Háromszék, 2012. március (24. évfolyam, 6529-6555. szám)

2012-03-01 / 6529. szám

II KÖZÉLET áromszéll A BELFÖLD • Bukarest támogassa a Sapientiát Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kéri, hogy a román állam is támogassa a Sapientia Erdélyi Magyar Tudomány­­egyetemet és a Partiumi Keresztény Egyetemet - áll az alaku­lat tegnapi közleményében. A párt örömmel vette tudomásul, hogy a bukaresti képviselőház kedden elfogadta a Sapientia akkreditációjára vonatkozó törvényt. Üröm az örömben - írja Toró T. Tibor elnök -, hogy a parlament határozatára több mint másfél évet kellett várni a romániai felsőoktatás minőségét el­lenőrző szakhatóság jóváhagyó döntése óta. Toró emlékeztet: 2005. október 20-án Románia és Magyarország kormányának együttes ülésén szándéknyilatkozat született a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem paritásos alapon történő román és magyar állami finanszírozásáról, amennyiben elnyerik tör­vényi akkreditációjukat. „Elvárjuk, hogy a Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök és Markó Béla miniszterelnök-he­lyettes által vezetett kormány mielőbb dolgozza ki és ültesse gyakorlatba az erdélyi magyar egyetemek állami finanszírozá­sának rendelkezéseit” - olvasható a közleményben. Sztrájkoló honatyáknak nem jár pénz Megvonják a sztrájkoló honatyáktól a parlamenti ülésen­ként járó pótlékot - jelentette be tegnap Roberta Anastase, a képviselőház elnöke. Mint ismeretes, az ellenzéki képvise­lők és szenátorok egy hónapja bojkottálják a parlament munkálatait, tiltakozva az ellen, hogy a kormányoldal és Traian Basescu államfő nem hajlandó kiírni az előre hozott választásokat. Anastase elmondta: azokat a honatyákat is szankcionálják, akik aláírták a jelenléti íveket, de ennek el­lenére nem vettek részt a parlament ülésein. Az üléspénz a honatyák juttatásának körülbelül egyharmada. Kit zavar a magyar nyelv? Elutasította tegnap a nagyváradi helyi tanács az RMDSZ azon javaslatát, hogy a városban kétnyelvű utcanévtáblákat helyezzenek ki. A kétnyelvű táblák ügye régóta húzódik Nagyváradon, s jóllehet a városi tanácsban a szövetség helyi koalíciós partnerével, a Nemzeti Liberális Párttal már 2011- ben egyezségre jutott a kérdésben, azóta sem sikerült előre­lépni - tájékoztatott tegnap a Krónika internetes kiadása.­­ Hasonló helyzetről számolt be több magyar hírportál Kolozs­várról: a kincses város tanácsa tegnapi ülésén úgy döntött, nem hajlandó a műemlék épületek többnyelvű - román, ma­gyar, angol, német, francia - feliratozására költeni a megyei önkormányzat által erre a célra előirányzott 60 ezer lejt. Ko­rábban a testület éppen pénzhiányra hivatkozva nem volt haj­landó többnyelvű feliratokkal ellátni a műemlék épületeket. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő:Farcádi Botond Külpolitikai szerkesztő: Farkas Réka A HÍRSALÁTÁ­I ÖNMAGUKNAK ÍRTAK HÁLALEVELET. Tőkés László nevében aláírt, hamisítványnak bizonyult levelet tett közzé a Facebook közösségi oldalon Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának RMDSZ-es vezetője. Az Európai Parlament fejlécével ellá­tott, Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek címzett levélben Tőkés olyan kiemelkedő eredménynek nevezi a Sapientia EMTE akkreditálását, amely a közösségünk megmaradása és szellemi fejlődése szempontjából hosszú távú garanciát jelent. Demeter Szilárd, Tőkés László sajtófőnöke hamisít­ványnak és diverziónak nevezte a levelet, cáfolva, hogy azt Tőkés írta volna. „Az RMDSZ ezek szerint már ott tart, hogy nem csupán a pénzét költi el a romániai magyar adó­fizetőknek, hanem hálával teli leveleket is ír magának má­sok nevében” - kommentálta az ügyet Demeter. (Krónika) SZÉKELY HARISNYÁT HÚZNAK A PISILŐ KISFIÚRA. Székely ruhába öltöztetik a Brüsszelben talál­ható világhírű Manneken Pis („pisilő emberke ”) szobrot a régiónkat népszerűsítő program részeként. A Manneken Pis-szobrot egyébként időről időre beöltöztetik, például 2011. január 3-án, a magyar EU-elnökség tiszteletére hu­szárruhát, 2010. december 1-jén pedig román népviseletet adtak rá. ( EU-hírek) VITA A NULLADIK OSZTÁLY MIATT. Nem támo­gatja a szülők háromnegyede a nulladik osztály elindítását. A tanügyi reform értelmében már az ötévesek is az iskola­padba ülhetnek. A válaszadók - szülők és pedagógusok - 25,88 százaléka szerint szükség van az előkészítő osztá­lyokra. A felmérésben résztvevők 55,56 százaléka úgy gondolja, az előkészítő osztályoknak az óvodákban kellene m működniük. A felmérésben 1865 személy vett részt, köztük 765 szülő. A válaszadók 62 százaléka városi, 23 százaléka falun él, 15 százaléka pedig visszautasította a lakhelyre vo­natkozó kérdés megválaszolását. Érdekes, hogy Markó Béla, aki a tanügyi törvény elfogadását politikai pályafutá­sa egyik legjelentősebb megvalósításának tekintette, most úgy véli, a nulladik osztály elindításához nem adottak a fel­tételek. Különben mintegy száz szülő indított pert a nulla­dik osztály beindítása ellen. (Mediafax) SZÁSZ HELYETT TÚRÓS. Túrós Lorándot javasolta az RMDSZ az Országos Audiovizuális Tanács megürese­dett helyére. Szász Attila, a tanács korábbi tagja, szakmai és személyes okokra hivatkozva, februárban lemondott. A kormánypárt Alexandru Jucant és póttagként Mihail Marius Badeát jelölte a tisztségre. f­iare.com) NEM MINDENKIT VILÁGÍTANAK ÁT. Bár nagy késéssel szavazták meg a lusztrációs törvényt, a bukaresti sajtó egy része elhamarkodottnak találja annak elfogadá­sát, és úgy vélik, pillanatnyi politikai érdekeknek rendelték alá. Kivették például a lusztrálandók közül a kommunista ifjúsági szervezet vezetőit, mert Mihai Razvan Ungureanu is köztük volt, és a Ceauşescu-rezsim külképviseletén dol­gozókat, hogy Traian Basescu és a frissen megválasztott kémfőnök, Meleşcanu ne kerülhessen az átvilágítandók közé. Különben jelentős külföldi lapok szerint mind a je­lenlegi miniszterelnököt, mind a kémfőnököt, de magát Traian Basescut is azzal gyanúsítják, hogy szoros kapcso­latban állt a titkosszolgálatokkal. 2012. március 1., csütörtök PATTHELYZET AZ ORVOSIN Hajthatatlan a román vezetés Hajthatatlanoknak mutatkoztak álláspontjuk képviseletében a Cătălin Baba oktatási miniszterrel folytatott tárgyalások során a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetői, továbbra is eluta­sítják a magyar tagozat létrehozását az intézményben. Cătălin Baba és Király András, a Király András szerint a tárca képvi­­minisztérium államtitkára kedden ké­­selői arra tettek kísérletet, hogy egy ősz­­só este folytatott éjszakába nyúló meg­­tálhoz ültessék a feleket, és megpróbál­­beszélést az egyetem román és magyar ják elfogadtatni a minisztérium állás­tagozatának vezetőivel. pontját. A minisztérium szerint az A hivatalosságokat az egyetem betá- egyetem chartájának tükröznie kell az rátánál bannerek fogadták, amelyeken egyetem multikulturális jellegét. Beszá­­nz állt románul, magyarul és angolul: mólója szerint a miniszter a beszélgetés Nem akarjuk, hogy a politikum bele­­sek kezdetén nyilvánvalóvá tette, két avatkozzék az egyetemi autonómiába, lehetőség van a helyzet rendezésére. A benti tárgyalások idején a MOGYE vagy elfogadja a többségi rész a multi­­előtt mintegy száz román egyetemista kulturalitást és az ebből fakadó struktus gyűjtött aláírást tiltakozásképpen, hogy a politikum beleszól az egyetem auto­nómiájába, és kérték, ne válasszák szét etnikai alapon az oktatást. A diákok az egyetem előtt gyülekeztek, fehér és kék karszalaggal, a tiltakozás körülbelül egy órát tartott, egy adott pillanatban pedig azt kiabálták: Egységes nemzetként­­ egységes fakultáson, illetve Ki a politi­kumot az egyetemről!, Nem a szétvá­lasztásra! Az aláírásokat továbbítják az államelnöknek, a kormánynak, a romá­niai és EP-s képviselőknek-nyilatkozta Dán Zola, a diákok képviselője. rális változásokat - ez esetben meg­nyílik a lehetősége annak, hogy a char­táról és a választások eredményéről tár­gyaljanak -, vagy kormányhatározattal hozzák létre a magyar tagozatot. Az ál­lamtitkár szerint a magyar tanárok azt hangsúlyozták, hogy a magyar tagozat fejlődéséhez sükségük van a szerveze­ti autonómiára. „A román fél nem volt hajlandó ily­e típusú kompromisszum­ra, ezért a tárgyalások nem jártak siker­rel” - mondta az államtitkár. Constantin Copotoiu, a MOGYE rektora viszont a magyar oktatókat okolta a megegyezés elmaradásáért. A kedd esti megbeszélésen már majdnem megszületett a megegyezés, de a ma­gyar tagozat képviselői visszakoztak - nyilatkozta a rektor. A magyar oktatók képviselői mindegyik módosítást he­lyeselték, de amikor a csomag egészét kellett volna elfogadni, visszakoztak - magyarázta. „Amikor már mindenki azt hitte, hogy megegyeztünk, és a mi­niszter az egyetem szenátusa előtt je­lentheti be a változtatásokat, akkor az egyik magyar tanár kijelentette, hogy ő nem fogadja el a csomagot, és ragasz­kodik az önálló magyar tagozathoz” - magyarázta Copotoiu. Hozzáfűzte: a tagozatok kérdésében csakis a szenátus hivatott dönteni, a testület pedig azt döntötte el, hogy nem hoz létre önálló magyar tagozatot. Azt a javaslatot, hogy hozzanak létre egy önálló magyar kart, immár a román oktatók utasították el - magyarázta. Szerinte ugyanis ez egyelőre megoldhatatlan szervezési problémák elé állítaná az egyetemet. A rektor beszámolója szerint a magyar ta­gozat képviselői elfogadták a charta olyan irányú módosítását, hogy az el­méleti oktatás románul, magyarul és angolul, a gyakorlati pedig románul és magyarul folyjék az egyetemen. Nem jutottak megegyezésre azonban a vá­lasztások dolgában. A magyar fél ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a magyar tagozat képviselőit csakis a magyar tagozat válassza meg. A rektor értelmezése szerint ez ellentmond a tör­vénynek, amely szerint mindenkinek kell mindenkire szavaznia. Közben Victor Ponta, a Szociál­demokrata Párt elnöke nyílt levélben szólította fel Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnököt, hogy foglalkozzék az ország valós problémáival, és ne a MOGYE ügyével. „A románok azt lát­ják, hogy önök olyan megoldásokat javasolnak, amelyek etnikai alapon uszítják egymás ellen a polgárokat” - áll a nyílt levélben. Román diákok tüntettek az egyetem előtt ­ Fogynak a szlovákiai magyarok­ ­ Csaknem 62 ezerrel csökkent a magyarság lélekszáma­­ Szlovákiában tíz év alatt - derült ki a tavaly májusi nép­­i számlálás végleges adataiból, amelyeket a szlovák sta­­­tisztikai hivatal ismertetett. Tíz év alatt 9,7 százalékról 8,5­­ százalékra csökkent a Szlovákiában élő magyarok szám­­­aránya az összlakossághoz képest. Míg a 2001-es nép­­­számlálás adatai szerint 520 528-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ez a szám 2011-re 458 467-re a csökkent. Hasonló mértékben csökkent azoknak a száma­­ is, akik magyar anyanyelvűnek vallották magukat. 2011-­­ ben 508 714-en (9,4 százalék) tekintették magukat ma­­i gyár anyanyelvűnek, miközben 2001-ben még 572 929-en­­ (10,7 százalék). Megyék szerinti elosztásban százalékará­nyosan legtöbben a déli régiókban, a nyitrai (24,6 száza­­­lék) a nagyszombati (21,8 százalék) és a besztercebányai­­ (10,2 százalék) megyében vallották magukat magyarnak.­­ Szlovákiában 2001-től 2011-ig 0,33 százalékkal (17 581­­ fő) nőtt a lakosság összlétszáma. Ez a legalacsonyabb la­­a­kosságszám-növekedés a népszámlálások történetében.­­ Az ország lakosságának nemzetiségi arányait tekintve a­­ magukat szlovák nemzetiségűnek vallók száma (4 352 775 ,1 fő) is csökkent a 2001-es adatokhoz képest. Az elmúlt tíz­­ év alatt az egyedüli jelentősebb létszámnövekedést a ro­­­ma etnikumhoz tartozók csoportja tudhatja magáénak. A­­ roma lakosság az ország összlakosságához viszonyított­­ aránya ugyanis 2011 -re elérte a 2 százalékot, számbelileg pedig meghaladta a 105 ezret.

Next