Háromszék, 2012. október (24. évfolyam, 6707-6733. szám)
2012-10-01 / 6707. szám
11 KÖZÉLET Háromszék Több szavazatra számít az RMDSZ Az RMDSZ-nek több szavazatra lesz szüksége a decemberi parlamenti választásokon, mint amennyit a júniusi helyhatósági választásokon kapott -jelentette ki szombaton a szövetség döntéshozó szervének ülésén Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) zilahi ülésén tartott politikai helyzetértékelő beszédében Kelemen Hunor friss szociológiai felmérésekre hivatkozva elmondta, ha holnap tartanák a parlamenti választásokat, az RMDSZ 520 ezer szavazatra számíthatna, és ezzel átlépné az ötszázalékos választási küszöböt. „Ahhoz a 490 ezer szavazathoz, amelyet megyei képviselőjelölt-listákra kaptunk, hozzá kellene tenni, és hozzá fogunk tenni” -jelentette ki az elnök. Kelemen megjegyezte, azért lesz minden korábbinál nehezebb a decemberi parlamenti választás az RMDSZ számára, mert az előrejelzések szerint a korábbiaknál nagyobb lesz a részvételi arány, és a magyar közösség szavazataira az RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Néppárt és a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt is számít. Az RMDSZ elnöke megjegyezte: Tőkés László pártja és Szász Jenő pártja korábban azt hangoztatta, hogy csak a helyhatósági választásokon kíván versenybe szállni az RMDSZ-szel, és a parlamenti választásokon nincs szükség magyar-magyar versenyre. Hozzátette, most viszont e kis pártok azokban a szórványmegyékben is jelölteket állítanak, amelyekből még az RMDSZ-nek sem sikerült képviselőt bejuttatnia a parlamentbe. Kelemen Hunor azt az értesülését is megosztotta, hogy Tőkés László is jelöltként száll be a parlamenti választások versenyébe. Megjegyezte, a kis magyar pártokra leadott szavazatokból román képviselői mandátumok lesznek. Az elnök nyomatékosította: az alternatív választási küszöb (három szenátori kerület és hat képviselői kerület versenyének a megnyerése) nem alternatíva az RMDSZ számára., Aki erről beszél, azt legyőzte a kishitűség, aki ezt mondja, az képviselet nélkül hagyná mindazokat a magyarokat, akik a Székelyföldön kívül élnek” - hangoztatta. Kelemen Hunor kijelentette, az SZKT-ülés legyen az utolsó alkalom, amikor a versenypártokkal foglalkozik a szövetség. „Nekünk a választók felé kell fordulnunk, és azokat kell meggyőznünk, akik valami miatt elbizonytalanodtak, akik otthon maradnának” - tette hozzá. Az RMDSZ elnöke elmondta, október ötödikén zárul a jelöltállítás folyamata az RMDSZ-ben, de az már most látszik, hogy a szövetségnek több új képviselő-, és szenátorjelöltje van, mint az utóbb választások bármelyikén. Az elnök hozzátette, szükség van a fiatalításra, de azoknak a tapasztalatára is, akik az elmúlt húsz évben képviselték a szövetséget a politikai küzdőtéren. A HÉTVÉGE HÍREI • Kivándorolt orvosokért kártérítést Az Európai Uniónak legalább részlegesen meg kellene térítenie az európai országokban dolgozó, Romániában képzett orvosok felkészítésének költségeit-vélekedett Vasile Astărăstoae, a Jászvásári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora, a Román Orvosi Kamara elnöke a tegnap megtartott egyetemi tanévnyitón. Astărăstoae szerint az utóbbi öt évben több mint 13 ezer, Romániában felkészített orvos ment Nyugatra dolgozni, közülük 1600-an az idén. A tudásukat Európa más országaiban kamatoztató romániai orvosok felkészítésére Astărăstoae szerint a román állam legalább három és fél milliárd eurót költött az utóbbi öt évben az adófizetők pénzéből. „Egyik szemünk sír, a másik nevet. Egyrészt örülünk, hogy végzőseink másutt is megállják a helyüket, másrészt elszomorít, hogy itthon nem értékeli őket eléggé a társadalom. Mindenesetre felkészítésük a mi munkánk eredménye, amiért kártérítést kérünk” - mondta az orvosi kamara elnöke. Áder Mindszentyről Mindszenty nélkül más lenne a közös huszadik századi történelmünk, de az önmagunkról, politikai nemzetünkről alkotott önképünk is szegényebb lenne - jelentette ki Áder János köztársasági elnök tegnap Zalaegerszegen a bíboros születésének 120. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás megnyitóján. Az államfő úgy fogalmazott, hogy Mindszenty Józsefre úgy kell emlékeznünk, „mint ahogy a legkedvesebb tanítónkra szoktunk emlékezni, akinek sokat köszönhetünk, és aki nagy hatással volt a sorsunk alakulására”. Hozzátette: bízik abban, hogy a legendás hercegprímás bátorsága, szabadságszeretete, életműve „nemcsak történelmi, hanem kulturális emlékezetünknek is magától értetődő részévé válik”. Lakitelek negyedszázada Orbán Viktor szerint történelmi érdeme a negyedszázaddal korábban Lakiteleken megrendezett találkozó résztvevőinek, hogy nem engedték magukat lebeszélni céljaikról. Magyarország akkor lehet sikeres, ha saját útját követi - mondta a jelenről a miniszterelnök szombaton a lakiteleki találkozó 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A kormányfő beszédében arra hívta fel a figyelmet: „25 évvel a találkozó után még mindig nagyon sokan akarnak rávenni bennünket, hogy törődjünk bele, hogy mások mondják meg nekünk, kik vagyunk és miként éljünk.” Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a negyedszázaddal korábbi találkozó egyik szervezője és házigazdája emlékezett arra, hogy akkor egy olyan napot élhettek meg, melyen nemcsak a rendszert kritizálták, hanem a rendszerváltást is felgyorsították. Huszonöt éve, 1987. szeptember 27-én 181 értelmiségi találkozott a Lezsák Sándor portáján felállított sátorban. A találkozó a rendszerváltáshoz vezető út egyik legfontosabb állomása volt. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Mózes László Küldetés, nem csak ismeretátadás (folytatás az első oldalról) Nem kell ahhoz hívőnek, valamilyen egyházhoz tartozónak lenni, hogy az ember elhiggye, elfogadja azt a tényt, hogy a pedagógusi munkakör nemcsak szakma, hanem hivatás, elég elfogadnia azt, hogy a gyermek nevelése misszió, amit legsikeresebben akkor tud teljesíteni, ha nem problémamegoldó akar lenni, hanem megoldja a rá bízott feladatot. Ha ezt a pedagógus úgy végzi, mintha Isten bízta volna meg e feladattal, és hisz abban, hogy az Úr segíti ebben a munkában, akkor sokszorosan könnyebb dolga van. Dr. Sávai János előadása és az azt követő csoportos beszélgetések ilyen és ehhez hasonló gondolatokat ébresztettek a jelen lévő pedagógusokban, akik az előadó hangsúlyozott felkérésére főként pozitív tapasztalataikról számoltak be egymásnak a következő témakörökben: Mit jelent a nevelői hivatás? Milyen tapasztalatokat szeretnék megköszönni életemben? Nevelői munkám és istenkapcsolatom. Mi erősít hivatásomban? Merem-e kollégáim segítségét kérni, velük együtt imádkozni? Beszéltek arról is, hogy nem vádolni kell magunkat, hanem orvosolni. A jelen lévő pedagógusok pozitív délelőttjének is nevezhető esemény azért volt sikeres, mert mindenki önmagát vállalva beszélt megvalósításairól, az ahhoz vezető út nehézségeiről, kudarcairól. HÍRSALÁTA CSALNÁNAK A HIVATALOK? Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki, hogy a román Korrupcióellenes Ügyészség és más hivatalos szervek 2009 óta módszeresen akadályozzák az Európai Csalás Elleni Hivatal tevékenységét Romániában - derült ki egy hivatalos okiratból, melyet az Antena 3 televízió esti vitaműsorában hoztak nyilvánosságra. ULTIMÁTUM TANULSÁGOKKAL. Ma kell kifizetnie Dan Diaconescunak az Oltchim árát, 45 millió eurót, ha ez nem történik meg-jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök -, nem tudják aláírni a szerződést, s a vegyipari kombinát privatizációját semmisnek tekintik, és az iparügyi minisztériumnak, mely e kisiklásért felelős, le kell ebből vonnia a tanulságokat, és hasznosítania a CFR teherszállítási részlegének magánosításakor. (Jurnalul naţional) D. D. AZT ÁLLÍTJA, VAN PÉNZE. Zsákban visz hárommillió eurót ma Râmnicu Valceára, hogy kifizesse saját, OTB Bankban letétbe helyezett pénzéből a gyár alkalmazottjainak fizetését - jelentette ki Dan Diaconescu. Azt is elmondta, hogy az Eximbanknál 91 millió dollárt ígértek neki az üzem további finanszírozására. Ami az államnak kifizetendő 45 millió eurót illeti, Diaconescu azt állítja, hogy pénze egy holland bankban van letétben, s erről igazolványt a hét végi munkaszünet miatt nem tudott beszerezni. (Puterea) ROSSZ, DE VONZÓ. Rossz éve van a román gazdaságnak, de Románia ennek ellenére vonzó célpont lehet a befektetők számára - nyilatkozta az MTI-nek Diósi László, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület elnöke. Diósi elmondta, Románia gazdaságának alapjai nem változtak az elmúlt időszakban. Úgy vélte, ezek a fundamentumok Romániát továbbra is vonzó gazdasági célponttá teszik, továbbra is megvannak azok a gazdasági lehetőségek, amelyeket akár a magyarországi befektetők is kihasználhatnak. Diósi szerint a pozitív alapok ellenére az első fél év a várakozások alatt alakult. Az év elején a kegyetlen tél, a hó miatti bénultság, a hatalmas fűtésszámlák terhelték a gazdaságot. Később a szárazság, a mezőgazdaság rossz éve alakította kedvezőtlenül a számításokat. SZÖVETKEZETT A JOBBOLDAL. Hivatalosan is megalakult szombaton a román jobbközép pártok választási szövetsége, amelyet Igaz Románia Szövetség néven szeptember 12-én már bejegyeztek a központi választási irodánál. A szövetségben a Vasile Blaga vezette Demokrata Liberális Párt, a Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök vezette Polgári Erő és az Aurelian Pavelescu vezette Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vesz részt, amelyek így akarnak egységes választási alternatívát teremteni a kormányzó Szociál-Liberális Szövetséggel szemben. A választási szövetség jele a szív, vezetését pedig a három párt vezetője társelnöki minőségben közösen látja el. (Erdély Ma) 2012. október 1hétfőn A MÚLT HÉT ! Legyünk inkább gyarmat? Szinte gondoltam, hogy a múlt heti ülésen, amely a székelyföldi autonómiáról szólt, a szenátus nem fogja egyhangúan megszavazni nekünk az önrendelkezést. Viszont nem hittem, hogy szenátoraink hallgatni fognak, mint a sza...lamandra a fűben. Pedig jó alkalom lett volna elzengeni az autonómiáról azt, amit nekünk dalolnak a választási kampányban a minket mindenáron képviselni akarók. Attól féltem, hogy olyan viharos csetepaté lesz, mint az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) 1960. október 12-i közgyűlésén, amikor is oly heves vita bontakozott ki, hogy a vita csillapítására szolgáló kalapács nyele eltörött a nagy rendteremtő kalapálásban. Ezért a Szovjetunió akkori vezére, Hruscsov kénytelen volt lehúzni cipőjét, és azzal verte a szószéket, figyelmet követelve. Ez ugyan otromba viselkedés volt, de a világ azóta is emlegeti. Az ominózus ENSZ-közgyűlésen a gyarmati országok felszabadításáról volt szó. Most én hangos megnyilvánulásokról, szópárbajokról, esetleges asztalverésekről is álmodoztam. De ha már nem akarták ilyen erélyesen kinyilvánítani véleményünket választottjaink, akkor bár halkan, de elrebeghették volna szerény óhajainkat. Kérhették volna, hogy legalább engedélyezzenek számunkra egy kicsi székely zászlócskát, mert éppen most döntött a bíróság arról, hogy az nem lehet megyei jelkép. Tudom én, a román szenátorok visszakézből válaszolják azt, hogy nem is csoda, hiszen ha Székelyföld és székelyek nincsenek, akkor hogyan lehetne székely zászló? A Mikó-ügyet, a marosvásárhelyi egyetem esetét is meg lehetett volna pendíteni, de a most aktuális székelyföldi kétnyelvűség elleni prefektusi meg egyéb támadásokat is. Ha érvelésük süket fülekre talál, akkor szenátorainknak eszébe juthatott volna az előbb említett, ötvenkét évvel ezelőtti, a gyarmatokkal kapcsolatos ENSZ-közgyűlés. Elöljáróinknak azt kellett volna kérniük, hogy ne csak gyakorlatilag tekintsék gyarmatnak a Székelyföldet, hanem ezt a tényt rögzítsék törvényben is. Ennek bizonyosan sikere lett volna a többség körében. Egy ilyen javaslatot a szenátus százszázalékos többséggel megszavazna. Ezek után a Székelyföld problémáját akár az ENSZ elé lehetne vinni, amely 1960 óta számos határozatot hozott a gyarmatok felszámolására, és rövid időn belül döntést hozhatna Székelyföld esetében is, majd arra hivatkozva ki lehetne kiáltani Székelyföld gyarmati sorból való felszabadítását. Az angol gyarmatbirodalom megszűnése után a brit függőségben levő országok, ha kedvük volt, megmaradhattak a Brit Nemzetközösség tagjának. Nemzeti zászlójuk egyik sarkában ott díszeleg az angol zászló. A mi eszünkben - nagylelkűségből és jóhiszeműségünkről tanúbizonyságot téve - mi is megengednénk, hogy a székely zászló sarkában ott legyen egy kicsike román zászló. Ezek után a többségiek rájönnének, hogy a szenátusi vitán mekkorát tévedtek, és kérve könyörögnének, hogy ne függetlenítsük magunkat, inkább teljes autonómiát adnak nekünk. Kati János