Háromszék, 2013. november (25. évfolyam, 7034-7059. szám)
2013-11-01 / 7034. szám
II KÖZÉLET Háromszék MAROSVÁSÁRHELY Reklám a székely lobogó? A reklámokra vonatkozó egyik jogszabályra hivatkozva felszólította a marosvásárhelyi rendőrség a Magyar Polgári Pártot (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP), hogy távolítsa el marosvásárhelyi székházáról a székely zászlót. A rendőrség szerdai keltezésű felszólításában 48 órás haladékot adott az erdélyi magyar pártoknak a székely zászló eltávolítására. Azt is közölte, a pártok 30 és 50 ezer lej közötti bírsággal számolhatnak, ha nem teljesítik a felszólításban foglaltakat. A 2013/185- ös törvény hatósági engedélyhez köti a reklámozást, annak 37. cikkelye szerint reklámzászló harminc napra tűzhető ki, és az időszak kérésre további harminc nappal meghosszabbítható. Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi önkormányzat felügyelete alatt működő rendőrség parancsnoka elmondta, a Szociáldemokrata Párt egyik önkormányzati képviselője által benyújtott panasz alapján jártak el. A parancsnok az általa vezetett intézmény jóhiszeműsége jeleként tüntette fel, hogy nem bírságoltak azonnal, hanem a törvény betartására szólították fel a pártokat. Arra a kérdésre, hogy milyen alapon tekintették reklámzászlónak a székely lobogót, a rendőrparancsnok kijelentette: az intézményen belül alakult bizottság egy jogász bevonásával vizsgálta meg a helyzetet és jutott erre a következtetésre. „Nincsen olyan területi egység, település, város, megye, amelynek ez lenne a hivatalos jelképe. Egy olyan intézményt reklámoz a zászló, amely nem létezik. Ha létrejön az úgynevezett Székelyföld régió, amelyik szerepel majd a román közigazgatási törvényben is, akkor nem lesz a zászlóval semmi gond. Addig reklámzászlónak minősül” - nyilatkozta a rendőrparancsnok. Valentin Bretfelean hozzátette, a román pártokat is figyelmeztették a zászlókra vonatkozó törvényi előírásokra. Biró Zsolt, az MPP elnöke kijelentette, a pártjuk székházára kitűzött székely zászlónak a helyén kell maradnia. „Ha kell, pereskedünk érte” - jelentette ki. Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei szervezetének elnöke elmondta, óvatosságból levették az épületről az EMNP és az EMNT zászlaját, de kint hagyták a székely zászlót. „Nem fogadjuk el, hogy a székely zászlót reklámzászlóvá minősítsék, és felhívást intéztünk Marosvásárhely lakosságához, hogy tűzzék ki a székely zászlót házaikra, lakásaikra” - nyilatkozta Portik Vilmos. Az RMDSZ Maros megyei szervezete is megkapta a rendőrség felszólítását. Brassai Zsombor, a szövetség megyei elnöke ismertette, a székházukra nincsen kitűzve a székely zászló, így a felszólítás rájuk nem vonatkozik. A politikus ostobaságnak titulálta a székely jelkép elleni marosvásárhelyi hadüzenetet. Hozzátette, a zászló semmiképpen nem minősíthető reklámnak, hiszen az semmilyen terméket, szolgáltatást nem hirdet. Erdeinkért emelt szót Károly herceg Üzenetében a romániai erdők pusztításának megállítását szorgalmazta Károly brit herceg a Vad Kárpátok nevű ismeretterjesztő filmsorozat harmadik részének bukaresti bemutatóján, ahol a herceg sorait Martin Harris, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete olvasta fel. Károly herceg szerint Romániában óránként három hektár erdő tűnik el. A Vad Kárpátok című angol ismeretterjesztő sorozat a Kárpátok gazdag élővilágát népszerűsíti, a filmből két rész már korábban elkészült, a harmadiknak most tartották a bemutatóját. Ez utóbbiban főként Románia északi részét népszerűsítik, egyebek között Bukovina egyik leglátványosabb kolostorát. A sorozatot a Travel Channel sugározza, amely november 8-án vetíti a harmadik részt. Az erdélyi tájak és a Kárpátok szerelmeseként ismert Károly herceg üzenetében kifejtette, hogy bizonyos vidékeken már helyrehozhatatlan kárt okoztak az erdőirtások, és azért fontos védeni ezt a természeti kincset, mert Románia azon kevés európai országok közé tartozik, ahol még nagy kiterjedésű, érintetlen, vad, erdős területek léteznek. Hozzátette: a Kárpátok romániai szakaszán található Kelet- és Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű érintetlen erdős területe, amely a legnagyobb barnamedve-, farkas- és hiúzpopulációnak ad otthont. A herceg felhívta a figyelmet arra, hogy sok európai ország megsemmisítette erdős területeit, a brit, különösképpen a skóciai erdőirtásokat emelte ki negatív példaként. Mint mondta, Románia is hasonló sorsra juthat, ha nem óvja kellő odafigyeléssel erdeit. Szerinte a Kárpátok hatalmas lehetőséget nyújtanak a fenntartható turizmus működtetésében, ami jelentős jövedelmet biztosíthat a térségnek, de csak akkor, ha megóvják a környezetet. Károly herceg a filmben elmondja: nagy kihívás a természeti táj megőrzése, mert elsősorban az ott élő embereket kell meggyőzni arról, hogy mekkora érték birtokában vannak. A herceg a kiterjedt legelőkre is felhívta a figyelmet, amelyek egyedülálló szépségük miatt valóságos ékszernek számítanak. A brit trónörökös évről évre ellátogat Erdélybe, ahol több birtokot is vásárolt. Ezek egyike a zalánpataki, ahol három parasztházat újított fel és tett vendégfogadásra alkalmassá. A filmben elmondta, hogy a zalánpataki példával meg akarja mutatni, hogyan lehet vendégfogadásra alkalmassá tenni a régi házakat a hagyomány és a korszerűség ötvözésével. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter Virág Katalin Sürgetik az autópálya-építést Az észak-erdélyi autópálya építésének folytatását kérték kormánypárti önkormányzati vezetők nyit levélben Victor Ponta miniszterelnöktől és Dan Sova infrastrukturális beruházásokért felelős minisztertől. A levél aláírói között található az észak-nyugati gazdasági fejlesztési régió hat megyei tanácselnöke, vagyis Kolozs, Bihar, Szatmár, Szilágy, Máramaros és Beszterce-Naszód megye önkormányzati vezetője. Azt kérik, hogy a Pontakabinet kezelje kiemelt fontosságú beruházásként az észak-erdélyi autópálya Bors Gyalu közötti szakaszának megépítését. Jelenleg csak a Gyalu és Torda közötti ötvenkét kilométer járható az eredetileg 415 kilométer hosszúra tervezett útból. A szóban forgó szakasz azt jelentené, hogy Erdély központi részéből, Kolozsvártól autópályán lehetne eljutni a magyarromán határig. A megyei önkormányzati vezetők szerint azért indokolt kiemelt fontosságú beruházásnak tekinteni ezt a szakaszt - amely érintené Zilahot és Nagyváradot is mert a külföldi befektetőkkel való tárgyalásokon rendszerint felmerül a félbehagyott észak-erdélyi autópálya ügye, hiszen a DN1 jelzésű országút az egyik legforgalmasabb Romániában. A HÍRSALÁTÁT ERDÉLYI MAGYAR FIATALOK. A Marosvásárhelyen bemutatott 2013-as felmérés adataiból kiderült: az erdélyi magyar fiatalok számára a legfontosabb érték a családi biztonság, a szerelem és a boldogság. Bár most később vállalnak gyerekeket, de egyre népszerűbb a többgyermekes családmodell. Csökken azok aránya, akik egy gyermeket szeretnének, és nő azoké, akik kettő, három vagy négy gyereket is vállalnának. Barna Gergő és Kiss Tamás szociológus Erdélyi magyar fiatalok című kutatásjelentéséből kiderült: 2001-től 2013-ig a 19-29 évesek között csökkent az alapfokú végzettségűek aránya, a középszintű oktatásban résztvevőké emelkedett ugyan, de a felsőfokú oktatási intézményeknek számolniuk kell a csökkenő kereslettel. Az ifjúság legsúlyosabb problémái a kutatás szerint: a munkanélküliség, a pénztelenség, az alacsony kereset, a kilátástalan jövő, a szegénység, a létbizonytalanság és a lakáshelyzet megoldatlansága. (Székelyhon) DEMOKRATA-LIBERÁLIS JÓSLAT. Tavasszal felbomlik a Szociál-Liberális Szövetség - írja az Evenimentul zilei. A napilap azt állítja, hogy a kormányszövetség még el akarja fogadni a 2014-es költségvetést, majd felelősségvállalással bevezetné a decentralizációs törvényt, és december közepén még a Verespatak-törvénytervezetet is átvinné a parlamenten. Utána ki-ki menne dolgára. RENDEZNI KELL A TSZ-NYUGDÍJASOK HELYZETÉT. Az Országos Nyugdíjpénztár a napokban elismerte a TSZ-nyugdíjasokkal szembeni tévedését. Korábban több száz egykori termelőszövetkezeti tagot szólítottak fel, hogy három évre visszamenőleg fizesse vissza azt az összeget, amelyet tévedésből folyósítottak számára. Bihar megyei RMDSZ-képviselő emlékeztette a T. Házat, hogy még a múlt hónapban törvénytervezetet terjesztett elő, melyben azt javasolta, mentesítsék az alig száz lejből tengődő 70-80 éves beteg embereket az átlagosan 5000-7000 lej közötti összeg visszafizetése alól. Precedens is létezik, de a parlamenti képviselő azt is jelezte, hogy a fiskális amnesztia eléréséig továbbra is bíróságon támadják a határozatot, és immár a nyugdíjpénztártól kapott dokumentumot is felhasználják bizonyítékként. (Krónika) FIZESSEN MINDENKI. Egyáltalán nem tetszik az IMF-nek az új egészségügyi törvénytervezet, mely biztosítottnak tekint és egyenlő ellátást szavatol az ország minden állampolgárának. A nemzetközi pénzintézet azt javasolja, hogy minden egyes állampolgár fizessen biztosítást, nem túl nagy összeget. Például azok a párok, kik házastársuk munkaviszonya révén tekinthetőek biztosítottnak, fizessenek havi 38 lejt a biztosítónak. (Ziare.com) 2013. november 1., péntek 1 MPP: méltányolni kell az autonómiaharcot Bukarestnek méltányolnia kell a székelyek eddigi „nyakkendős autonómiaharcát” - jelentette ki tegnap az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Biró Zsolt. Ha ez a módszer nem vezet el oda, hogy a román kormánnyal elkezdődjön a párbeszéd az autonómiáról, a székelyek készek akár radikálisabb eszközökhöz is folyamodni - mondta. Az MPP elnöke e radikálisabb eszközök sorában a polgári engedetlenséget, Székelyföld határainak esetleges lezárását említette, s reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy nem lesz szükség hasonló megoldásokra. Biró Zsolt „egyértelmű sikertörténetnek” nevezte a székelyek nagy menetelését. „Október 27. után már nem lehet olyan az élet Romániában, mint előtte” - fogalmazott. Megjegyezte, hogy pártja ugyanazon autonómiakoncepció mellett állt ki, amelyik támogatására korábban helyi népszavazásokat kezdeményeztek önkormányzati képviselői. Az MPP elnöke nyomatékosította, az autonómia kérdését semmiképpen nem lehet Románia belügyének tekinteni. „Nem kértünk többet a nagy menetelésen, csak azt, hogy Románia tartsa tiszteletben az általa elfogadott nemzetközi szerződéseket” - magyarázta a pártelnök. Biró Zsolt többek között a román-magyar alapszerződésnek arra a cikkelyére utalt, amelyben a felek vállalták, hogy tartózkodnak az olyan intézkedésektől, amelyek megváltoztatják a kisebbségek által lakott régiók lakosságának arányait. Bukarestben és Brüsszelben is tüntetne Tőkés A székelyek nagy menetelése tapasztalatai alapján Bukarestben, majd Brüsszelben tartana autonómiademonstrációkat Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tegnapi nyilatkozatában az év romániai eseményeként említette a vasárnap tartott menetelést. Hozzátette, a felvonulás „a székelyföldi és erdélyi magyarok azon hitéről tett tanúbizonyságot, hogy egyesült erővel ledönthetik az útjukban álló akadályokat, és megvalósíthatják Székelyföld területi autonómiáját”. Tőkés László szerint a Székelyföld területi autonómiájával együtt a Partium és más történelmi régiók önrendelkezésének, valamint Erdély regionális önkormányzatának a megvalósítását is célul kell kitűzni „a többségi románsággal való megegyezés alapján”. Arra a kérdésre, hogy képesnek látja-e bukaresti és brüsszeli megmozdulások megszervezésére az erdélyi magyarságot, Tőkés kifejtette: „a nagy menetelés által visszatért a közösség önbizalma, és nem szabad hagyni, hogy a lendület megtörjön”. Hozzátette azonban, hogy egyelőre „a román kormány térfelén a labda”. Meg kell várni a bukaresti kabinet és a román politikai osztály válaszát a menetelés kiáltványában is megfogalmazott párbeszédre való felhívásra. „Annak függvényében érdemes továbbmenni Bukarest és Brüsszel irányába, hogy milyen választ kapunk a kormánytól” - jegyezte meg. 2