Háromszék, 2012. május (24. évfolyam, 6579-6603. szám)
2012-05-23 / 6597. szám
KÖZÉLET aronszei MEGSZAVAZTA A KÉPVISELŐHÁZ AZ ÚJ VÁLASZTÁSI RENDSZERT Alkotmánybírósághoz fordul a DLP Megszavazta tegnap a képviselőház a parlamenti választási törvény módosítását, amelynek alapján már idén ősszel egyéni választókerületes, egyfordulós, többségi rendszerben választanák meg a kétkamarás parlament tagjait. A törvény értelmében minden egyéni választókerületből a legtöbb szavazatot összesítő jelölt jut a törvényhozásba. Rajtuk kívül minden olyan megyében, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya eléri a helyi lakosság legalább hét százalékát, de a közösség egyik jelöltje sem nyert választókerületében, a kisebbségnek hivatalból biztosítanak egy pluszhelyet a képviselőházban, amelyet a legjobban szereplő kisebbségi jelölt foglalhat el. A kedvezmény a szenátusra nem vonatkozik. Azok a nemzeti kisebbségek, amelyek egyetlen megyében sem érik el a hétszázalékos lakosságarányt, országos szinten egy mandátumra jogosultak a bukaresti képviselőházban. A képviselőház 180 szavazattal, 30 ellenében és 26 tartózkodás mellett fogadta el a többségi választási rendszerre való áttérést. A törvényt a Szocál-liberális Szövetség, a függetlenek és a nem magyar nemzeti kisebbségek támogatták, a Demokrataliberális Párt ellene szavazott, arra hivatkozva, hogy ellentmond a 2009-es népszavazás eredményének, amely az egykamarás parlamentre való áttérésről és a parlament létszámának 300 főre való csökkentéséről döntött. Az RMDSZ képviselői tartózkodtak. A törvény vitája során Kelemen Hunor pártelnök kijelentette: az RMDSZ nem támogatja az arányos képviselet feladását akkor sem, ha a kormánytöbbség a magyar közösség esetében figyelemre méltó gesztussal, a kedvezményes képviselet bevezetésével valamelyest korrigálja a rendszer hibáit. Az RMDSZ elnöke elismerte, ez a rendszer stabil kormánytöbbséget eredményez, csakhogy szerinte az nem igazságos, hogy a választók egyharmadának támogatását élvező párt megszerezze a parlamenti helyek kétharmadát, miközben azok, akik a vesztesekre szavaztak, képviselet nélkül maradnak. A választási törvény módosítása ellen civil szervezetek tagjai tüntettek a parlament erkélyén a vita során. Álláspontjuk szerint egy ilyen horderejű törvényt nem lett volna szabad társadalmi vita nélkül, választási évben, fél évvel a voksolás előtt elfogadni. Az ügyben a képviselőház volt a döntő szerv, a szenátus már korábban elfogadta a tervezetet. A jogszabályt Traian Băsescu elnöknek küldik kihirdetés végett, bár a DLP már a parlamenti voksolást követően bejelentette, megtámadja az alkotmánybíróságon a tiszta egyéni választókerületes választási rendszert. IBELFÖLD• Szolidaritási adó elutasítva A parlament tegnap elutasította a szolidaritási adó bevezetését, ami a nagy vagyonok megadóztatását jelentette volna. A Románia Haladásáért Országos Szövetséghez (UNPR) tartozó független honatyák által beterjesztett jogszabálytervezetre a képviselőházban 106-an voksoltak, 101-en ellene, 20-an pedig tartózkodtak. A tervezet szerint azok, akiknek a vagyona eléri a 450 ezer eurót, ennek egy százalékát kellett volna befizetniük szolidaritási adó címen, akik olyan ingatlan birtokában vannak, amelynek értéke meghaladja a 300 ezer eurót, vagy rendelkeznek olyan ingósággal, amely több mint 50 ezer eurót ér, ezek értékének 0,5 százalékát kellett volna fizetniük. Victor Ponta a múlt héten bejelentette, kormánya 2013-tól szolidaritási adót vetne ki a kiugróan magas - tízezer lej feletti - közalkalmazotti bérekre és nyugdíjakra. Nem kell a magán-egészségbiztosítás A romániai lakosok többsége, pontosabban 70 százalékuk nem kötne magán-egészségbiztosítást - mutat rá egy tegnap megjelent tanulmány, amely azt állítja ugyanakkor, hogy a pénzhiány és a bizalmatlanság áll a vonakodás hátterében. A MedLife felkérésére az IMAS által készített tanulmány szerint a megkérdezettek egyharmada azt mondta, ha léteznének sürgősségi magánkórházak, érdekelné őket a magán-egészségbiztosítás. Az eredetileg nemet mondók 18 százaléka pedig meggondolná magát, mihelyt arról értesülne, hogy a magánkórházakban sürgősségi osztályok nyílnának. Az ügy iránt érdeklődők legtöbbje a 18-30 év közötti fiatalok, a nagyvárosok és közepes nagyságú városok lakói, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők sorából kerül ki. Bajban a közszolgálati televízió Az adóhatóság zárolta a bukaresti közszolgálati televízió (RTV) számláit, mert a közintézmény 308 millió lej nagyságú adósságot halmozott fel. Az RTV bizonyos javait is lefoglalták, hogy behajtsák az adósságot. A köztelevízió a tavalyi évet 160,8 millió lejes veszteséggel zárta, míg a 2010-est 161,9 millióval. A televízió jelenlegi vezetősége azt állítja, az adósság egy részét örökölte az előzőtől, amely a korábban megkötött előnytelen szerződések miatt tovább nőtt. Alexandru Lazescu elnök-vezérigazgató szerint a köztelevízió 2005 óta folyamatosan veszteséggel működik. Az RTV vezetősége úgy értékeli, a számlák zárolása drasztikusan korlátozza az intézmény lehetőségeit, hogy eleget tegyen közfeladatainak, és lefedje a már javában zajló helyhatósági választási kampányt. Figyelmeztetnek, hogy emiatt súlyosan sérülhet a demokratikus folyamat. Eggyel kevesebb képviselő A képviselőház tegnap jegyzőkönyvbe vette az öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Virgil Pop képviselő mandátumának megszűnését, illetve a Kolozs megyei 8-as számú választókerület képviselői tisztségének felszabadulását. A liberális Virgil Pop az első parlamenti képviselő, akit köztisztviselői státusa gyakorlása közben ítéltek letöltendő börtönbüntetésre. A Korrupció-ellenes Ügyosztály (DNA) szerint 2007 decembere és 2008 februárja között Pap megyei tanácsosként 80 000 euró csúszópénzt kért azért, hogy befolyását felhasználva szerződéseket biztosítson különféle munkálatokra. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával Belpolitikai szerkesztő: Váry O. Péter Kövér László ne kampányoljon Nyílt levélben kifogásolja az RMDSZ főtitkára, hogy a magyar Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak a neve a júniusi önkormányzati választások egyes kampányrendezvényei programjában szerepel. A levélben Kovács Péter leszögezte, az elmúlt évtizedekben számtalanszor beigazolódott, hogy közösek az erdélyi és a magyarországi nemzetpolitikai törekvések. Ezek sorában a főtitkár a közösség szülőföldön való megmaradását, gyarapodását, a kisebbségi jogok körének bővítését és a különböző autonómiaformák kivívását említette. Az RMDSZ főtitkára meggyőződését hangoztatta, hogy a célok eléréséhez szükség van az erdélyi magyarság erős és egységes politikai képviseletére mind az erdélyi önkormányzatok, mind a bukaresti parlament szintjén, „másrészt pedig nélkülözhetetlen Magyarország befolyásának növelése a régióban és az Európai Unióban egyaránt”. Kovács Péter megtiszteltetésnek tartotta Magyarország közméltóságainak erdélyi látogatásait, „ha ezt nem a választási kampány idején teszik, és céljuk nem valamely párt támogatása”. Hozzátette, pontos információval rendelkezik arra vonatkozóan, hogy Kövér László neve megjelenik a Magyar Polgári Párt (MPP) székelyföldi kampányrendezvényeinek meghívottjai között. „Bízunk benne, hogy ez nem felel meg a valóságnak! Meggyőződésünk, hogy minden anyaországi politikai vezető figyelembe veszi Martonyi János külügyminiszter kijelentését, mely szerint Magyarország nem szól bele az erdélyi magyar pártok választási versenyébe” - áll a nyílt levélben. Az RMDSZ főtitkára hangsúlyozta, a közel másfél milliós romániai magyar közösség képes megállni a saját lábán, dönteni az őt érintő kérdésekben, meghatározni helyi, megyei és országos szintű céljait, azonosítani az ezek eléréséhez szükséges eszközöket, illetve kiválasztani azokat a politikai vezetőket, akik élvezik a többség bizalmát. „A külső segítségre számítunk, ezt minden alkalommal meg is köszönjük, a befolyásolást azonban határozottan elutasítjuk” - áll az RMDSZ főtitkára nyílt levelében. Tábbra is várják a tájékoztatást a román kormányzattól arról, mit értenek azon, hogy „nem támogatják” a temetés megtartását. Lukács Csaba kitért arra is, hogy másfél éve folynak az egyeztetések a román hatóságokkal. ,A román fél egyetlenegyszer sem jelezte aggályait” - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a legutóbbi kormányváltást követően az ellenzék került hatalomra, így „180 fokban” megváltozott a román fél álláspontja. Nyirő József hamvait ma reggel 10 órától a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben ravatalozzák fel, ahol bárki leróhatja kegyeletét. Délután három órakor a Magyar Írószövetségben konferenciát rendeznek az író munkásságáról. '*W»IjíU V 't-,,, 'i„‹ -í. l~í *ys  &,f, - ~ % ο&", a- ^ l, ‹-mi-Nyírő nélkül érkezik a zarándokvonat (folytatás az első oldalról) Lukács Csaba hangsúlyozta, hogy külön kellene értékelni Nyirő politikai és irodalmi tevékenységét. „Nem értjük azt a magyar és román sajtópolémiát, amely az elmúlt napokban az ő politikai tevékenysége kapcsán felmerült” - vélekedett. Korábban több romániai és külföldi szervezet is egyértelműen jelezte, hogy nem ért egyet a tervezett megnyilvánulásokkal, okokként azt sorolják. Nyirő József 1941 után Budapesten két szélsőjobboldali lap, a Magyar Erő és a Magyar Ünnep főszerkesztőjeként és a magyar törvényhozás tagjaként tevékenykedett, továbbá képviselő maradt 1944. október 15-e után is, amikor a parlament zsidóellenes törvényeket hozott, és Szálasi Ferenc fasiszta kormányát támogatta. Arra a kérdésre, hogy várható-e a temetés megzavarása, megakadályozása, nemmel felelt. Mint fogalmazott, minden engedélyt beszereztek, minden intézkedést meghoztak annak érdekében, hogy a ceremónia zavartalan legyen. „Magánterületen történik a temetés minden állomása. Ezek nem engedélykötelesek” - mutatott rá. Kijelentette: tö ÚJRA UTCÁN A MAGYAR ORVOSTANHALLGATÓK. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar struktúráinak törvényes formában való létrehozása érdekében a magyar diákok az egyetem előtt újra elindítják az esőernyős tüntetést. Továbbra is azt követelik, hogy a tanügyminisztérium ismerje el a MOGYE-n a magyarok által megválasztott képviselőket, illetve hogy az egyetemen biztosítsák a magyar oktatás önállóságát. (Erdély ma) NEM KELLETT AZ OLCSÓ PÉNZ. Az Országos Vasúttársaság még öt százalékát sem költötte el annak a 300 millió eurónak, amit a Kürtös és Piski közötti 185 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére kapott kölcsön az Európai Beruházási Banktól. A Számvevőszék ellenőrzése megállapította, hogy a mulasztás miatt a szállításügyi minisztériumnak térítésmentes uniós alapokat kellett felhasználnia e szakasz modernizálására. (Bukaresti Rádió) KÉSNEK A NÉPSZÁMLÁLÁS HIVATALOS EREDMÉNYEI. A tavalyi népszámlálás elsődleges eredményeit egy hét késéssel, május 23. helyett május 31-én teszik közzé - tájékoztat az Országos Statisztikai Intézet. Az indoklás szerint megváltozott a központi népszámláló bizottság összetétele, ezért halasztották egy héttel az adatok publikálását. Az eddig közölt ideiglenes adatok szerint Románia lakossága 19,042 millió fő, és 7,1 millió háztartást számoltak össze. Összesen 8,5 millió lakást és 5,1 millió épületet jegyeztek. (Hotnews.ro) EGYMÁS ÖLÉBE ÜLNÉNEK. Az Európa Tanács szóvivője kijelentette, hogy Romániának egyetlen széket biztosítanak a mai informális tanácskozáson - áll a PEurActiv. com honlapon. Kérdésre válaszolva Jesús Carmona szóvivő elmondta, ha mindkét vezető megjelenik Brüsszelben, az épületbe ugyan beléphetnek, de az ülésteremben csak egy szék áll Románia rendelkezésére, és az érintetteknek kell eldönteniük, melyik foglalja el. Ponta bejelentette, hogy a parlamentre bízza a döntést. (Gândul) MEGRONGÁLTÁK SZENT ERZSÉBET SZOBRÁT. Szatmárnémetiben szombatról vasárnapra virradóra ismeretlen tettesek megrongálták a Hildegárd-templom előtt levő Árpád-házi Szent Erzsébet-szobrot. Levágták és ellopták a 2008-ban felavatott műemlék kezét. A Szatmárnémeti RMDSZ-es városvezetés írásos feljelentést tett a városi rendőrségen, a tettesek mihamarabbi felkutatását és törvény elé állítását kérve. Ugyanakkor annak lehetőségére is felhívták az igazságszolgáltatás figyelmét, hogy az ellopott bronzkéz az ócskavas-kereskedésben fog felbukkanni értékesítés céljából, és ezt megelőzve az ottani illetékesekkel is egyeztessenek. (Tansindex) 2012. május 23., szerda