Háromszék, 2013. február (25. évfolyam, 6806-6829. szám)

2013-02-14 / 6817. szám

Maradtak a székely zászlók Nem volt foganatja a Hargita megyei prefektus körle­velének, melyben arra szólította fel a megyei önkormány­zatok vezetőit, hogy távolítsák el a közintézményekről a székely zászlót: mindössze három községi elöljáró vetette le a lobogót. A Székely Nemzeti Tanács ugyanakkor nyílt levélben bátorítja az önkormányzatokat, Izsák Balázs ki­tart amellett: továbbra sem ütközik törvénybe a székely zászló kitűzése a középületekre. Eközben az Erdélyi Magyar Néppárt állásfoglalásában az RMDSZ-t bírálja, arra szólítva fel a szövetséget, végre csatlakozzon az au­tonómiapártiak táborához. Részletek a 2. oldalon A SZÁMVEVŐSZÉK A KÖZPÉNZEK NYOMÁBAN Sokmilliós gondok M FARKAS RÉKA _ p--------_---------------­ Elsősorban könyvelési­pénzügyi rendellenessége­ket talált a számvevőszék a háromszéki közintézmé­nyekben. A napokban hoz­ták nyilvánosságra a tavaly elvégzett, 2011 -es évre vo­natkozó vizsgálatok ered­ményeit, összesen húsz egység pénzügyeit mérték fel, többek között a megyei tanácsét, a sepsiszentgyör­gyi, kézdivásárhelyi, ko­vásznai bodzafordulói, il­letve tíz községi polgár­­­folytatása mesteri hivatalét, a megyei gyermekjogvédelmi ható­ságét, néhány óvodáét, is­koláét, a céhes város alá­rendeltségébe tartozó Gos Com Kft.-ét. A kifogásolt összeg 90 millió lej, tete­mes részének, 78 millió lej­nek oka a könyvelési hiba - áll az országos ellenőrző testület jelentésében. Egy évvel korábban 76 millió lej szerepelt a számvevő­­szék Háromszékre vonat­kozó adatai között, a 3. oldalon) MEGJELENT • MEGJELENT • MEGJELENT Valaki félre­húzta az ablakon a képzelet függö­nyét, hogy job­ban ráláthassak arra az Erdővidék­ként ismert szé­kelyföldi kistájra, amelyet Három­szék egykori köz­művelődési min­deneseként, majd színházigazgató­ként és újságíró­ként négy év­tizeden át betű­vetéssel, szóval és fotográfiai fel­szerelésekkel próbáltam magamhoz és másokhoz köze­lebb hozni, láthatóvá, olvashatóvá és tanulságok megfo­galmazására alkalmassá tenni - írta Sylvester Lajos az összeállítása sorrendjében utolsó előtti, de csak most, ha­lála után megjelent kötete utószavában. Az Ablak Erdővidékre, a szerző által Székelyföld gyöngyszemének nevezett kisrégióról szóló publiciszti­kai írásaiból készült válogatás bemutatója február 20-án 18 órától lesz a baróti Gyulai Líviusz Városi Könyv­tárban. A könyv megvásárolható a Tortoma Könyvkiadó bolt­jában, a sepsiszentgyörgyi Ex Libris könyvesboltban és a Háromszék lapárudáiban. Sylvester Lajos ERDŐVIDÉKRE PRÓBAÉRETTSÉGI Szégyenletes eredmények Magyar nyelv és irodalomból a háromszéki vizsgára jelentkezők több mint fele megbukott, matematikából 88 százalékuk hasalt el a múlt heti próbaérettségin, románból tízből négyen mentek át, történelemből a tanu­lók háromnegyede írta meg az ötöst. A szégyenteljes eredményeket ezúttal nemcsak a szakközépiskolákban jegyezték, az elméleti iskolák tanulóinak is bőven akad bepótolnivalójuk a júniusi érettségiig. A megye négy iskolájában (a sepsi- gyár nyelv és irodalomból, a kézdivá­­szentgyörgyi Kós Károly - felvételünk sárhelyi Bod Péter Tanítóképzőben­­ és Berde Áron, valamint a kézdiva- tízből négyen hasaltak el, a sepsiszent­­sárhelyi Gábor Áron és Apor Péter györgyi Plugor Sándor Művészeti Szakközépiskola) a próbavizsgázók Líceumban a diákok fele nem teljesí­­ti 7 százaléka sem érte el az ötöst ma­ tette az átmenő jegyet anyanyelvéből. A sepsiszentgyörgyi Református Kollégium matematika-informatika osztályában minden diák megbukott matematikából, a három megyeköz­ponti elméleti középiskola (Székely Mikó Kollégium, Mikes Kelemen Elméleti Líceum és Mihai Viteazul Főgimnázium) reál osztályainak tanu­lói csak 37,7, illetve 14,28, valamint 39,13 százalékos arányban írták meg az ötöst ebből a tárgyból. (folytatása a 3. oldalon)­ ­ FEKETE RÉKA ALBERT LEVENTE FELVÉTELE AMÁRÓL HOLNAPRA ! "" Marosvásárhely rossz példa Ami Marosvásárhelyen történik, nemcsak az óvatos poli­tizálás kudarcának iskolapéldája, hanem az önfeladásnak is. Örömmámorban úsznak, ha egy-egy intézményen, iskolán kétnyelvű felirat jelenik meg, de az orvosi és gyógyszerészeti egyetem önállósításáról lassan lemondtak, szétzilálták mind a városi, mind a megyei szervezeteiket, helyben elvesztettek majd minden, közösséget érintő választást, miközben termé­szetesen sikerről, politikai ellenfeleik jelentéktelenségéről szónokoltak. Bukarestbe vágytak, nem akárminek, miniszte­reknek, s míg a hatalmat űzték, mintha észre sem vették vol­na, hogy egykori szavazóik fele inkább otthon múlatja az időt, mint hogy rájuk voksoljon. Évek óta azt sulykolják az erdélyi magyarságba, hogy egységben az erő, miközben sa­ját belső ellenzéküket, illetve a kissé nyitottabb, picivel több demokráciát igénylő híveiket mellőzik, s e fölényes kiszorí­tósdit még most, kormány-ellenzékben is képesek folytatni. Fogadjuk el, hogy Marosvásárhely frontváros, s azt is, hogy az elmúlt huszonegy esztendőben átbillent a demog­ráfiai mérleg a román lakosság javára, ami nem teszi könnyűvé sem a helyi, sem a megyei RMDSZ működését. De azt is látnunk kell, hogy óvatos, defenzív politizálásuk, melyet épp Marosvásárhelyen próbáltak tökélyre vinni, vé­gül is eredménytelennek bizonyult. Több mint nyolc éve demokratikus választásokon veszítették el a várost, tavaly nyáron Maros megye vezetése is kifutott kezükből. Po­litizálásuk kudarca Frunda György kettős vereségében csúcsosodott ki, s ezt követően jutottak arra a döntésre, hogy a városi szervezeteket fel kell oszlatni, és újat, szeb­bet, tisztábbat kell alakítani. Az elhatározást tett követte, majd gyors tisztújítás kiírása, melyet regisztrációhoz kö­töttek. Hogy tülekedés ne legyen, nagy serényen múlt hét végén le is zárták azt, s hét elején, pontosabban kedden, sort kerítettek a tisztújításra, arra kényszerítve az onnan kiszorított, de a szövetséghez ragaszkodó belső ellenzéket, hogy külön regisztráljon és ülésezzék. A kemény mag vita nélkül, gyorsan új elnököt választott, aki terveit természe­tesen az egység megteremtésére alapozza. Az ellentábor - ugyancsak regisztrált résztvevőkkel tar­tott ülésükről szóló sajtótudósításokból kiderült - nem kí­vánja bomlasztani a szervezetet, elnököt sem választottak, csak jelezték-forma, még ők is élnek, és több demokráciát, nyitottságot óhajtanának. És természetesen egységet­ így eshetett meg, hogy a huszonhárom éves RMDSZ szellemi központjában - hisz e városban élnek eddigi poli­tikájuk fő-fő kifőzői - azt üzenik: szervezetük „valaminek a kezdetén van ”. Mintha ezzel le lehetne írni, el lehetne feledtetni kudarcot kudarcra halmozó marosvásárhelyi je­lenlétüket, de főleg egységet hirdető, de széthúzást ered­ményező politikájukat. Sima Erzsébet

Next