Háromszék, 2012. augusztus (24. évfolyam, 6656-6681. szám)
2012-08-01 / 6656. szám
VILÁGFIGYELŐ háromszéli Ukrajna: igen a nyelvtörvényre Volodimir Litvin ukrán házelnök aláírta tegnap az új nyelvtörvényt, amelyet jóváhagyásra felterjesztettek Viktor Janukovics államfőnek. Litvin eddig nem volt hajlandó aláírni a parlament által július elején elfogadott jogszabályt, az ő kézjegye nélkül azonban nem kerülhetett Janukovics elnök elé aláírásra. Ha az államfő is kihirdeti, életbe lép a törvény, amelynek értelmében a kisebbségek Ukrajnában hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot egy közigazgatási egységen belül. Eszerint az orosz nyelv Ukrajna 27 megyéje közül 13-ban kap regionális státust, Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv emelkedik regionális szintre. A politikai vihart kavaró nyelvtörvény miatt Litvin rögtön az elfogadása után benyújtotta lemondását, ám hétfőn a parlament bizalmi szavazással megerősítette őt parlamenti elnöki posztján. Az ellenzék szerint az előterjesztést házszabályellenesen tűzte napirendre és fogadta el a parlament július 3-án, de nem sikerült elérniük, hogy érvénytelenítsék a szavazás eredményét. Amerika Iránra mutogat Irán még mindig a terrorizmus fő támogatója, az al-Kaida terrorszervezet pedig hanyatlóban, de a vele kapcsolatban álló szervezetek növekvő veszélyt jelentenek a világ sebezhető régióiban - mutatott rá az amerikai külügyminisztérium a terrorizmust vizsgáló, 2011-re vonatkozó jelentésében. A tegnap nyilvánosságra hozott amerikai külügyi jelentés szerint Irán „a terrorista tevékenység fő támogatója a világon”, pénzt és támogatást biztosít „az egész Közép-Keleten a terroristák és a militáns csoportok számára”. A kongresszus számára készített értékelés szerzői arra mutattak rá, hogy Irán és az al-Kaida „erőszakos és szélsőséges ideológiával” zavargásokat szít a világ számos nyugtalan régiójában. India fele áram nélkül Mintegy 670 millió ember, azaz az ország lakosságának több mint fele maradt áram nélkül Indiában tegnap. Ez már a második súlyos áramkimaradás a héten a dél-ázsiai országban. A kimaradás miatt több mint 200 vonat kényszerült kényszerpihenőre, és leállt a főváros metrórendszere is. Az irodaházak és az újdelhi repülőtér dízelgenerátoros áramellátásra kapcsolt át. Kolkatában számos nagyobb kórház is áramellátás nélkül maradt, Nyugat-Bengálban pedig több száz bányász rekedt a föld alatt. A 12 szövetségi államot érintő áramkimaradást Szusil Kumar Sinde energiaügyi miniszter szerint az okozta, hogy egyes államok a számukra az országos rendszerből járónál több áramot fogyasztottak, túlterhelve ezzel a hálózatot. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Farcádi Botond Látszik a fény az alagút végén? Az eurózóna válságában végre már látszik a fény az alagút végén, európai szinten fontos döntések születtek, és már érezzük kedvező hatásukat - közölte tegnap Mario Monti olasz miniszterelnök. Hozzáfűzte: a kormányok most már inkább készek megtenni a magukét, és „elvégezni a házi feladatukat”. Monti sürgette az olasz pártokat, hogy még a jövő évi választások előtt hagyják jóvá az új választási törvényt, mert Olaszország nemzetközi hitelessége szempontjából fontos a politikai stabilitás. Az olasz kormány tegnap 217:40 arányban megnyerte a szenátusban a bizalmi szavazást, amelynek az volt a tétje, hogy sikerül-e felgyorsítani a törvényhozási folyamatot további 4 milliárd euró idei megtakarítása ügyében. A javaslatot az alsóháznak még jóvá kell hagynia. Többek közt az egészségügyi kiadások csökkentését és a közszférában foglalkoztatottak számának fokozatos csökkentését tervezik. A kormány decemberben már közzétett egy 10,5 milliárdos megszorító csomagot. Monti a hét végén Angela Merkel német kancellárral tárgyalt, szerdán pedig Párizsban folytat megbeszéléseket Francois Hollande elnökkel az euróválság megoldása érdekében teendő konkrét lépésekről. Német lapértesülések szerint fokozódik az olasz és francia nyomás Berlinre, menjen bele, hogy az Európai Központi Bank (EKB) korlátlan mértékben nyújthasson kölcsönt az európai stabilitási mechanizmus (ESM) nevű alapnak, amely tovább hitelezhetné azt a rászoruló euróövezeti országoknak. A Süddeutsche Zeitung úgy tudja, hogy az elképzelést az EKB kormányzó tanácsának több tagja is támogatja. A német kormány és a központi bank mindeddig elutasította a javaslatot, mert szerintük az felkorbácsolná az inflációt, sértené az EKB függetlenségét, és ellentétes az uniós szerződésekkel. Az EKB köreiben igyekeznek lehűteni azokat a várakozásokat, hogy a bank már a csütörtöki kormányzó tanácsi ülésen döntést hoz az államkötvény-vásárlás újraindításáról. „Aki ezt várja, valószínűleg csalódni fog” - mondták bankárok a Die Welt lapnak. Mario Draghi, az EKB elnöke a múlt héten kijelentette, hogy a bank „mandátumának keretein belül bármit megtesz az euró megvédésére”. A piacokon ezt sokan az állampapír-vásárlások megkezdésére való utalásként vették. „Draghi retorikailag valószínűleg egy kissé elgaloppírozta magát” - mondta egy európai jegybankár a Die Weltnek. Bizakodó az olasz miniszterelnök Tóásó-ügy: bírócsere A bolíviai belügyi és igazságügyi tárca kifogásának helyt adva lecserélték a Tóásó-per két hivatásos bíráját. Az indoklás szerint érdekükben állt az eljárásban való részvétel, és „bizonyos részrehajlás” is a számlájukra írható - adta hírül tegnap a La Razón bolíviai napilap. Az újság értesülése szerint Sixto Fernándezt és Elena Gemiót jelölték ki az úgynevezett terrorista összeesküvési ügyben való bíráskodásra. Sixto Fernández közölte: a helyzetet aprólékosan elemezték, és azt találták, hogy bizonyos tényezők igazolják az eddigi bírák - Claudio Torrez és Carlos Espinoza - személyével kapcsolatos kifogásokat. A tárgyalás helyszíne is változhat, Marcelo Soza ügyész ugyanis azt kérte, hogy az új bírák Santa Cruzból, a lázadó tartomány fővárosából Tarijába vagy Cochabambába helyezzék át a per érdemi szakaszának megvitatását. Az állítólagos terrorista csoportot 2009. április 16-án az ellenzék fellegvárának számító Santa Cruzban számolták fel a bolíviai különleges erők. A rajtaütés során életét vesztette a magyar, bolíviai és horvát állampolgársággal is rendelkező Rózsa-Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. Az akció két túlélőjét, a magyar-román állampolgár Tóásó Elődöt és a horvát-bolíviai Mario Tadicot azóta is fogva tartják, holott az érvényes bolíviai törvények értelmében három év elteltével mindkettejüket szabadlábra kellett volna helyezni, és le kellett volna zárni ügyüket. Az illetékes törvényszék múlt hétfőn döntött hivatalosan a július 23-ra kitűzött tárgyalás újabb elhalasztásáról, miután a belügyi és igazságügyi tárca kifogást emelt a szóban forgó két bíró ellen. Ismét kihallgatták Csatáryt A Budapesti Nyomozó Ügyészségen tegnap ismét kihallgatták a háborús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlót. A 97 éves férfit az ügyészség gépkocsijával szállították a Belgrád rakparti épületbe; csaknem három órán át tartott a kihallgatása, majd az ügyészség zárt garázsában szállt be ugyanabba az autóba, és azzal szállították haza. Csatáryt - aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában - július 18-án Budapesten a nyomozó ügyészek emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsították meg, és őrizetbe vették, néhány órával később a Budai Központi Kerületi Bíróság házi őrizetbe helyezéséről döntött. Csatáry kirendelt védőügyvédje a tegnapi kihallgatás után elmondta: újabb gyanúsítás nem történt, az ügyészség által feltárt bizonyítékokról kérdezték védencét. Horváth B. Gábor hozzátette: védence tételesen cáfolta a terhére rótt bűncselekményeket. Az ügyvéd tájékoztatása szerint ügyfele az antiszemitizmus gyanúját is igyekezett cáfolni meghallgatásán. Csatáry a kihallgatásán azt is cáfolta, hogy gettóparancsnok lett volna. Az ügyvéd hangsúlyozta: védence nem írt alá ilyen titulussal dokumentumot. Azt nem tudni, hogy az időközben nyilvánosságra került dokumentumokat ki írta alá, ahogyan azt sem, hogy ezek hamisítványok-e, illetve azokat milyen minőségében láthatta el kézjegyével. Ezek hitelességét a nyomozó hatóságoknak kell bizonyítaniuk - tette hozzá. Az ügyészségen 10-15 olyan tanúvallomást is a védence elé tártak, amelyeket más büntetőügyekben tettek, és amelyekben megemlítették Csatáry László korabeli kassai tevékenységét - magyarázta hozzá a védőügyvéd. A 97 éves férfi tagadta, hogy kegyetlenkedett volna a kassai gettóban. Ügyvédje szerint elképzelhető, hogy a tanúk a védencét összetéveszthették valakivel. Példaként említette, hogy a tanúvallomásokban szereplő fekete egyenruhát a német hadsereg katonái és nem a magyar rendőrség tagjai hordták. Horváth B. Gábor nem tudta megmondani, mikor folytatódnak a kihallgatások, ahogyan egy esetleges szlovákiai kiadatásról sem tudott nyilatkozni. Tomás Borec szlovák igazságügyi miniszter hétfőn Pozsonyban tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a szlovák igazságügyi tárca már el is juttatta a volt csendőrtiszt ellen lefolytatott per - a szlovákiai Nemzeti Emlékezet Intézetétől megszerzett dokumentumait a kassai járásbíróságnak, arra kérve a bíróságot, hogy az gyorsan járjon el az ügyben. Hozzátette: azt szeretné, ha a gyűjtőtábor volt parancsnoka elleni eljárást Szlovákiában folytatnák le. Szerinte Csatáry bűntettei nem évülnek el, és elkövetésükre nem szolgálhat mentségül az sem, hogy parancs alapján cselekedett. A magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szintén hétfőn közölte, hogy a Fővárosi Törvényszék dönthet Csatáry László Szlovákiának történő kiadatásáról, de az ügyben még nem érkezett európai elfogatóparancs, és a KIM-nek nincs tudomása arról, hogy kibocsátottak ilyen dokumentumot. 2012. augusztus 1., szerda Vezet a Fidesz A Századvég július végén készített közvéleménykutatásának tanúsága szerint a magyarországi politikai erőtérben csak hibahatáron belüli mozgások tapasztalhatók, a kormánypártok őrzik vezető pozíciójukat. A Fidesz előnye a legnagyobb ellenzéki párthoz képest továbbra is jelentős mind a teljes népesség, mind pedig a biztos szavazó pártválasztók körében - derül ki a közvélemény-kutató közleményéből. A július 20. és 26. között 1000 ember megkérdezésével készített kutatás szerint a választókorúak 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne egy most vasárnap tartandó parlamenti voksoláson, azaz a választási aktivitás az elmúlt hónaphoz képest kismértékben csökkent. A pártszimpátiájukban bizonytalanok aránya júliusban enyhén növekedett, jelenleg a megkérdezettek 43 százaléka tartozik ebbe a körbe. Július végén a pártok erőviszonyai nem mutattak jelentős változást. A Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 23 százalék, az MSZP ebben a közegben 13 százalékon áll. Az LMP támogatottsága 6, a Jobbiké 11 százalék. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció támogatottsága 2 százalékos. A biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz jelenleg 41 százalékon, a szocialisták 24 százalékon állnak. A választásokban biztos szavazók 21 százaléka adná voksát a Jobbikra, 8 százalékuk pedig az LMP-t juttatná a parlamentbe. A DK ebben a körben 3 százalékon áll.