Háromszék, 2013. május (25. évfolyam, 6880-6903. szám)
2013-05-23 / 6896. szám
II Közelet Háromszék A BELFÖLD • Óvás az alkotmánybíróságon A Demokrata-Liberális Párt, az RMDSZ és Dan Diaconescu Néppártja megtámadta az alkotmánybíróságon azt a sürgősségi kormányrendeletet elfogadó törvénytervezetet, amely központosított közbeszerzési egységnek jelöli ki az Egészségügyi Minisztériumot. A megóvott rendelet lehetővé teszi az egészségügyi tárca számára, hogy - az alkotmány előírásaival ellentétben - ne legyen köteles beszámolni az összegekről, amelyek alapján beszerzéseket eszközöl, ugyanakkor a helyi önkormányzatok törvényét és az egészségügyi reform törvényét is módosítja. Cseke Attila korábbi egészségügyi miniszter reményét fejezte ki, hogy az elfogadhatatlan központosítási próbálkozások kivizsgálásra kerülnek, és az alkotmánybíróság a helyi autonómia elve alapján orvosolja a kialakult helyzetet. Elmarad a kamionosok tiltakozása Elmarad a kamionosok mára hirdetett forgalombénító akciója, miután a közúti áruszállítók szakmai szervezetei megállapodásra jutottak a közlekedési minisztériummal. A kamionosok hétfőn még azzal fenyegetőztek, hogy a nagyvárosok terelőútjain és a főbb útvonalakon fogják felsorakoztatni járműveiket, amelyeket csak személygépkocsik, illetve a rendőrségi, tűzoltósági és mentőautók előzhetnek meg. A 13 ezer tagot tömörítő Román Közúti Áruszállítók Szövetsége és a 7500 fuvarozó érdekeit képviselő Országos Közúti Konföderáció tegnap este lefújta az akciót, miután megállapodást írtak alá Relu Fenechiu közlekedési miniszterrel. A megállapodásban a közlekedési tárca vállalta, hogy júniusban javaslatot dolgoz ki a közúti bírságok mértékét szabályozó kormányhatározat megváltoztatására. Emelnék, de nincs pénz A szenátus plénuma tegnap egyhangúlag jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely előírja azon katonai nyugdíjak emelését, melyeket 2010 decemberében lecsökkentettek. A törvénytervezet ügyében a képviselőház fog végső döntést hozni. A szenátus által elfogadott jogszabály szerint már a törvény hatályba lépését követő első hónapban visszaállítanák a katonai nyugdíjakat a 2010-es szintre, Victor Ponta szerint viszont az idei költségvetésben nincs fedezet a katonai nyugdíjak emelésére, az alapokat csak a jövő évi költségvetésben lehet biztosítani. Az egészségügyieknek sem jut Idén nem emelhetik az egészségügyben dolgozók bérét, mivel a tárca 2013-as büdzséje gyakorlatilag kisebb a tavalyinál, így nincs, miből, jelentette ki Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter a Sanitas vezetőivel való találkozóján. Hozzátette, kért költségvetés-kiegészítést a pénzügyminisztériumtól, de nagy reményekre az sem jogosítja fel. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy a kórházak ne halmozzanak fel további adósságokat, így jövőben megközelítőleg 800 millió euróval nagyobb büdzséje lehet a tárcának. Nem lesz amnesztia A szenátus plénuma tegnap elutasította azt a jogszabálytervezetet, amely amnesztiában és kegyelemben részesítette volna az elítéltek bizonyos kategóriáit, akiket legtöbb hat év szabadságvesztésre ítélt a bíróság. A Mădălin Voicu szociáldemokrata képviselő és Nicolae Păun, a nemzeti kisebbségek frakciójának tagja által benyújtott tervezet - melyet korábban a jogi bizottság is elutasítóan véleményezett - szerint a legtöbb négyéves szabadságvesztést előíró ítéletek esetében amnesztiában részesíthetőek lennének a tettesek, míg a legtöbb hatéves börtönbüntetésre ítélt személyek kegyelmet kaphatnának. A végső szavazásnál, a szenátus plénumában 84 szenátor szavazott a jogszabály elfogadása ellen és csak egy szavazott mellette. Erős idő, árvízveszély A meteorológusok figyelmeztetése szerint péntek reggel 9 óráig az ország minden megyéjében záporok, felhőszakadások várhatóak, melyeket jégesők, elektromos kisülések és erős széllökések kísérnek. A leeső csapadék mennyisége helyenként meghaladja a 25 litert négyzetméterenként. Emiatt ma reggeltől péntek délutánig sárga jelzésű árvízriadó lesz érvényben a Temes, Berzava, Temesmóra, Krassó, Néra, Csorna, Maros, Zsil és Olt folyó vízgyűjtő medencéiben található kisebb folyókon. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával ____________________ szerkesztette: Váry O. Péter A MOGYE MAGYAR KARÁÉRT Az RMDSZ-kongresszuson ne A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának létesítéséért küzdő, jelenleg egy hónapos bukaresti tüntetést folytató Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) a hét végi Csíkszeredai RMDSZ-kongresszus ideje alatt nem tűzheti ki a törvényesség betartását kérő, román és angol nyelvű óriásplakátot. Mint az elutasító válaszban áll, a kongresszus „a politikai párbeszéd és nem a felvonulások, tüntetések fóruma”. Ádám Valérián, az RMOGYKE tüntetéskoordinációs irodájának vezetője tájékoztatása szerint a bukaresti tüntetésükön is alkalmazott vásznat szerették volna kitűzni Csíkszeredában, kihasználva azt, hogy az RMDSZ 11. kongresszusán részt vesz Victor Ponta miniszterelnök. A „Törvényességet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Kérjük a román kormány beavatkozását az új tanügyi törvény multikulturális egyetemekre vonatkozó rendelkezéseinek betartására” felirattal a kormányfőt szándékoztak szembesíteni a MOGYE-hez fűződő be nem tartott ígéretével. Victor Ponta ugyanis a magyar oktatás rendezése ügyében tavaly szeptemberben született hétpontos megállapodás betartásáért személyes garanciát vállalt. Figyelemfelkeltő akciójuk engedélyezését Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elutasította, arra hivatkozva, hogy az RMDSZ kibérelte a sportcsarnokot és környékét is, ezért engedélyezésért Kovács Péterhez fordultak. Az RMDSZ főtitkárának küldött levelükben a tüntetők a vászon kihelyezése mellett azt is kérték, az RMDSZ jelentse ki, hogy a kommunizmus alatt a MOGYE-n a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása súlyosan sértette a kisebbségi jogokat, ennek kapcsán az RMDSZ nyújtson be kártérítési igényt a magyar oktatás újjáélesztésének finanszírozására, valamint felszólítják a szövetséget, kérjék meg Victor Pontát, hogy kongresszusi felszólalásában tájékoztasson, milyen konkrét lépéseket kíván tenni a MOGYE-n folyó törvénytelenség ellen. „Az ügy komolyságára való tekintettel politikai színe tüntessenek z ettől független nemzeti összefogást sürgetünk, és felkérjük a romániai magyarság első és máig legnépszerűbb érdekképviseleti szervezetét, hogy támogassa a nemzeti elnyomás ellen irányuló civil tiltakozó akciókat, latba vetve két évtizednyi tapasztalatát, kapcsolatait” - zárják a Kovács Péterhez címzett levelüket. Válaszában az RMDSZ főtitkára kifejti, bár a MOGYE ügyében céljaik azonosak, azaz az érvényben lévő tanügyi törvény multikulturális egyetemekre vonatkozó rendelkezésének alkalmazása által az önálló magyar tagozat létrehozása, azonban a közös cél eléréséhez külön utakat választottak: az RMOGYE az utcai nyomásgyakorlást, az RMDSZ a politikai párbeszéd eszközét. Kovács Péter nem találja helyénvalónak a tüntetők Csíkszeredái kezdeményezését, mert bízik benne, „a következő időszakban sikerül megtörni a MOGYE-n belüli, helyi szintű ellenállást, és alkalmazásra kerül az RMDSZ által hosszú politikai tárgyalások által kiharcolt tanügyi törvény”. 2013. május 23., csütörtök Decentralizáció helyett központosítás( első oldalról) Románia egyik szempontot sem tartotta tiszteletben, vegyes régiókat hozott létre, s kettőben a lakosság meghaladja a 3 milliót. „Nem tartják be, amit az EU előír, de kötelezőnek mondanak olyasmit, ami valójában nem az” — hívta fel a figyelmet a tanácselnök. A lakosság érdeke azt kívánná, hogy a döntések meghozatala minél közelebb kerüljön a polgárokhoz, és ennek a decentralizációnak a regionalizálás előtt meg kellene történnie - mutatott rá. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg éppen az ellenkezője zajlik, az egészségügyi miniszter javaslataival példázta, hogy a szándék a központosított regionális igazgatóságok létrehozatala. Ez azt jelentené, hogy a családorvosoknak Gyulafehérvárra vagy Brassóba kell majd menniük papírokat kitölteni. Tamás Sándor térképekkel, adatokkal igazolta, hogy a jelenlegi nyolc nagyrégió nem fejlődéshez, hanem éppen szétfejlődéshez vezetett egymáshoz viszonyítva, de a régiókon belül a megyék esetében is látszik: a szegények még szegényebbek lettek, a gazdagabbak pedig tovább gyarapodtak. Éppen ezért az RMDSZ 16 kisebb, többnyire azonos fejlettségi szintű megyékből álló régió létrehozatalát javasolja, illetve azt, hogy, ha mégis lebonyolítják a közigazgatási átszervezést, akkor tartsák tiszteletben az alkotmányt, az európai helyi közigazgatás chartáját, és szervezzenek népszavazást a kérdésről. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint mindenekelőtt a régiósítás célját kellene tisztázni, mert a kormány javaslatával a döntések nem kerülnek közelebb a polgárokhoz, és nem válik hatékonyabbá a közigazgatás sem. A decentralizációra megvan a törvényes keret, de nincs politikai akarat, a jelenlegi javaslat, a bukaresti szakértők által megfogalmazott elképzelések nem jelentenek egyebet, mint Ceauşescu homogenizációs politikájának folytatását. Pedig a nemzetállami energiák kifulladóban, de maradtak a regionális energiák, érdemes lenne ezeket kihasználni - hívta fel a figyelmet. Dumitru Marinescu pre fektus arra tért ki, hogy az átalakítás és az ezzel járó decentralizáció nem politikai program, hanem nemzeti projekt, szükség van rá, mert jelentős elképzelések, nagy tervek csak így megvalósíthatóak. Tulajdonképpen a kormány már ismert érveit sorakoztatta fel, saját véleményt csak a régióközpont kérdésében ismertetett, szerinte jobb lenne, ha nem Gyulafehérváron, hanem Brassóban lenne az. Kevesen szóltak hozzá a kérdéshez, de a helyi intézményvezetők szavaiból az kerekedett ki: nem nézik jó szemmel a kormány átalakítási elképzeléseit, központosítónak látják azokat, amelyek nem szolgálják a polgárok érdekeit. (folytatás az A HÍRSALÁTA - CSŐDELJÁRÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOK ELLEN. A Ponta-kabinet által előkészített jogszabály szerint a helyi és megyei önkormányzatok ellen a négy hónapnál régebbi adósságok, a helyi költségvetés felénél nagyobb tartozások esetében csődeljárást indíthatnak el. A jogszabály ugyanakkor tartalmazza, hogy fizetésképtelenség esetén milyen kötelezettségeik és jogaik vannak az önkormányzatoknak, illetve a hitelezőiknek. A törvény kidolgozását a Nemzetközi Valutaalap kérte a kormánytól. Mint ismert, az önkormányzatok eladósodása jelentős anyagi terhet jelent az államnak, de Romániában a közigazgatási egységek ellen eddig nem lehetett csődeljárást indítani. Az önkormányzatoknak február végén 1 milliárd 250 millió lejes adósságuk volt a pénzügyminisztérium szerint. A kedden elfogadott jogszabályt még a Nemzetközi Valutaalap vezetőségének júniusi ülése előtt be kell vezetni. (Marosvásárhelyi rádió) ELLOPTÁK A SZÉKELY ZÁSZLÓT a marosvásárhelyi EMNP-székházról - jelentették a párt képviselői. Az eddig még ismeretlen tettesek ráadásul megrongálták az épület falait is. A tettesek egyelőre ismeretlenek. Hónapok óta kifüggesztve állt a zászló, senkit nem zavart, május 19-én mégis valaki ellopta. Kirsch Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodájának igazgatója bejelentette: panaszt tesznek a hatóságoknál azzal a reménnyel, hogy ez lesz az utolsó ilyen esemény Maros megyében. „Békében szeretnénk élni, de ezek a tettek sajnos nem visznek a jó útra” - tette hozzá. (Marosvásárhelyi.info) A FELFUVALKODOTT BÉKA MESÉJE. Gigi Becali útja a farmernadrág-árusítástól az Európai Parlamentig és a börtöncellába címmel közöl írást az Adevărul a volt piperai juhász pályafutásáról, mely 2000-ben állt igazán felmenő ágba, amikor sikerült a Steaua igazgatótanácsának tagságát elnyernie. Rengeteg pénze felkeltette a politikusok érdeklődését, előbb Vadim Tudor, majd Crin Antonescu karolta fel, s lett brüsszeli, majd bukaresti képviselő. Most utolérte az igazságszolgáltatás, s bár sokan siratják, körülbelül ugyanannyian éreznek ellenszenvet is iránta számtalan botránya, szabadszájú megjegyzései, mérhetetlen gőgje és fenyegetőzései miatt. Jellemző Becalira, hogy míg eddig mocskos szájjal szidta Traian Basescut, most meghunyászkodott, s már a rács mögött töltött első napja után felszólította ügyvédjeit, hogy kérjenek számára kegyelmet az államelnöktől.