Háromszék, 2012. február (24. évfolyam, 6504-6528. szám)

2012-02-23 / 6523. szám

Lesz jobboldali összefogás FARKAS RÉKA Egyértelműen körvonalazódik a jobboldali összefogás - erősítette meg Tőkés László egy nappal korábbi kijelen­tését Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki elnöke. Kulcsár örvendetesnek nevezte, hogy Tőkés László rájött, korábban tévedett, nin­csenek jó és rossz RMDSZ- esek, csak RMDSZ-esek vannak, és azt is elismerte, csalódott Antal Árpád sep­siszentgyörgyi polgármes­terben, aki beállt, és az RMDSZ szekerét húzza. „Nagy esély van rá, hogy megegyezzünk, megyei, te­lepülési szinten ez körvo­nalazódik, de valóban hatá­sos akkor lenne, az elvárá­soknak akkor tenne eleget, ha országos szinten is meg­­­folytatása születne a megállapodás” - fejtette ki az MPP megyei elnöke. Kulcsár-Terza József sze­rint nincs idő kísérletezni, próbálgatni, hogyan lenne jobb, most van itt az alka­lom, el kell felejteni, felol­dani a személyes ellentéte­ket, és az ügy érdekében le kell ülni tárgyalni. Kiemelte, az MPP elnöke Szász Jenő, ezzel kell számolni, vele kell tárgyalni. Tőkés László ígéretet tett, hogy záros ha­táridőn belül sor kerül erre a találkozóra. 3. oldalon­ . Kétszáz gyermek hiányzik • FEKETE RÉKA Megyeszinten háromszázhatvan, Sepsiszentgyörgyön kétszáztizenkét hat-hét éves gyermek nem jár óvodába, eb­ben a korosztályban ennyivel többen szerepelnek a lakos­ságnyilvántartó irodák adattárában, mint ahány gyermeket számba vett a megyei tanfelügyelőség a február 18-ig tartó összeírási időszakban. (folytatása a 3. oldalon) EMLÉKÜNNEPSÉG CSERNÁTONBAN Háromszáz éve született Bod Péter Két helyszínen, az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeum kertjében és a felsőcsernátoni református templom előtti téren emlékeztek tegnap a há­romszáz évvel ezelőtt Felsőcsernátonban született református lelkészre, irodalomtörténészre, közíróra, tudósra, Bőd Péterre. A megemlékezés a megyei és a ke­­csemátoni református egyházközségü­lyi önkormányzat, a Bőd Péter Közmű- a Háromszéki Mára Szociális és Köz­­velődési Egyesület, az alsó- és felső- művelődési Egyesület, valamint a Bőd Péter Megyei Könyvtár és a Kovászna Megyei Művelődési Központ vezetői­nek jelenlétében kezdődött a múzeum­kertben az 1973-ban felavatott Bőd Péter-mellszobornál­­ a kolozsvári Gergely István alkotásánál. (folytatása a 3. oldalon) Az alsócsernátoni Bőd Péter-szobornál tisztelegnek A SZERZŐ FELVÉTELE ifiOCHOM ISTVÁN Ösztöndíj minden szakiskolásnak FEKETE RÉKA A Berde Áron Gazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola FOTÓ: SZEKERES ATTILA Építőipari, vendégforgalmi és a gépipar különböző ágazataiban képzett szakembe­reket keresnek a háromszéki vállalkozók, akik az induló szakiskoláknak jelezték, részt vennének a gyakorlati oktatásban, vállalnák a fiatalok munkahelyi betanítását. (folytatása a 3. oldalon) IMÁRÓL HOLNAPRA Plagizált jövő Hogy ötletként szolgált-e a Schmitt Pál magyar köztársasági elnök körüli plágium­botrány Hantz Péternek, a Bolyai Kezdemé­nyező Bizottság elnökének a Marosvásár­helyi Orvostudományi Egyetem plágiumgya­nús ügyeinek nyilvánosságra hozására, nem tudom. De talán nem is fontos, hiszen a lo­pás önmagában erkölcsi kategória, aminek súlya nem a kár mértékén múlik. A plágiu­mok ugyanis annak az értékegyensúly-zavar­­nak, a morális kategóriák jelentősége csök­kenésének egyértelmű jele, amelynek erede­tét valahol az elmúlt ötven esztendőben kell keresni, következményeit pedig napjainkban - és félő, hogy a középtávú jövőben is. Ma sokan - és megalapozott jogossággal - követelik azok közéletből való visszavonu­lását, akik esetében bebizonyosodik a csa­lás ténye. Csakhogy miközben zajlanak a vizsgálatok, egyre inkább felfeslik a felszín alatti valóság: a kilencvenes évek elejének frissen támadt szabadságillúziója, a főisko­lák, egyetemek számának ugrásszerű meg­növekedése hatalmas oktatói igényt formált. A sajátos felvevőpiaci kereslet pedig új iparágat szült: a gyorstalpalós doktori cím­­szerzések szalagmunkáját. Egyetemi taná­rok egész sora mondja ki zárt ajtók mögött, hogy a különböző sajátos érdekekből ma ki­rakatba kerülő csalók mögött százak resz­kethetnek az esetleges lelepleződéstől. Lehangoló perspektíva, mi tagadás. Fő­leg abban az összefüggésben, hogy a néhány valószínűsíthető lemondás csak a jéghegy csúcsára enged rápillantást. Kétségtelen, egy társadalom megtisztulási folyamata mindig áldozatokkal jár, néha vétlenekkel is. A plágiumok esetében viszont „csak” a kö­zeli múltba kellene visszanéznünk, olyan tör­ténelmi tegnapba, amelyet megélt a jelenlegi társadalmi többség. A szekus ügynökök tör­ténetének súlya és jelentősége ma már a fia­talok tömegei számára érthetetlen és értel­mezhetetlen. Az a hajó többnyire elment, és igazából csak a németek mertek felkérezked­­ni rá. A plágiumok ügyének alapos és felelős felboncolása viszont még lehetséges - és ép­pen ezért kötelező lenne. A lemondásoknak pedig csak akkor lenne tényleges hasznuk, ha egy folyamat kezdetét jelentenék. Mert szükségünk van valami kapaszko­dóra ebben az ingatag, értékeit vesztett vi­lágban. Ilyen lehetne a tiszta múlt, az egye­düli, ami lehetőséget kínál a tiszta jövő megteremtésére. Csinta Samu

Next