNT pártbejegyzéssel megbízott ügyvezető elnöke elmondta, értesüléseik szerint az RMDSZ, konkrétan Seres Dénes képviselő áll a vizsgálódás mögött. A Szilágy megyei honatya a Háromszék kérdésére cáfolta a híreket, bár annyit elismert, érdekelne, a megyei RMDSZ-szervezet tagjai közül ki írta alá, s ha nyilvánosságra kerülnek a listák, számba veszik, ki támogatta az új párt bejegyzését. „Semmi ilyesmivel nem foglalkozom” — mondotta, s kiemelte, nem is tehetné, hiszen nem áll rendelkezésükre az aláírók jegyzéke. „Szerettük volna azt hinni, hogy 2011 magánszemély csak alapos indoklással ben ilyesmire nem kerülhet sor, a jogállamiság eljutott arra a szintre, amikor nem kell hasonló megfélemlítésektől tartanunk, és az erdélyi magyar politikai kultúra is fejlődött annyira, hogy egymás meggyőzésével és ne hatalmi erővel próbáljunk bármit elérni” - fejtette ki a Háromszék megkeresésére Toró T. Tibor. Érthetetlennek tartja, hogyan jutottak el bárkihez az aláírási listák, hiszen ezekhez csak a bírák és ügyészek férhetnek hozzá, kérheti ki, és ha kiadták valakinek, annak nyoma lenne a dokumentumokban. A csütörtöki bukaresti tárgyaláson nem találkoztak ilyen bejegyzéssel. Igaz, már akkor furcsállták, hogy a párt bejegyzését megtámadó magánszemély, Adrian Drăghici az aláírások hamisságára hivatkozott, ezt pedig csak akkor tudhatja, ha látta a dokumentumokat. Toró T. Tibor azt is elmondta, nem adott volna hitelt a mostani híreszteléseknek, de volt már precedens hasonló eljárásra. 2004-ben a Magyar Polgári Szövetség bejegyzési kísérletekor az RMDSZ mindent megtett, hogy ezt megakadályozza, Temes megyében például rokonait is megfenyegették. Hangsúlyozta, nem tartanak a vizsgálatoktól, nagyon alaposan ellenőriztek minden aláírást, több ember hetekig dolgozott ezen, pont azért, hogy elejét vegyék a majdani akadékoskodásnak. A szükségesnél több megyében a minimálisnál több aláírást gyűjtöttek össze - hangsúlyozta Toró. Aggódnak azonban azért, hogy riogathatják, megfenyegethetik, megfélemlíthetik azokat a jóhiszemű, egyszerű embereket, akik nevüket adták az új magyar párt életre hívásához. Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését június 16-án tárgyalja érdemben a bukaresti törvényszék. Hárman, két párt s a már említett magánszemély nyújtott be óvást, akkor mutathatják be bizonyítékaikat. A jogi személyként be nem jegyzett Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőség és Egy Jobb Társadalomért Pártja az Európa Tanács alapjogi Chartájának előírásait kérte számon az EMNP-n. A Néppárt (Partidul Popular) azt kéri, hogy az új magyar párt nevében ne szerepeljen a Nép (Popular) szó. Harang és híd (folytatás az első oldalról) Arra a kijelentésre, hogy Székelyföld nem létezik, Tőkés László azt mondta, csak az ő fejükben nem, különben az irodanyitás is tényszerűen bizonyítja létét, s minden kételkedőt meghívott Székelyföldre, győződjék meg a valóságról. Románia is, Magyarország is büszke lehet Székelyföldre, annak sokszínűségére - mondotta -, s kérte a román pártokat, ne exportálják Európába a posztkommunizmust és nacionalizmust. Végezetül azt kívánta, más régiók, például a Barcaság, a Móc-vidék vagy Szilágyság is nyissanak képviseleti irodát az európai fővárosban. Márton Erzsébet és Ábrahám Róbert felcsíki táncot mutatott be Sógor Csaba Székelyföldnek Európa és Ázsia között évszázadokon keresztül betöltött hídszerepéről értekezett, majd a mai helyzetet ecsetelte, hiszen hídnak kell lennie Erdély és Brüsszel, Románia és Magyarország között. Idézte Károly herceget, miszerint Románia legjobban eladható terméke Erdély, s hozzátette, ezen belül is annak szíve, Székelyföld. A képviselő székely módra viccel zárta beszédét. Ennek csattanója, hogy az orosz paraszt nem látott egyetlen japánt sem, de hitte létüket, mert az ország harcolt ellenük. A hasonlat kedvéért hozzátette, meg kell nézni a román sajtót, mit írt a Székelyföld-irodáról. Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke elmondta, információs és tájékoztató jellegű irodát nyitnak, melynek feladata befektetőket keresni, pályázati kiírásokat figyelni, és szeretnék Székelyföldet jobban megismertetni a nagyvilággal. Nem csak papíron, hanem a gyakorlatban is integrálódunk Európába, a magunk eszközeivel fejlesztjük régiónkat, a Székelyföldet - fűzte hozzá. „Azt is szeretnénk, ha megmutathatnánk természeti és kulturális kincseinket, de ehhez ablakot kell nyitnunk a világra. Károly herceg, aki a közelmúltban járt nálunk, aki beköltözött Székelyföldre, azt mondta, Erdélyben, Székelyföldön sok a kiaknázatlan lehetőség, Erdély mozdonya lehet Romániának” — fejtette ki. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke kiemelte, a megőrzött székelyföldi tájjal a térség Európa zöld szíve kíván lenni. A közös munka akkor lehet eredményes, ha közös képviseletünk jelen van a döntéshozatal helyszínén, Európa fővárosában — jelentette ki. Az eseményen felléptek a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai. 2011. június 1., szerda SZÉKELYFÖLD BRÜSSZELI KÉPVISELETE Folytatódik a román hisztéria Bekérették a román külügyminisztériumba Magyarország bukaresti nagykövetét, hogy tájékoztatást kérjenek tőle arról, miért ad otthont a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi irodának. Közben Mircea Geoana, a szenátus elnöke levélben fordult az EP elnökéhez, arra kérve Jerzy Buzeket, hogy ne ismerje el a Székelyföld képviseleti irodáját az EU törvényhozó testületének hivatalos és intézményes partnereként. A Magyarország bukaresti nagykövetével folytatott találkozón a román fél aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a brüsszeli székelyföldi képviseleti irodának a Magyar Régiók Háza ad otthont. A minisztériumban közölték: Bukarest a két ország stratégiai partnerségére való tekintettel elvárja, hogy egyetlen magyarországi hivatalos személy se vegyen részt a keddi megnyitón. A román külügyi tárca már pénteken kiadott egy közleményt, amelyben sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszelben egy szerinte nem létező, mindenféle „alkotmányos és törvényes alap” nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre képviseletet. Nem csitultak el a kedélyek a román pártok háza táján sem, különösen az ellenzéki alakulatok folytatták az utóbbi napokban megkezdett támadássorozatot az iroda megnyitása ellen. Mircea Geoana szenátusi elnök még hétfőn levelet küldött Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének, kérve, hogy ne ismerje el az irodát az Európai Parlament hivatalos partnereként. Az EP elnökének tanácsadói szerint Buzek megkapta a levelet, a törvényes eljárások szerint válaszolni fog rá - ezt harminc napon belül kell megtennie. De nem érték be ennyivel a szociáldemokraták: az alakulat európai parlamenti csoportja hivatalos állásfoglalást kért az Európai Bizottság elnökétől, José Manuel Barrosótól, az EU magyar elnökségétől is. Markó Béla miniszterelnök-helyettes az ügy kapcsán tegnap kifejtette: a brüsszeli iroda nem tesz csodákat, de valószínűleg hozzájárul a térség gazdasági potenciáljának érvényesítéséhez, ugyanakkor figyelmeztetett a magyarellenes hangvétel újraéledésére. „Még mindig lehetséges bizonyos mértékű érvényesülés vagy népszerűség elérése a magyarellenes, illetve nagyon nacionalista hangvétellel, és ezt némelyek azonnal észrevették” - vélekedett.