Háromszék, 2012. január (24. évfolyam, 6480-6503. szám)

2012-01-13 / 6488. szám

_ KÖZÉLET ________ oromszé­l A­elföld • Jobb betegellátás kell Legalább hatvannapos közvita és parlament előtti egyeztetés szükséges az egészségügyi törvényhez, a kor­mány felelősségvállalása ez esetben elfogadhatatlan - szö­gezték le tegnap az RMDSZ elnökségi ülésén Kolozsvárott. A megbeszélésen Kitli László miniszter is részt vett. Kelemen Hunor szövetségi elnök az ülést követően ismer­tette az egyeztetés részleteit: emlékeztetett arra, hogy a 90-es években Hajdú Gábor végezte el a legalaposabb re­formot az ágazatban, és Cseke Attila minisztersége alatt a kórházak decentralizációjával, bizonyos esetekben ezek bezárásával racionalizálták a rendszert. A reformokat folytatni kell, és olyan formában, hogy az adófizető polgá­rok érdekeit szolgálja. Ezért a most közvitán lévő törvény­­tervezethez konkrét módosító javaslatokat teszünk le - mondotta. Kitli László egészségügyi miniszter januárban és februárban az ország számos megyéjében konzultáció­kat szervez, amelyeken a problémás kérdésekre keresik a megoldásokat. „Miután ezek a közviták lezárultak, én na­gyon remélem, hogy ez a törvénytervezet politikailag vál­lalható lesz, és jelentősen átalakul majd ahhoz képest, ami jelen pillanatban a minisztérium honlapján olvasható” - összegezte Kelemen Hunor. Kinevezés és gyors menesztés Aláírta tegnap Emil Boc miniszterelnök Vasile Cepoi orvos kinevezését az egészségügyi minisztérium államtit­kári tisztségére, ezzel a korábbi kettőről háromra bővítve a tárca államtitkárainak számát. Az új államtitkár közvet­lenül a miniszter mellett irányítja majd az egészségügyi rendszer reformját. A kedden kinevezett Tudor Ciuhodaru UNPR-s képviselőt azonban két nap után leváltották az egészségügyi miniszter sürgősségi ügyekért felelős tiszte­letbeli tanácsosi tisztségéről. Visszavont védőoltások További 350 000 adag, csökkent koncentrációjú B-tör­­zset tartalmazó influenzaoltást fedeztek fel, így az egész­ségügyi minisztérium által megvásárolt egymillió adagból 700 000 nem megfelelő. Az influenzaoltás beadását már hétfőtől leállították, a nem megfelelő vakcinákat pedig va­lószínűleg megsemmisítik. Január elejéig országos szin­ten összesen 36 influenzaszerű megbetegedést jegyeztek, ebből hét szezonális influenzás (A/H3N2) esetet igazoltak laboratóriumi vizsgálatokkal. A kampány megszakítása nem érinti a lakosságot, mert a legtöbben már immunisak, ugyanis ez a típusú influenza (H3N2) 1986 óta létezik Romániában és Európában. Huszonkilenc korrupt rendőr Huszonkilenc rendőrt helyeztek előzetes letartóztatás­ba tegnap, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kenőpénzt fo­gadtak el bűncselekményt elkövető személyektől, vagy éppen megzsaroltak ártatlan embereket. A nyomozó ható­ság szerint a gyanúsítottak szolgálatban pénzt kértek a for­galomban megállított gépkocsivezetőktől. Általában lu­xusautókat szemeltek ki, és a jogosítvány elvételével zsa­rolták a sofőröket, de prostituáltaktól és kerítőktől is pénzt követeltek a bírságok elengedéséért. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Demeter J. Ildikó _________________Külpolitikai szerkesztő: Farkas Réka ! HÍRSALÁTA­T CSAK A SAJÁTJAINAK! Nemcsak Háromszéken osztja saját kénye-kedve, illetve az RMDSZ-hez való kapcsolata alap­ján a közpénzt a megyei tanács. A Marosvásárhelyi Rádió tudó­sításából az derült ki, hogy nem cselekszik másképp Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzati vezetője sem. Nem kap megyei támogatást Balánbánya, Farkaslaka és Gyergyószentmik­­lós. Az említett három településen nem RMDSZ-es a vezetés. FOGYASZTÓI ÁRCSÖKKENÉST LÁTNAK A STA­TISZTIKUSOK. Alig haladta meg a 3 százalékot tavaly az éves infláció, ami a rendszerváltás óta mért legalacsonyabb szint. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint decem­berben a fogyasztói árak kevesebb mint negyedszázalékkal nőttek, így az éves szintű infláció 3,14 százalékra csökkent. Az alacsony infláció fn­ként annak köszönhető, hogy az élel­miszerek ára általában stagnált. Igaz, néhány fontos termék jelentősen drágult: a cukor például csaknem 19, a tojás pe­dig 15 százalékkal kerül többe. A hőenergia drágult a legna­gyobb mértékben, csaknem 25 százalékkal. Mindazonáltal az átlagos pénzhígulás havi szinten 0,3 százalék volt, fele a 2010-esnek. (Bukaresti Rádió) SZAVAZATI JOGOT KÉRNEK A KÖZÉPISKO­LÁSOK. A Diákok Országos Tanácsának nagygyűlésén több megbízott is támogatná a szavazati jog 16 éves kortól való bevezetését. A diákok ugyanis úgy vélik, a választáso­kat megelőző tájékoztató kampányok segítségével már eb­ben az életkorban is felelősségteljesen tudnának szavazni. (Politicalocala. ro) MÁRCIUSBAN IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK. Az RMDSZ azt szeretné, március második felében kerüljön sor a romániai időközi választásokra. Az RMDSZ jelöltjei által 2008-ban el­nyert törvényhozói mandátumok közül ugyanis három meg­üresedett. Egy-egy Kolozs, Hargita és Bihar megyei egyéni választókerületben kell kiírnia időközi választást a kormány­nak (MTI) Csökkent a magyarság aránya Rossz eredményeket sugall, hogy a nagyobb erdélyi városok magyar elöljárói óvakodnak nyil­vánosságra hozni a már rendelke­zésükre álló népszámlálási adato­kat, a magyarság fogyása vetíthe­tő előre. Míg a magyar lakosság számarányát tekintve ,jól álló, Székelyföldön alig pár nappal a cenzus lezárása után bejelentet­ték, hogy „van magyar jövő”, a Partiumban és Közép-Erdélyben titkolóznak az illetékesek a rész­leges, nem hivatalos eredmények közlésével. Csorna Botond városi tanácstag szerint Kolozsváron már csak 16,4 százalékot tesz ki a magyar lakos­ság, ami ötvenezer alatti lélekszá­­mot jelent. Marosvásárhelyen még nem történt meg a teljes adatfel­dolgozás, ezért nincsenek szám­adatok. Csegzi Sándor alpolgár­mester szerint csak annyit tudnak, hogy Marosvásárhely lélekszáma hozzávetőleg húszezerrel csök­kent, de a nemzetiségi arányok nem változtak. Ugyancsak jelentősen vissza­esett Szatmárnémeti lakossága, a tíz évvel ezelőtti 112 000-ről 96 000-re apadt a település né­pessége. Ilyés Gyula polgármester szerint a magyar közösség több­nyire a teljes lakossággal arányo­san csökkent, így a településen 38 százalék lehet. Nagyváradon vi­szont a tíz évvel ezelőtti 27 száza­lékról 23,81 százalékra esett vissza a város magyarságának aránya. A partiumi és a közép-erdélyi régióval ellentétben Székelyföldön kisebb arányban csökkent a ma­gyarok száma, mint a románoké: Háromszéken a románok 12,4 százalékkal, a magyarok 7,6 szá­zalékkal fogytak, Hargita me­gyében pedig a magyarok 6,4, a románok 14,7 százalékkal vannak kevesebben. Sepsiszentgyörgy, a magyar kártya ásza (folytatás az első oldalról) Hogy a nevek olvasásából hogyan tudja megállapítani Voiculescu, ki román, ki magyar, azt csak ő tudja, de a város­házáról nem fog senkit elbocsátani a polgármester csak azért, hogy neki igaza legyen - reagált Antal Árpád a szenátor nyílt levelére. A városvezető nem tudja, beosztottjai között hány a román, soha ilyen kimutatást nem kért, hogy vannak, azt on­nan tudja, némely munkatársaival románul beszél. Nehéz lenne egyébként megállapítani csupán a nevek alapján vala­kinek a nemzetiségét, az évek során jó néhány alkalmazási versenyvizsgára jelentkezők közül például Scorţişoru Enikő melyik etnikumhoz tartozik? - tette fel a szónoki kérdést. Való igaz, az alkalmazásoknál, akik olyan munkakörre vizs­gáztak, ahol közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal, feltétel volt a magyar nyelv ismerete, de hát ezt a kártyát is eljátszották a románok, a Bod Péter Megyei Könyvtár igaz­gatójának versenyvizsgáját érvényteleníttették, aztán az újra meghirdetett tisztségre egyetlen román sem jelentkezett. Amit Voiculescu kifogásol, az tulajdonképpen az etnikai arányosság elve, felfedezte ő is a spanyolviaszt - fejtette ki Antal Árpád. És ennek továbbgondolásában akár partnere is lehetne: készítsenek törvénytervezetet arról, településen­ként a lakosság nemzetiségének arányában alkalmazzanak embereket, de nem csak a közigazgatásban, hanem az álla­mi igazgatásban is, azaz a rendőrségen, az összes dekon­­centrált intézményben - folytatta Antal, aki szerint az egész Voiculescu-féle nyílt levél álprobléma, 2012 választások éve, míg némelyek dolgozni akarnak, mások hőzöngenek, és előveszik a magyar kártyát. S az természetes, hogy ép­pen Sepsiszentgyörggyel példálóznak, akik a magyarokat lőni akarják, a legnagyobb magyar többségű várost céloz­zák meg, de nem ismerik a magyarok pszichológiáját, az én pszichológiámat - fűzte hozzá a polgármester. 2012. január 13., péntek Normalizálódott a viszony Normalizálódott és folyamatosan normalizáló­dik a Fidesz és az RMDSZ viszonya - jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint „ez az irány tartható, a viszonyunk tovább javítható”. Hozzátette: a maga részéről pozitívnak minősíti az elmúlt hónapokban megtartott két találkozót a Fidesz és az RMDSZ vezetői között. Nem oldot­tak ugyan meg minden problémát, a bizalmat erő­síteni kell, ezért szükség van arra, hogy gyakran találkozzanak és beszélgessenek - de nem szere­lemről szól a történet, nem azt kívánják, hogy a Fidesz első számú dédelgetettjei legyenek, hiszen látszik, hogy „ők Tőkés Lászlóék pártját támogat­ják pénzzel, logisztikával”. Az RMDSZ-nek és a többi romániai magyar pártnak a választásokon való esetleges együttműködéséről elmondta: egy dolgot tudnak elképzelni, hogy az RMDSZ identi­tása alatt együttműködjenek mindazokkal, akik a politikában szerepet kívánnak vállalni. Kelemen szerint az RMDSZ bejutna a parlamentbe, ha hol­nap lennének a választások, amit közvélemény­kutatásokra alapoz. r külföld” Brüsszelben a Benes-dekrétumok ügye Két magánszemély, Juhász Imre, a Független Rendé­szeti Panasztestület elnöke, valamint Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője petíciót adott át tegnap Brüsszelben az Európai Parlament illetékes bi­zottságának a Benes-dekrétumokat fenntartó szlovákiai jogszabály ellen tiltakozva. Juhász Imre elmondta: véle­ményük szerint a dekrétumok egy része, illetve az azok érinthetetlenségét kimondó, 2007-es megerősítő jogsza­bály az uniós alapszerződésbe és az alapjogi chartába üt­közik, ezért szeretnék elérni, hogy az Európai Unióban kerüljön napirendre a kérdés. Fontosnak látják azt is, hogy Szlovákia helyezze hatályon kívül az érintett jogszabályo­kat. Juhász megfogalmazása szerint akciójukkal arra is fel kívánják hívni a figyelmet, hogy a Beneš-dekrétumok ügyében „folyamatosan nem történik semmi”. Erminia Mazzoni, az EP petíciós bizottságának elnöke a beadványt átvéve jelezte, hogy az EP először megvizsgálja, hogy be­fogadja-e a petíciót, azaz tárgyal-e a témáról. Politikai vélemények helyett érveket Orbán Viktor tegnap külföldi újságíróknak reagált az Európai Bizottság előző napi kijelentéseire, amelyek szerint egy hete van a magyar kormánynak, hogy magától korrigálja az unió által sokat kritizált jogszabályokat. Az EB három jog­szabályt, a jegybank függetlenségére, a bírók idő előtti nyug­díjazására és az adatvédelmi hivatal függetlenségére vonat­­kozóakat vizsgálja. „Ha az Európai Unió érvei meggyőzőek lesznek, akkor jobban tesszük, ha elfogadjuk azokat, és kö­vetjük az irányt. Akkor nem lesz rá ok, hogy ennek ellenke­zőjét tegyük. Azonban az EU részéről érkező tegnapi kijelen­tések nem tartalmaztak érveket, csupán véleményeket. Elmondták, hogy mi nem tetszik nekik, és hogy az szembe­megy az uniós jogszabályokkal. Mi azonban több konkrétu­mot szeretnénk hallani a kifogásolt pontokkal kapcsolatban. Ha ezek meglesznek, készen állunk a megfontolásra” - fo­galmazott a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor a Reuters szerint elmondta, bizonyos benne, hogy miután megszületik a megállapodás az IMF-fel, „továbbra is a piacról tudjuk majd finanszírozni magunkat”. Igazságügyi és adatvédelmi vizsgálat Az Európai Bizottság a bírák nyugdíjazásának magyar­­országi szabályait illetően az egyenlő elbírálás elvének érvényesülését, a bíróságok és az adatvédelmi hatóság te­kintetében pedig a függetlenség meglétét vizsgálja legin­kább - közölte tegnap az uniós végrehajtó testület igaz­ságügyi főigazgatója. Francoise Le Bail a közelmúltban elfogadott magyar jogszabályoknak az uniós joggal való összhangját vizsgáló tevékenységről tájékoztatta az Európai Parlament állampolgári jogokkal, valamint bél­és igazságüggyel foglalkozó szakbizottságát. Elmondta, hogy az uniós biztosok jövő keddi ülésére már elkészül a magyar törvények teljes körű elemzése, és így a testület megalapozott döntéseket tud majd hozni, szükség esetén akár kötelezettségszegési eljárás megindításáról is.

Next