Háromszék, 2013. július (25. évfolyam, 6929-6955. szám)

2013-07-01 / 6929. szám

!­­KITEKINTŐ fiáromszéii Immár Merkel is hitetlenkedik? Angela Merkel újra rászolgál a francia lapok által ráragasztott Madame Non gúnynévre, amelyet korábban a megszorító intézkedések enyhítésének ellenzése mi­att érdemelt ki. Madame Non legújabban még pártja Európa-politikai irányvonalá­val is szembemenni látszik azzal, hogy nem adna több hatalmat Brüsszel kezébe. Több Európára, nem pedig kevesebbre van szükség - hangoztatta Angela Merkel alig egy évvel ezelőtt az ARD német televíziónak adott interjújában. „Az utóbbi időben Angela Merkel lefékezte az integ­ráció mélyítésének folyamatát, és úgy látja, Brüsszel maga a probléma részévé vált” - fogalmaz a Spiegel. Ezzel pedig a kancellár szembemegy a német konzervatívok eddigi irányvonalával - a kereszténydemokraták ugyanis már régóta szenvedélyes támogatói voltak az unió mélyítésének. A Bécsben megrendezett európai néppárti (European People’s Party, EPP) csúcson Merkel - aki mint az EPP-tag német Kereszténydemok­rata Unió (Christlich Demokratische Union Deutschlands, CDU) elnökeként vett részt az eseményen - konzervatív kollégáiban azt a benyomást keltette, hogy Európát im­már túl soknak tartja. A választási meg­mérettetésre készülő kancellár egyre inkább eltávolodik pártja második világháborút követően kialakított és fenntartott külpoliti­kai irányvonalától. A kancellár a Spiegelnek nemrégiben adott interjújában arra figyel­meztetett: túl sok idő megy el olyan el­méleti kérdésekre, hogy 10-15 éven belül hogyan fog kinézni Európa struk­túrája. Úgy vélte, hogy több értelme van az euróválság égető prob­lémáit megoldani, mint ilyen összetett vitákba belebonyolódni. Angela Merkel leginkább abban érdekelt, hogy működjön az unió, ám probléma ese­tén néhány tagállamnak - főleg Németországnak és Franciaországnak - kellene átvenni a gyep­lőt. Rupert Polenz, a CDU egyik külügyi szakértője úgy látja, hogy ez a kiábrán­dultság egyre elterjedtebb a párton belül Európa kérdésében. Merkel elképzelése a valóságban is meg­mutatkozik: nyilvánosan konfrontálódik saját pártja, a CDU és külföldi Európa-párti partne­reivel is. Legszembetűnőbb példája ennek, hogy a kancellár leállította Herman Van Rom­­puyt, aki a június végi EU-csúcson tett volna le az asztalra egy Európa jövőjét felvázoló straté­giai tervet. Ehelyett maga Angela Merkel készítette el a tervet személyes ellentétét félre­téve Francois Hollande francia elnökkel, amely nem kis felzúdulást keltett Brüsszelben: a jelen­ Egész Európát behálózza a maffia Legyenek luxuskocsiban parádézó gengszterek, Marion Brandót utánzó kereszt­apák vagy a börtönben is aktívan machináló öregemberek, az olasz maffiafőnökök nem csak Szicíliában, Nápolyban és Calabriában jelentenek fenyegetést: messzire ér a kezük Európában és az egész világon. Az Europol feltérképezte az olasz alvilág külföldi kapcsolatait, és kiterjedt, fenyegető erejű hálózatot talált. A legnagyobb fenyegetés Mindenki tudja, mit jelent az olasz szó, hogy maffia, sőt a világon mindenütt így nevezik a szervezett bűnözést. A maffia be­folyása óriási az olasz gazdaságban és poli­tikában, ami nem kis dolog, lévén az olasz a világ nyolcadik és az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága. Olasz kormányok és vezető politikusok kerülnek rendszere­sen kapcsolatba a maffiával, pár éve pedig megjelentek a maffia legagresszívebb cso­portjai külföldön, például Németországban is. Azt viszont eddig senki nem tudta, hogy milyen messzire ér el az olasz maffia keze Olaszország határain túl. Az Europol készí­tett erről egy kockázatelemzést, és egyből meg is kongatta a vészharangot: tévedés azt hinni, hogy a Nápoly környéki Camorra, a calabriai ‘Ndrangheta vagy a szicíliai Cosa Nostra csak az olasz alvilágon uralkodik. A maffia jelenti a legnagyobb alvilági fenye­getést Európa biztonságára - vonja le a kö­vetkeztetést az európai rendőrség­ szerzése. Amikor 1996-ban és 2006-ban letar­tóztatták a szicíliai maffia vezetőit, vagyis a „capo di tutti capit”, minden főnökök főnökét, kiderült, hogy mindketten szerény körülmé­nyek között éltek. Akinek ereje van, attól fél­nek, a félelem pedig feltétlen tiszteletet szül a maffia belső szabályai szerint. Afféle árnyék­­államként a saját területén a maffia erőszakot alkalmaz, ha kell, igazságot szolgáltat, büntet és jutalmaz, adót, védelmi pénzt, útdíjat szed. Fenyegetésekkel, korrupcióval vagy szívessé­­gekkel a helyi választások kimenetelét is be­folyásolni tudja. És persze uralja a helyi mun­kaerőpiacot, a kereskedelmet, a termelést és akár még a közműszolgáltatásokat is. A saját területén kívül persze ennél jóval kisebb befo­lyással bír, de az Europol szerint ezt sem sza­bad alábecsülni. Cosa Nostra és a többiek A szicíliai maffia valószínűleg a legismer­tebb alvilági szervezet a világon. Ők nevezték el magukat Mafiának, ez változott a szervezett alvilági csoportok gyűjtőnevévé is. Róluk szól Mario Puzo regénye, A keresztapa, és ró­luk Francis Ford Coppola filmjei is. A szicíliai maffia exportálta a befolyását mindenhova, ahol a szigetről elszármazott olaszok élnek, de elsősorban Amerikában tudott terjeszkedni. Az amerikai kapcsolat amúgy régen kezdő­dött: a Little Italynak hívott múlt század eleji New York-i olasz kolóniában majdnem olyan rendszer épült ki, mint Szicíliában. A hetvenes években a Cosa Nostrához tartozó családok ráálltak a kábítószerre, és hamarosan a világ legnagyobb heroinelosztóivá váltak, az ame­rikai piac nyolcvan százalékát ők látták el. A Cosa Nostra drogkereskedelemből származó profitja dollármilliárdokra rúg. A vidéki bandának indult calabriai ‘Ndrangheta ma már egyértelműen a világ legveszélyesebb alvilági szervezetei közé tar­tozik - áll az Europol elemzésében. Jelen van Németországban, Spanyolországban, Hol­landiában, Franciaországban, Belgiumban, Svájcban, Kanadában, Kolumbiában, Auszt­ráliában és az Amerikai Egyesült Államokban is. 2007-ben egész Európa megrökönyödött, hogy a maffia Olaszországon kívül is végez leszámolásos gyilkosságokat. Ez volt a duis­­burgi mészárlás, hat calabriait lőttek agyon egy pizzéria előtt. A ‘Ndrangheta látta meg először a kokainban rejlő lehetőségeket. Úgy kezdték, hogy fontos embereket raboltak el, főként Észak-Olaszországból. A rokonságot zsarolták, a váltságdíjat begyűjtötték, majd a kábítószer-kereskedelembe forgatták a pénzt. A ‘Ndrangheta évente úgy 44 milliárd eurót keres, főként kábítószer-kereskedelemmel, de pályázati pénzeket is megszerez, pénzmosás­ban is profi, sőt, az illegális szemétlerakásban igazi nagyhatalom. A Camorra nemcsak Nápolyi, hanem egész Campania régiót uralja. A szervezet klánok és családok szövetsége. Vezetőjük nincs, ez egy­részt csökkenti a Camorra jelentőségét, más­részt viszont a helyi lakosságra nagyobb nyo­mást helyez. A boltosoknak sokszor több kü­lönböző klánnak is kell védelmi pénzt fizetni­ük, de védelmet végül egyikük sem nyújt ne­kik igazán. A Camorra keresztapái a Cosa Nostrától és a ‘Ndranghetától eltérően szíve­sen élnek fényűző életet: tesznek róla, hogy a tehetősségük meglátsszon a házukon, a sport­kocsijaikon, a ruháikon, cipőiken, óráikon és a szeretőiken. Little Italy, New York. Az itteni maffiát az anyaországhoz fűző szálak sosem sza­kadtak meg Család és hatalom Család, hatalom, tekintély, terület - az Europol szerint ez a négy kulcsszó a maffia működésének a megértéséhez. Dél-Olasz­­ország múltja mellett sem lehet elmenni, mi­közben ugyanis Európa nagyobbik részén évszázadok alatt megszilárdult állami szerve­zet adott keretet az életnek, Dél-Olaszország­­ban sokáig nem így volt. Itt állandóan egymást váltó, távoli uralkodók szedték az adót anél­kül, hogy cserébe az állam legalább biztonsá­got nyújtott volna az ott élőknek. Valahol itt kezdődnek a maffia gyökerei: olyan vidéke­ken, ahol a család mindennél fontosabb köte­lék, és ahol mindenki úgy gondolja, hogy az állam inkább káros, mint hasznos valami. A törvényben rögzített szabályoknál a család belső törvényei fontosabbak, családhoz tar­tozni mindennél jobb, így amit az ember tesz, azt a család érdekében kell tennie. Az árulók­kal szemben nincs könyörület. A szervezetet elsősorban a hatalom iránti vágy mozgatja, nem pedig a minél nagyobb gazdagság meg­ 2013. július 1 hétfő­­l legi intézmények erősítése helyett ugyanis egy állandó elnököt javasoltak az Eurócsoport élére. „Nem küldhetik állandóan Van Rompuyt különféle utakra, hogy beszédet mondjon Európa folyamatos fejlesztéséről, aztán meg hirtelen előhozakodnak a saját elképzelésük­kel” - fakadt ki Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnöke. Angela Merkel euroszkepticizmusát ön­érdek is vezérli - írja a Spiegel. A válság ered­ményeképpen ugyanis jelentősen megnőtt a német kancellár hatalma, részben amiatt, hogy Németország a krízis ellenére továbbra is Európa legerősebb gazdasága. Merkel megoszthatná hatalmát az európai intézmé­nyek vezetőivel - elsősorban José Manuel Barrosóval, akit a kancellár 2004-ben segített pozíciója megszerzésében. Azóta a viszony köztük némileg hűvösebbé vált: a német poli­tikus ugyanis szeretné, ha az Európai Bizottság elnöke még több nyomást gyakorolna a déli tagállamokra a reformok végrehajtását és a nemzeti költségvetési fegyelem helyreállítá­sát ösztönözvén, ám Barroso nem­régiben úgy nyilatkozott, hogy a megszorítás elérte a ha­tárait. A személyes ellentéteken túl már csak azért sem támogatja Angela Merkel a Bizott­ság elnökének közvetlen választását, mert az állam- és kormányfők véleménye kevesebb súllyal esik majd a latba Európa jövőjével kapcsolatban. (Kitekinto.hu) A szélerőművek körül Az olasz maffia még csak most kezdi felfe­dezni a kiberbűnözésben rejlő lehetőségeket - figyelmeztet az Europol. Arra is figyelni kell, hogy miként próbálja a különféle bűn­­cselekményekkel megszerzett hatalmas mennyiségű készpénzét befektetni és ezzel tisztára mosni. Például úgy, hogy jó nevű, de gazdasági nehézségekkel küzdő vállalatoknak - gyakran építőipari cégeknek - pénzügyi se­gítséget ajánl. A segítség ára viszont az, hogy a maffia átveszi az irányítást, többnyire stró­manok révén. A cég ezután minden szolgálta­tását vagy áruját olyan olcsón kezdi el kínálni, hogy a versenytársai már nem tudják tartani a lépést, így a csőd szélére kerülnek. Ekkor pe­dig hozzájuk is bekopogtat egy segítőkész és elképesztően gazdag valaki. A maffia újabb, legálisan működő vállalathoz jut, és ez így megy tovább. Az építőipar mellett felbukkant az utóbbi időben egy másik terület is, amelyre az Europol szerint a maffia szemet vetett: a zöld beruházások. Egyre többször fektetnek be például szélerőművekbe. Az elemzés sze­rint a környezetvédelmi beruházások azért is ideálisak a maffia számára, mert óriási pén­zekhez juthatnak általuk: a környezetvéde­lemre az EU a költségvetése jó nagy szeletét áldozza, a pályázatok körül pedig rögtön ott ólálkodik a szemfüles szervezett bűnözés. (Az Origo.hu nyomán)

Next