Háromszék, 2012. február (24. évfolyam, 6504-6528. szám)
2012-02-23 / 6523. szám
Lesz jobboldali összefogás FARKAS RÉKA Egyértelműen körvonalazódik a jobboldali összefogás - erősítette meg Tőkés László egy nappal korábbi kijelentését Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki elnöke. Kulcsár örvendetesnek nevezte, hogy Tőkés László rájött, korábban tévedett, nincsenek jó és rossz RMDSZ- esek, csak RMDSZ-esek vannak, és azt is elismerte, csalódott Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterben, aki beállt, és az RMDSZ szekerét húzza. „Nagy esély van rá, hogy megegyezzünk, megyei, települési szinten ez körvonalazódik, de valóban hatásos akkor lenne, az elvárásoknak akkor tenne eleget, ha országos szinten is megfolytatása születne a megállapodás” - fejtette ki az MPP megyei elnöke. Kulcsár-Terza József szerint nincs idő kísérletezni, próbálgatni, hogyan lenne jobb, most van itt az alkalom, el kell felejteni, feloldani a személyes ellentéteket, és az ügy érdekében le kell ülni tárgyalni. Kiemelte, az MPP elnöke Szász Jenő, ezzel kell számolni, vele kell tárgyalni. Tőkés László ígéretet tett, hogy záros határidőn belül sor kerül erre a találkozóra. 3. oldalon . Kétszáz gyermek hiányzik • FEKETE RÉKA Megyeszinten háromszázhatvan, Sepsiszentgyörgyön kétszáztizenkét hat-hét éves gyermek nem jár óvodába, ebben a korosztályban ennyivel többen szerepelnek a lakosságnyilvántartó irodák adattárában, mint ahány gyermeket számba vett a megyei tanfelügyelőség a február 18-ig tartó összeírási időszakban. (folytatása a 3. oldalon) EMLÉKÜNNEPSÉG CSERNÁTONBAN Háromszáz éve született Bod Péter Két helyszínen, az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeum kertjében és a felsőcsernátoni református templom előtti téren emlékeztek tegnap a háromszáz évvel ezelőtt Felsőcsernátonban született református lelkészre, irodalomtörténészre, közíróra, tudósra, Bőd Péterre. A megemlékezés a megyei és a kecsemátoni református egyházközségülyi önkormányzat, a Bőd Péter Közmű- a Háromszéki Mára Szociális és Közvelődési Egyesület, az alsó- és felső- művelődési Egyesület, valamint a Bőd Péter Megyei Könyvtár és a Kovászna Megyei Művelődési Központ vezetőinek jelenlétében kezdődött a múzeumkertben az 1973-ban felavatott Bőd Péter-mellszobornál a kolozsvári Gergely István alkotásánál. (folytatása a 3. oldalon) Az alsócsernátoni Bőd Péter-szobornál tisztelegnek A SZERZŐ FELVÉTELE ifiOCHOM ISTVÁN Ösztöndíj minden szakiskolásnak FEKETE RÉKA A Berde Áron Gazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola FOTÓ: SZEKERES ATTILA Építőipari, vendégforgalmi és a gépipar különböző ágazataiban képzett szakembereket keresnek a háromszéki vállalkozók, akik az induló szakiskoláknak jelezték, részt vennének a gyakorlati oktatásban, vállalnák a fiatalok munkahelyi betanítását. (folytatása a 3. oldalon) IMÁRÓL HOLNAPRA Plagizált jövő Hogy ötletként szolgált-e a Schmitt Pál magyar köztársasági elnök körüli plágiumbotrány Hantz Péternek, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökének a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem plágiumgyanús ügyeinek nyilvánosságra hozására, nem tudom. De talán nem is fontos, hiszen a lopás önmagában erkölcsi kategória, aminek súlya nem a kár mértékén múlik. A plágiumok ugyanis annak az értékegyensúly-zavarnak, a morális kategóriák jelentősége csökkenésének egyértelmű jele, amelynek eredetét valahol az elmúlt ötven esztendőben kell keresni, következményeit pedig napjainkban - és félő, hogy a középtávú jövőben is. Ma sokan - és megalapozott jogossággal - követelik azok közéletből való visszavonulását, akik esetében bebizonyosodik a csalás ténye. Csakhogy miközben zajlanak a vizsgálatok, egyre inkább felfeslik a felszín alatti valóság: a kilencvenes évek elejének frissen támadt szabadságillúziója, a főiskolák, egyetemek számának ugrásszerű megnövekedése hatalmas oktatói igényt formált. A sajátos felvevőpiaci kereslet pedig új iparágat szült: a gyorstalpalós doktori címszerzések szalagmunkáját. Egyetemi tanárok egész sora mondja ki zárt ajtók mögött, hogy a különböző sajátos érdekekből ma kirakatba kerülő csalók mögött százak reszkethetnek az esetleges lelepleződéstől. Lehangoló perspektíva, mi tagadás. Főleg abban az összefüggésben, hogy a néhány valószínűsíthető lemondás csak a jéghegy csúcsára enged rápillantást. Kétségtelen, egy társadalom megtisztulási folyamata mindig áldozatokkal jár, néha vétlenekkel is. A plágiumok esetében viszont „csak” a közeli múltba kellene visszanéznünk, olyan történelmi tegnapba, amelyet megélt a jelenlegi társadalmi többség. A szekus ügynökök történetének súlya és jelentősége ma már a fiatalok tömegei számára érthetetlen és értelmezhetetlen. Az a hajó többnyire elment, és igazából csak a németek mertek felkérezkedni rá. A plágiumok ügyének alapos és felelős felboncolása viszont még lehetséges - és éppen ezért kötelező lenne. A lemondásoknak pedig csak akkor lenne tényleges hasznuk, ha egy folyamat kezdetét jelentenék. Mert szükségünk van valami kapaszkodóra ebben az ingatag, értékeit vesztett világban. Ilyen lehetne a tiszta múlt, az egyedüli, ami lehetőséget kínál a tiszta jövő megteremtésére. Csinta Samu