Háromszék, 2012. november (24. évfolyam, 6734-6759. szám)

2012-11-21 / 6751. szám

független Ára: 1 lej Előfizetőknek: 77 bani napilap EU KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZET Ellenzi a parlament Van Rompuy javaslatát Határozatban foglalt állást a parlament tegnap ar­ról, hogy nem tükrözi Románia célkitűzéseit a Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke által javasolt 2014-2020-as uniós költségvetés-tervezet. A parlament két háza együttes ülésén jelentős sza­vazattöbbséggel fogadta el a határozatot, amelyben szor­galmazza: Traian Basescu ál­lamfő határozottan álljon ki a holnap kezdődő EU-csúcson az Európai Bizottság által korábban javasolt költség­vetés-tervezet mellett, amely szerint Románia több pénzt kapna, mint a Van Rompuy által javasolt. Victor Ponta miniszterelnök szerint utóbbi 7-8 milliárd eurót vonna el Romániától a következő uni­ós költségvetési ciklusban. A határozat szerint az unió új költségvetésének a szolida­ritást és a tagországok közötti lemaradás csökkentését kell erősítenie. „Románia számá­ra elfogadhatatlan, hogy a büdzsé hátrányos megkülön­böztetésben részesítsen tag­országokat” — olvasható a do­kumentumban. (folytatása a 2. oldalon) . MEGJELENT . MEGJELENT . MEGJELENT . Történettekercsek az idő toronygombjában Gábor Áron rézágyújának ha­zarendelése a 2010. márciusi nemzeti ünne­pünkre akkorát durrant a közvéle­ményben, amely­hez hasonló ritka alkalmakkor, az egymást kiegészí­tő, összehangolt fontos események halmozódása ré­vén jöhet létre. Március 15. a ma­ga megszenvedett történetével, ki­kény­szerí­tett nyil­vánosságával, a szabadság és függetlenség, a nemzet uniója eszméinek megvallásával egymagában is szívünkhöz és lelkünkhöz nőtt, mélyen a tudatunkba ágyazó­dott. (...) Ebben a felemelő nem­zeti eseménykavalkádban fogamzott meg bennünk az a gondolat, hogy amennyiben támogatókra találunk, az írott sajtó ama hatalmas anya­gából, amely ebben az idő­szakban egész lapszámokat és újságoldalakat tematizált, hozzunk össze egy kötetre való írást a Háromszéken megjelenő lapokból, és he­lyezzünk el a templomtor­nyok gömbjében, mint vala­ha szokás volt, a magunknak és az utókornak szánt ese­ménytörténetekből, az embe­ri érzésekből és a nemzeti összetartozás hitéből egy könyvben összeölelhető hír­adást, tegyük az olvasó asz­talára, és bízzuk az utókor emlékezetére. SYLVESTER LAJOS TÖRTÉNETTEKERCSEK AZ IDŐ TORONYGOMBJÁBAN Gábor Áron emlékeiéi­ " ,... Könyvbemutató: 2012. november 27., Székely Nemzeti Múzeum, 18 óra. SZEMMOTÁN Német profil, német vasalat, német minőség MOST CSAK 10% ÁFÁVAL! ■áálMOX a Súgás Áruház földszintjén telefon/fax: 0267 352 423, 0­7­58 067 299 MÉRLEGEN A FOGYASZTÓI KOSÁR Egyre drágább a napi betevőnk || FARKAS RÉKA Miközben az Országos Statisztikai Intézet örömmel adja hírül, hogy olcsóbb lett a zöldség és a gyümölcs, egyre-másra azt tapasztaljuk: többet hagyunk az üzletekben a napi betevőért, s a piacon szezon múltával egyre inkább felfelé kúsznak az árak. Ma már egy minimálbér nem fedezi a hivatalos fogyasztói kosár értékét sem - pedig abba tényleg csak a legolcsóbb és legszükségesebb árukat képzelték be a minisztériumi illetékesek. Tény: egy háromtagú család két minimális fizetésből éppen csak nem hal éhen, s az is, bizony Háromszék lakossága egyre jelentősebb részének még ekkora jövedelme sincs. A hivatalos fogyasztói kosarat a­dta­ gyógyszer. Útra keltünk, hogy tegyünk tisztikai intézet állította össze, és átlagol egy próbát, mennyiből lehet megoldani san számolta ki egy 2,8 tagú családra. A egy ilyen átlagos család alapszintű ellátó­­legszükségesebbek szerepelnek benne, sőt. A végeredmény lehangoló: a legás­­élelmiszerek, lakásfenntartási költségek, előbb, legkisebb szükségletek kielégítő­­minimális ruházat, tisztálkodási szere­sére alig elegendő két minimálbér. Sepsiszentgyörgyön indultunk terep­szemlére, az egyik legolcsóbbnak tar­tott nagyáruházba, és mindenből a leg­olcsóbb terméket helyeztük virtuális kosarunkba. A havi szükségletnek te­kintett élelmiszerek közül legtöbbet ke­nyérre költünk, ebből majdnem napi 1 kilót engedélyez a statisztika, de bizony még az olcsóbb fajta is több mint 10 lejbe kerül egy hónap alatt. Nagy­vonalúak a kosár összeállítói, mert be­lekerült 13 kiló krumpli is - igaz, ennek ára ma már egyre borsosabb. (folytatása a 3. oldalon) A sepsiszentgyörgyi zöldségpiac ALBERT LEVENTE FELVÉTELE TOMÁRÓL HOLNAPRA­­ Uniós csapdában Románia Egymásnak gyökeresen ellentmondó érdekeket kellene összebékíteniük a holnap kezdődő EU-csúcson az unió ál­lam- és kormányfőinek, sokan fenyegetőznek vétóval mind­két oldalról, így hosszú és nehéz tárgyalássorozat várható. A végkifejletről nehéz jósolni, bármi bekövetkezhet. Igazuk lehet azoknak, akik szerint a jelenlegi gazdasági helyzet­ben, az egyre súlyosbodó válságban - amelyből eredmény­telenül keresik a kiutat a legjelentősebb államok vezetői - a legrosszabb, ami történhet, hogy nem tudnak megálla­podni a 2014-2020-as európai büdzséről. Az egykor nagy­reményű európai szövetség oly gyengeségét mutatná, amely akár a végét is jelentheti. Az EU végső költségvetésének jóváhagyása 2005-ben is heves vitákat váltott ki. Volt eredménytelen csúcstalálkozó, többnaposra (éjszakába) nyúló vita, külön-külön négyszem­közti egyeztetés, alkudozás. Azóta bonyolódott a dolog, a tag­államokon kívül immár az Európai Parlament is vétójoggal rendelkezik, no meg beütött a fránya krízis, amely még a gaz­dag államokat is arra kényszeríti, kétszer is megnézzék, mire adják pénzüket. Nem csoda, hogy háborognak a nettó befize­tőként ismert gazdag európai nagyhatalmak, mind keveseb­bet és kevesebbet áldoznának a „szegény rokon "felzárkózta­tására, annál is inkább, mivel úgy tűnik, Kelet- és Közép- Európa feneketlen zsák, hiába töltik ide az eurómilliárdokat, nem akar odafejlődni, ahova várnák, remélnék. Az elmúlt tíz évben csatlakozott államok közül akadt, amelyik jobban sáfárkodott a lehetőséggel, mások azon­ban - így Románia is - egyelőre egyértelmű vesztesei az integrációnak. Kies országunk a mindent eluraló korrup­ció, bürokrácia miatt kis töredékét tudta csak lehívni a felzárkóztatási alapoknak, most pedig azzal szembesü­lünk, hogy a következő hét évben várakozásaiknál keve­sebbet szánnak nekünk Európa igazi urai. A fejlődés biz­tosítékának tekintett, mindig ígért és remélt európai pén­zek fogyatkoznak, s mire megtanulnánk elkölteni, már alig jut nekünk. S ismét patthelyzet alakult ki. Ha a Traian Basescu által javasolt beletörődés útját választja az ország, akkor még jobban feladja szuverenitását, s valóban nem lesz egyéb, csak örökké kezet nyújtó, az adomány reményében mindig hajbókoló koldus rokon. Ha a Ponta-féle karakán szembenállás, a vétó érvényesül, akkor egyrészt nevetsé­gessé válik, hisz követelőzik, amikor nem tud mit kezdeni azzal sem, amit eddig kapott, de hozzájárul a nagy bom­­lasztáshoz is, a kiegyezést, a megoldáskeresést nehezíti. Ráadásul végleg eljátszathatja az esélyt, hogy ötéves tagság, nettó befizetés után végre kapjon is valamit. S mi­re teljes jogú tagnak érezhetnénk magunkat, semmivé oszolhat fölülünk az unió. Farkas Réka 2012. november 21., SZERDA XXIV. évfolyam 67 51. szám romsze

Next