Háromszék, 2013. szeptember (25. évfolyam, 6982-7006. szám)

2013-09-11 / 6990. szám

KÖZELET________________________________ Háromszer Sorozatos nem az aranybányára A zöldek tovább tüntetnek Nem éri be a pártvezetők nyilatkozataival a Zöld Erdély Egyesület, és továbbra is kiáll Verespatak védelmében. Tegnap kiadott köz­leményében a szervezet arra figyelmeztet, hogy a kormány a tiltakozók egyetlen követelését sem teljesítette, és a ciános kitermelés veszé­lye nem múlt el. A környezetvédők szerint szeptember 8-án Bukarestben 15 ezer, Ko­lozsváron pedig tízezer ember vonult utcára, és több tucat más város csatlakozott a békés tüntetésekhez Szatmárnémetitől Sepsiszent­­györgyig, valamint külföldön is, Kínától Kanadáig. A kormány azonban nem vonta vissza a törvénytervezetet, hanem „sürgősségi eljárást kért és kapott a parlamenttől”, ami a zöldek szerint arra ad lehetőséget, hogy érde­mi vita nélkül, gyorsan döntsenek, „Így a kor­mány képviselőinek nyilatkozata nem egyéb a kedélyek csillapítására szolgáló porhíntésnél” - fogalmaz a közlemény, és - a verespataki lakosok érdekeit védő Albumus Maior Egye­sület és a Mentsük meg Verespatakot mozga­lom nevében - arra kér mindenkit, hogy csat­lakozzék a következő, szeptember 15-ére ter­vezett békés utcai tiltakozáshoz. Követeléseiket is közölték: a kormány sürgősségi rendelettel utasítsa el az RMGC verespataki bányapro­jektjének környezetvédelmi engedélyezését, és vonja vissza, vagy a törvényhozás mindkét háza utasítsa el a kitermelést engedélyező tör­vénytervezetet, fogadják el a ciántechnológiát betiltó törvényt Romániában, és javasolják Verespatak felvételét az UNESCO Világ­­örökségi Listájára. A Zöld Erdély Egyesület a Verespatak-törvénytervezet négy indítványo­zóját - Dan Şova, nagyberuházásokért felelős tárca nélküli minisztert, Rovana Plumb kör­nyezetvédelmi, Daniel Barbu kulturális és mű­emlékvédelmi minisztert, valamint Gheorghe Duţut, az Országos Ásványkincshatóság igaz­gatóját­­ is meneszteni szeretné. A közlemény a kormány és a bányavállalat, jogalap nélküli, arcátlan manipulációjának” minősíti, hogy kártérítési perrel „riogatják” a közvéleményt. A környezetvédők szerint az RMGC-nek 15 évig lehetősége volt bányaprojektjének meg­valósítására, de nem tette, mert „eredeti, tör­vénybe ütköző, merész elképzeléseit nem volt hajlandó módosítani oly módon, hogy belefér­jen a törvényes keretekbe”. Az egyesület le­szögezi: „egyetlen jogállam sem engedheti meg egyetlen cégnek sem (még akkor sem, ha maga az állam résztulajdonos, és bármilyen titkos megállapodást írt alá), hogy kivételt ké­pezzen az alkotmánya és törvényei alól”. A szenátus nemet mondott Egyhangúlag utasították el tegnap a szená­tus jogi, valamint területrendezési és környe­zetvédelmi szakbizottságai azt a törvényter­vezetet, amely a verespataki aranybánya-be­ruházás megnyitásához szükséges intézkedé­seket tartalmazza. A szenátus hétfőn megsza­vazta, hogy a jogszabályt sürgősségi eljárással tárgyalják, így a Verespatak-tervezet ügyében a megszokott törvényalkotási folyamathoz képest hamarabb várható döntés. Victor Ponta miniszterelnök lemondott arról a szándékáról, hogy parlamenti különbizottságot hozzanak létre, amelynek az lett volna a feladata, hogy széles körű társadalmi vitát folytasson az érin­tett felek bevonásával. A szenátus egészének szavazása után a javaslat a képviselőházhoz kerül, amely ügydöntő jogkörrel bír. Ha a par­lament elutasítja a verespataki tervezetet, ak­kor a vállalatnak kiadott kitermelési engedélyt nem helyezik hatályba. Victor Ponta tegnap azt ígérte, hogy a verespataki bányakiterme­léssel kapcsolatos összes iratot közzéteszik, mert „semmi sem titkos már ebben a pillanat­ban”. Az elmúlt 14 évben felgyűlt dokumen­tumokat Dan Sova miniszter fogja a nyilvá­nosság rendelkezésére bocsátani. A kormány­fő elmondta még, hogy a kanadai vállalat több írásbeli értesítést küldött már „az eddigi költ­ségeiről és az esetleges üzleti veszteségeiről”. Ők bírósági úton fogják kérni a kétmilliárd lejre becsült kárpótlást, „mi pedig védeni fog­juk magunkat” - közölte. Verespatakon teg­nap is tüntettek: mintegy ötszáz helyi lakos vonult utcára, ők a beruházás megnyitását kö­vetelték. Strasbourgban is téma A Verespatakon tervezett, ciántechnológiájú arany- és ezüstbánya ellen emelt szót hétfőn késő este az Európai Parlament (EP) strasbour­­gi plenáris ülésén Bánki Erik fideszes, Tabajdi Csaba MSZP-s, valamint Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő. Bánki arra figyel­meztetett: a román kormány augusztus végén olyan törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amely lehetővé teszi 2016-tól a bánya megnyitását, és „ezzel olyan környezeti kocká­zat keletkezik, amely nemcsak Románia, ha­nem a Kárpát-medence vízgyűjtő területét fe­nyegeti”. Szóvá tette, hogy az Európai Bizottság nem hajlandó végrehajtani az Európai Parlament azon 2010-es határozatát, amelynek értelmében már 2011 végére meg kellett volna találni a jogi megoldást a cianidos technológia európai betiltására, s Janez „Potocnik (környe­zetvédelmi EU-biztos) semmit nem tesz” az ügyben. Bánki Erik tegnap közleményben egy- ABELFÖLD? Marad a 30 százalékos küszöb Elutasította a tegnapi végső szavazáson a képviselőház az államelnöknek a törvény újraelemzésére vonatkozó kérését, és 30 százalékra csökkentett részvételi küszöbbel fogadta el a referendumtörvényt, amely egy évvel a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után lép hatály­ba. A tervezet mellett 223, ellene 72 honatya szavazott, 23-an tartózkodtak. A szavazás után a DLP bejelentette, hogy ellenzi a törvényt, amely kimondja, hogy a népsza­vazás érvényes, ha a választási listákon szereplők 30 százaléka részt vesz. A törvényt előbb cikkelyenként fogadták el, ekkor egészítették ki az egyévi haladékkal. Ezt az alkotmánybíróság kérte, miután az ellenzék megtá­madta a már május végén elfogadott törvényt. Az 50 százalékos részvételi küszöb 30 százalékra csökkentését Traian Băsescu állmafő is kifogásolta, vissza is küldte a parlamentnek a tervezetet júliusban, de hiába: múlt héten a szenátus, tegnap pedig a képviselőház is elutasította kérését. Elaltatják a kóbor kutyákat Megszavazta a képviselőház, hogy a hatóságok elaltat­hatják azokat a kóbor kutyákat, amelyeket a begyűjtésüktől számított tizennégy napig nem fogadnak örökbe. A módo­sítást 266-an támogatták, 23-an ellenezték és 20-an tartóz­kodtak. A törvénytervezet eredetileg hétnapos türelmi időt írt elő, a parlamenti szakbizottságban azonban megdup­lázták ezt. A szigorú intézkedés puhítása érdekében azt a rendelkezést is a törvénybe foglalták, hogy a polgármeste­rek döntése alapján a türelmi időszak meghosszabbítható, ha a kóbor kutyák menhelyeken való tartásához az önkor­mányzat rendelkezik megfelelő pénzforrással. Az állat­védők így sem nyugodtak bele a kutyák tömeges elpusztí­tásába, a szavazás alatt a parlament előtt tüntettek. Kifogásolják, hogy a rendelkezés nem csupán a beteg vagy agresszív kóbor ebekre vonatkozik. Becslések sze­rint Bukarestben mintegy 64 ezer kutya él az utcákon. Ügyükben a képviselőházé volt a döntő szó. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter J. Ildikó 2013. szeptember 11., szerda szítette ki az elhangzottakat: örömtelinek tartja, hogy a politikai és társadalmi nyomás követ­keztében a parlament el fogja utasítani a tör­vénytervezetet, de véleménye szerint ez még nem jelent garanciát arra, hogy a beruházás a jövőben nem valósul meg. Bánki a múlt héten kérte, hogy az Európai Bizottság számoljon be az eddig megtett, illetve elmulasztott intézke­désekről. Tabajdi Csaba is úgy vélekedett: va­lós a veszélye annak, hogy megindul a cianidos aranykitermelés Verespatakon, és „érthetetlen, hogy a román kormány miért nem követeli meg a beruházótól a jóval biztonságosabb zárt cianidos technológia alkalmazását”. Szerinte azt is meg kellene követelni, hogy a beruházó megfelelő környezetvédelmi felelősségbiztosí­tást kössön. Sógor Csaba úgy fogalmazott, hogy a román kormány ellentmondásosan vi­szonyul a kérdéshez. Elmondta: Potocnik biz­tos jelezte, hogy a brüsszeli bizottságnak nem áll szándékában uniós tilalom alá helyezni a cianidos technológiát, így az engedélyeztetés tagállami hatáskör. Az erdélyi politikus úgy lát­ja, hogy az EB-nek foglalkoznia kell a cianidos technológiával, ha, ,komolyan veszi az európai polgárok életminősége iránti felelősségét”. Gyanúban egy főrészvényes A Gabriel Resources vállalat részvé­nyei a kanadai tőzsdén két nap alatt 75 százalékot veszítettek értékükből. De nem ez az egyetlen gondja az óriásvállalatnak: a The Guardian brit napilap szerint a verespataki bányaberuházásban érdekelt cég egyik részvényese, Beny Steinmetz izraeli multimilliárdos üzletember ellen hat országban zajlik összehangolt nyo­mozás; azzal gyanúsítják, hogy kenő­pénzzel szerezte meg a szükséges enge­délyeket egy nyugat-afrikai vasércbánya megnyitásához. Halasztottak a városzászlóperben Autópálya és régiósítás (folytatás az első oldalról) Antal Árpád hangsúlyozta: az aláíróknak az idézéstől nem kell megijedniük, nem kötelező megjelenniük a brassói tábla­bíróságon, és távolmaradásuk miatt nem büntethetik őket. A következő tárgyalás előtt dön­tenek majd arról, kik és hányan képviseljék majd a civileket a tárgyalóteremben - tájékoz­tatott a polgármester. A brassói bíróság tegnap más szempontból nem elemezte az ügyet, így októberben kell majd mérlegelnie, érvényesnek nyil­vánítja-e a sepsiszentgyörgyi tanács városzászlóról szóló ha­tározatát vagy visszaküldi alap­fokra, az itteni közigazgatási bíróságra az ügyet. A város­­vezetés érvelése szerint ez a két lehetőség áll a brassói bírák előtt, hiszen a prefektúra a törvényes - 6-12 hónapos - határidőt jócskán meghaladva indított eljárást a tanácsi ha­tározat ellen, és az alapfokú bírói testület éppen emiatt ér­demben nem is tárgyalta, ha­nem elutasította az indítványt. Az észak-erdélyi autópálya építésének folytatására tett ígéretet Victor Ponta tegnap az RMDSZ frakciójával folytatott megbeszélésen — közölte a találkozó után Kelemen Hunor szövetségi elnök. A kormányfő 2014-es költségvetési terveit és a Nemzetközi Valutaalappal kötendő újabb megállapodást ismertette az ellenzéki pár­tokkal kezdett konzultációsorozaton. Az RMDSZ az idén leállított erdélyi beruházások folytatását kérte a kormányfőtől, és azt is jelezte: a régióátszervezést burkolt formában sem tartja elfogadhatónak. „Ma már biztos, hogy közigazgatási régiók nem lesznek. A fej­lesztési régiókhoz sem tartom valószínűnek, hogy hozzányúlnának, de a különböző intézményeket a megyékből elviszik a régiók szintjére, és ezzel nem de­centralizációt, hanem egy burkolt centralizációt folytat­nak, amit mi bírálunk és elfogadhatatlannak tartunk.” A HÍRSALÁTA A POTTYANTÓSBAN AZ ÉLEN. Az Európai Bizottság hétfőn közzétett jelentése szerint a románok 40,7 százalékának az udvaron van az illemhelye, míg Bulgáriában ez az arány csak 25 százalék. A harmadik helyen Lettország áll 15,8 százalékkal. Az ellenkező oldalon Dánia, Spanyolország, Hollandia és Svédország foglal helyet, ahol nincs is ilyen vécé. Románia a gyerekhalandóság toplistáját is vezeti 9,4 százalékos aránnyal, bár a helyzet 2001 óta - amikor ez 18,4 százalékos volt - sokat javult. A második helyen Bulgária áll 8,5 százalékkal. Az euró­pai átlag 3,9 százalékos ezer újszülöttre számolva. A román ál­lampolgárok 29 százaléka él súlyos nélkülözésben, őket csak a bolgárok előzik meg, akik esetében 44 százalékos az arány, és a lettek, akiknek 31 százaléka él nehéz körülmények között. A románokat csak a lettek előzik meg az orvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségeit illetően: a romániai nők 9,8 száza­léka, a férfiak 14 százaléka mondta azt, hogy korlátolt a hozzá­férhetősége. (Mediafax) NEM SEGÍTENEK A CSILLAGOK. Crin Antonescu egyet­len nap leforgása alatt kétszer próbálta kirántani a széket Victor Ponta alól- írja az Evenimentul zilei Először, amikor a szocia­lista főpolgármester, Sorin Oprescu kóborkutyás népszavazását szólta le, másodszor, mikor bejelentette, hogy ő és pártja ellenzi a verespataki aranykitermelést, de minderről egy szóval sem tájékoztatta koalíciós partnereit. Szegény Ponta most törheti a fejét, miért nem is működött kettejük között az a transzcendens kapcsolat, melyről korábban oly gyakran beszélt. FOGSÁGBAN A PARLAMENT. A nyílt konfliktus miatt, mely az elmúlt napokban egyre nyilvánvalóbbá vált, a parlament Crin Antonescu és Victor Ponta fogságába esett, ráadásul az utóbbi napokban végzett közvélemény­kutatásokból kiderült: mind Antonescu, mind Traian Băsescu népszerűsége 17-17 százalékon áll. Antonescu egyre lejjebb kerül, míg a csúcson marakodók miatt Băsescu egyre erősödik - írja a Románia liberă. MÁS BÖRTÖNBE VÁGYIK BECALI. Szellemi terrorra panaszkodik, ezért áthelyezését kéri a jilavai börtönből George Becali. Szerinte ugyanis a jilavai fegyőrök „terrorizálják” és „pszichikai kínzásnak” vetik őt alá. Mindez abban nyilvánul meg, hogy drákói szigorúságú biztonsági intézkedéseket foga­natosítottak vele szemben. Állandóan őrzik, a fegyintézet ud­varára nem a többi rab, hanem csupán egy fegyőr társaságában mehet ki sétálni, és a cellája ablakait is elsötétítették, hogy ne filmezhessék le maroktelefonnal. Becali ezért azt kéri, hogy szál­lítsák át a kevésbé szigorú Poarta Albá-i börtönbe. (Realitatea)

Next