Háromszék, 2012. augusztus (24. évfolyam, 6656-6681. szám)
2012-08-01 / 6656. szám
KÖZELET háromszél Basescu: összeomlás veszélye fenyeget A politikai csatározások beszüntetését kérte tegnap Traian Basescu felfüggesztett államfő a kormányzó Szociál-Liberális Szövetségtől (SZLSZ). Basescu szerint az ország összeomlását okozhatják az elhúzódó politikai csaták, ezért felhívást intézett a politikusokhoz, hogy változtassanak hozzáállásukon. A felfüggesztett államfő szerint ideje, hogy az SZDSZ a kormányzással és az ország gazdasági prioritásaival foglalkozzék. Traian Basescu úgy nyilatkozott: szerinte nem egyértelmű, mekkora kell legyen a részvétel ahhoz, hogy a referendumot érvényesnek nyilvánítsák. Antonescu hangsúlyozta: bármi is lenne az alkotmánybíróság döntése, azt mindenképpen tiszteletben tartja, de szerinte a taláros testületnek mérlegelnie kell, hogy a valóságot vagy a bürokráciát helyezi előtérbe. A központi választási iroda ma közli a referendum hivatalos végeredményét, ennek alapján az alkotmánybíróságnak kell kimondania, érvényes volt-e a népszavazás, a határozat pedig akkor lép hatályba, amikor felolvassák a parlament két házának együttes ülésén. A vasárnapi referendumon a szavazásra jogosultak 46 százaléka járult az urnákhoz, az alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében a referendum akkor érvényes, ha azon a választók több mint fele részt vesz. Miután a részvétel elmaradt ettől a küszöbtől, az államfő leváltását kezdeményező kormánypártok politikusai a népszámlálási adatokkal próbáltak érvelni a referendum érvényesítése mellett. A tavalyi összeírásból kiderült: hoújjá kell építeni a demokráciát, Románia nemzetközi hitelét különösképpen az Európai Unióban és a NATO-ban, ehhez pedig a politikusoknak fegyverszünetet kell kötniük. Basescu közölte: továbbra is érvényes lemondási ajánlata arra az esetre, ha az SZDSZ hozzájárul ahhoz, hogy az alkotmány módosításával ismét négyévesre csökkentsék az államfői mandátumot, így egyszerre lehetne megszervezni a parlamenti és elnökválasztást. Hozzáfűzte: fontos feltétele ennek, hogy az alkotmánymódosítással Románia áttérjen az egykamarás parlamentre és a 300 fős törvényhozásra, amint azt a 2009-es népszavazás eredménye előírja. Crin Antonescu ideiglenes államfő tegnap este kifejtette: reméli, hogy az alkotmánybíróság érvényesíti a vasárnapi népszavazás eredményét, és megállapítja, hogy a választók leváltották Traian Basescu felfüggesztett államfőt. Az ideiglenes államfő arra utalt, hogy a 18 millió választópolgár közül mintegy hárommillióan kivándoroltak, így mániában valójában csak 19 millió állandó lakos és legfeljebb 16 millió szavazópolgár él. Ha ez utóbbit vennék alapul, akkor a vasárnap leadott nyolc és fél millió szavazat elegendő lenne a referendum érvényesítéséhez. A jogászok szerint a népszámláláskor felvett statisztikai adatoknak semmilyen jogi relevanciájuk nincs, amikor a választójogról van szó. A szakértők több ízben rámutattak: a választójog a külföldön dolgozó román állampolgárokat is megilleti, közülük több tízezren rendszeresen éltek is vele, és ők jogosan szerepelnek a választói névjegyzékben. Antonescu kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, hogy - korábbi ígéretéhez híven - valóban visszavonul-e a politikai pályától, ha Basescu visszatér az elnöki hivatalba. Hangsúlyozta: elhatározása megszületett, de azt csak az alkotmánybíróság döntése után hozza nyilvánosságra. Victor Ponta miniszterelnök tegnap felhívást intézett minden érintett politikushoz, hogy ne tegyen olyan nyilatkozatot, amely az alkotmánybíróság befolyásolási szándékaként értelmezhető, mert ő személyesen vállalt garanciát Brüsszelben az Európai Unió illetékesei előtt, hogy Románia tiszteletben tartja az alkotmánybíróság függetlenségét és rendelkezéseit. BELFÖLD • Rendszerváltozást sürget Tőkés A romániai magyarságnál belső rendszerváltozásra van szükség, mert enélkül zsarolhatóak a magyarok, és tovább folytatják opportunista, hatalomhoz igazodó politikájukat - jelentette ki tegnap Tőkés László európai parlamenti képviselő. Arra a felvetésére, hogy nem kellene-e a romániai magyarságot képviselő pártoknak egy asztalnál tisztázniuk a kérdéseket, Tőkés úgy fogalmazott: „feltétlenül szükség van erre, viszont ehhez nagyon nagy szükség van egyfajta belső magyar politikai rendszerváltozásra”. Ugyanakkor lehetetlenségnek nevezte, hogy az RMDSZ alelnöke, Borbély László „mintegy biztatja a magyarságot, hogy pártját fogja a posztkommunista, liberális, a romániai MSZP-SZDSZ típusú hatalomnak”. Tőkés László közölte: azt javasolják, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében keressék a megegyezést. Kelemen: folytatódik a hatalmi konfliktus Nem a magyar távolmaradás miatt lett érvénytelen a felfüggesztett államfő leváltásáról rendezett vasárnapi népszavazás, és stratégiai tévedés a magyarságra hárítani a bűnbak szerepét - vélekedett tegnap Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke a kialakult helyzetet értékelve úgy nyilatkozott: a legnagyobb probléma az, hogy folytatódni fog az elnök és kormány közötti konfliktus, ami az ország hitelképességét rontja. Arra a felvetésre, hogy Tőkés László opportunistának, az EMNP pedig kétszínűnek nevezte az RMDSZ-t amiatt, hogy lelkiismereti voksolásra buzdította a magyarokat, miközben - az érvényességi küszöb miatt - már maga a részvétel is az államfő leváltása melletti állásfoglalást jelentette, az RMDSZ elnöke úgy reagált: már rég nem hajlandó válaszolni Tőkés László kijelentéseire. Annak kapcsán, hogy lesz-e politikai ára az RMDSZ számára a magyarok távolmaradásának, amennyiben az őszi választások után is szociál-liberális kormány alakul, Kelemen Hunor azt nyilatkozta: jelenleg nem lát ilyen problémát. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter Virág Katalin MOGYE - TANDÍJKÖTELES HELYEK Nincs magyar hallgató Egyetlen tandíjköteles helyre sem jutott be magyar diák a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fogorvosi, illetve általános orvosi szakára, így 2012-ben a két szakon száztízzel több román nemzetiségű egyetemista kezdheti meg a tanévet az intézményben. A MOGYE-n egy évtizede, egy kormányzati döntés szerint azonos számban hirdetnek meg román és magyar tannyelvű helyeket a felvételizők számára - mind az ingyenes, mind a tandíjas helyek esetében. Tavaly azonban a MOGYE szenátusának döntése nyomán már nem osztották el két egyenlő részre a két tagozat között a 80 tandíjas helyet, hanem a felvételizők által elért eredmények sorrendjében kizárólag román diákokkal töltötték fel azokat. Mivel akkor még kormányon volt az RMDSZ, az aránytalanságot úgy „orvosolták”, hogy a minisztérium további 40 tandíjas helyet engedélyezett a magyar tagozat számára. Az idei felvételi vizsgán is kizárólag románok jutottak be az általános orvosin a tandíjas helyekre, mivel most sem osztották egyenlő arányban az előadások nyelve szerint a meghirdetett 80 fizetéses helyet. Ugyanez volt a helyzet a fogorvosi karon is, ahol 30 fizetéses helyet hirdettek meg. A gyógyszerészeti karon három magyar és 19 román nemzetiségű diák tanulhat ősztől tandíjköteles helyen. Idén a MOGYE 135 román, illetve 135 magyar államilag támogatott általános orvos is helyet hirdetett meg, mivel azonban a román tagozaton nagyobb versengés alakult ki, ott az utolsó tandíjmentes helyre 8,61-es felvételi átlaggal lehetett bejutni, míg a magyarok esetében 7,76- tal. A tandíjas helyekre a felvételi átlag csökkenő sorrendjében 80 olyan román felvételizőt vettek fel, akinek 7,76-nál magasabb átlaga volt, így a magyaroknak nem jutott már hely. A fogorvosi karra az utolsó államilag támogatott román helyre bejutott diák átlaga 8,25 volt, míg a magyarok esetében csak 6,45, így ezen a karon is kizárólag a román nemzetiségűek foglalhatják el a fizetéses helyeket. A MOGYE egy neve elhallgatását kérő magyar oktatója szerint a tanintézmény szenátusában több mint kétharmados román többség van, amely tudatosan igyekszik tovább növelni a román tagozat fölényét a kétnyelvű egyetemen. Az oktató úgy tudja, a tandíjas aránytalan elosztás miatt ősszel 216 orvostanhallgató kezdi meg tanulmányait román és alig 132 magyar nyelven. Mint kifejtette, a diáklétszámnál előidézett különbség és az a tény, hogy a gyakorlati órákat a magyar tagozaton is románul tartják, oda vezet, hogy a MOGYE-n sokkal kevesebb a magyar oktató, mint a román. Magyarok ellen nem érdemes Németh Zsolt példaként említette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű képzésének ügyét, illetve a Székely Mikó református kollégium visszaszolgáltatását megsemmisítő, és a restitúciós bizottság tagjait elítélő bírósági határozatot. „Lehetséges az erdélyi magyarok ellen kormányozni, de nem érdemes, erről szólt a hét végi népszavazás” - szögezte le. Ez a magatartás visszaigazolta a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt ál(folytatás az első oldalról)lásfoglalását - jegyezte meg a külügyi államtitkár. Kitért arra is, hogy az a viszony, amely az elmúlt években Traian Basescu államelnök és Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a Fidesz és román testvérpártja között kialakult, nagyon fontos tényezője volt a román-magyar jószomszédi és szövetségesi kapcsolatoknak. A népszavazás végeredménye biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy ez a kapcsolat a román államelnökkel folytatódjék, és hasonló módon befolyásolja a jószomszédi kapcsolatokat -állapította meg. Németh Zsolt kiemelte: amennyiben erősödik a belpolitikai stabilitás Romániában, kialakul az „együttműködés légköre”, és a román kormány részese marad a közép-európai együttműködésnek, továbbá tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, folytatódhat a két országnak az elmúlt időszakot jellemző együttműködése. A külügyi államtitkár rámutatott: az erdélyi magyarok alapvető jogainak tiszteletben tartása meghatározó módon formálja az elkövetkező időszakban a román és a közép-európai kapcsolatrendszert is. Utalva az őszi romániai parlamenti választásokra, hozzátette: ezt követően az együttműködésnek a bukaresti kormánnyal a fenti három szempont alapján kell kialakulnia. A magyar kormány nyitott az együttműködésre, függetlenül a román kormány összetételétől. Mint mondta, az erdélyi magyar közösségnek alapvető érdeke, hogy részt vegyen a parlamenti választásokon, s hangsúlyozta: csak az lehet a célja, hogy megerősítse saját érdekképviseletét. A magyar kormány ennek érdekében lép fel - közölte. HIRLALATA MAGYAR SZAVAZATOKKAL SEM LETT VOLNA ÉRVÉNYES A NÉPSZAVAZÁS. Butaság azt állítani, hogy a magyarok távolmaradásának köszönheti visszatérését az államfő - kommentálta a Maszol. ro-nak Veres Valér a Szociál-Liberális Szövetség vezető politikusainak urnazárás utáni elmarasztaló kijelentéseit. A szociológus kiszámolta: ha az erdélyi magyarok a román átlagnak megfelelő arányban mentek volna szavazni a vasárnapi referendumon, az legfennebb két százalékkal javított volna az országos részvételi arányon. Ez sem lett volna elegendő Traian Basescu leváltásához - véli a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. (Manna) LEHETETLEN KÉRÉS. Mint Románia választott elnöke, azt kérem tőletek, hogy egy hétig legalább ne nézzétek az Antena 3 hírtelevíziót - halhatta, ki oda is figyelt, Traian Basescutól. De nézik. BELEFÁRAD A CSETEPATÉBA A TÁRSADALOM. A Hamu és demokrácia címmel közölt kommentár szerint bonyodalmas együttélésnek nézünk elébe. Basescu elnök visszatérése után folytatni fogja harcát a „posztkommunista szekus bűnözök " gyülekezetével, de a kormányzó Szociál- Liberális Szövetség sem fogja abbahagyni az államelnököt lejárató retorikáját. Ez a szembeállás viszont a társadalom kifáradásához, és ami még rosszabb, a politikai osztály és az állami intézményrendszer további hitelvesztéséhez vezet - írja a Ziare.com. OLYAN, MINT ILIESCU. Victor Ponta referendumot megelőző stratégiája Ion Iliescu kilencvenes évekbeli formáját hozza, mert gyűlöletkeltésben, a társadalom megosztásában és a manipulációban látta a siker kulcsát. Ezzel elérte, hogy az utca embere úgy szitkozódik, mint egy kocsis, amikor a politikusokat emlegeti. Mert minek nevezhető az, hogy ha a miniszterelnök a referendum napjára zarándokhelynek nyilvánította a kivételezettek jogtalanul szerzett kiváltságainak beállított Dante-villát, ha nem populista manipulációnak? - véli az Adevărul. 2012. augusztus 1., szerda KM