Háromszék, 2013. április (25. évfolyam, 6856-6879. szám)

2013-04-03 / 6856. szám

A KÖZÉLET aröv­szet BELFÖLD • Újabb székelyzászló-ügy Szemet szúrt a székely zászló az április 1-jei gyulafehér­vári női kosárlabdameccsen, a Sepsi SIC csapat kék-arany lobogót lengető szurkolóját kivezették a sportcsarnokból. Emiatt az RMDSZ Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgá­lata újabb feljelentést tett a Diszkriminációellenes Tanácsnál - közölte Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, aki szerint a szervezők, akik helytelenül és etikátlanul jártak el, hiszen a teremben több zászlót is lobogtattak a szurkolók, köztük az amerikait is, de csak a székely lobogó verte ki náluk a bizto­sítékot. „A Román Kosárlabda Szövetség alapszabályzatá­nak 2. cikkelye kimondja, hogy a szövetség elutasítja a bár­minemű diszkriminációt - ezt a szervezők figyelmen kívül hagyták, valamint cselekedetükkel megsértették a szabad vé­leménynyilvánítás és a szólásszabadság alkotmányos jogát, ugyanakkor nyíltan cenzúrázták és diszkriminálták a székely csapat támogatóit azáltal, hogy a meccsen jelen lévő többi zászló közül a székely lobogót tiltották ki” - hangsúlyozta a főtitkár. Az RMDSZ a Román Kosárlabda Szövetségtől és a házigazda gyulafehérvári kosárlabdaklubtól is kivizsgálást és intézkedéseket követel. Olcsóbb lehet a kenyér Július elsejétől 9 százalékra csökken a kenyér áfája, erről már megszületett a politikai döntés - jelentette be Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter. Az SZDSZ kormányprogramjába is belefoglalta, hogy a mezőgazdasági termékek áfáját az ál­talános 24 százalékról 9 százalékra csökkenti, ezt azonban az ország nemzetközi hitelezői ellenezték. A kormány ezért kí­sérleti jelleggel, az év második felében kizárólag a kenyér előállítási láncára vezeti be a csökkentett adókulcsot. A pénz­ügyminisztérium egy belső elemzése szerint a kenyér áfájá­nak tervezett csökkentése idén 635 millió lejes többlethiányt okoz a költségvetésben, ami a GDP 0,1 százalékának felel meg. Egy héttel korábban Victor Ponta miniszterelnök 250 millió lejes hiányt említett, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az áfacsökkenés valójában visszaszorítja az adócsalást, és így a kiesés jóval kisebb lesz. „Fél évre lecsökkenjük az áfát a kenyér teljes előállítási láncára, és meglátjuk, hogy a mi elméletünk igazolódik-e be, azaz a kisebb áfa több adóbe­vételt hoz-e, vagy a Nemzetközi Valutaalapnak lesz igaza, és ezzel újabb lyukat idézünk elő a költségvetésben” - magya­rázta Ponta. Ha a kenyér áfacsökkentése sikeres lesz, más mezőgazdasági termékekre is kiterjeszthetik az intézkedést. Bányavízszennyezés és árvízkészültség Jelentős mennyiségű bányavíz ömlött a Nagybánya mel­letti Lápos folyóba az elmúlt napok esőzései és a hóolvadás nyomán egy elhagyott bányából. Haltetemeket nem észlel­tek, a hatóságok azonban mintát vettek a Láposból és a Szamosból, hogy ellenőrizzék, történt-e környezetkárosodás; a bányavíz összetétele egyelőre nem ismert. A bányavíz ki­áramlását hétfőn este jelentették a sürgősségi hívószámon. Az elhagyott színesfémbánya elárasztott és beomlott tárnái­ból másodpercenként 1,5 köbméteres hozammal ömlött a víz az éjszaka folyamán, de kedd reggelre elállt. A helyszínre vonult hatóságoknak kotrógéppel kellett védőgátat vonniuk a Campurele víztisztító-állomás köré, amelynek normális kö­rülmények között az lenne a feladata, hogy ne engedje a bá­nyavizet közvetlenül bejutni a patakokba, folyókba, de a víz magát az állomást is veszélyeztette. *5* Az Országos Vízügyi és Vízgazdálkodási Intézet csütörtök estig meghosszabbítot­ta az árvízvédelmi készültséget a Tisza erdélyi vízgyűjtőjé­ben. A Tiszába ömlő legtöbb erdélyi folyón sárga (első fokú) figyelmeztetés van érvényben, de tíz déli és nyugati me­gyében narancssárga árvízriadót hirdettek meg, azaz kiönt­hetnek a folyók. A sárga jelzésű árvízriadó 23 megyében ér­vényes a nyugati határ mentén, Erdély középső részein és a Kárpátokon kívül. Kevesebbet utazhatnak a honatyák Egy parlamenti ülésszak során csupán egyszer látogathat­nak el választókörzetükbe a külföldön megválasztott szená­torok, és még kétszer a parlamenti vakációk idején - határoz­ta el tegnap a felsőház állandó bizottsága. A korlátozásra költségtakarékosság miatt kerül sor. Az érintett szenátorok a nyári, illetve a téli szünetben tehetnek majd hosszabb utazá­sokat határon túli szavazóikhoz, mivel akkor több szabad­napjuk van, és olcsóbb, ha egyszerre több országot érintenek. A képviselőház vezetősége nemrég hasonló döntést hozott. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter J. Ildikó Megoldatlan kérdés Mégsem jelöl új vezetőket a legfőbb ügyészi és korrupcióellenes főügyészi posztra Victor Ponta kormányfő, aki az igazságügyi minisztérium ideiglenes vezetőjeként próbált megoldást találni a hónapok óta megüresedett tisztségek betöltésére. Korábban jelezte, hogy kész kompromisszumot kötni Traian Basescu államfővel, tegnap azonban azt közölte: az ügyészségi vezetőket a következő igazságügyi miniszter fogja jelölni. Ponta a tárcát tavaly óta irányító Mona Pivniceru lemondását követően vette át az igazságügyi tárca vezetését. Romániában az igazságügyi miniszter jelöli a két ügyészségi vezetőt, akiket az államfő nevez ki. A két tisztségviselő személye fél éve tartó vita tárgya a kor­mánytöbbség és az államfő között, mert a felek azzal vádolják egymást, hogy a vádhatóságot politikai befolyásuk alá akarják vonni. A két tisztségviselő átlát­ható módon történő kiválasztását az Európai Bizottság is sürgette Romá­niáról szóló legújabb jelentésében, és több uniós tagállam a korrupció megfé­kezésétől tette függővé Románia csatla­kozását a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez. Eddig úgy tűnt, hogy Victor Ponta hajlandó lett volna az államfő által támogatott Laura Codruţa Kövesi korábbi legfőbb ügyészt jelölni a korrupcióellenes ügyészség élére, annak érdekében, hogy az állam­fő elfogadja a kormánypártok jelöltjét, Tiberiu Niţut a legfőbb ügyészi posztra­­ Crin Antonescu liberális pártelnök azonban az SZDSZ felbomlását helyez­te kilátásba arra az esetre, ha kompro­misszumot köt Băsescuval. Ponta teg­nap arra hivatkozva lépett vissza az ügyészségi vezetők jelölésétől, hogy az ügyészek szakmai testületé, amelynek véleményezési jogköre van a kineve­zésnél, versenyvizsga kiírását szorgal­mazta, s azt kérte a miniszterelnöktől és az államfőtől, ne tegyék politikai alku tárgyává az ügyészségi vezetők kineve­zését. A kérdés megoldása a leendő igaz­ságügyi miniszter feladata lesz, akit - a koalíciós egyezmény alapján - a liberá­lisok j­elölhetnek. rHIRLALATA TAVASZI ÁRHULLÁM. Április elsejétől negyven ba­nival drágult a cigaretta, mert a pénzügyi törvénykönyv szerint nőtt az úgynevezett szenvedélyadó. A sör árát is nö­velik, de az erre vonatkozó pontos adatok még nem ismer­tek. A cigaretta doboza az eddigi átlagos 11,93 lej helyett 12,32 lejbe kerül, így havonta 12 lejjel költenek majd töb­bet a dohányosok. A szenvedélyadót 2006-ban vezették be Romániában, és az ország 2017-ig minden év márciusában növelni fogja ezt az illetéket. Az alacsony bérek miatt ma egy romániai átlagkeresetű dohányosnak egy órát és tizen­kilenc percet kell dolgoznia egy csomag cigarettáért, havi bérünkből 126 pakkra futja. Ráadásul áprilistól a sürgőssé­gi esetek kivételével 5-10 lej közti összeget kell fizetniük a betegeknek a kórházi ápolásért, és júliustól drágább lesz mind a villamos energia, mind a földgáz. (Adevărul) ÍGY LÁTSZIK OROSZORSZÁGBÓL AUTONÓMIA­­HARCUNK. A Nyezaviszimaja Gazeta országos orosz lap kommentátora a romániai magyarok lakta megyékben ki­alakult helyzettel foglalkozik. A szerző felfigyelt arra, hogy idén február elején súlyosbodott a helyzet, amikor a Bukarest által kinevezett prefektusok azt követelték, hogy távolítsák el a helyhatóság épületéről a székely zászlót. A tiltakozások dacára a szerző úgy véli, Bukarest várhatóan elutasítja a romániai magyarság nemzetiségi jogainak bő­vítését, és ez csak erősíteni fogja az ellenállást, s így „ a zászlók háborúja sokkal komolyabb konfliktusokba is átnő­het”. Megjegyzi: 1990 után Magyarország hivatalosan nem jelentett be területi igényt sem Románia, sem más or­szággal kapcsolatosan, „de támogatja honfitársai autonó­miaköveteléseit”. A cikkíró nem zárja ki, hogy az elmúlt hetek eseményei megismétlődnek, legalábbis addig, amíg a székelyföldi magyar lakosságnak nem biztosítják a jogait. NEM KELLENE JEGYEKKEL STRESSZELNI A TANULÓKAT. Eltörölné az osztályzatokat bizonyos tan­tárgyak esetében a tanügyminiszter. Remus Pricopie ezt azután jelentette be, hogy egyeztetett az oktatókkal és a ne­velésügyi szakemberekkel. El kellene érni, hogy a tanulók jó szívvel, ne szorongva járjanak iskolába, de vannak taná­rok, akik számára az osztályozás hatalmi eszköz, és nem támogatják annak eltörlését — mondta. Az iskolai erőszak­ról tartott tanácskozáson Pricopie kifejtette: a diákok ag­resszivitását nagy valószínűséggel az iskolán belül fo­gyasztott alkohol, kábítószer és dohánytermékek növelik. Szerinte a megelőzéssel lehet a legjobb eredményt elérni, ezért a minisztérium idéntől több évre terjedő, erőszak­megelőző programot készít. (Románia liberă) 2013. április 3., szerda Történelmi régiókat, valós hatáskörrel Victor Ponta rámutatott: ő maga is nap mint nap szembesül a túlzott köz­­pontosítással, de egy „szupercentrali­zált” kormányzás nem lehet hatékony. Példaként az igazságszolgáltatást hoz­ta fel: Romániában majdnem minden per a legfelsőbb bíróságon fejeződik be, holott úgy kellene megszervezni a rendszert, hogy a pereket a regionális táblabíróságokon lehessen lezárni. „Másutt egy állam legfelsőbb bírósá­gán, Amerikában például, kilenc bíró dolgozik. Romániában 120-130, és így is kevesen vannak az ügyek szá­mához képest” - érvelt amellett, hogy az igazságszolgáltatást is a megalakí­tandó közigazgatási régiók szintjén kell megszervezni. A kormányfő elismerte: nem az Európai Bizottság kéri Romániától a közigazgatási régiók megalakítását, de szerinte Brüsszel is üdvözli az elkép­zelést. A régiók létrehozásától Bukarest azt reméli, növekedni fog az uniós tá­mogatások lehívásának hatékonysága, mert most a megyék legnagyobb gond­ja, hogy az uniós pályázatok önrészé­(folytatás az első oldalról)­ért a bukaresti minisztériumokban kell kilincselni. Ponta felhívta a figyelmet arra, hogy a régiók kialakításáról kez­dődött közvita értelmetlenné válik, ha nem sikerül az első lépést megtenni, azaz beépíteni az alkotmányba a köz­­igazgatási régiók fogalmát, meghatá­rozni ezek hatáskörét, és elfogadtatni az új alaptörvényt a népszavazáson. A kormányfő arra utalt, hogy az alkot­mánymódosításhoz érvényes népsza­vazás szükséges, és egyes elemzők szerint kétséges, hogy egy esetleges referendumon a részvétel meghaladja az - ötven százalék plusz egyfős­­ ér­vényességi küszöböt. Az akadémikusok közül többen is a történelmi régiók mellett foglaltak ál­lást, szerintük a már meglévő regioná­lis identitások alapján kellene az or­szág új közigazgatási felosztását vég­hezvinni. „Mi az a nyugati régió? Én nem a nyugati régióban, hanem a Bánságban születtem” - mondta Ioan Paun Otiman agronómus, közgazdász, a Román Akadémia titkára arra utal­va, hogy az égtájak alapján elnevezett jelenlegi fejlesztési régiókat mester­ségesen hozták létre. Az akadémia székházában rendezett fórumon több tudós is ellenezte azt a - kormány ál­tal javasolt - megoldást, hogy a fej­lesztési régiókat emeljék közigazgatá­si rangra. Ehelyett a történelmileg ki­alakult és közismert elnevezésekkel is rendelkező térségek törvényesítését ja­vasolták szervező elvként a régiók ki­alakításához. „A történelmi régiókból kell kiindulnunk. Én például el tudok képzelni egy észak-erdélyi, egy dél-er­délyi régiót, egy különálló Olténiát, il­letve Dobrudzsát, egy Duna menti és egy Kárpáti Munténiát” - magyarázta Rázvan Theodorescu történész, volt kulturális miniszter. Arra a kérdésre, hogy a történelmi Székelyföld önálló régió lehetne-e, Theodorescu nemmel válaszolt, azt állítva, hogy történelmi hagyományai Hargita megyét inkább egy észak-erdélyi, Kovásznát pedig egy dél-erdélyi régióhoz sorolnák. Az aka­démikus szerint azonban nem jó a fej­lesztési régiókon alapuló hétrégiós fel­osztás: legalább 11-re lenne szükség. A plágiumügy folytatódik Szakvéleményt kért a legfőbb ügyészség Victor Ponta miniszterel­nök egyik könyvéről, mert felmerült a gyanú, hogy egy részét másolta. A szerzői jogokat védő állami hivatal elemezni fogja a kérdéses kiadványt, a nyomozó hatóság pedig - az ered­ménytől függően - eldönti, hogy mi lesz a folytatás. Victor Ponta ellen még 2012 augusztusában tettek felje­lentést plágium gyanúja miatt. A most vizsgált, Felelősség a nemzetközi em­beri jogban címmel 2010-ben megje­lent kötet teljes egészében tartalmazza Ponta doktori disszertációját, amely­ről tavaly már két testület is megálla­pította, hogy jelentős részben másolat, de az oktatási minisztériumnak alá­rendelt harmadik (a döntés előtt meg­változtatott összetételű) bizottság fel­mentette a kormányfőt a plágium vád­ja alól, és egyelőre ezt tekintik hivata­los véleménynek.

Next