Háromszék, 2012. november (24. évfolyam, 6734-6759. szám)
2012-11-01 / 6734. szám
KÖZÉLET járomszél EP-JAVASLATOK ROMÁNIÁNAK Reformokat, következetességet sürgetnek Folytatni kell a reformokat és a korrupcióellenes harcot Romániában, hiszen az eredmények még nem kielégítőek ezen a téren - jelentette ki tegnap Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke a parlament előtt mondott beszédében. Az EP elnöke emlékeztetett arra: a kormány éppen tegnap kapta meg azokat a leveleket, amelyekben Brüsszel értesíti Bukarestet három romániai ágazati operatív program felfüggesztéséről. Schulz szerint a közbeszerzéseknél tapasztalt súlyos rendellenességek miatt hozott döntés azt mutatja: nem sikerült végigvinni Romániában a reformokat és a korrupcióellenes harcot. Ugyanakkor arról biztosította Romániát, hogy e törekvésében az Európai Unió intézményeinek teljes támogatását élvezi. Kifejtette: az Európai Unió az emberi jogok és értékek olyan közössége, amely valamennyi tagállamától elvárja ezt a közös értékrendet, nem csak Romániától. Emlékeztetett arra, hogy az európai törvényhozás éles vitát folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, így tehát nem csak Románia esetében merültek fel hasonló nézeteltérések. Az EP elnöke arra utalt: az EU vezetői az elmúlt időszakban élesen bírálták Romániát, miután a Victor Ponta miniszterelnök vezette román kormányzati többség felfüggesztette tisztségéből Traian Băsescu államfőt. Schulz megdicsérte Pontát, aki - mint mondta - nyitott volt a bírálatokra, és alkalmazni kezdte az Európai Bizottság által megfogalmazott javaslatokat. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem szabad belpolitikai ellentétekkel veszélyeztetni a korrupcióellenes harcban és a korszerű igazságszolgáltatás kiépítésében a Románia által elért eddigi eredményeket. Regionális nyelvvé tennék a magyart Az RMDSZ olyan alkotmánymódosítást javasol Romániában, amely regionális nyelvként ismerné el a magyart Erdélyben - nyilatkozta tegnap Kelemen Hunor. „Fontos célkitűzés, hogy a magyar nyelv regionális nyelvként jelenjen meg az alkotmányban, ezt az alkotmánymódosító tervezetünkbe is bevettük” - mondta a szövetség elnöke. Kelemen Hunor szerint a választások után a parlament első teendője lesz az alkotmány módosítása, amelyhez kétharmados többség szükséges. Úgy vélekedett: 2013-ban Romániának új fejlesztési régiókat kell kijelölnie, hogy az Európai Unió következő, 2014-2020 közötti költségvetési időszakában hatékonyabban hívhassa le az európai forrásokat. Rámutatott: a következő időszakban Románia 31 milliárd eurónyi - az éves állami költségvetéssel azonos nagyságrendű - összeget hívhat le uniós forrásokból, de ennek hatékony felhasználásához szerinte koherens fejlesztési régiókat kell kialakítania. Az RMDSZ 13-16 fejlesztési régiót javasol a jelenlegi hét helyett, amelyeket a belső történelmi, gazdasági, kulturális kötődésekre alapozva rajzolnának meg-magyarázta Kelemen Hunor azokra a román politikai törekvésekre utalva, amelyek Székelyföldet különböző fejlesztési régiók között osztanák fel. Az 1989 előtt államosított ingatlanok helyzetének rendezését is a következő törvényhozási ciklus fontos teendői közé sorolta. Rámutatott: az RMDSZ a meglévő épületek természetbeni visszaszolgáltatásának folytatását sürgeti, és elutasítja az olyan megoldási javaslatokat, amelyek az elkobzott ingatlanok értékének 15-20 százalékára korlátoznák a kárpótlást. Kelemen: eléri az öt százalékot az RMDSZ Átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt az RMDSZ, de két-három mandátumot elveszíthet a magyar-magyar verseny miatt - nyilatkozta tegnap Bukarestben Kelemen Hunor,,a szövetség elnöke. A szövetség mindig készíttet saját közvélemény-kutatást, erre alapozva állítja: megmarad a magyarság arányos képviselete a bukaresti parlamentben - összegzett az RMDSZ elnöke arra a kérdésre, hogy rendelt-e a szövetség a magyar választókra összpontosító saját felmérést. Jiugyilius Lívtas a magyar van „Azáltal, hogy indul a Tőkés-féle párt a választásokon, egy-két-három mandátumot elveszíthetünk elsősorban szórványban, de azért, mert a Székelyföldön indítanak jelölteket” - mondta Kelemen Hunor, s úgy értékelte: ez azért problémás, mert így a magyar képviselet gyengül, nem erősödik tisztokra összpontosító saját telmelést. Az RMDSZ elnöke üdvözölte az MPP azon döntését, hogy nem állított parlamenti jelölteket. Szerinte az EMNP-nek sincs esélye a mandátumszerzésre a decemberi választásokon, miután az önkormányzati voksoláson 40-45 ezer szavazatot szerzett. Kelemen Hunor szerint ennyi voks legfeljebb egy szenátori mandátumra elegendő, de ahhoz egyetlen választókerületben kellene összpontosulniuk. Az RMDSZ Románia mind a 452 választókerületében indított jelölteket, 315-en képviselői, 137-en pedig szenátori mandátumra jelentkeztek. Mivel az RMDSZ 2008-ban mandátumot szerzett 31 törvényhozója közül 11 nem indul újabb mandátumért, Kelemen Hunor arra számít, hogy az RMDSZ-frakció csaknem fele megújul. HÍRSALÁTA________| AMERIKA AGGÓDIK. Mark Gitenstein, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete aggodalommal tekint a korrupcióellenes ügyészség vezetője és az új főügyész kinevezése elé. Úgy véli, a régi és új hatalom együttélésére vonatkozó teszt lehet e magas tisztségekre kiválasztott személyek kiléte. A nagykövet őszintén aggódik a választások kimenetele miatt is, s óvatosan ugyan, de azt fejtegeti: a baloldal győzelme esetén kevés garanciát lát a további demokratikus fejlődésre. (Cotidianul) VIDÉKEN JOBB? Nem a kiszámíthatatlan fővárosban. Bukarestben indulnak a román pártok vezetői a decemberi parlamenti választásokon, hanem a biztosabb bejutási esélyekkel kecsegtető vidéki körzetekben jelöltetik magukat. Crin Antonescu például Teleorman megyében, Victor Ponta Gorj megye egyik választókerületében indul, míg Daniel Constantin, a konzervatívok elnöke Argeş megyében próbál szerencsét. Vasile Blaga, a demokrata-liberálisok elnöke egy Temes megyei választókerületben választatná meg magát szenátornak, míg Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök Arad megyében próbál mandátumot szerezni. (Ziare.com) BLAGA OPTIMISTA, ÉS ÍGÉR. Ha az Igaz Románia Szövetségre csak a választók 30 százaléka voksol, a szövetség kormánytöbbséget alkothat - véli Vasile Blaga, aki szerint Traian Băsescu nem vesz részt ugyan a demokrataliberálisok kampányában, de mint az ország államfője, kötelessége tájékoztatni az állampolgárokat arról, „hogyan mennek a dolgok.” A jobboldali szövetség programpontjai között a jelenlegi 16 százalékos egységes adókulcs 12 százalékra csökkentése, illetve a minimálbér 900 lejre emelése szerepel. Utóbbit 2014. január 1-jétől 1000 lejre emelnék. (Bukaresti Rádió) KIS IDŐRE SZERÉNYRE VÁLTOTT. Románban jelölteti magát újabb képviselői mandátum elnyerésére Elena Udrea, a Boc-kormány volt minisztere, a demokrata-liberálisok egyik legismertebb nőpolitikusa. A ruházkodására korábban rengeteg pénzt költő politikus asszony szolid arcát igyekszik felmutatni a romániaiaknak, egyszerű szürke vagy fekete viseletben mutatkozik, mi több, egyszerű tömbházlakást vásárolt a kisvárosban, ahol képviselőként indulna a választásokon, s most - miként az egyszerű emberek teszik - a környező üzletekben fellelhető készletekből ren dezi be azt. (Cotidianul) ÖNMAGA ELLENSÉGE A MINISZTERELNÖK. Victor Ponta kormányfő legnagyobb ellensége Victor Ponta - derül ki a Geopol friss elemzéséből. A miniszterelnök egykori párttársa, Cozmin Guşă által vezetett előrejelző, stratégiai és elemző intézet végkövetkeztetése, hogy Victor Pontának kormányfővé választása óta senki annyi rossz szolgálatot nem tett, mint saját maga. A miniszterelnök téves lépései között említi az elemzés a tárcavezetők szerencsétlen kiválasztását, az államfő menesztésére tett, kudarcba fulladt kísérletet, a Brüsszellel való szembenállást, valamint az Oltchim meghiúsult privatizációját. (Cotidianul) 2012. november 1., csütörtök Hi Ultranacionalista előretörés Kárpátalján Kárpátalján a kormányzó Régiók Pártja nyerte a vasárnapi ukrán parlamenti választásokat, az alakulat listáján magyar képviselő is bejut a parlamentbe, ám aggodalomra ad okot, hogy a hagyományosan toleráns ukrajnai megyében is előretört az ultranacionalista Szvoboda (Szabadság). Ahogy országosan, úgy Kárpátalján is a Régiók Pártja kapta a szavazatok többségét 30 százalék körüli arányban. A kormánypárttól néhány százalékkal lemaradva az ellenzéki Batykivscsina (Haza) következik, amelyet a Vitalij Klicsko vezette UDAR (Ütés) párt és közel 10 százalékos szavazataránnyal a Kárpátalján magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült Szvoboda párt követ. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a magyarok által is lakott három egyéni választókerületben állított képviselőjelöltet, mindenütt a harmadikötödik helyen végeztek, összesen mintegy 22 ezer szavazattal. Ezzel a magyar szervezet jobb eredményt ért el, mint a 2010-es helyhatósági választáson, amikor jóval nagyobb körzetben kevesebb mint 20 ezer szavazatot szerzett. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke - aki a Régiók Pártja választási listáján befutónak számító 74. helyet kapta meg, és minden bizonnyal ismét parlamenti képviselő lesz - elégedetten nyilatkozott a kárpátaljai magyarok vasárnapi voksolásáról. Mint hangsúlyozta, a magyarlakta településeken a szavazáson részt vevők 55 százaléka a Régiók Pártját és jelöltjeit támogatta. Kárpátalján megrökönyödést keltett, hogy a független Ukrajna történetében először kapott a nemzetiségi toleranciájáról híres régióban számottevő, közel 10 százalékos választói támogatást - mintegy 40 ezer voksot - a szélsőséges Szvoboda. A párt kárpátaljai szervezetének három vezetője gyújtotta fel néhány hónappal ezelőtt a vereckei magyar honfoglalási emlékművet. KÜLFÖLD • Amerika a hurrikán után Az Amerika keleti partvidékén végigsöprő Sandy hurrikán áldozatainak száma tegnapra elérte az 50-et. A Sandy által eddig okozott halálesetek száma - a karibi térségben követelt áldozatokkal és az egy kanadai halottal együtt - 116-ra emelkedett. Egyedül New Yorkban 18-an vesztették életüket. A szupervihar - amely helyi idő szerint hétfő este csapott le a keleti partvidékre - összesen húsz szövetségi államot érintett. Tegnap hajnalban a térségben még mindig csaknem 7 millió ember volt áram nélkül. Ugyanakkor több jel utal arra, hogy a katasztrófa sújtotta területeken az élet kezd visszatérni a normális kerékvágásba - így például megnyitották New York legnagyobb légikikötőjét, a John F. Kennedy repülőteret. Kettős állampolgárságot akarnak Kettős állampolgárságot kért a Németországban élő törököknek a török miniszterelnök tegnap Berlinben. Németországban engedélyezni kellene a kettős állampolgárság viselését a török kisebbség tagjainak - mondta Recep Tayyip Erdogan sajtótájékoztatón, miután megbeszélést folytatott német kollégájával, Angela Merkellel. A politikus hangsúlyozta: nem csupán a Németországban élő mintegy hárommillió török állampolgár, illetve török származású német állampolgár számára kell megnyitni a kettős állampolgárság intézményét, hanem a Törökországban élő 50 ezer németnek is fel kellene vennie a német mellé a török állampolgárságot. Ezzel a két ország közti gazdasági kapcsolatokat is szorosabbra lehetne fűzni - fejtette ki. A Németországban élő törököknek jelenleg választaniuk kell a török és a német állampolgárság között. A két kormányfő megbeszélésén egyébként Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatban nem sikerült közös álláspontra jutni. Erdogan a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy országa továbbra is a teljes jogú tagság megszerzésére törekszik, de nagy hibának tartja az általa Dél- Ciprusnak nevezett - a sziget görögök lakta déli része - felvételét a közösségbe. Angela Merkel újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: pártja, a konzervatív CDU a tagság helyett az úgynevezett megkülönböztetett partneri viszony kialakítását tartja megfelelő megoldásnak. Ebben a kérdésben nincs egyetértés a berlini és az ankarai vezetés között, „de már megtanultunk együtt élni ezzel” - mondta a német kancellár. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Demeter Virág Katalin Külpolitikai szerkesztő: Farcádi Botond