Háromszék, 2013. november (25. évfolyam, 7034-7059. szám)

2013-11-01 / 7034. szám

II KÖZÉLET Háromszék MAROSVÁSÁRHELY Reklám a székely lobogó? A reklámokra vonatkozó egyik jogszabályra hivatkozva felszólította a marosvásárhelyi rendőrség a Magyar Polgári Pártot (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP), hogy távolítsa el marosvásárhelyi székházáról a székely zászlót. A rendőrség szerdai keltezésű fel­szólításában 48 órás haladékot adott az erdélyi magyar pártoknak a székely zászló eltávolítására. Azt is közölte, a pártok 30 és 50 ezer lej közötti bírság­gal számolhatnak, ha nem teljesítik a felszólításban foglaltakat. A 2013/185- ös törvény hatósági engedélyhez köti a reklámozást, annak 37. cikkelye sze­rint reklámzászló harminc napra tűz­hető ki, és az időszak kérésre további harminc nappal meghosszabbítható. Valentin Bretfelean, a marosvásár­helyi önkormányzat felügyelete alatt működő rendőrség parancsnoka el­mondta, a Szociáldemokrata Párt egyik önkormányzati képviselője által be­nyújtott panasz alapján jártak el. A pa­rancsnok az általa vezetett intézmény jóhiszeműsége jeleként tüntette fel, hogy nem bírságoltak azonnal, hanem a törvény betartására szólították fel a pártokat. Arra a kérdésre, hogy milyen alapon tekintették reklámzászlónak a székely lobogót, a rendőrparancsnok kijelentette: az intézményen belül ala­kult bizottság egy jogász bevonásával vizsgálta meg a helyzetet és jutott erre a következtetésre. „Nincsen olyan te­rületi egység, település, város, megye, amelynek ez lenne a hivatalos jelképe. Egy olyan intézményt reklámoz a zászló, amely nem létezik. Ha létrejön az úgynevezett Székelyföld régió, amelyik szerepel majd a román köz­­igazgatási törvényben is, akkor nem lesz a zászlóval semmi gond. Addig reklámzászlónak minősül” - nyilat­kozta a rendőrparancsnok. Valentin Bretfelean hozzátette, a román párto­kat is figyelmeztették a zászlókra vo­natkozó törvényi előírásokra. Biró Zsolt, az MPP elnöke kijelentet­te, a pártjuk székházára kitűzött székely zászlónak a helyén kell maradnia. „Ha kell, pereskedünk érte” - jelentette ki. Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei szervezetének elnöke elmondta, óvatos­ságból levették az épületről az EMNP és az EMNT zászlaját, de kint hagyták a székely zászlót. „Nem fogadjuk el, hogy a székely zászlót reklámzászlóvá minő­sítsék, és felhívást intéztünk Maros­­vásárhely lakosságához, hogy tűzzék ki a székely zászlót házaikra, lakásaikra” - nyilatkozta Portik Vilmos. Az RMDSZ Maros megyei szervezete is megkapta a rendőrség felszólítását. Brassai Zsom­bor, a szövetség megyei elnöke ismer­tette, a székházukra nincsen kitűzve a székely zászló, így a felszólítás rájuk nem vonatkozik. A politikus ostobaság­nak titulálta a székely jelkép elleni ma­rosvásárhelyi hadüzenetet. Hozzátette, a zászló semmiképpen nem minősíthető reklámnak, hiszen az semmilyen termé­ket, szolgáltatást nem hirdet. Erdeinkért emelt szót Károly herceg Üzenetében a romániai erdők pusztításának megállí­tását szorgalmazta Károly brit herceg a Vad Kárpátok nevű ismeretterjesztő filmsorozat harmadik részének bukaresti bemutatóján, ahol a herceg sorait Martin Harris, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete olvasta fel. Károly herceg szerint Romániában óránként három hektár erdő tűnik el. A Vad Kárpátok című an­gol ismeretterjesztő sorozat a Kárpátok gazdag élővilá­gát népszerűsíti, a filmből két rész már korábban elké­szült, a harmadiknak most tartották a bemutatóját. Ez utóbbiban főként Románia északi részét népszerűsítik, egyebek között Bukovina egyik leglátványosabb ko­lostorát. A sorozatot a Travel Channel sugározza, amely november 8-án vetíti a har­madik részt. Az erdélyi tájak és a Kárpátok szerelmeseként ismert Károly herceg üze­netében kifejtette, hogy bi­zonyos vidékeken már hely­rehozhatatlan kárt okoztak az erdőirtások, és azért fon­tos védeni ezt a természeti kincset, mert Románia azon kevés európai országok kö­zé tartozik, ahol még nagy kiterjedésű, érintetlen, vad, erdős területek léteznek. Hozzátette: a Kárpátok ro­mániai szakaszán található Kelet- és Közép-Európa leg­nagyobb kiterj­edésű érin­tetlen erdős területe, amely a legnagyobb barnamedve-, farkas- és hiúzpopuláció­­nak ad otthont. A herceg felhívta a fi­gyelmet arra, hogy sok eu­rópai ország megsemmisí­tette erdős területeit, a brit, különösképpen a skóciai erdőirtásokat emelte ki ne­gatív példaként. Mint mondta, Románia is hason­ló sorsra juthat, ha nem óv­ja kellő odafigyeléssel er­deit. Szerinte a Kárpátok hatalmas lehetőséget nyúj­tanak a fenntartható turiz­mus működtetésében, ami jelentős jövedelmet bizto­síthat a térségnek, de csak akkor, ha megóvják a kör­nyezetet. Károly herceg a filmben elmondja: nagy kihívás a természeti táj megőrzése, mert elsősorban az ott élő embereket kell meggyőzni arról, hogy mekkora érték birtokában vannak. A her­ceg a kiterjedt legelőkre is felhívta a figyelmet, ame­lyek egyedülálló szépségük miatt valóságos ékszernek számítanak. A brit trónörökös évről évre ellátogat Erdélybe, ahol több birtokot is vásá­rolt. Ezek egyike a zalánpa­­taki, ahol három paraszthá­zat újított fel és tett vendég­­fogadásra alkalmassá. A filmben elmondta, hogy a zalánpataki példával meg akarja mutatni, hogyan le­het vendégfogadásra alkal­massá tenni a régi házakat a hagyomány és a korszerű­ség ötvözésével. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter Virág Katalin Sürgetik az autópálya-építést Az észak-erdélyi autópálya építésének folytatását kérték kormánypárti önkormányzati vezetők nyit le­vélben Victor Ponta miniszterelnöktől és Dan Sova inf­rastrukturális beruházásokért felelős minisztertől. A levél aláírói között ta­lálható az észak-nyugati gazdasági fejlesztési régió hat megyei tanácselnöke, vagyis Kolozs, Bihar, Szat­­már, Szilágy, Máramaros és Beszterce-Naszód me­gye önkormányzati vezető­je. Azt kérik, hogy a Ponta­­kabinet kezelje kiemelt fontosságú beruházásként az észak-erdélyi autópálya Bors Gyalu közötti szaka­szának megépítését. Jelen­leg csak a Gyalu és Torda közötti ötvenkét kilométer járható az eredetileg 415 kilométer hosszúra terve­zett útból. A szóban forgó szakasz azt jelentené, hogy Erdély központi részéből, Kolozsvártól autópályán lehetne eljutni a magyar­román határig. A megyei önkormányzati vezetők szerint azért indokolt ki­emelt fontosságú beruhá­zásnak tekinteni ezt a sza­kaszt - amely érintené Zi­­lahot és Nagyváradot is mert a külföldi befektetők­kel való tárgyalásokon rend­szerint felmerül a félbeha­gyott észak-erdélyi autó­pálya ügye, hiszen a DN1 jelzésű országút az egyik legforgalmasabb Romá­niában. A HÍRSALÁTÁ­T ERDÉLYI MAGYAR FIATALOK. A Marosvásár­helyen bemutatott 2013-as felmérés adataiból kiderült: az erdélyi magyar fiatalok számára a legfontosabb érték a csa­ládi biztonság, a szerelem és a boldogság. Bár most később vállalnak gyerekeket, de egyre népszerűbb a többgyerme­kes családmodell. Csökken azok aránya, akik egy gyerme­ket szeretnének, és nő azoké, akik kettő, három vagy négy gyereket is vállalnának. Barna Gergő és Kiss Tamás szoci­ológus Erdélyi magyar fiatalok című kutatásjelentéséből kiderült: 2001-től 2013-ig a 19-29 évesek között csökkent az alapfokú végzettségűek aránya, a középszintű oktatás­ban résztvevőké emelkedett ugyan, de a felsőfokú oktatási intézményeknek számolniuk kell a csökkenő kereslettel. Az ifjúság legsúlyosabb problémái a kutatás szerint: a munkanélküliség, a pénztelenség, az alacsony kereset, a kilátástalan jövő, a szegénység, a létbizonytalanság és a la­káshelyzet megoldatlansága. (Székelyhon) DEMOKRATA-LIBERÁLIS JÓSLAT. Tavasszal fel­bomlik a Szociál-Liberális Szövetség - írja az Evenimentul zilei. A napilap azt állítja, hogy a kormányszövetség még el akarja fogadni a 2014-es költségvetést, majd felelősségvál­lalással bevezetné a decentralizációs törvényt, és december közepén még a Verespatak-törvénytervezetet is átvinné a parlamenten. Utána ki-ki menne dolgára. RENDEZNI KELL A TSZ-NYUGDÍJASOK HELYZETÉT. Az Országos Nyugdíjpénztár a napok­ban elismerte a TSZ-nyugdíjasokkal szembeni tévedé­sét. Korábban több száz egykori termelőszövetkezeti tagot szólítottak fel, hogy három évre visszamenőleg fi­zesse vissza azt az összeget, amelyet tévedésből folyósí­tottak számára. Bihar megyei RMDSZ-képviselő emlé­keztette a T. Házat, hogy még a múlt hónapban törvény­­tervezetet terjesztett elő, melyben azt javasolta, mente­sítsék az alig száz lejből tengődő 70-80 éves beteg em­bereket az átlagosan 5000-7000 lej közötti összeg visszafizetése alól. Precedens is létezik, de a parlamenti képviselő azt is jelezte, hogy a fiskális amnesztia eléré­séig továbbra is bíróságon támadják a határozatot, és immár a nyugdíjpénztártól kapott dokumentumot is fel­használják bizonyítékként. (Krónika) FIZESSEN MINDENKI. Egyáltalán nem tetszik az IMF-nek az új egészségügyi törvénytervezet, mely biztosí­tottnak tekint és egyenlő ellátást szavatol az ország minden állampolgárának. A nemzetközi pénzintézet azt javasolja, hogy minden egyes állampolgár fizessen biztosítást, nem túl nagy összeget. Például azok a párok, kik házastársuk munkaviszonya révén tekinthetőek biztosítottnak, fizesse­nek havi 38 lejt a biztosítónak. (Ziare.com) 2013. november 1., péntek 1 MPP: méltányolni kell az autonómiaharcot Bukarestnek méltányolnia kell a székelyek eddigi „nyakkendős autonómiaharcát” - jelentette ki tegnap az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Biró Zsolt. Ha ez a módszer nem vezet el oda, hogy a román kormánnyal elkezdődjön a párbeszéd az autonómiáról, a székelyek készek akár radikálisabb eszközökhöz is fo­lyamodni - mondta. Az MPP elnöke e radikálisabb eszközök sorában a pol­gári engedetlenséget, Székelyföld határainak esetleges le­zárását említette, s reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy nem lesz szükség hasonló megoldásokra. Biró Zsolt „egyértelmű sikertörténetnek” nevezte a szé­kelyek nagy menetelését. „Október 27. után már nem lehet olyan az élet Romániában, mint előtte” - fogalmazott. Megjegyezte, hogy pártja ugyanazon autonómiakoncepció mellett állt ki, amelyik támogatására korábban helyi nép­szavazásokat kezdeményeztek önkormányzati képviselői. Az MPP elnöke nyomatékosította, az autonómia kérdését semmiképpen nem lehet Románia belügyének tekinteni. „Nem kértünk többet a nagy menetelésen, csak azt, hogy­ Románia tartsa tiszteletben az általa elfogadott nemzetközi szerződéseket” - magyarázta a pártelnök. Biró Zsolt töb­bek között a román-magyar alapszerződésnek arra a cikke­lyére utalt, amelyben a felek vállalták, hogy tartózkodnak az olyan intézkedésektől, amelyek megváltoztatják a ki­sebbségek által lakott régiók lakosságának arányait. Bukarestben és Brüsszelben is tüntetne Tőkés A székelyek nagy menetelése tapasztalatai alapján Bu­karestben, majd Brüsszelben tartana autonómiademonstrá­ciókat Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tegnapi nyilatkozatában az év romániai eseményeként említette a vasárnap tartott menetelést. Hozzátette, a felvonulás „a székelyföldi és erdélyi magya­rok azon hitéről tett tanúbizonyságot, hogy egyesült erővel ledönthetik az útjukban álló akadályokat, és megvalósít­hatják Székelyföld területi autonómiáját”. Tőkés László szerint a Székelyföld területi autonómiájával együtt a Partium és más történelmi régiók önrendelkezésének, vala­mint Erdély regionális önkormányzatának a megvalósítását is célul kell kitűzni „a többségi románsággal való meg­egyezés alapján”. Arra a kérdésre, hogy képesnek látja-e bukaresti és brüsszeli megmozdulások megszervezésére az erdélyi magyarságot, Tőkés kifejtette: „a nagy menetelés által visszatért a közösség önbizalma, és nem szabad hagy­ni, hogy a lendület megtörjön”. Hozzátette azonban, hogy egyelőre „a román kormány térfelén a labda”. Meg kell várni a bukaresti kabinet és a román politikai osztály vála­szát a menetelés kiáltványában is megfogalmazott párbe­szédre való felhívásra. „Annak függvényében érdemes to­vábbmenni Bukarest és Brüsszel irányába, hogy milyen választ kapunk a kormánytól” - jegyezte meg. 2

Next