Háromszék, 2013. július (25. évfolyam, 6929-6955. szám)
2013-07-01 / 6929. szám
!KITEKINTŐ fiáromszéii Immár Merkel is hitetlenkedik? Angela Merkel újra rászolgál a francia lapok által ráragasztott Madame Non gúnynévre, amelyet korábban a megszorító intézkedések enyhítésének ellenzése miatt érdemelt ki. Madame Non legújabban még pártja Európa-politikai irányvonalával is szembemenni látszik azzal, hogy nem adna több hatalmat Brüsszel kezébe. Több Európára, nem pedig kevesebbre van szükség - hangoztatta Angela Merkel alig egy évvel ezelőtt az ARD német televíziónak adott interjújában. „Az utóbbi időben Angela Merkel lefékezte az integráció mélyítésének folyamatát, és úgy látja, Brüsszel maga a probléma részévé vált” - fogalmaz a Spiegel. Ezzel pedig a kancellár szembemegy a német konzervatívok eddigi irányvonalával - a kereszténydemokraták ugyanis már régóta szenvedélyes támogatói voltak az unió mélyítésének. A Bécsben megrendezett európai néppárti (European People’s Party, EPP) csúcson Merkel - aki mint az EPP-tag német Kereszténydemokrata Unió (Christlich Demokratische Union Deutschlands, CDU) elnökeként vett részt az eseményen - konzervatív kollégáiban azt a benyomást keltette, hogy Európát immár túl soknak tartja. A választási megmérettetésre készülő kancellár egyre inkább eltávolodik pártja második világháborút követően kialakított és fenntartott külpolitikai irányvonalától. A kancellár a Spiegelnek nemrégiben adott interjújában arra figyelmeztetett: túl sok idő megy el olyan elméleti kérdésekre, hogy 10-15 éven belül hogyan fog kinézni Európa struktúrája. Úgy vélte, hogy több értelme van az euróválság égető problémáit megoldani, mint ilyen összetett vitákba belebonyolódni. Angela Merkel leginkább abban érdekelt, hogy működjön az unió, ám probléma esetén néhány tagállamnak - főleg Németországnak és Franciaországnak - kellene átvenni a gyeplőt. Rupert Polenz, a CDU egyik külügyi szakértője úgy látja, hogy ez a kiábrándultság egyre elterjedtebb a párton belül Európa kérdésében. Merkel elképzelése a valóságban is megmutatkozik: nyilvánosan konfrontálódik saját pártja, a CDU és külföldi Európa-párti partnereivel is. Legszembetűnőbb példája ennek, hogy a kancellár leállította Herman Van Rompuyt, aki a június végi EU-csúcson tett volna le az asztalra egy Európa jövőjét felvázoló stratégiai tervet. Ehelyett maga Angela Merkel készítette el a tervet személyes ellentétét félretéve Francois Hollande francia elnökkel, amely nem kis felzúdulást keltett Brüsszelben: a jelen Egész Európát behálózza a maffia Legyenek luxuskocsiban parádézó gengszterek, Marion Brandót utánzó keresztapák vagy a börtönben is aktívan machináló öregemberek, az olasz maffiafőnökök nem csak Szicíliában, Nápolyban és Calabriában jelentenek fenyegetést: messzire ér a kezük Európában és az egész világon. Az Europol feltérképezte az olasz alvilág külföldi kapcsolatait, és kiterjedt, fenyegető erejű hálózatot talált. A legnagyobb fenyegetés Mindenki tudja, mit jelent az olasz szó, hogy maffia, sőt a világon mindenütt így nevezik a szervezett bűnözést. A maffia befolyása óriási az olasz gazdaságban és politikában, ami nem kis dolog, lévén az olasz a világ nyolcadik és az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága. Olasz kormányok és vezető politikusok kerülnek rendszeresen kapcsolatba a maffiával, pár éve pedig megjelentek a maffia legagresszívebb csoportjai külföldön, például Németországban is. Azt viszont eddig senki nem tudta, hogy milyen messzire ér el az olasz maffia keze Olaszország határain túl. Az Europol készített erről egy kockázatelemzést, és egyből meg is kongatta a vészharangot: tévedés azt hinni, hogy a Nápoly környéki Camorra, a calabriai ‘Ndrangheta vagy a szicíliai Cosa Nostra csak az olasz alvilágon uralkodik. A maffia jelenti a legnagyobb alvilági fenyegetést Európa biztonságára - vonja le a következtetést az európai rendőrség szerzése. Amikor 1996-ban és 2006-ban letartóztatták a szicíliai maffia vezetőit, vagyis a „capo di tutti capit”, minden főnökök főnökét, kiderült, hogy mindketten szerény körülmények között éltek. Akinek ereje van, attól félnek, a félelem pedig feltétlen tiszteletet szül a maffia belső szabályai szerint. Afféle árnyékállamként a saját területén a maffia erőszakot alkalmaz, ha kell, igazságot szolgáltat, büntet és jutalmaz, adót, védelmi pénzt, útdíjat szed. Fenyegetésekkel, korrupcióval vagy szívességekkel a helyi választások kimenetelét is befolyásolni tudja. És persze uralja a helyi munkaerőpiacot, a kereskedelmet, a termelést és akár még a közműszolgáltatásokat is. A saját területén kívül persze ennél jóval kisebb befolyással bír, de az Europol szerint ezt sem szabad alábecsülni. Cosa Nostra és a többiek A szicíliai maffia valószínűleg a legismertebb alvilági szervezet a világon. Ők nevezték el magukat Mafiának, ez változott a szervezett alvilági csoportok gyűjtőnevévé is. Róluk szól Mario Puzo regénye, A keresztapa, és róluk Francis Ford Coppola filmjei is. A szicíliai maffia exportálta a befolyását mindenhova, ahol a szigetről elszármazott olaszok élnek, de elsősorban Amerikában tudott terjeszkedni. Az amerikai kapcsolat amúgy régen kezdődött: a Little Italynak hívott múlt század eleji New York-i olasz kolóniában majdnem olyan rendszer épült ki, mint Szicíliában. A hetvenes években a Cosa Nostrához tartozó családok ráálltak a kábítószerre, és hamarosan a világ legnagyobb heroinelosztóivá váltak, az amerikai piac nyolcvan százalékát ők látták el. A Cosa Nostra drogkereskedelemből származó profitja dollármilliárdokra rúg. A vidéki bandának indult calabriai ‘Ndrangheta ma már egyértelműen a világ legveszélyesebb alvilági szervezetei közé tartozik - áll az Europol elemzésében. Jelen van Németországban, Spanyolországban, Hollandiában, Franciaországban, Belgiumban, Svájcban, Kanadában, Kolumbiában, Ausztráliában és az Amerikai Egyesült Államokban is. 2007-ben egész Európa megrökönyödött, hogy a maffia Olaszországon kívül is végez leszámolásos gyilkosságokat. Ez volt a duisburgi mészárlás, hat calabriait lőttek agyon egy pizzéria előtt. A ‘Ndrangheta látta meg először a kokainban rejlő lehetőségeket. Úgy kezdték, hogy fontos embereket raboltak el, főként Észak-Olaszországból. A rokonságot zsarolták, a váltságdíjat begyűjtötték, majd a kábítószer-kereskedelembe forgatták a pénzt. A ‘Ndrangheta évente úgy 44 milliárd eurót keres, főként kábítószer-kereskedelemmel, de pályázati pénzeket is megszerez, pénzmosásban is profi, sőt, az illegális szemétlerakásban igazi nagyhatalom. A Camorra nemcsak Nápolyi, hanem egész Campania régiót uralja. A szervezet klánok és családok szövetsége. Vezetőjük nincs, ez egyrészt csökkenti a Camorra jelentőségét, másrészt viszont a helyi lakosságra nagyobb nyomást helyez. A boltosoknak sokszor több különböző klánnak is kell védelmi pénzt fizetniük, de védelmet végül egyikük sem nyújt nekik igazán. A Camorra keresztapái a Cosa Nostrától és a ‘Ndranghetától eltérően szívesen élnek fényűző életet: tesznek róla, hogy a tehetősségük meglátsszon a házukon, a sportkocsijaikon, a ruháikon, cipőiken, óráikon és a szeretőiken. Little Italy, New York. Az itteni maffiát az anyaországhoz fűző szálak sosem szakadtak meg Család és hatalom Család, hatalom, tekintély, terület - az Europol szerint ez a négy kulcsszó a maffia működésének a megértéséhez. Dél-Olaszország múltja mellett sem lehet elmenni, miközben ugyanis Európa nagyobbik részén évszázadok alatt megszilárdult állami szervezet adott keretet az életnek, Dél-Olaszországban sokáig nem így volt. Itt állandóan egymást váltó, távoli uralkodók szedték az adót anélkül, hogy cserébe az állam legalább biztonságot nyújtott volna az ott élőknek. Valahol itt kezdődnek a maffia gyökerei: olyan vidékeken, ahol a család mindennél fontosabb kötelék, és ahol mindenki úgy gondolja, hogy az állam inkább káros, mint hasznos valami. A törvényben rögzített szabályoknál a család belső törvényei fontosabbak, családhoz tartozni mindennél jobb, így amit az ember tesz, azt a család érdekében kell tennie. Az árulókkal szemben nincs könyörület. A szervezetet elsősorban a hatalom iránti vágy mozgatja, nem pedig a minél nagyobb gazdagság meg 2013. július 1 hétfől legi intézmények erősítése helyett ugyanis egy állandó elnököt javasoltak az Eurócsoport élére. „Nem küldhetik állandóan Van Rompuyt különféle utakra, hogy beszédet mondjon Európa folyamatos fejlesztéséről, aztán meg hirtelen előhozakodnak a saját elképzelésükkel” - fakadt ki Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnöke. Angela Merkel euroszkepticizmusát önérdek is vezérli - írja a Spiegel. A válság eredményeképpen ugyanis jelentősen megnőtt a német kancellár hatalma, részben amiatt, hogy Németország a krízis ellenére továbbra is Európa legerősebb gazdasága. Merkel megoszthatná hatalmát az európai intézmények vezetőivel - elsősorban José Manuel Barrosóval, akit a kancellár 2004-ben segített pozíciója megszerzésében. Azóta a viszony köztük némileg hűvösebbé vált: a német politikus ugyanis szeretné, ha az Európai Bizottság elnöke még több nyomást gyakorolna a déli tagállamokra a reformok végrehajtását és a nemzeti költségvetési fegyelem helyreállítását ösztönözvén, ám Barroso nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a megszorítás elérte a határait. A személyes ellentéteken túl már csak azért sem támogatja Angela Merkel a Bizottság elnökének közvetlen választását, mert az állam- és kormányfők véleménye kevesebb súllyal esik majd a latba Európa jövőjével kapcsolatban. (Kitekinto.hu) A szélerőművek körül Az olasz maffia még csak most kezdi felfedezni a kiberbűnözésben rejlő lehetőségeket - figyelmeztet az Europol. Arra is figyelni kell, hogy miként próbálja a különféle bűncselekményekkel megszerzett hatalmas mennyiségű készpénzét befektetni és ezzel tisztára mosni. Például úgy, hogy jó nevű, de gazdasági nehézségekkel küzdő vállalatoknak - gyakran építőipari cégeknek - pénzügyi segítséget ajánl. A segítség ára viszont az, hogy a maffia átveszi az irányítást, többnyire strómanok révén. A cég ezután minden szolgáltatását vagy áruját olyan olcsón kezdi el kínálni, hogy a versenytársai már nem tudják tartani a lépést, így a csőd szélére kerülnek. Ekkor pedig hozzájuk is bekopogtat egy segítőkész és elképesztően gazdag valaki. A maffia újabb, legálisan működő vállalathoz jut, és ez így megy tovább. Az építőipar mellett felbukkant az utóbbi időben egy másik terület is, amelyre az Europol szerint a maffia szemet vetett: a zöld beruházások. Egyre többször fektetnek be például szélerőművekbe. Az elemzés szerint a környezetvédelmi beruházások azért is ideálisak a maffia számára, mert óriási pénzekhez juthatnak általuk: a környezetvédelemre az EU a költségvetése jó nagy szeletét áldozza, a pályázatok körül pedig rögtön ott ólálkodik a szemfüles szervezett bűnözés. (Az Origo.hu nyomán)