Háromszék, 2012. március (24. évfolyam, 6529-6555. szám)
2012-03-01 / 6529. szám
II KÖZÉLET áromszéll A BELFÖLD • Bukarest támogassa a Sapientiát Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kéri, hogy a román állam is támogassa a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a Partiumi Keresztény Egyetemet - áll az alakulat tegnapi közleményében. A párt örömmel vette tudomásul, hogy a bukaresti képviselőház kedden elfogadta a Sapientia akkreditációjára vonatkozó törvényt. Üröm az örömben - írja Toró T. Tibor elnök -, hogy a parlament határozatára több mint másfél évet kellett várni a romániai felsőoktatás minőségét ellenőrző szakhatóság jóváhagyó döntése óta. Toró emlékeztet: 2005. október 20-án Románia és Magyarország kormányának együttes ülésén szándéknyilatkozat született a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem paritásos alapon történő román és magyar állami finanszírozásáról, amennyiben elnyerik törvényi akkreditációjukat. „Elvárjuk, hogy a Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök és Markó Béla miniszterelnök-helyettes által vezetett kormány mielőbb dolgozza ki és ültesse gyakorlatba az erdélyi magyar egyetemek állami finanszírozásának rendelkezéseit” - olvasható a közleményben. Sztrájkoló honatyáknak nem jár pénz Megvonják a sztrájkoló honatyáktól a parlamenti ülésenként járó pótlékot - jelentette be tegnap Roberta Anastase, a képviselőház elnöke. Mint ismeretes, az ellenzéki képviselők és szenátorok egy hónapja bojkottálják a parlament munkálatait, tiltakozva az ellen, hogy a kormányoldal és Traian Basescu államfő nem hajlandó kiírni az előre hozott választásokat. Anastase elmondta: azokat a honatyákat is szankcionálják, akik aláírták a jelenléti íveket, de ennek ellenére nem vettek részt a parlament ülésein. Az üléspénz a honatyák juttatásának körülbelül egyharmada. Kit zavar a magyar nyelv? Elutasította tegnap a nagyváradi helyi tanács az RMDSZ azon javaslatát, hogy a városban kétnyelvű utcanévtáblákat helyezzenek ki. A kétnyelvű táblák ügye régóta húzódik Nagyváradon, s jóllehet a városi tanácsban a szövetség helyi koalíciós partnerével, a Nemzeti Liberális Párttal már 2011- ben egyezségre jutott a kérdésben, azóta sem sikerült előrelépni - tájékoztatott tegnap a Krónika internetes kiadása. Hasonló helyzetről számolt be több magyar hírportál Kolozsvárról: a kincses város tanácsa tegnapi ülésén úgy döntött, nem hajlandó a műemlék épületek többnyelvű - román, magyar, angol, német, francia - feliratozására költeni a megyei önkormányzat által erre a célra előirányzott 60 ezer lejt. Korábban a testület éppen pénzhiányra hivatkozva nem volt hajlandó többnyelvű feliratokkal ellátni a műemlék épületeket. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő:Farcádi Botond Külpolitikai szerkesztő: Farkas Réka A HÍRSALÁTÁI ÖNMAGUKNAK ÍRTAK HÁLALEVELET. Tőkés László nevében aláírt, hamisítványnak bizonyult levelet tett közzé a Facebook közösségi oldalon Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának RMDSZ-es vezetője. Az Európai Parlament fejlécével ellátott, Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek címzett levélben Tőkés olyan kiemelkedő eredménynek nevezi a Sapientia EMTE akkreditálását, amely a közösségünk megmaradása és szellemi fejlődése szempontjából hosszú távú garanciát jelent. Demeter Szilárd, Tőkés László sajtófőnöke hamisítványnak és diverziónak nevezte a levelet, cáfolva, hogy azt Tőkés írta volna. „Az RMDSZ ezek szerint már ott tart, hogy nem csupán a pénzét költi el a romániai magyar adófizetőknek, hanem hálával teli leveleket is ír magának mások nevében” - kommentálta az ügyet Demeter. (Krónika) SZÉKELY HARISNYÁT HÚZNAK A PISILŐ KISFIÚRA. Székely ruhába öltöztetik a Brüsszelben található világhírű Manneken Pis („pisilő emberke ”) szobrot a régiónkat népszerűsítő program részeként. A Manneken Pis-szobrot egyébként időről időre beöltöztetik, például 2011. január 3-án, a magyar EU-elnökség tiszteletére huszárruhát, 2010. december 1-jén pedig román népviseletet adtak rá. ( EU-hírek) VITA A NULLADIK OSZTÁLY MIATT. Nem támogatja a szülők háromnegyede a nulladik osztály elindítását. A tanügyi reform értelmében már az ötévesek is az iskolapadba ülhetnek. A válaszadók - szülők és pedagógusok - 25,88 százaléka szerint szükség van az előkészítő osztályokra. A felmérésben résztvevők 55,56 százaléka úgy gondolja, az előkészítő osztályoknak az óvodákban kellene m működniük. A felmérésben 1865 személy vett részt, köztük 765 szülő. A válaszadók 62 százaléka városi, 23 százaléka falun él, 15 százaléka pedig visszautasította a lakhelyre vonatkozó kérdés megválaszolását. Érdekes, hogy Markó Béla, aki a tanügyi törvény elfogadását politikai pályafutása egyik legjelentősebb megvalósításának tekintette, most úgy véli, a nulladik osztály elindításához nem adottak a feltételek. Különben mintegy száz szülő indított pert a nulladik osztály beindítása ellen. (Mediafax) SZÁSZ HELYETT TÚRÓS. Túrós Lorándot javasolta az RMDSZ az Országos Audiovizuális Tanács megüresedett helyére. Szász Attila, a tanács korábbi tagja, szakmai és személyes okokra hivatkozva, februárban lemondott. A kormánypárt Alexandru Jucant és póttagként Mihail Marius Badeát jelölte a tisztségre. fiare.com) NEM MINDENKIT VILÁGÍTANAK ÁT. Bár nagy késéssel szavazták meg a lusztrációs törvényt, a bukaresti sajtó egy része elhamarkodottnak találja annak elfogadását, és úgy vélik, pillanatnyi politikai érdekeknek rendelték alá. Kivették például a lusztrálandók közül a kommunista ifjúsági szervezet vezetőit, mert Mihai Razvan Ungureanu is köztük volt, és a Ceauşescu-rezsim külképviseletén dolgozókat, hogy Traian Basescu és a frissen megválasztott kémfőnök, Meleşcanu ne kerülhessen az átvilágítandók közé. Különben jelentős külföldi lapok szerint mind a jelenlegi miniszterelnököt, mind a kémfőnököt, de magát Traian Basescut is azzal gyanúsítják, hogy szoros kapcsolatban állt a titkosszolgálatokkal. 2012. március 1., csütörtök PATTHELYZET AZ ORVOSIN Hajthatatlan a román vezetés Hajthatatlanoknak mutatkoztak álláspontjuk képviseletében a Cătălin Baba oktatási miniszterrel folytatott tárgyalások során a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetői, továbbra is elutasítják a magyar tagozat létrehozását az intézményben. Cătălin Baba és Király András, a Király András szerint a tárca képviminisztérium államtitkára kedden késelői arra tettek kísérletet, hogy egy őszsó este folytatott éjszakába nyúló megtálhoz ültessék a feleket, és megpróbálbeszélést az egyetem román és magyar ják elfogadtatni a minisztérium állástagozatának vezetőivel. pontját. A minisztérium szerint az A hivatalosságokat az egyetem betá- egyetem chartájának tükröznie kell az rátánál bannerek fogadták, amelyeken egyetem multikulturális jellegét. Beszánz állt románul, magyarul és angolul: mólója szerint a miniszter a beszélgetés Nem akarjuk, hogy a politikum belesek kezdetén nyilvánvalóvá tette, két avatkozzék az egyetemi autonómiába, lehetőség van a helyzet rendezésére. A benti tárgyalások idején a MOGYE vagy elfogadja a többségi rész a multielőtt mintegy száz román egyetemista kulturalitást és az ebből fakadó struktus gyűjtött aláírást tiltakozásképpen, hogy a politikum beleszól az egyetem autonómiájába, és kérték, ne válasszák szét etnikai alapon az oktatást. A diákok az egyetem előtt gyülekeztek, fehér és kék karszalaggal, a tiltakozás körülbelül egy órát tartott, egy adott pillanatban pedig azt kiabálták: Egységes nemzetként egységes fakultáson, illetve Ki a politikumot az egyetemről!, Nem a szétválasztásra! Az aláírásokat továbbítják az államelnöknek, a kormánynak, a romániai és EP-s képviselőknek-nyilatkozta Dán Zola, a diákok képviselője. rális változásokat - ez esetben megnyílik a lehetősége annak, hogy a chartáról és a választások eredményéről tárgyaljanak -, vagy kormányhatározattal hozzák létre a magyar tagozatot. Az államtitkár szerint a magyar tanárok azt hangsúlyozták, hogy a magyar tagozat fejlődéséhez sükségük van a szervezeti autonómiára. „A román fél nem volt hajlandó ilye típusú kompromisszumra, ezért a tárgyalások nem jártak sikerrel” - mondta az államtitkár. Constantin Copotoiu, a MOGYE rektora viszont a magyar oktatókat okolta a megegyezés elmaradásáért. A kedd esti megbeszélésen már majdnem megszületett a megegyezés, de a magyar tagozat képviselői visszakoztak - nyilatkozta a rektor. A magyar oktatók képviselői mindegyik módosítást helyeselték, de amikor a csomag egészét kellett volna elfogadni, visszakoztak - magyarázta. „Amikor már mindenki azt hitte, hogy megegyeztünk, és a miniszter az egyetem szenátusa előtt jelentheti be a változtatásokat, akkor az egyik magyar tanár kijelentette, hogy ő nem fogadja el a csomagot, és ragaszkodik az önálló magyar tagozathoz” - magyarázta Copotoiu. Hozzáfűzte: a tagozatok kérdésében csakis a szenátus hivatott dönteni, a testület pedig azt döntötte el, hogy nem hoz létre önálló magyar tagozatot. Azt a javaslatot, hogy hozzanak létre egy önálló magyar kart, immár a román oktatók utasították el - magyarázta. Szerinte ugyanis ez egyelőre megoldhatatlan szervezési problémák elé állítaná az egyetemet. A rektor beszámolója szerint a magyar tagozat képviselői elfogadták a charta olyan irányú módosítását, hogy az elméleti oktatás románul, magyarul és angolul, a gyakorlati pedig románul és magyarul folyjék az egyetemen. Nem jutottak megegyezésre azonban a választások dolgában. A magyar fél ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a magyar tagozat képviselőit csakis a magyar tagozat válassza meg. A rektor értelmezése szerint ez ellentmond a törvénynek, amely szerint mindenkinek kell mindenkire szavaznia. Közben Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke nyílt levélben szólította fel Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnököt, hogy foglalkozzék az ország valós problémáival, és ne a MOGYE ügyével. „A románok azt látják, hogy önök olyan megoldásokat javasolnak, amelyek etnikai alapon uszítják egymás ellen a polgárokat” - áll a nyílt levélben. Román diákok tüntettek az egyetem előtt Fogynak a szlovákiai magyarok Csaknem 62 ezerrel csökkent a magyarság lélekszáma Szlovákiában tíz év alatt - derült ki a tavaly májusi népi számlálás végleges adataiból, amelyeket a szlovák statisztikai hivatal ismertetett. Tíz év alatt 9,7 százalékról 8,5 százalékra csökkent a Szlovákiában élő magyarok számaránya az összlakossághoz képest. Míg a 2001-es népszámlálás adatai szerint 520 528-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ez a szám 2011-re 458 467-re a csökkent. Hasonló mértékben csökkent azoknak a száma is, akik magyar anyanyelvűnek vallották magukat. 2011- ben 508 714-en (9,4 százalék) tekintették magukat mai gyár anyanyelvűnek, miközben 2001-ben még 572 929-en (10,7 százalék). Megyék szerinti elosztásban százalékarányosan legtöbben a déli régiókban, a nyitrai (24,6 százalék) a nagyszombati (21,8 százalék) és a besztercebányai (10,2 százalék) megyében vallották magukat magyarnak. Szlovákiában 2001-től 2011-ig 0,33 százalékkal (17 581 fő) nőtt a lakosság összlétszáma. Ez a legalacsonyabb laakosságszám-növekedés a népszámlálások történetében. Az ország lakosságának nemzetiségi arányait tekintve a magukat szlovák nemzetiségűnek vallók száma (4 352 775 ,1 fő) is csökkent a 2001-es adatokhoz képest. Az elmúlt tíz év alatt az egyedüli jelentősebb létszámnövekedést a roma etnikumhoz tartozók csoportja tudhatja magáénak. A roma lakosság az ország összlakosságához viszonyított aránya ugyanis 2011 -re elérte a 2 százalékot, számbelileg pedig meghaladta a 105 ezret.