Háromszék, 2012. november (24. évfolyam, 6734-6759. szám)

2012-11-01 / 6734. szám

­ KÖZÉLET járomszél EP-JAVASLATOK ROMÁNIÁNAK Reformokat, következetességet sürgetnek Folytatni kell a reformokat és a korrupcióellenes harcot Romániában, hiszen az eredmények még nem kielégítőek ezen a téren - jelentette ki teg­nap Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke a parlament előtt mondott beszédében. Az EP elnöke emlékeztetett arra: a kormány éppen tegnap kapta meg azo­kat a leveleket, amelyekben Brüsszel értesíti Bukarestet három romániai ágazati operatív program felfüggeszté­séről. Schulz szerint a közbeszerzé­seknél tapasztalt súlyos rendellenessé­gek miatt hozott döntés azt mutatja: nem sikerült végigvinni Romániában a reformokat és a korrupcióellenes har­cot. Ugyanakkor arról biztosította Romániát, hogy e törekvésében az Európai Unió intézményeinek teljes támogatását élvezi. Kifejtette: az Európai Unió az em­beri jogok és értékek olyan közössége, amely valamennyi tagállamától elvár­ja ezt a közös értékrendet, nem csak Romániától. Emlékeztetett arra, hogy az európai törvényhozás éles vitát folytatott Orbán Viktor magyar mi­niszterelnökkel, így tehát nem csak Románia esetében merültek fel hason­ló nézeteltérések. Az EP elnöke arra utalt: az EU vezetői az elmúlt időszak­ban élesen bírálták Romániát, miután a Victor Ponta miniszterelnök vezette román kormányzati többség felfüg­gesztette tisztségéből Traian Băsescu államfőt. Schulz megdicsérte Pontát, aki - mint mondta - nyitott volt a bírálatok­ra, és alkalmazni kezdte az Európai Bizottság által megfogalmazott javas­latokat. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem szabad belpolitikai ellentétekkel veszélyeztetni a korrupcióellenes harc­ban és a korszerű igazságszolgáltatás kiépítésében a Románia által elért ed­digi eredményeket. Regionális nyelvvé tennék a magyart Az RMDSZ olyan alkotmánymódosítást javasol Romániában, amely regionális nyelvként ismerné el a magyart Erdélyben - nyilatkozta tegnap Kelemen Hunor. „Fon­tos célkitűzés, hogy a magyar nyelv regionális nyelvként jelenjen meg az alkotmányban, ezt az alkotmánymódosító tervezetünkbe is bevettük” - mondta a szövetség elnöke. Kelemen Hunor szerint a választások után a parlament első teendője lesz az alkot­mány módosítása, amelyhez kétharmados többség szük­séges. Úgy vélekedett: 2013-ban Romániának új fejlesztési régiókat kell kije­lölnie, hogy az Európai Unió következő, 2014-2020 kö­zötti költségvetési időszaká­ban hatékonyabban hívhassa le az európai forrásokat. Rámutatott: a következő időszakban Románia 31 mil­liárd eurónyi - az éves állami költségvetéssel azonos nagy­ságrendű - összeget hívhat le uniós forrásokból, de ennek hatékony felhasználásához szerinte koherens fejlesztési régiókat kell kialakítania. Az RMDSZ 13-16 fejlesztési régiót javasol a jelenlegi hét helyett, amelyeket a belső történelmi, gazdasági, kultu­rális kötődésekre alapozva rajzolnának meg-magyaráz­ta Kelemen Hunor azokra a román politikai törekvésekre utalva, amelyek Székely­földet különböző fejlesztési régiók között osztanák fel. Az 1989 előtt államosí­tott ingatlanok helyzetének rendezését is a következő törvényhozási ciklus fon­tos teendői közé sorolta. Rámutatott: az RMDSZ a meglévő épületek termé­szetbeni visszaszolgáltatá­sának folytatását sürgeti, és elutasítja az olyan meg­oldási javaslatokat, ame­lyek az elkobzott ingatla­nok értékének 15-20 szá­zalékára korlátoznák a kár­pótlást. Kelemen: eléri az öt százalékot az RMDSZ Átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt az RMDSZ, de két-három mandá­tumot elveszíthet a magyar-magyar verseny miatt - nyilatkozta tegnap Bukarest­ben Kelemen Hunor,,a szövetség elnöke. A szövetség mindig készíttet saját közvé­lemény-kutatást, erre alapozva állítja: megmarad a magyarság arányos képvise­lete a bukaresti parlamentben - összegzett az RMDSZ elnöke arra a kérdésre, hogy rendelt-e a szövetség a magyar választókra összpontosító saját felmérést. Jiugy­ilius Lívt­as a magyar van­ „Azáltal, hogy indul a Tőkés-féle párt a választásokon, egy-két-három mandátumot elveszíthetünk elsősorban szórványban, de azért, mert a Székely­földön indítanak jelölteket” - mondta Kelemen Hunor, s úgy értékelte: ez azért problémás, mert így a magyar képviselet gyengül, nem erősödik t­isztokra összpontosító saját telmelést. Az RMDSZ elnöke üdvözölte az MPP azon döntését, hogy nem állí­tott parlamenti jelölteket. Szerinte az EMNP-nek sincs esélye a mandá­tumszerzésre a decemberi választá­sokon, miután az önkormányzati voksoláson 40-45 ezer szavazatot szerzett. Kelemen Hunor szerint ennyi voks legfeljebb egy szenátori mandátumra elegendő, de ahhoz egyetlen választókerületben kellene összpontosulniuk. Az RMDSZ Románia mind a 452 választókerületében indított jelölte­ket, 315-en képviselői, 137-en pedig szenátori mandátumra jelentkeztek. Mivel az RMDSZ 2008-ban mandá­tumot szerzett 31 törvényhozója kö­zül 11 nem indul újabb mandátumért, Kelemen Hunor arra számít, hogy az RMDSZ-frakció csaknem fele meg­újul. ­ HÍRSALÁTA________| AMERIKA AGGÓDIK. Mark Gitenstein, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete aggodalommal tekint a kor­rupcióellenes ügyészség vezetője és az új főügyész kineve­zése elé. Úgy véli, a régi és új hatalom együttélésére vonat­kozó teszt lehet e magas tisztségekre kiválasztott szemé­lyek kiléte. A nagykövet őszintén aggódik a választások kimenetele miatt is, s óvatosan ugyan, de azt fejtegeti: a baloldal győzelme esetén kevés garanciát lát a további de­mokratikus fejlődésre. (Cotidianul) VIDÉKEN JOBB? Nem a kiszámíthatatlan főváros­ban. Bukarestben indulnak a román pártok vezetői a de­cemberi parlamenti választásokon, hanem a biztosabb be­jutási esélyekkel kecsegtető vidéki körzetekben jelöltetik magukat. Crin Antonescu például Teleorman megyében, Victor Ponta Gorj megye egyik választókerületében indul, míg Daniel Constantin, a konzervatívok elnöke Argeş me­gyében próbál szerencsét. Vasile Blaga, a demokrata-libe­rálisok elnöke egy Temes megyei választókerületben vá­lasztatná meg magát szenátornak, míg Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök Arad megyében próbál mandátumot szerezni. (Ziare.com) BLAGA OPTIMISTA, ÉS ÍGÉR. Ha az Igaz Románia Szövetségre csak a választók 30 százaléka voksol, a szö­vetség kormánytöbbséget alkothat - véli Vasile Blaga, aki szerint Traian Băsescu nem vesz részt ugyan a demokrata­liberálisok kampányában, de mint az ország államfője, kö­telessége tájékoztatni az állampolgárokat arról, „hogyan mennek a dolgok.” A jobboldali szövetség programpontjai között a jelenlegi 16 százalékos egységes adókulcs 12 szá­zalékra csökkentése, illetve a minimálbér 900 lejre emelése szerepel. Utóbbit 2014. január 1-jétől 1000 lejre emelnék. (Bukaresti Rádió) KIS IDŐRE SZERÉNYRE VÁLTOTT. Románban je­lölteti magát újabb képviselői mandátum elnyerésére Elena Udrea, a Boc-kormány volt minisztere, a demokrata-libe­rálisok egyik legismertebb nőpolitikusa. A ruházkodására korábban rengeteg pénzt költő politikus asszony szolid ar­cát igyekszik felmutatni a romániaiaknak, egyszerű szürke vagy fekete viseletben mutatkozik, mi több, egyszerű tömb­­házlakást vásárolt a kisvárosban, ahol képviselőként indul­na a választásokon, s most - miként az egyszerű emberek teszik - a környező üzletekben fellelhető készletekből ren­­ dezi be azt. (Cotidianul) ÖNMAGA ELLENSÉGE A MINISZTERELNÖK. Victor Ponta kormányfő legnagyobb ellensége Victor Ponta - derül ki a Geopol friss elemzéséből. A miniszterelnök egykori párttársa, Cozmin Guşă által vezetett előrejelző, stratégiai és elemző intézet végkövetkeztetése, hogy Victor Pontának kormányfővé választása óta senki annyi rossz szolgálatot nem tett, mint saját maga. A miniszterelnök té­ves lépései között említi az elemzés a tárcavezetők szeren­csétlen kiválasztását, az államfő menesztésére tett, kudarc­ba fulladt kísérletet, a Brüsszellel való szembenállást, vala­mint az Oltchim meghiúsult privatizációját. (Cotidianul) 2012. november 1., csütörtök Hi Ultranacionalista előretörés Kárpátalján Kárpátalján a kormányzó Régiók Pártja nyerte a vasárna­pi ukrán parlamenti választásokat, az alakulat listáján ma­gyar képviselő is bejut a parlamentbe, ám aggodalomra ad okot, hogy a hagyományosan toleráns ukrajnai megyében is előretört az ultranacionalista Szvoboda (Szabadság). Ahogy országosan, úgy Kárpátalján is a Régiók Pártja kapta a sza­vazatok többségét 30 százalék körüli arányban. A kormány­párttól néhány százalékkal lemaradva az ellenzéki Batykivs­­csina (Haza) következik, amelyet a Vitalij Klicsko vezette UDAR (Ütés) párt és közel 10 százalékos szavazataránnyal a Kárpátalján magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült Szvoboda párt követ. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a magyarok által is lakott három egyéni választó­­kerületben állított képviselőjelöltet, mindenütt a harmadik­ötödik helyen végeztek, összesen mintegy 22 ezer szavazat­tal. Ezzel a magyar szervezet jobb eredményt ért el, mint a 2010-es helyhatósági választáson, amikor jóval nagyobb körzetben kevesebb mint 20 ezer szavazatot szerzett. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke - aki a Régiók Pártja választási listáján befutónak számító 74. helyet kapta meg, és minden bizonnyal ismét parlamenti képviselő lesz - elégedetten nyilatkozott a kárpátaljai ma­gyarok vasárnapi voksolásáról. Mint hangsúlyozta, a ma­gyarlakta településeken a szavazáson részt vevők 55 száza­léka a Régiók Pártját és jelöltjeit támogatta. Kárpátalján megrökönyödést keltett, hogy a független Ukrajna történetében először kapott a nemzetiségi toleran­ciájáról híres régióban számottevő, közel 10 százalékos választói támogatást - mintegy 40 ezer voksot - a szélsősé­ges Szvoboda. A párt kárpátaljai szervezetének három ve­zetője gyújtotta fel néhány hónappal ezelőtt a vereckei ma­gyar honfoglalási emlékművet. KÜLFÖLD • Amerika a hurrikán után Az Amerika keleti partvidékén végigsöprő Sandy hurri­kán áldozatainak száma tegnapra elérte az 50-et. A Sandy ál­tal eddig okozott halálesetek száma - a karibi térségben köve­telt áldozatokkal és az egy kanadai halottal együtt - 116-ra emelkedett. Egyedül New Yorkban 18-an vesztették életüket. A szupervihar - amely helyi idő szerint hétfő este csapott le a keleti partvidékre - összesen húsz szövetségi államot érintett. Tegnap hajnalban a térségben még mindig csaknem 7 millió ember volt áram nélkül. Ugyanakkor több jel utal arra, hogy a katasztrófa sújtotta területeken az élet kezd visszatérni a normális kerékvágásba - így például megnyitották New York legnagyobb légikikötőjét, a John F. Kennedy repülőteret. Kettős állampolgárságot akarnak Kettős állampolgárságot kért a Németországban élő törö­köknek a török miniszterelnök tegnap Berlinben. Német­országban engedélyezni kellene a kettős állampolgárság vise­lését a török kisebbség tagjainak - mondta Recep Tayyip Erdogan sajtótájékoztatón, miután megbeszélést folytatott német kollégájával, Angela Merkellel. A politikus hangsú­lyozta: nem csupán a Németországban élő mintegy három­millió török állampolgár, illetve török származású német ál­lampolgár számára kell megnyitni a kettős állampolgárság intézményét, hanem a Törökországban élő 50 ezer németnek is fel kellene vennie a német mellé a török állampolgárságot. Ezzel a két ország közti gazdasági kapcsolatokat is szoro­sabbra lehetne fűzni - fejtette ki. A Németországban élő törö­köknek jelenleg választaniuk kell a török és a német állam­­polgárság között. A két kormányfő megbeszélésén egyébként Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatban nem sike­rült közös álláspontra jutni. Erdogan a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy országa továbbra is a teljes jogú tagság megszerzésére törekszik, de nagy hibának tartja az általa Dél- Ciprusnak nevezett - a sziget görögök lakta déli része - fel­vételét a közösségbe. Angela Merkel újságírói kérdésre vála­szolva kifejtette: pártja, a konzervatív CDU a tagság helyett az úgynevezett megkülönböztetett partneri viszony kialakítá­sát tartja megfelelő megoldásnak. Ebben a kérdésben nincs egyetértés a berlini és az ankarai vezetés között, „de már megtanultunk együtt élni ezzel” - mondta a német kancellár. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Demeter Virág Katalin Külpolitikai szerkesztő: Farcádi Botond

Next