Háromszék, 2013. október (25. évfolyam, 7007-7033. szám)

2013-10-01 / 7007. szám

II KÖZÉLET Háromszé­i ­ BELFÖLD • Diszkriminál a nagybányai fal Jogerős ítéletben erősítette meg a legfelsőbb bíróság, hogy Nagybánya polgármestere hátrányos megkülönböz­tetést gyakorolt, amikor másfél méteres betonfallal vezetett körül egy főleg romák által lakott nyomornegyedet - tu­datta tegnap az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT), amely korábban 6000 lejes bírságot rótt ki a fal felépítéséért. Cătălin Cherecheș polgármester azonban megtámadta a határozatot, és első fokon megnyerte a pert. A mostani jogerős bírósági ítélettel is megerősített ODT- határozat a bírság mellett a fal lebontását javasolja, és olyan intézkedéseket kér, amelyek javítanak a nyomorne­gyed lakókörülményein. A diszkriminációellenes hatóság felajánlotta, hogy támogatást nyújt a hatóságoknak, ha megoldásokat keresnek a sebezhető csoportok védel­mében. A nagybányai fal ügyében június elején egy másik jogerős ítélet is született. Akkor a bukaresti táblabíróság elutasította a Romani Criss roma jogvédő szervezet kere­setét, és törvényesnek mondta a falat. Nagybánya pol­gármestere 2011 nyarán emeltetett másfél méter magas, száz méter hosszú falat a város egyik nyomornegyede köré. Azzal indokolta, hogy a panelben élő cigánycsalá­dok rendszeresen zaklatják a környékbelieket, a leg­alapvetőbb higiéniai szabályokat sem hajlandóak betar­tani, és a környéken magas a bűncselekmények száma. Az intézkedés számos, az emberi jogokért küzdő civil szervezet tiltakozását váltotta ki. Civil szervezetekkel a romakérdésről Civil érdekvédelmi szervezetek és közpolitikai in­tézetek képviselőivel találkozott tegnap Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. A Krónikus Betegek Szervezeteinek Koalíciójával, a Román Köz­politikai Intézet, az Egészségpolitikai Roma Központ és a Romani Criss roma jogvédő civil szervezet képviselővel főként a roma kisebbség integrációjáról, a roma stratégia keretén belül az egészségügyi mediátorok helyzetéről, il­letve a romák egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről beszélgettek. Zárolták Videanu vagyonát Zárolta a szervezett bűnözés és terrorizmusellenes ügyészség Adriean Videanu vagyonát. A volt gazdasági tárcavezető ellen szeptember közepén indított bűnvádi eljárást a hatóság azzal a váddal, hogy miniszterként olyan rendeleteket fogadott el, amelyekkel veszteséget okozott az államnak. Az ügyészség 277 millió lej ér­tékében foglalt le ingó és ingatlan javakat, közöttük három bukaresti lakást, egy snagovi és egy mamaiai ingatlant. Videanu összesen 66 906 részvénnyel rendelkezik kü­lönböző gazdasági társaságoknál, amelyeket szintén lefog­laltak. Videanu az üggyel kapcsolatban annyit nyilatko­zott, hogy mivel ártatlan, nem zavarja az ügyészség lé­pése, és minden magyarázatot megad, amikor behívják. A volt tárcavezető azt vallotta, nincs külföldi cége vagy bankszámlája. Eső- és árvízriadó Narancssárga jelzésű riadót adott ki tegnap a meteoroló­giai és a hidrológiai intézet is több déli és keleti megyére. Esőriadó tegnap estétől holnap hajnalig van Bukarestben, valamint Ilfov, Teleorman, Giurgiu, Călăraşi, Ialomiţa, Brăila, Tulcea és Konstanca megyében, ahol a lehulló csa­padék menyisége elérheti a 80 litert négyzetméterenként. Temes, Hunyad, Krassó-Szörény, Gorj és Mehedinţi me­gyében sárga jelzésű esőriadót adtak ki, ott 60-70 liter csa­padékra kell számítani négyzetméterenként. Az árvízriadót vasárnaptól hosszabbították meg: Konstanca és Tulcea me­gyében narancssárga, az összes többi déli megyére pedig - a Bánságtól Dobrudzsáig és Vrancea megyéig - sárga jelzésű riasztás érvényes. A rendőrség 21 megyében és a fővárosban 9000 emberével áll készenlétben, hogy szükség esetén különböző utakat ideiglenesen lezárjon, főként a hétfőről keddre virradó éjszaka, ha a csapadék mennyisége jelentősen növekszik - jelentette be Radu Stroe belügyminiszter a kor­mánynál tegnap összehívott katasztrófavédelmi ülésen. Egyelőre egyetlen út lett ideiglenesen járhatatlan, Fogara­­son. A miniszter szerint az is fontos, hogy a fővárosban a csatornalevezetőket kitisztítsák, hogy „ne legyen Velence Bukarestben”. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter J. Ildikó Nemzetbiztonsági kérdés az aranybánya A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) az elmúlt 14 évben mint­egy 500 jelentést küldött a döntéshozóknak a verespataki beruházás ellen tiltakozó szervezetekről, illetve azokról a külföldiekről, akik a beruházás mellett lobbizó csoportokat finanszírozhatták — derült ki a szolgálat igazgatójának tegnapi nyilatkozatából. George Maior, akit a parlament verespataki különbizottsága hallgatott meg, azzal indokolta tevékenységüket, hogy a verespataki aranybánya-beruhá­zás nemzetbiztonsági kérdésnek számít, annak kiterjedt gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és örökségvédelmi hatásai miatt. Mint mondta, a szolgálat figyelmét nem kerülték el azok a „szélső­séges zöld-anarchista csoportosulások” sem, amelyek megpróbál­ták eltéríteni a beruházás ellenzőinek „legitim” tüntetéseit. Az RHSZ igazgatója szerint összesen hetven illetékes tisztségvi­selő kapott jelentést a titkosszolgálattól az elmúlt években. Ezek a dokumentumok egyben részletes elemzést tartalmaztak arról, hogy melyek a beruházás kockázatai, és milyen haszonnal járna a megva­lósítása. Leszögezte: a titkosszolgálat nem tud állást foglalni a beru­házás célszerűségéről, csak annak a kötelességének tesz eleget, hogy információkkal lássa el a döntéshozókat. Major nem kívánt a Verespatak-bizottság tagjainak kérdéseire válaszolni. Az ülés végén az RHSZ tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke, Georgian Pop kijelentette: nem tud arról, hogy a tüntetéseket szél­sőséges csoportok eltérítették volna. A verespataki aranybánya-beruházást ellenző civil szervezetek csaknem egy hónapja folyamatosan tüntetnek. A különbizottságban eddig több minisztert hallgattak meg. A beruházás mellett foglalt állást például Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter és Dan Sova, a nagy infrastrukturális beruházásokért felelős tárcavezető, aki tegnap úgy nyilatkozott: a román állam annak ellenére köteles kiadni a kitermelési engedélyt, hogy a parlament ellene szavaz. A beruházó ugyanis nem feltétlenül kér kártérítést Romániától, hanem be is perelheti a bécsi vagy a washingtoni törvényszéken, és az otta­ni bírák kötelezhetik Bukarestet az engedély kiadására, ez pedig sokkal előnytelenebb helyzetbe hozná a román államot, mint ami­lyenben most van. Még hozzászólhatunk (folytatás az első oldalról) „A kormányhoz nem érkezett meg a meg nem vitatják. Hozzátette­,egy­decentralizációs tervezet, beszéljenek Dragneával. Ő beszélni fog a helyi hatóságok képviselőivel, azután az SZDSZ elé kell hoznia a tervezetet, majd a kormányba, ahonnan majd a parlament elé kerül. Tehát még nagyon sok időbe telik, mást nem tudok mon­dani” - magyarázta. Ponta arra a kér­désre, hogy az SZDSZ keretében szóba került-e a tíz régióra való felosztás, azt válaszolta, hogy semmiféle döntést nem hoznak, amíg azt mind hivatalo­san, mind hivatalos kereteken kívül előre semmiféle döntés nincs”. A legfontosabb tervezett változtatá­sok, röviden: a forgalmi és közrendé­szeti egységek a városok polgármeste­ri hivatalainak alárendeltségébe kerül­nek, ezeknek az intézményeknek a ve­zetőit a polgármester nevezi ki. A mi­nisztériumoktól és kormányzati ügy­nökségektől számos intézmény kerül át a megyei önkormányzatok aláren­deltségébe, vezetőiket a megyei taná­csok elnökei nevezik ki. A tervezet szerint a megyei mezőgazdasági iro­dák, a nemzeti örökségi és kulturális megyei igazgatóságok, a területi tu­risztikai egységek, az ifjúsági és sportigazgatóságok, a megyei oktatási forrásközpontok, a munkaügy, a kifize­tőügynökségek, a szociális felügyelősé­gek, a megyei környezetvédelmi ügy­nökségek, a közegészségügyi hivatalok, illetve a halászati és vízügyi ügynöksé­gek sem függnek majd Bukaresttől. Szintén a megyei tanácsokhoz kerülnek a Duna-hidak és kikötők is, a turisztikai rendeltetésű tengerpartok viszont a he­lyi hatóságokhoz. A bukaresti metróvál­lalat és közlekedési hatóság a miniszté­rium alárendeltségéből Bukarest Ta­nácsához kerül. EHIRSALATA SZOCIALISTÁKHOZ KÖTŐDŐ TECHNOKRATÁT KERESNEK. A szociáldemokraták már keresik azt a kariz­matikus, pártjához hű, jól felkészült jelöltet, aki jövőre meg­nyerheti a Cotroceni-palotáért folytatott választási küzdel­met. Victor Ponta kedvenc jelöltje egy olyan technokrata lehetne, akinek pályája valamiképpen kötődik a szocdemek­­hez. A România liberă szerint Victor Ponta hosszú kor­mányfői karriert tervez magának, és csak azután próbálkoz­na elnökjelöltséggel. Állítólag tanult a Ion Iliescu-Adrian Nastase páros korából, amikor a 2000-2004-es időszakban túlságosan agresszív módon próbálták manipulálni a közvé­leményt. A választók összefogtak ellenük, s a hatalmas mé­diatámogatás dacára sem tudtak győzni. Ezt szeretné el­kerülni a jelenlegi szocialista kormányfő. BALHÉZNAK A KOALÍCIÓS PARTNEREK. Konfliktus kezd kialakulni a kormánykoalícióban a regio­­nalizálási törvény miatt, miután a liberálisok két hét múl­tán sem méltatták válaszra a jogszabálytervezetet, amelyet véleményezésre juttattak el hozzájuk. A Szociáldemokrata Párt főtitkára azzal vádolja emiatt a liberálisokat, hogy akadályozzák a kormányt tervei megvalósításában, így nem lehet kormányozni - mondta Liviu Dragnea, aki sze­rint, ha a helyzet nem változik meg sürgősen, ha a liberálisok nem tartják be ígéreteiket, nincs értelme életben tartani a Szociál-Liberális Szövetséget. (Mediatica) LEGYEN KÉT FORDULÓ A POLGÁRMESTEREK­NEK A liberálisok 63 szenátora és képviselője azt kéri, hogy a polgármestereket ismét két fordulóban válasszák meg, a me­gyei tanácselnököket pedig közvetett módon, azaz a tanács tagjai válasszák Radikális lépésre mégsem szánták magukat, nem vállalják pártszinten ezt a kezdeményezést, de megbeszé­lik a koalícióban. (Nyugati Jelen) ÜLNEK A ROSSZ UTAK. Általában sok közlekedési baleset történik Európa-szerte, de Romániában a rossz út­viszonyok miatt évente több mint 2000 ember hal meg. Míg az unió tagállamaiban évről évre csökken a közúti bal­esetekben elhunytak száma, Romániában folyamatos növe­kedést mutatnak a statisztikák. Az elmúlt tíz évben 30 000 ember, egy kisváros lakossága esett közúti baleset áldoza­tává. (Evenimentul zilei) CORINA CREŢU NEM ADJA FEL. Ismét kifejtette, szerinte Tőkés László azért nem méltó a Románia Csillaga érdemrend kitüntetésre, mert „ befeketíti ” Romániát. Crețu szerint a volt püspök az 1989-es temesvári esemé­nyek után a román-magyar megbékélés szimbóluma le­hetett volna, de sajnálatos módon Tőkés László a meg­békélés helyett a konfrontációt választotta. Becsmérli Romániát, és arról beszél, hogy az ország egy részét egy másik állam védhatalma alá kell helyezni - fogalmazott Crețu. (Agerpres) 2013. október 1., kedd 1 2 Külön tanévkezdés Külön tartotta a tanévkezdő ünnepséget tegnap délelőtt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerésze­ti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata. Míg a román tagozat ünnepi beszédei a kultúrpalota dísz­termében hangzottak el, a magyar tagozat az egye­tem dísztermében tartotta meg a ceremóniát. Szilágyi Tibor, az intézmény magyar rektorhelyettese el­mondta: figyelemfelkeltőnek szánták az eseményt. „Az egyetem vezetőivel és a kormány képviselőivel folytatott tárgyalásokon nem sikerült elérnünk, hogy a magyar tagozat alapvető oktatási kérdéseiben mi magunk dönthessünk, márpedig ezt a törvény garan­tálja számunkra” - magyarázta. A rektorhelyettes szerint történtek ugyan előrelépések az elmúlt egy évben, de a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerész­képzés továbbra is ki van szolgáltatva az intézmény­ben többséget alkotó román tagozat akaratának. „Reméljük, e jelzéssel nyilvánvalóvá válik, hogy megrekedt az a folyamat, ami a tavaly szeptember­ben kötött hétpontos egyezséggel elindult. Nagyon lassan haladunk előre, és a valós szerkezeti változá­sok nem történtek meg” - ecsetelte a magyar tago­zat elégedetlenségét a rektorhelyettes. Hozzátette: a minisztériumban folytatott csütörtöki megbeszélé­seik során a szaktárca vezetői ígérték, hogy hama­rosan Marosvásárhelyre látogatnak, de az egyetemi autonómiára hivatkozva ők is azt mondták, hogy az intézmény szintjén kell megoldani a gondokat. Leonard Azamfirei, az intézmény rektora érde­kesnek tartotta a magyar tagozat külön tanévnyitóját. „Abban a helyzetben vagyunk, amikor okunk lett volna az együttlétre” - fogalmazott a rektor, aki szerint az elmúlt év során jelentős előrelépés történt a magyar nyelvű oktatás területén. Az intézmény­­vezető szerint a hivatalos ünnepségről távol maradóknak fel kell tenniük maguknak a kérdést, hogy egy ilyen lépés milyen mértékben közelíti vagy távolítja el egymástól a tagozatokat.

Next