Háromszék, 2012. október (24. évfolyam, 6707-6733. szám)

2012-10-01 / 6707. szám

11 KÖZÉLET Háromszék Több szavazatra számít az RMDSZ Az RMDSZ-nek több szavazatra lesz szüksége a decemberi parlamenti választásokon, mint amennyit a júniusi helyhatósági választásokon kapott -jelentette ki szombaton a szövetség döntéshozó szervének ülésén Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) zilahi ülésén tartott politikai helyzetértékelő beszédében Kelemen Hunor friss szociológiai felmérésekre hivatkozva elmondta, ha holnap tarta­nák a parlamenti választásokat, az RMDSZ 520 ezer szavazatra számít­hatna, és ezzel átlépné az ötszázalékos választási küszöböt. „Ahhoz a 490 ezer szavazathoz, amelyet megyei képviselőjelölt-listákra kaptunk, hozzá kellene tenni, és hozzá fogunk tenni” -jelentette ki az elnök. Kelemen megjegyezte, azért lesz minden korábbinál nehezebb a decem­beri parlamenti választás az RMDSZ számára, mert az előrejelzések szerint a korábbiaknál nagyobb lesz a részvételi arány, és a magyar közösség szavaza­taira az RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Néppárt és a Szász Jenő vezet­te Magyar Polgári Párt is számít. Az RMDSZ elnöke megjegyezte: Tőkés László pártja és Szász Jenő pártja ko­rábban azt hangoztatta, hogy csak a helyhatósági választásokon kíván ver­senybe szállni az RMDSZ-szel, és a parlamenti választásokon nincs szük­ség magyar-magyar versenyre. Hozzá­tette, most viszont e kis pártok azokban a szórványmegyékben is jelölteket állí­tanak, amelyekből még az RMDSZ-nek sem sikerült képviselőt bejuttatnia a parlamentbe. Kelemen Hunor azt az ér­tesülését is megosztotta, hogy Tőkés László is jelöltként száll be a parlamen­ti választások versenyébe. Megjegyezte, a kis magyar pártokra leadott szavaza­tokból román képviselői mandátumok lesznek. Az elnök nyomatékosította: az alternatív választási küszöb (három szenátori kerület és hat képviselői kerü­let versenyének a megnyerése) nem al­ternatíva az RMDSZ számára., Aki er­ről beszél, azt legyőzte a kishitűség, aki ezt mondja, az képviselet nélkül hagy­ná mindazokat a magyarokat, akik a Székelyföldön kívül élnek” - hangoz­tatta. Kelemen Hunor kijelentette, az SZKT-ülés legyen az utolsó alkalom, amikor a versenypártokkal foglalkozik a szövetség. „Nekünk a választók felé kell fordulnunk, és azokat kell meg­győznünk, akik valami miatt elbizony­talanodtak, akik otthon maradnának” - tette hozzá. Az RMDSZ elnöke el­mondta, október ötödikén zárul a je­löltállítás folyamata az RMDSZ-ben, de az már most látszik, hogy a szövet­ségnek több új képviselő-, és szenátor­jelöltje van, mint az utóbb választások bármelyikén. Az elnök hozzátette, szükség van a fiatalításra, de azoknak a tapasztalatára is, akik az elmúlt húsz évben képviselték a szövetséget a poli­tikai küzdőtéren. A HÉTVÉGE HÍREI • Kivándorolt orvosokért kártérítést Az Európai Uniónak legalább részlegesen meg kellene té­rítenie az európai országokban dolgozó, Romániában képzett orvosok felkészítésének költségeit-vélekedett Vasile Astărăs­­toae, a Jászvásári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rekto­ra, a Román Orvosi Kamara elnöke a tegnap megtartott egye­temi tanévnyitón. Astărăstoae szerint az utóbbi öt évben több mint 13 ezer, Romániában felkészített orvos ment Nyugatra dolgozni, közülük 1600-an az idén. A tudásukat Európa más országaiban kamatoztató romániai orvosok felkészítésére Astărăstoae szerint a román állam legalább három és fél mil­liárd eurót költött az utóbbi öt évben az adófizetők pénzéből. „Egyik szemünk sír, a másik nevet. Egyrészt örülünk, hogy végzőseink másutt is megállják a helyüket, másrészt elszo­morít, hogy itthon nem értékeli őket eléggé a társadalom. Mindenesetre felkészítésük a mi munkánk eredménye, ami­ért kártérítést kérünk” - mondta az orvosi kamara elnöke. Áder Mindszentyről Mindszenty nélkül más lenne a közös huszadik századi történelmünk, de az önmagunkról, politikai nemzetünkről al­kotott önképünk is szegényebb lenne - jelentette ki Áder János köztársasági elnök tegnap Zalaegerszegen a bíboros születésének 120. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás megnyitóján. Az államfő úgy fogalmazott, hogy Mindszenty Józsefre úgy kell emlékeznünk, „mint ahogy a legkedvesebb tanítónkra szoktunk emlékezni, akinek sokat köszönhetünk, és aki nagy hatással volt a sorsunk alakulására”. Hozzátette: bízik abban, hogy a legendás hercegprímás bátorsága, sza­­badságszeretete, életműve „nemcsak történelmi, hanem kul­turális emlékezetünknek is magától értetődő részévé válik”. Lakitelek negyedszázada Orbán Viktor szerint történelmi érdeme a negyedszázad­dal korábban Lakiteleken megrendezett találkozó résztve­vőinek, hogy nem engedték magukat lebeszélni céljaikról. Magyarország akkor lehet sikeres, ha saját útját követi - mondta a jelenről a miniszterelnök szombaton a lakiteleki találkozó 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A kormányfő beszédében arra hívta fel a figyelmet: „25 év­vel a találkozó után még mindig nagyon sokan akarnak rá­venni bennünket, hogy törődjünk bele, hogy mások mond­ják meg nekünk, kik vagyunk és miként éljünk.” Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a negyedszázaddal ko­rábbi találkozó egyik szervezője és házigazdája emlékezett arra, hogy akkor egy olyan napot élhettek meg, melyen nemcsak a rendszert kritizálták, hanem a rendszerváltást is felgyorsították. Huszonöt éve, 1987. szeptember 27-én 181 értelmiségi találkozott a Lezsák Sándor portáján felállított sátorban. A találkozó a rendszerváltáshoz vezető út egyik legfontosabb állomása volt. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Mózes László Küldetés, nem csak ismeretátadás (folytatás az első oldalról) Nem kell ahhoz hívőnek, valamilyen egyházhoz tarto­zónak lenni, hogy az ember elhiggye, elfogadja azt a tényt, hogy a pedagógusi munkakör nemcsak szakma, hanem hi­vatás, elég elfogadnia azt, hogy a gyermek nevelése misszió, amit legsikeresebben akkor tud teljesíteni, ha nem problémamegoldó akar lenni, hanem megoldja a rá bízott feladatot. Ha ezt a pedagógus úgy végzi, mintha Isten bízta volna meg e feladattal, és hisz abban, hogy az Úr segíti ebben a munkában, akkor sokszorosan könnyebb dolga van. Dr. Sávai János előadása és az azt követő cso­portos beszélgetések ilyen és ehhez hasonló gondolatokat ébresztettek a jelen lévő pedagógusokban, akik az előadó hangsúlyozott felkérésére főként pozitív tapasztalataikról számoltak be egymásnak a következő témakörökben: Mit jelent a nevelői hivatás? Milyen tapasztalatokat szeretnék megköszönni életemben? Nevelői munkám és istenkap­csolatom. Mi erősít hivatásomban? Merem-e kollégáim segítségét kérni, velük együtt imádkozni? Beszéltek arról is, hogy nem vádolni kell magunkat, hanem orvosolni. A jelen lévő pedagógusok pozitív délelőttjének is nevezhető esemény azért volt sikeres, mert mindenki önmagát vállal­va beszélt megvalósításairól, az ahhoz vezető út nehézsé­geiről, kudarcairól. HÍRSALÁTA CSALNÁNAK A HIVATALOK? Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki, hogy a román Korrupcióellenes Ügyészség és más hivatalos szervek 2009 óta módszeresen akadályozzák az Európai Csalás Elleni Hivatal tevékenységét Romániában - derült ki egy hivatalos okiratból, melyet az Antena 3 televízió esti vitaműsorában hoztak nyilvánosságra. ULTIMÁTUM TANULSÁGOKKAL. Ma kell kifizetnie Dan Diaconescunak az Oltchim árát, 45 millió eurót, ha ez nem történik meg-jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök -, nem tudják aláírni a szerződést, s a vegyipari kombinát privatizációját semmisnek tekintik, és az iparügyi miniszté­riumnak, mely e kisiklásért felelős, le kell ebből vonnia a tanulságokat, és hasznosítania a CFR teherszállítási részle­gének magánosításakor. (Jurnalul naţional) D. D. AZT ÁLLÍTJA, VAN PÉNZE. Zsákban visz há­rommillió eurót ma Râmnicu Valceára, hogy kifizesse saját, OTB Bankban letétbe helyezett pénzéből a gyár alkalmazott­jainak fizetését - jelentette ki Dan Diaconescu. Azt is elmond­ta, hogy az Eximbanknál 91 millió dollárt ígértek neki az üzem további finanszírozására. Ami az államnak kifizetendő 45 millió eurót illeti, Diaconescu azt állítja, hogy pénze egy holland bankban van letétben, s erről igazolványt a hét végi munkaszünet miatt nem tudott beszerezni. (Puterea) ROSSZ, DE VONZÓ. Rossz éve van a román gazdaság­nak, de Románia ennek ellenére vonzó célpont lehet a be­fektetők számára - nyilatkozta az MTI-nek Diósi László, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület elnöke. Diósi elmond­ta, Románia gazdaságának alapjai nem változtak az elmúlt időszakban. Úgy vélte, ezek a fundamentumok Romániát továbbra is vonzó gazdasági célponttá teszik, továbbra is megvannak azok a gazdasági lehetőségek, amelyeket akár a magyarországi befektetők is kihasználhatnak. Diósi sze­rint a pozitív alapok ellenére az első fél év a várakozások alatt alakult. Az év elején a kegyetlen tél, a hó miatti bé­nultság, a hatalmas fűtésszámlák terhelték a gazdaságot. Később a szárazság, a mezőgazdaság rossz éve alakította kedvezőtlenül a számításokat. SZÖVETKEZETT A JOBBOLDAL. Hivatalosan is megalakult szombaton a román jobbközép pártok választá­si szövetsége, amelyet Igaz Románia Szövetség néven szeptember 12-én már bejegyeztek a központi választási irodánál. A szövetségben a Vasile Blaga vezette Demokrata Liberális Párt, a Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterel­nök vezette Polgári Erő és az Aurelian Pavelescu vezette Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vesz részt, ame­lyek így akarnak egységes választási alternatívát teremteni a kormányzó Szociál-Liberális Szövetséggel szemben. A választási szövetség jele a szív, vezetését pedig a három párt vezetője társelnöki minőségben közösen látja el. (Erdély Ma) 2012. október 1hétfő­n A MÚLT HÉT ! Legyünk inkább gyarmat? Szinte gondoltam, hogy a múlt heti ülésen, amely a szé­kelyföldi autonómiáról szólt, a szenátus nem fogja egyhan­gúan megszavazni nekünk az önrendelkezést. Viszont nem hittem, hogy szenátoraink hallgatni fognak, mint a sza...la­­mandra a fűben. Pedig jó alkalom lett volna elzengeni az autonómiáról azt, amit nekünk dalolnak a választási kam­pányban a minket mindenáron képviselni akarók. Attól fél­tem, hogy olyan viharos csetepaté lesz, mint az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) 1960. október 12-i közgyűlé­sén, amikor is oly heves vita bontakozott ki, hogy a vita csil­lapítására szolgáló kalapács nyele eltörött a nagy rendte­remtő kalapálásban. Ezért a Szovjetunió akkori vezére, Hruscsov kénytelen volt lehúzni cipőjét, és azzal verte a szó­széket, figyelmet követelve. Ez ugyan otromba viselkedés volt, de a világ azóta is emlegeti. Az ominózus ENSZ-köz­­gyűlésen a gyarmati országok felszabadításáról volt szó. Most én hangos megnyilvánulásokról, szópárbajokról, esetleges asztalverésekről is álmodoztam. De ha már nem akarták ilyen erélyesen kinyilvánítani véleményünket válasz­tottjaink, akkor bár halkan, de elrebeghették volna szerény óhajainkat. Kérhették volna, hogy legalább engedélyezzenek számunkra egy kicsi székely zászlócskát, mert éppen most döntött a bíróság arról, hogy az nem lehet megyei jelkép. Tudom én, a román szenátorok visszakézből válaszolják azt, hogy nem is csoda, hiszen ha Székelyföld és székelyek nin­csenek, akkor hogyan lehetne székely zászló? A Mikó-ü­gyet, a marosvásárhelyi egyetem esetét is meg lehetett volna pen­díteni, de a most aktuális székelyföldi kétnyelvűség elleni prefektusi meg egyéb támadásokat is. Ha érvelésük süket fü­lekre talál, akkor szenátorainknak eszébe juthatott volna az előbb említett, ötvenkét évvel ezelőtti, a gyarmatokkal kap­csolatos ENSZ-közgyűlés. Elöljáróinknak azt kellett volna kérniük, hogy ne csak gyakorlatilag tekintsék gyarmatnak a Székelyföldet, hanem ezt a tényt rögzítsék törvényben is. Ennek bizonyosan sikere lett volna a többség körében. Egy ilyen javaslatot a szenátus százszázalékos többséggel meg­szavazna. Ezek után a Székelyföld problémáját akár az ENSZ elé lehetne vinni, amely 1960 óta számos határozatot hozott a gyarmatok felszámolására, és rövid időn belül döntést hoz­hatna Székelyföld esetében is, majd arra hivatkozva ki lehet­ne kiáltani Székelyföld gyarmati sorból való felszabadítását. Az angol gyarmatbirodalom megszűnése után a brit függő­ségben levő országok, ha kedvük volt, megmaradhattak a Brit Nemzetközösség tagjának. Nemzeti zászlójuk egyik sar­kában ott díszeleg az angol zászló. A mi eszünkben - nagylel­kűségből és jóhiszeműségünkről tanúbizonyságot téve - mi is megengednénk, hogy a székely zászló sarkában ott legyen egy kicsike román zászló. Ezek után a többségiek rájönnének, hogy a szenátusi vitán mekkorát tévedtek, és kérve könyörögnének, hogy ne függetlenítsük magunkat, inkább teljes autonómiát adnak nekünk. Kati János

Next