Háromszék, 2011. október (23. évfolyam, 6404-6421. szám)

2011-10-01 / 6404. szám

HÉTVÉGE 2011. októberi szombat Makovecz Imre visszapillant Valamelyik égbetörő templomának angyalszárnyain az öröklét felé indult Makovecz Imre. Kárpát-medence-szerte megmaradtak jellegze­tes, messziről felismerhető épületei. Jó hinni, hogy tanítványainak, hí­veinek serege nem hagyja semmibe veszni hungarikumnak is nevezhető építkező szellemiségét. Első figyelemre méltó munkájá­nak a paksi templomot tartotta, mely karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetével, ívelt kapubejáratával, egyéni stílusával országos hírnevet szerzett. Stílusának karakteres hor­dozója a néhány évvel előbb épült siófoki evangélikus templom. De az ő hírnevét öregbíti a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épü­letegyüttese vagy a középkori han­gulatot keltő Stephaneum is. Jelleg­zetes stílusjegyeit hordozza újabb munkái közül a makói Hagymaház, az egri uszoda. Építészként fő műve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja. Máig száznál több különböző funkciójú, jellegze­tes stílusjegyeket hordozó, a hagyo­mányos alapanyagok s főleg a fa felhasználásával készült épületének hagyományőrző szerepet is szánt, a fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta. Organi­kusnak nevezett építészetének szán­déka és célja, hogy egylényegűvé váljék az épület a környezettel, szervesen illeszkedjék a tájba. A kissé historizáló, olykor romanti­kus, a népies formavilágot átszelle­­mítő, jelképekben gazdag épületek tagadhatatlanul védjeggyé váltak. A jurtasziluett, a szabálytalan ablak- és ajtóformák, a maguk természe­tességében meghagyott fatörzsek mint tartó- és/vagy díszítőelemek, a honfoglalás kori mitológiai utalások határozzák meg építészetét. Hitte és vallotta, a népművészet­nek különös, megkülönböztetett a szerepe a magyarság életében. (...) A magyar népművészet olyan univer­zális, ősi tartalmat hordoz, amely­ben megszólal valami egyetemes. Ugyanez vonatkozik a népi építészet­re is. Olyan fantasztikus világot jele­nít meg, amit követni kell, ahogy Bartók is tette a pentatóniával, a 20. század legmodernebb zenéjét hozva létre belőle. " S számtalan interjújának egyikében azt is elmondta, mit jelent ez az építé­szetben. (...) A lakásnak van egy, az élettel átszőtt centruma, a többi rész­funkció. Ez a parasztház. Egy pitvaron keresztül bemegyek az életbe, mert ezt régen így hívták, ahol ott az asszony, egy olyan lakókonyha, amelyikből egyik oldalra nyílik a tisztaszoba kis ház ese­tén, másik irányba a kamra, de van úgy, hogy egy másik szoba is. Nem egy szel­­lőzetlen és megvilágítatlan előszobán keresztül botorkálok be, hanem belépek az életbe. Nem a pénzről szól a történet, hanem az életről. Ezért hívjuk élő építé­szetnek. Ráadásul a magyar nyelv rend­kívül plasztikusan és tisztán használja azokat a terminus technicusokat, ame­lyek egy épületre vonatkoznak. Egy osz­lopnak feje, törzse, lába van. Egy hom­lokzatnak van két szeme, az ablaknak szárnya és szemöldöke, kapunak szár­nya stb. Tehát a magyar nyelv magával hordoz olyan régi, történelemben hasz­nált építészeti elemeket, amelyekre mi már nem emlékezünk vissza. Stílusa iskolát teremtett, érték­központú tudásának továbbadását élete központi feladatának tekintette. — A Kós Károly Egyesülés működtet egy Vándoriskolát. Végzett építészek jelentkeznek, három és fél éven át vándorolnak az egyes cégek között, és utána le kell tenniük a mestermun­kát, ami csak megépült épület lehet. Ez alatt a négy év alatt ember lesz belőlük. Aki pedig nem, az elmegy. S amikor Magyarországon árvíz vagy a vörösiszap pusztított, a Ma­­kovecz-iskola sietett a bajbajutottak se­gítségére. — Jelentem, több száz ház épül Kolontáron és Devecserben, a Mis­kolc melletti Felsőzsolcán pedig már 130 házban laknak is. Mi nemcsak ter­vezőként voltunk jelen, hanem szerve­zőként, és jelentem, hogy Kolontáron 134 000 forintért építettek egy négyzet­­méter lakást, holott ennek az ára 250 000 fölött van. (...) Kivitelezők is fölvállalják azt a veszteséget, amit ilyenkor illik föl­vállalni. Kivéve a bankokat. Néhány műve Erdély földjén áll: Kolozsváron és Vargyason reformá­tus, Csíkszeredában katolikus temp­lom, Sepsiszentgyörgyön református ravatalozót építettek, s egyszer talán Temesváron is elkészül az Új Ezred­év néven megálmodott református templom, melyet az ott élő magyar­ság kulturális központjának is szánt. A Csíkszeredai katolikus temp­lom elsőként készült el az erdélyi Makovecz-templomok közül. 2003. október 18-án Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére szentelték fel a tervezője szerint „építészeti magyar magzatot". A kéttornyú centrális templom a ma­gyarság múltját és jövőjét ötvözi. A tornyok előtt kapubejáratok, fölöttük öt-öt kereszt hirdeti a keresztény ma­gyarság tíz évszázadát. A kapumotí­vum a szentírásból és a helyi hagyo­mányból való. Tárjatok kaput, hadd vonuljon be az igaz nép, amely őrzi a hűséget. A kolozsvári Donát úti reformá­tus templomot 1994—97 között ter­vezte, az alapkövét 1998-ban tették le, és 2008. május 4-én szentelték fel. „Tíz évig épült, s nem kaptunk engedélyt, míg az előtte húzódó úton el nem készült egy ortodox templom, de végül sikerült. " A vargyasi református templom. „ (...) Vargyasról felhívott a nagytisz­teletű úr, hogy van egy düledező fa­templomuk, tervezzek helyette vala­mit. Mondtam, ha ledöntik, szólja­nak. Ledöntötték, és alatta XIII. szá­zadi kora román kori templom alap­jait találták. Mélyen leástunk, jara­idéző dombház, aho­l a torony a felszálló lélek, a kupola pedig a mindenséget jelké­pezi - jellemezte az épületet tervezője. Egyszer, amikor szemrevételezte a munkálatokat, nevet­ve mondta: Látják, pápista létemre ismét a protestánsoknak dolgozom. Amikor először erre jártam, friss, zöld tájban állt e szépséges templom, most körben e szür­ke, jellegtelen be­tonrengeteg. .. Értette a munkások nyelvét, pillanatok alatt tisz­tázták, miként il­leszthető össze két hajlított gerenda, vagy hogyan bírja a mifelénk erős széljárást az épület tö­rékenynek ható, égbe röppenni lát­szó szárnya. Szemmel láthatóan le­nyűgözte őket a különösen szép fel­adat, az építész egyénisége, s egy ügyes kezű atyhai ács mondta búcsú­zóul: Akit elsőnek ravataloznak itt fel, az meg van élve. Hármashalom-oltár. Csíksom­­lyón épült, 1996 őszén szentelték fel. A világhírű csíksomlyói pün­kösdi búcsún magyarok milliói cso­dálják a nagy építész alkotását. „ Amikor felkértek a munkára, azt mondtam, szét fogják szedni a ro­mánok. Szerencsére tévedtem, nem­ szedték szét. ” Makovecz Imre mind művész­ként, mind közéleti emberként a magyar élet kiemelkedő személyi­sége volt, és Kós Károly életmun­káját követve a társművészetek or­­ganizátora is egyben. Több alapít­ványnak adott neve szárnyat, kurá­tora volt a Balassi-kard nemzetközi költői nagydíjnak, s a Magya­r Művészeti Akadémia alapítójaként több mint negyven írót, képzőmű­vészt, zenészt, építészt tömörített maga köré Magyarország határain kívülről is. Isteni segédlettel építő ember, kortárs művészetünk egyik legnagyobb magyarja távozott kö­zülünk - szavaival élve - föld és ég, mélység és magasság eggyé illesz­­tőjeként. Összeállította: SIMÓ ERZSÉBET A sepsiszentgyörgyi új református ravatalozó­dott kövek kerültek elő, rózsaablak és még sok minden. ” Köztük egy azonosíthatatlan, kőből faragott tárgy, melynek oldalán rovásírással Szent Mihály neve szerepel. Makovecz szerint a lelet európai szenzáció, mi­vel az eddigi ismeretek szerint a Szent Mihály-kultusz legkeletibb ál­lomása Gyulafehérvár volt. Vala­mennyit beépítették az új Isten Házába. 2005-ben szentelték fel. „ Ezekből és sok új gondolatból meg az innen-onnan kapott adományok­ból megépítettük a református temp­­lomocskát. Amikor elkészült, és kö­rülálltak a szomszéd falvak népei is, s a templomkert tele volt emberekkel, és fölzengett az ének, hogy Tebenned bíztunk eleitől fogva, az olyan pilla­nat volt, amikor az ember csöndesen azt mondja magában: rendben van, megérte. ” A sepsiszentgyörgyi új reformá­tus ravatalozó tévéit Incze Sándor református esperes kérésére 1998- ban rajzolta meg Makovecz Imre. A Vigasztalás Házát 2005 szeptembe­rének végén szentelték fel. A ház ha­lotti templom, ősi hagyományokat Budapest nem kért tőle személyiségét meghatározó munkát­­ a Pázmáneum Piliscsabán A Csíkszeredai katolikus templom A vargyasi református templom ____________________________________________________________ÉLŐ MÚLT

Next