Háromszék, 2011. november (23. évfolyam, 6430-6455. szám)

2011-11-08 / 6436. szám

A KÖZÉLET Háromszék Fizetésemelési szándéknyilatkozat Jeffrey Franks, az IMF küldöttségének vezetője (képünkön) elmondta: a kor­mánynak fel kell gyorsítania az állami vál­lalatok privatizációját, illetve a magán­szférából érkező vezetők kinevezési folya­matát. A felek ugyanis már koráb­ban megállapodtak abban, hogy az állami vállalatok versenyszférából érkező vezetői a piaci viszonyok­nak megfelelő, kiemelt bérezést kapnak, de csak akkor, ha eredmé­nyesen irányítják a rájuk bízott ál­lami társaságokat. így remélnek véget vetni annak a húszéves jelen­ségnek, miszerint számos állami vállalat veszteségesen működik, és lefelé húzzák a gazdaságot. A felek megállapodtak abban is, hogy jövő évben befagyasztják a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat. Kisebb emelés csak abban az esetben képzelhető el az év második felétől, ha a büdzsé bevételei ezt lehetővé teszik. A kormány tagjai korábban el­mondták, hogy a bérek és a nyugdíjak enyhe növelése az állami vállalatok haté­­folytatás az első oldalrólé­konyságának növelésétől, így a vesztesé­gek visszaszorításától függ. A kormány és az IMF ugyanakkor megállapodott egy százas listáról, amely az elsőbbséget élvező, uniós alapokból finanszírozott beruházásokat tartalmazza. A projektek összértéke 8 milliárd euró. Az IMF képviselője szerint az egyik leg­nagyobb kihívás az egészségügyi rend­szer, amelyen belül az igények meghalad­ják a forrásokat, és ez gyengíti a rendszer pénzügyi egyensúlyát. Kiemelt fontossá­gú a köztartozások kiiktatása is. „A ható­ságok majdnem teljes mértékben meg­szüntették az állami és a társadalombizto­sítási költségvetés tartozásait, de csak most kezdenek összpontosítani az állami vállalatok tartozásai­ra. A kifizetetlen számlák jelen­tős visszahúzó erőt jelentenek, mert a cégeknek így nincs pén­zük fejlesztésre” - mondta Franks. A kormánykoalíció tagjai ugyanakkor tegnap arról dön­töttek, hogy emelhetik az állami alkalmazottak fizetését és a nyugdíjakat 2012 első felében. Fekete András Levente, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője elmondta: a 2012-es költségvetésbe és az IMF-nek küldendő szándéklevélbe is belefoglalják a fizeté­sek és nyugdíjak esetleges emelését. A fi­zetéseket május-júniusban emelhetik, hogy részben vagy egészben kompenzál­ják a kormány korábbi bércsökkentéseit. BELFÖLD • Csökkenő inflációs előrejelzés A Román Nemzeti Bank átértékelte az ez év végi inflációs előrejelzését, 4,6-ról 3,3 százalékra csökkentve, a jövő évi előrejelzés pedig 3,5-ről 3 százalékra csökkent. A fogyasztói árak szeptemberben negyedik, egymást követő hónapban csökkentek, miután estek az élelmiszerárak, így az éves inf­láció 3,45 százalékra, az 1990 utáni legalacsonyabb szintre esett vissza, és illeszkedett a BNB ez évi célértékéhez. A köz­ponti bank ez évre 2-4 százalékos inflációval számol, amivel Románia éves inflációs szintje szeptemberben megközelítet­te a 3,3 százalékos uniós átlagot. Geoană helyett Corlatean? Victor Ponta SZDP-elnök tegnap bejelentette: az alakulat állandó tanácsa és a szenátusi frakció úgy döntött, Titus Corlăţeant javasolja a szenátus elnöki tisztségére, Mircea Geoanăt pedig a felsőház külügyi bizottságának élére java­solják. Ponta elmondta: egy alkotmánybírósági döntés értel­mében az a politikai alakulat, amely a szenátus elnökét adja, javasolhatja az elnök lecserélését a frakció egy másik tagjá­val. Az SZDP elnöke elismerte, hogy Mircea Geoană politi­kai támogatásának megvonásáról van szó, de hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság döntésében szereplő kifejezés a „tiszt­ségből való lecserélés”. Mint ismeretes, Geoană kegyveszté­sét az okozta, hogy egy televíziós műsorban úgy nyilatkozott, nem kizárt, hogy ismét megpályázza az államelnöki széket. Szállodai tiltakozás A kolozsvári volt Continental Szálloda évek óta elhagyott épületét „foglalták el” tegnap civil szervezetek, így tiltakoz­va a verespataki ciántechnológiás aranybánya-beruházás el­len. A tiltakozó fiatalok nem értenek egyet a ciántechnológiás kitermeléssel, amely - mint mondják - tönkretesz mindent, ami értékes Verespatakon. A Roşia Montana Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarja megnyitni az Érchegységben 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kiter­melése érdekében. Konstancai elutasítás Országos szinten Konstanca megyében tartották az első, a területi átszervezéssel kapcsolatos népszavazást. A szavazati joggal rendelkezők vasárnap igennel vagy nemmel válaszol­hattak arra a kérdésre, egyetértenek-e megyéjük területi-köz­igazgatási egységének felszámolásával. Az 515-ből 354 sza­vazókörzet adatainak összesítése alapján a választási részvé­tel 43 százalékos volt, az urnához járulók 95 százaléka nem értett egyet Konstanca megye felszámolásával. A népszava­zás érvényességéhez a választási jegyzékben szereplők fele plusz egy személynek kell leadnia a szavazatát. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Csinta Samu EMNT-fordulat Marosvásárhelyen Az EMNT megállapodást szorgalmaz a marosvásárhelyi ma­gyarság közös polgármesterjelöltjéről, de leszögezi: Vass Levente csak az egyik támogatható személy. Az RMDSZ által polgármes- hegy az EMNT és a nemrég be­jegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) együttműködési készsé­gét „egyoldalú választási kam­pány- és propagandacélokra hasz­­nálják fel.” Leszögezi: az EMNT nem az RMDSZ jelöltjét, hanem a marosvásárhelyi magyarok kö­zös jelöltjét kívánja támogatni, Vass Levente pedig - akárcsak Smaranda Enache - csupán a szóba kerülő személyek egyike. A Magyar Polgári Párt (MPP) korábban jelezte, hogy nem kí­vánja támogatni Vass Leventét, ők az RMDSZ-ből 2008-ban kizárt Benedek Imre orvost, vagy az EMNT nyilatkozatában is említett Smaranda Enachét támogatnák. Vérj­elöltnek megválasztott Vass Levente egyelőre kizárólag a szövetség jelöltjének tekinthető - szögezi le a Tőkés László EMNT-elnök által aláírt doku­mentum. Mint ismeretes, a ro­mániai magyar politikai szerve­zetek közös polgármesterjelöltet akarnak indítani Marosvásár­helyen a jövő évi önkormányzati választásokon, eddig azonban még nem sikerült megállapodni­uk a támogatandó személyben. Tegnapi nyilatkozatában Tő­kés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt kifo­gásolja az RMDSZ egyes tiszt­ségviselőinek magatartásában. AHIRSALATAT MAGAS POLCON MINDHALÁLIG? Az RMDSZ képviselői között találtatik a legtöbb hosszú életű honatya. Nem korukra, hanem mandátumaik számára értik ezt a România liberă újságírói. Igaz, Radu Berceanu, Vasile Blaga, Ioan Oltean, a liberális Varujan Vosganian és Călin Popescu Tăriceanu mellett a szocdem Adrian Năstase, Bogdan Niculescu-Duvăz is 1990 óta koptatja a parlament padjait, de arányaiban túlszárnyalják őket az RMDSZ-es honatyák. 1990 óta a parlament tagja Frunda György, Verestóy Attila, Markó Béla, Márton Árpád, Kerekes Károly és Varga Attila. Borbély László is csak egy mandátumnyi ideig hiányzott a törvényhozásból, Seres Dénes 1992-től, Kelemen Attila 1996-től tagja a képviselőháznak. ÚJ ELNEVEZÉSSEL „SZÁGULDANAK” A VONATOK. Háromra csökkenti és átnevezi a Román Vasúttársaság a vonatjáratok típusát. Intercity, interrégió és régió típusú vonatjárat közlekedik hamarosan az eddigi intercity, sebes-, gyors- és személyvonatok helyett. A kate­góriáknak meghatározzák a minimális sebességhatárát is. Az intercitynek például minimum 60 kilométer/órás sebes­séggel kell haladnia, az interrégiónak pedig 45 kilométer/ órással. A Román Vasúttársaság átszervezése miatt elkép­zelhető, hogy a vonatjegyek árát is módosítják, de erről egyelőre nincs információ. (Paprika Rádió) BÉKEANGYAL: Míg Victor Ponta és Crin Antonescu Vadim Tudor híveinek szavazatára számít a jövő évi választá­sokon, a kormánypárt és Traian Băsescu a parasztpártot sze­retné felébreszteni tetszhalálából, és maga mellé állítani. Rontott azonban a helyzeten, és mélypontra süllyesztette Victor Ciorbea még meglévő tekintélyét is, hogy ő és Aurelian Pavelescu, a kettészakadt parasztpárt vezérei Traian Băsescut kérték fel békítésre - igaz, sikertelenül. (Ziare.com) SEMMIT NEM TUDNAK. Bár a most készülő költségve­tés nem titkos, még mi sem láttuk a benne szereplő sarokszá­mokat-mondta az Új Magyar Szónak Gyerkó László RMDSZ- es szenátor. Szerinte a büdzsé végleges formája két-három hét múlva kerül a parlament elé, s már most sejteni lehet, hogy az RMDSZ által kért módosítás - amely a nyugdíjak és a közal­kalmazottak fizetésének régi szintre való visszaállítását indít­ványozta - nem lesz lehetséges január elsejétől. EGYRE KEVESEBBET FOGYASZTUNK. Csökkent az élelmiszerek, ital, dohány, más termékek és az üzemanyag eladása szeptemberben augusztushoz képest. A visszaesés ter­mékenként 1,1 és 7,2 százalék közötti, a kiskereskedelem üz­leti forgalma összesen 3 százalékkal csökkent. Leginkább az üzemanyag-kereslet esett vissza, a benzinkutak forgalma 7,2 százalékkal, az élelmiszereké, italoké és dohánytermékeké 1,8 százalékkal - közölte az Országos Statisztikai Intézet. 2011. november 8., kedd 1 A MÚLT HÉT­­ Görögország A világ legfejlettebb húsz országának G-pontja Görögország lehet, mert mikor a görög miniszter­­elnök bejelentette, hogy népszavazás lesz országa megsegítéséről, a nizzai tanácskozáson a G20-ak nagy izgalomba jöttek. Sőt, felizgatták az egész (pénz)világot is. Mindenki meg akarja menteni az eurót és Görögországot, csak ők saját magukat nem. Azt mondják, hogy a görögök egy kicsit nagyon félre­vezették az EU-t, mikor bekérezkedtek az eurózó­­nába. Nem kellett volna hagyni, mert nem voltak rá megérve. Olajbogyó helyett kecskebogyót adtak Európának. De, úgy tűnik, jól gondolkodtak, mert nem az utódaiknak ígérgették a jobblétet, és nem a másvilágon, hanem annyi pénzt kértek kölcsön, amiből egész jól megéltek. És most nem adják vissza, mert nincs, miből, sőt, nem nagyon ízlenek nekik a megszorítások sem, ezért egyfolytában za­­varognak és tüntetnek. És láss csodát, elengedik Görögország adósságának felét, mintegy százmil­­liárd eurót, így kell ezt! Annyi kölcsönt kell kérni, hogy ne lehessen megadni, így legalább felét elengedik. Micsoda veszteség a bankoknak! Érdekes módon, ha egy külföldi termelővállalat valahol vesztesé­ges, akkor továbbáll, illetve hanyatt-homlok to­vábbrohan, például keletre. Most mégsem men­nek a bankok - mondjuk - Bangkokba, biztosan azért, mert ott árvizek vannak. Inkább a kis kí­naiak jönnek nagy pénzükkel és bóvlijaikkal Európát segíteni. Örvendetes, hogy szegény görögök megsegíté­sébe, ha nem is közvetlenül, de mi is besegíthetünk. Eszerint kell alakítanunk költségvetésünket is, amiről kiderült, hogy sajnos, időjárásfüggő. Bár évekre előre általános felmelegedést jósoltak a meteorológusok, most biztos, ami biztos alapon Emil Boc „ rossz időhöz illő” költségvetést ígér ne­künk. Szerinte ez garanciát jelent arra, hogy „Románia nem kerül viharba”. Magyarul ez azt jelenti, hogy a fizetés- és nyugdíjemelés is időjá­rásfüggő, tehát akkor lesz, ha majd fagy, és hó lesz nagy. Aztán, ha a sok eső hatására (mert más in­tézkedés nem várható) véletlenül növekedésnek indul a gazdaság, még újraszámolják és átgondol­ják a lehetőségeket. Sokan pert nyertek fizetéscsökkentésük miatt, és a bíróságok arra köteleznék az államot, hogy térít­sen meg kilencmilliárd lejt. Erre elnökünk azt mondta, hogy akkor a bíróságok jelöljék meg a forrást is, amiből ezt kifizessék. Ezek után, ha nem jelölik meg, emiatt a bírósá­gokat is be lehet perelni, nemde? Kuti János

Next