Háromszék, 2011. június (23. évfolyam, 6301-6325. szám)

2011-06-01 / 6301. szám

KÖZELET Egyfordulós polgármester-választás A korábbi kétfordulós helyett a jövő évi helyhatósági vá­lasztásokon egy fordulóban rendezik meg a polgármester­­választást - döntött tegnap a képviselőház. A parlament alsóháza módo­sította a 2004-ben elfogadott helyhatósági választási tör­vényt, így ezentúl az a polgár­mesterjelölt nyer majd, aki a legtöbb szavazatot kapja, füg­getlenül attól, hogy elérte-e vagy sem a leadott szavazatok 50 százaléka plusz egy voksot. Eddig ugyanis csak ez utóbbi feltétellel lehetett valakit győz­tesnek hirdetni már az első kör után. A mostani változtatás sze­rint ezentúl csak akkor lesz má­sodik forduló, ha a két első jelölt azonos számú szavazatot kap. A kormányoldal által be­nyújtott módosító indítványt 174 képviselő támogatta, 110-en ellene szavaztak, és hárman tar­tózkodtak. Az ellenzékiek éle­sen bírálták a tervezetet, szerin­tük az eltávolodást jelent a de­mokratikus értékektől. A liberá­lisok szerint csökken a megvá­lasztott polgármesterek legiti­mitása, hiszen akár 14 százalé­kos támogatottsággal is tiszt­ségbe kerülhet egy jelölt, a szo­ciáldemokraták pedig azzal vá­dolták a hatalmat, hogy szava­zatvásárlásra készül. Az RMDSZ szerint ez a módosítás előnyös lehet olyan települése­ken, ahol a magyarok kisebb­ségben vannak, és eddig a két­fordulós rendszer miatt eleve esélytelenül indult a polgármes­terjelöltjük. Hiába szerezte meg például a többi jelölthöz képest a legtöbb voksot az első körben, a második fordulóban az összes román szavazatot a versenyben maradt román jelölt kapta. BELFÖLD­I Trikolór szalag a Mátyás-szobron Egy nyugdíjas férfi tegnap román nemzetiszín Szalagot ra­gasztott a kolozsvári Mátyás király-szoborcsoport talapzatára, ám két órával később a kolozsvári köztisztasági vállalat alkalma­zottjai eltávolították azt. A férfi a román és a magyar állam által közösen restaurált szobornál a kolozsvári városháza által az em­lékmű őrzésére kirendelt közösségi rendőr jelenléte ellenére fel­ragasztotta a talapzatra a román nemzetiszín szalagot. Az utóbbin olvasható szöveg arra emlékeztet, hogy Mátyás király vereséget szenvedett 1467-ben Moldvabányánál a középkori Moldva feje­delemség akkori uralkodójától, Ștefan cel Marétól. Erre utal a Nicolae Iorga-idézet is, amely azon a táblán olvasható, amelyet egy héttel ezelőtt helyeztek el a kolozsvári polgármesteri hivatal tudomásával a szoborcsoport elé. Magyarország a tábla eltávolí­tását kérte a román külügyminisztériumnál, ugyanis Budapest szerint ez feszültséget gerjeszt a magyarság és a románság kap­csolatában. Egy nappal korábban Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete csatlakozott a kolozsvári magyarok inter­neten meghirdetett akciójához, amelynek kezdeményezői arra kérték a lakosságot, hogy aki nem ért egyet a tábla elhelyezésé­vel, virággal takarja el a vitatott feliratot. A kolozsvári polgár­­mesteri hivatal szerint törvényesen helyezték ki a táblát. Kelemen Hunor művelődési miniszter azonban leszögezte: a feliratot nem hagyta jóvá az országos műemlékvédelmi bizottság, ezért tör­vénytelenül járt el a hivatal. Budapest bekérette a román nagykövetet Bekérette tegnap a Külügyminisztériumba Ireny Comaroschit, Románia magyarországi nagykövetét Németh Zsolt. A Külügy­minisztérium parlamenti államtitkára aggodalmát fejezte ki a na­pokban Kolozsvárott történtek miatt, a kolozsvári Mátyás-szo­borra elhelyezett román felirat és zászló, valamint a bukaresti magyar nagykövet feltartóztatásának ügyét említette a diploma­tának, s elmondta: az események ellentétben állnak a két ország egyezményeivel, és ártanak a jószomszédi együttműködésnek. Felelősségvállalásra indítvány Bizalmatlansági indítványt nyújt be az ellenzék, ha a kormány felelősséget vállal a kisebbségi törvényért. Ezt Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt főtitkára jelentette be, hozzáfűzve: arra számítanak, hogy az indítványt megszavazzák azok a demokra­ta-liberális és független honatyák is, akik nem értenek egyet az RMDSZ tervezetével. A kisebbségi törvény felelősségvállalással történő elfogadását Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szorgalmaz­ta, a demokrata-liberálisok szerint azonban szokványos parla­menti eljárással is el lehet fogadni a tervezetet június végéig. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Farcádi Botond BEJEGYZÉS ELŐTT AZ EMNP Rémhír vagy gáncsoskodás? FARKAS RÉKA „Kommandós csapatok” járják a Kárpátokon túli megyéket, ahol támogatták az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését, felkeresik azokat, akik nevükkel, aláírásuk­kal járultak hozzá az új magyar párt létrehozatalához, szép szóval, fenyegetéssel próbálják meggyőzni arról, mondják azt, hamisították kézjegyüket, vagy kénysze­rítették az aláírásra m­­ilyen hírek érkeztek szerkesztőségünkbe, s az információk eljutottak az érintettekhez is. Toró T. Tibor, az EMNT pártbejegyzéssel megbízott ügyvezető elnöke elmondta, értesüléseik szerint az RMDSZ, konkrétan Seres Dénes képviselő áll a vizsgálódás mögött. A Szilágy megyei honatya a Háromszék kérdésé­re cáfolta a híreket, bár annyit elismert, érdekelne, a megyei RMDSZ-szervezet tagjai közül ki írta alá, s ha nyilvánosságra kerülnek a listák, számba veszik, ki tá­mogatta az új párt bejegyzését. „Semmi ilyesmivel nem foglalkozom” — mondotta, s kiemelte, nem is tehetné, hiszen nem áll rendelkezésükre az aláírók jegyzéke. „Szerettük volna azt hinni, hogy 2011­ magánszemély csak alapos indoklással ben ilyesmire nem kerülhet sor, a jogálla­miság eljutott arra a szintre, amikor nem kell hasonló megfélemlítésektől tarta­nunk, és az erdélyi magyar politikai kultú­ra is fejlődött annyira, hogy egymás meg­győzésével és ne hatalmi erővel próbál­junk bármit elérni” - fejtette ki a Háromszék megkeresésére Toró T. Tibor. Érthetetlennek tartja, hogyan jutottak el bárkihez az aláírási listák, hiszen ezekhez csak a bírák és ügyészek férhetnek hozzá, kérheti ki, és ha kiadták valakinek, annak nyoma lenne a dokumentumokban. A csü­törtöki bukaresti tárgyaláson nem talál­koztak ilyen bejegyzéssel. Igaz, már akkor furcsállták, hogy a párt bejegyzését meg­támadó magánszemély, Adrian Drăghici az aláírások hamisságára hivatkozott, ezt pedig csak akkor tudhatja, ha látta a doku­mentumokat. Toró T. Tibor azt is elmond­ta, nem adott volna hitelt a mostani híresz­teléseknek, de volt már precedens hasonló eljárásra. 2004-ben a Magyar Polgári Szövetség bejegyzési kísérletekor az RMDSZ mindent megtett, hogy ezt meg­akadályozza, Temes megyében például rokonait is megfenyegették. Hangsú­ly­ozta, nem tartanak a vizsgálatoktól, nagyon alaposan ellenőriztek minden aláírást, több ember hetekig dolgozott ezen, pont azért, hogy elejét vegyék a majdani aka­dékoskodásnak. A szükségesnél több me­gyében a minimálisnál több aláírást gyűj­töttek össze - hangsúlyozta Toró. Aggód­nak azonban azért, hogy riogathatják, megfenyegethetik, megfélemlíthetik azo­kat a jóhiszemű, egyszerű embereket, akik nevüket adták az új magyar párt élet­re hívásához. Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzé­sét június 16-án tárgyalja érdemben a bu­karesti törvényszék. Hárman, két párt s a már említett magánszemély nyújtott be óvást, akkor mutathatják be bizonyítékai­kat. A jogi személyként be nem jegyzett Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyen­lőség és Egy Jobb Társadalomért Pártja az Európa Tanács alapjogi Chartájának elő­írásait kérte számon az EMNP-n. A Néppárt (Partidul Popular) azt kéri, hogy az új ma­gyar párt nevében ne szerepeljen a Nép (Popular) szó. Harang és híd (folytatás az első oldalról) Arra a kijelentésre, hogy Székelyföld nem létezik, Tőkés László azt mondta, csak az ő fejükben nem, különben az irodanyitás is tényszerűen bizonyítja létét, s minden kételkedőt meghívott Székelyföldre, győződjék meg a valóságról. Románia is, Magyarország is büszke lehet Székelyföldre, annak sokszínűségére - mondotta -, s kérte a román pártokat, ne exportál­ják Európába a posztkommunizmust és nacionalizmust. Végezetül azt kí­vánta, más régiók, például a Barcaság, a Móc-vidék vagy Szilágyság is nyissanak képviseleti irodát az európai fővárosban. Márton Erzsébet és Ábrahám Róbert felcsíki táncot mutatott be Sógor Csaba Székelyföldnek Európa és Ázsia között évszázadokon keresztül betöltött hídszerepéről értekezett, majd a mai helyzetet ecsetel­te, hiszen hídnak kell lennie Erdély és Brüsszel, Románia és Magyarország között. Idézte Károly herceget, miszerint Románia legjobban eladható terméke Erdély, s hozzátette, ezen belül is annak szíve, Székelyföld. A képviselő székely módra viccel zárta beszédét. Ennek csattanója, hogy az orosz paraszt nem látott egyetlen japánt sem, de hitte létüket, mert az or­szág harcolt ellenük. A hasonlat kedvéért hozzátette, meg kell nézni a román sajtót, mit írt a Székelyföld-irodáról. Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke elmondta, infor­mációs és tájékoztató jellegű irodát nyitnak, melynek feladata befektető­ket keresni, pályázati kiírásokat figyelni, és szeretnék Székelyföldet job­ban megismertetni a nagyvilággal. Nem csak papíron, hanem a gyakorlat­ban is integrálódunk Európába, a magunk eszközeivel fejlesztjük régión­kat, a Székelyföldet - fűzte hozzá. „Azt is szeretnénk, ha megmutathat­nánk természeti és kulturális kincseinket, de ehhez ablakot kell nyitnunk a világra. Károly herceg, aki a közelmúltban járt nálunk, aki beköltözött Székelyföldre, azt mondta, Erdélyben, Székelyföldön sok a kiaknázatlan lehetőség, Erdély mozdonya lehet Romániának” — fejtette ki. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke kiemelte, a megőrzött székelyföl­di tájjal a térség Európa zöld szíve kíván lenni. A közös munka akkor le­het eredményes, ha közös képviseletünk jelen van a döntéshozatal hely­színén, Európa fővárosában — jelentette ki. Az eseményen felléptek a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai. 2011. június 1., szerda SZÉKELYFÖLD BRÜSSZELI KÉPVISELETE Folytatódik a román hisztéria Bekérették a román külügyminisztériumba Ma­gyarország bukaresti nagykövetét, hogy tájékoz­tatást kérjenek tőle arról, miért ad otthont a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi iro­dának. Közben Mircea Geoana, a szenátus elnöke levélben fordult az EP elnökéhez, arra kérve Jerzy Buzeket, hogy ne ismerje el a Székelyföld képvise­leti irodáját az EU törvényhozó testületének hiva­talos és intézményes partnereként. A Magyarország bukaresti nagykövetével folyta­tott találkozón a román fél aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a brüsszeli székelyföldi képviseleti iro­dának a Magyar Régiók Háza ad otthont. A minisz­tériumban közölték: Bukarest a két ország stratégiai partnerségére való tekintettel elvárja, hogy egyetlen magyarországi hivatalos személy se vegyen részt a keddi megnyitón. A román külügyi tárca már pénte­ken kiadott egy közleményt, amelyben sajnálatos­nak nevezte, hogy Brüsszelben egy szerinte nem lé­tező, mindenféle „alkotmányos és törvényes alap” nélküli közigazgatási-területi egység számára hoz­nak létre képviseletet. Nem csitultak el a kedélyek a román pártok háza táján sem, különösen az ellenzéki alakulatok folytatták az utóbbi napokban megkez­dett támadássorozatot az iroda megnyitása ellen. Mircea Geoana szenátusi elnök még hétfőn levelet küldött Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnö­kének, kérve, hogy ne ismerje el az irodát az Európai Parlament hivatalos partnereként. Az EP elnökének tanácsadói szerint Buzek megkapta a levelet, a tör­vényes eljárások szerint válaszolni fog rá - ezt har­minc napon belül kell megtennie. De nem érték be ennyivel a szociáldemokraták: az alakulat európai parlamenti csoportja hivatalos állásfoglalást kért az Európai Bizottság elnökétől, José Manuel Barrosótól, az EU magyar elnökségétől is. Markó Béla miniszterelnök-helyettes az ügy kap­csán tegnap kifejtette: a brüsszeli iroda nem tesz csodákat, de valószínűleg hozzájárul a térség gazda­sági potenciáljának érvényesítéséhez, ugyanakkor figyelmeztetett a magyarellenes hangvétel újraéle­désére. „Még mindig lehetséges bizonyos mértékű érvényesülés vagy népszerűség elérése a magyarel­lenes, illetve nagyon nacionalista hangvétellel, és ezt némelyek azonnal észrevették” - vélekedett.

Next