Háromszék, 2012. augusztus (24. évfolyam, 6656-6681. szám)

2012-08-01 / 6656. szám

KÖZELET háromszél Basescu: összeomlás veszélye fenyeget A politikai csatározások beszüntetését kérte tegnap Traian Basescu felfüggesztett államfő a kormányzó Szociál-Liberális Szövetségtől (SZLSZ). Basescu szerint az ország összeomlását okoz­hatják az elhúzódó politikai csaták, ezért felhívást intézett a politi­kusokhoz, hogy változtassanak hozzáállásukon. A felfüggesztett ál­lamfő szerint ideje, hogy az SZDSZ a kormányzással és az ország gazdasági prioritásaival foglalkozzék. Traian Basescu úgy nyilatkozott: szerinte nem egyértelmű, mekkora kell legyen a részvétel ahhoz, hogy a referendumot érvényesnek nyilvá­nítsák. Antonescu hangsúlyozta: bármi is lenne az alkotmánybíróság döntése, azt mindenképpen tisztelet­ben tartja, de szerinte a taláros testü­letnek mérlegelnie kell, hogy a való­ságot vagy a bürokráciát helyezi előtérbe. A központi választási iroda ma közli a referendum hivatalos végeredményét, ennek alapján az al­kotmánybíróságnak kell kimonda­nia, érvényes volt-e a népszavazás, a határozat pedig akkor lép hatályba, amikor felolvassák a parlament két házának együttes ülésén. A vasárnapi referendumon a szavazásra jogosultak 46 százaléka járult az urnákhoz, az alkotmánybí­róság korábbi döntése értelmében a referendum akkor érvényes, ha azon a választók több mint fele részt vesz. Miután a részvétel elma­radt ettől a küszöbtől, az államfő leváltását kezdeményező kormány­pártok politikusai a népszámlálási adatokkal próbáltak érvelni a refe­rendum érvényesítése mellett. A ta­valyi összeírásból kiderült: ho­újjá kell építeni a demokráciát, Románia nemzetközi hitelét külö­nösképpen az Európai Unióban és a NATO-ban, ehhez pedig a politiku­soknak fegyverszünetet kell kötni­ük. Basescu közölte: továbbra is ér­vényes lemondási ajánlata arra az esetre, ha az SZDSZ hozzájárul ah­hoz, hogy az alkotmány módosításá­val ismét négyévesre csökkentsék az államfői mandátumot, így egyszerre lehetne megszervezni a parlamenti és elnökválasztást. Hozzáfűzte: fon­tos feltétele ennek, hogy az alkot­mánymódosítással Románia áttér­jen az egykamarás parlamentre és a 300 fős törvényhozásra, amint azt a 2009-es népszavazás eredménye előírja. Crin Antonescu ideiglenes állam­fő tegnap este kifejtette: reméli, hogy az alkotmánybíróság érvénye­síti a vasárnapi népszavazás ered­ményét, és megállapítja, hogy a vá­lasztók leváltották Traian Basescu felfüggesztett államfőt. Az ideigle­nes államfő arra utalt, hogy a 18 mil­lió választópolgár közül mintegy hárommillióan kivándoroltak, így mániában valójában csak 19 millió állandó lakos és legfeljebb 16 mil­lió szavazópolgár él. Ha ez utóbbit vennék alapul, akkor a vasárnap le­adott nyolc és fél millió szavazat elegendő lenne a referendum érvé­nyesítéséhez. A jogászok szerint a népszámláláskor felvett statisztikai adatoknak semmilyen jogi relevan­ciájuk nincs, amikor a választójog­ról van szó. A szakértők több ízben rámutattak: a választójog a külföl­dön dolgozó román állampolgáro­kat is megilleti, közülük több tízez­ren rendszeresen éltek is vele, és ők jogosan szerepelnek a választói névjegyzékben. Antonescu kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, hogy - korábbi ígéretéhez híven - valóban visszavonul-e a politikai pályától, ha Basescu visszatér az elnöki hiva­talba. Hangsúlyozta: elhatározása megszületett, de azt csak az alkot­mánybíróság döntése után hozza nyilvánosságra. Victor Ponta miniszterelnök teg­nap felhívást intézett minden érintett politikushoz, hogy ne tegyen olyan nyilatkozatot, amely az alkotmány­­bíróság befolyásolási szándékaként értelmezhető, mert ő személyesen vállalt garanciát Brüsszelben az Európai Unió illetékesei előtt, hogy Románia tiszteletben tartja az alkot­mánybíróság függetlenségét és ren­delkezéseit. BELFÖLD • Rendszerváltozást sürget Tőkés A romániai magyarságnál belső rendszerváltozásra van szükség, mert enélkül zsarolhatóak a magyarok, és tovább folytatják opportunista, hatalomhoz igazodó politikájukat - jelentette ki tegnap Tőkés László európai parlamenti képviselő. Arra a felvetésére, hogy nem kellene-e a romá­niai magyarságot képviselő pártoknak egy asztalnál tisz­tázniuk a kérdéseket, Tőkés úgy fogalmazott: „feltétlenül szükség van erre, viszont ehhez nagyon nagy szükség van egyfajta belső magyar politikai rendszerváltozásra”. Ugyanakkor lehetetlenségnek nevezte, hogy az RMDSZ alelnöke, Borbély László „mintegy biztatja a magyarsá­got, hogy pártját fogja a posztkommunista, liberális, a ro­mániai MSZP-SZDSZ típusú hatalomnak”. Tőkés László közölte: azt javasolják, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében keressék a megegyezést. Kelemen: folytatódik a hatalmi konfliktus Nem a magyar távolmaradás miatt lett érvénytelen a fel­függesztett államfő leváltásáról rendezett vasárnapi népsza­vazás, és stratégiai tévedés a magyarságra hárítani a bűnbak szerepét - vélekedett tegnap Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke a kialakult helyzetet értékelve úgy nyilatkozott: a legnagyobb probléma az, hogy folytatódni fog az elnök és kormány közötti konfliktus, ami az ország hitelképességét rontja. Arra a felvetésre, hogy Tőkés László opportunistá­nak, az EMNP pedig kétszínűnek nevezte az RMDSZ-t amiatt, hogy lelkiismereti voksolásra buzdította a magyaro­kat, miközben - az érvényességi küszöb miatt - már maga a részvétel is az államfő leváltása melletti állásfoglalást je­lentette, az RMDSZ elnöke úgy reagált: már rég nem haj­landó válaszolni Tőkés László kijelentéseire. Annak kap­csán, hogy lesz-e politikai ára az RMDSZ számára a ma­gyarok távolmaradásának, amennyiben az őszi választások után is szociál-liberális kormány alakul, Kelemen Hunor azt nyilatkozta: jelenleg nem lát ilyen problémát. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter Virág Katalin MOGYE - TANDÍJKÖTELES HELYEK Nincs magyar hallgató Egyetlen tandíjköteles helyre sem jutott be magyar diák a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fogorvosi, il­letve általános orvosi szakára, így 2012-ben a két szakon száztízzel több román nemzetiségű egyetemista kezdheti meg a tanévet az in­tézményben. A MOGYE-n egy évtizede, egy kormányzati döntés szerint azonos számban hirdetnek meg román és magyar tannyelvű helyeket a felvé­telizők számára - mind az ingyenes, mind a tandíjas helyek esetében. Tavaly azonban a MOGYE szená­tusának döntése nyomán már nem osztották el két egyenlő részre a két tagozat között a 80 tandíjas helyet, hanem a felvételizők által elért eredmények sorrendjében kizárólag román diákokkal töltötték fel azo­kat. Mivel akkor még kormányon volt az RMDSZ, az aránytalanságot úgy „orvosolták”, hogy a miniszté­rium további 40 tandíjas helyet en­gedélyezett a magyar tagozat szá­mára. Az idei felvételi vizsgán is kizá­rólag románok jutottak be az álta­lános orvosin a tandíjas helyekre, mivel most sem osztották egyenlő arányban az előadások nyelve sze­rint a meghirdetett 80 fizetéses he­lyet. Ugyanez volt a helyzet a fog­orvosi karon is, ahol 30 fizetéses helyet hirdettek meg. A gyógysze­részeti karon három magyar és 19 román nemzetiségű diák tanulhat ősztől tandíjköteles helyen. Idén a MOGYE 135 román, illet­ve 135 magyar államilag támogatott általános orvos is helyet hirdetett meg, mivel azonban a román tago­zaton nagyobb versengés alakult ki, ott az utolsó tandíjmentes helyre 8,61-es felvételi átlaggal lehetett be­jutni, míg a magyarok esetében 7,76- tal. A tandíjas helyekre a felvételi át­lag csökkenő sorrendjében 80 olyan román felvételizőt vettek fel, akinek 7,76-nál magasabb átlaga volt, így a magyaroknak nem jutott már hely. A fogorvosi karra az utolsó államilag támogatott román helyre bejutott di­ák átlaga 8,25 volt, míg a magyarok esetében csak 6,45, így ezen a karon is kizárólag a román nemzetiségűek foglalhatják el a fizetéses helyeket. A MOGYE egy neve elhallgatá­sát kérő magyar oktatója szerint a tanintézmény szenátusában több mint kétharmados román többség van, amely tudatosan igyekszik to­vább növelni a román tagozat fölé­nyét a kétnyelvű egyetemen. Az oktató úgy tudja, a tandíjas arányta­lan elosztás miatt ősszel 216 orvos­­tanhallgató kezdi meg tanulmányait román és alig 132 magyar nyelven. Mint kifejtette, a diáklétszámnál előidézett különbség és az a tény, hogy a gyakorlati órákat a magyar tagozaton is románul tartják, oda vezet, hogy a MOGYE-n sokkal kevesebb a magyar oktató, mint a román. Magyarok ellen nem érdemes Németh Zsolt példaként említette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű képzésének ügyét, illetve a Székely Mikó református kollégium visszaszolgálta­tását megsemmisítő, és a restitúciós bizottság tagjait elítélő bírósági határozatot. „Lehetséges az erdélyi ma­gyarok ellen kormányozni, de nem érdemes, erről szólt a hét végi népszavazás” - szögezte le. Ez a magatar­tás visszaigazolta a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt ál­(folytatás az első oldalról)­lásfoglalását - jegyezte meg a külügyi államtitkár. Kitért arra is, hogy az a vi­szony, amely az elmúlt évek­ben Traian Basescu államel­nök és Orbán Viktor minisz­terelnök, valamint a Fidesz és román testvérpártja között ki­alakult, nagyon fontos ténye­zője volt a román-magyar jó­szomszédi és szövetségesi kapcsolatoknak. A népszava­zás végeredménye biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy ez a kapcsolat a román államel­nökkel folytatódjék, és ha­sonló módon befolyásolja a jószomszédi kapcsolatokat -állapította meg. Németh Zsolt kiemelte: amennyiben erősödik a belpolitikai stabi­litás Romániában, kialakul az „együttműködés légkö­re”, és a román kormány ré­szese marad a közép-európai együttműködésnek, továbbá tiszteletben tartja az alapve­tő emberi jogokat, folytatód­hat a két országnak az elmúlt időszakot jellemző együtt­működése. A külügyi államtitkár rá­mutatott: az erdélyi magya­rok alapvető jogainak tiszte­letben tartása meghatározó módon formálja az elkövet­kező időszakban a román és a közép-európai kapcsolatrend­szert is. Utalva az őszi romá­niai parlamenti választásokra, hozzátette: ezt követően az együttműködésnek a buka­resti kormánnyal a fenti há­rom szempont alapján kell kialakulnia. A magyar kor­mány nyitott az együttműkö­désre, függetlenül a román kormány összetételétől. Mint mondta, az erdélyi magyar közösségnek alapvető érdeke, hogy részt vegyen a parla­menti választásokon, s hang­súlyozta: csak az lehet a célja, hogy megerősítse saját érdek­­képviseletét. A magyar kor­mány ennek érdekében lép fel - közölte. HIRLALATA MAGYAR SZAVAZATOKKAL SEM LETT VOLNA ÉRVÉNYES A NÉPSZAVAZÁS. Butaság azt állítani, hogy a magyarok távolmaradásának köszönheti visszatéré­sét az államfő - kommentálta a Maszol. ro-nak Veres Valér a Szociál-Liberális Szövetség vezető politikusainak urna­zárás utáni elmarasztaló kijelentéseit. A szociológus kiszá­molta: ha az erdélyi magyarok a román átlagnak megfelelő arányban mentek volna szavazni a vasárnapi referendu­mon, az legfennebb két százalékkal javított volna az orszá­gos részvételi arányon. Ez sem lett volna elegendő Traian Basescu leváltásához - véli a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. (Manna) LEHETETLEN KÉRÉS. Mint Románia választott el­nöke, azt kérem tőletek, hogy egy hétig legalább ne nézzé­tek az Antena 3 hírtelevíziót - halhatta, ki oda is figyelt, Traian Basescutól. De nézik. BELEFÁRAD A CSETEPATÉBA A TÁRSADALOM. A Hamu és demokrácia címmel közölt kommentár szerint bonyodalmas együttélésnek nézünk elébe. Basescu elnök visszatérése után folytatni fogja harcát a „posztkommunis­ta szekus bűnözök " gyülekezetével, de a kormányzó Szociál- Liberális Szövetség sem fogja abbahagyni az államelnököt lejárató retorikáját. Ez a szembeállás viszont a társadalom kifáradásához, és ami még rosszabb, a politikai osztály és az állami intézményrendszer további hitelvesztéséhez vezet - írja a Ziare.com. OLYAN, MINT ILIESCU. Victor Ponta referendumot megelőző stratégiája Ion Iliescu kilencvenes évekbeli for­máját hozza, mert gyűlöletkeltésben, a társadalom m­egosz­­tásában és a manipulációban látta a siker kulcsát. Ezzel el­érte, hogy az utca embere úgy szitkozódik, mint egy kocsis, amikor a politikusokat emlegeti. Mert minek nevezhető az, hogy ha a miniszterelnök a referendum napjára zarándok­­helynek nyilvánította a kivételezettek jogtalanul szerzett kiváltságainak beállított Dante-villát, ha nem populista manipulációnak? - véli az Adevărul. 2012. augusztus 1., szerda KM

Next